Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-30 / 100. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. április 30., péntek VÖLGYSÉG JÁRÓ Simon M. Veronika képei Bonyhádon Simon M. Veronika festmé­nyeiből nyílt kiállítás Bony­hádon, a művelődési köz­pontban. A tárlat május 20- ig tekinthető meg. Tavaszi börze álláskeresőknek Tavaszi munkaerő-piaci börzét tart a munkaügyi központ bonyhádi kirendelt­sége. Május 4-én, reggel nyolc órától 12 óráig fél­óránként találkozókat szer­veznek munkáltatók és munkanélküliek között. A rendezvényre huszonöt cég jelezte megjelenését. Legkedvesebb olvasmányom Szerelem a költészetben, női íróktól női szemmel címmel Paplauemé Stekly Vera tart előadást a bonyhádi Városi Könyvtár Legkedvesebb ol­vasmányom sorozatában május 4-én, kedden este hat órakor. Fogadnak a baj társak Fogadóórát tart a Bonyhád Város és Vidéke Volt Hadi­foglyok Bajtársi Közössége és Civil Szerveződése ma reggel 9 órától a városi mű­velődési központban. Ránki György verseny a gimiben A bonyhádi gimnáziumban rendezte meg a Tolna Me­gyei pedagógiai Intézet a Ránki György Történelem Verseny dél-dunántúli regi­onális fordulóját. A diákok azért kedvelik ezt a ver­senyt, mert egyéni megmé­rettetésre ritkán adódik lehe­tőség. Eredmények: Szakközépiskola: 1. Csigi Szilvia (Energetikai Szak­képző Intézet, Paks), 2. Szajó Zsófia (Széchenyi F. Gimnázium és Közig. Szak­iskola, Pécs), 3. Szabó Vil­mos (Szent Györgyi Albert Középiskola Szekszárd). 6-8 osztályos gimnázium: 1. Krémer Balázs (Sztárai Mihály Gimnázium Tolna), 2. Szaszkó Dóra (Munkácsy M. Gimnázium Kaposvár), 3. Pálinkás Bence Fábián (Béri Balogh Á. Gimn. Ta­mási). 4 osztályos gimnázium: 1. Kisfügedi Viktória (Ga­ray, Szekszárd), 2. Szűcs Nóra (Zrínyi M. Gimnázium Zalaegerszeg), 3. Tóth Ró­zsa (Garay, Szekszárd). — Konyhád Es Környéke •• Örökséget védve alapozzák a jövőt A mórágyi Glöckner Jánost - ké­pünkön - fe­leségével együtt jól ismerik a megyében. A német nem­zetiségi együttes irá­nyítása mel­lett János bácsi a falu alpolgármes­tere, no és malomgond­nok. Leg­újabb tiszt­sége: elnök a most meg­alakult né­met nemzeti­ségi önkor­mányzatban. Amikor találkoztunk, felesé­gével együtt idézték a múltat. Vagy húsz éve volt, amikor egy Páriból érkezett tánccsoport vendégszerepeit Mórágyon. Megdobbant a vendéglátók szíve: ilyen dalokat, táncokat ők is tudnak. A többi már ment magától. Az élre kellett állni valakinek. A „valaki” akkor Erzsiké néni volt. Tanítóként már korábban is sok mindent csinált a faluban, így aztán nem jelentett külön nehézséget úttö­rőnek lenni. A tárgyi emlékekhez a vala­mikori malom adott helyet. A parókia után ez látszott legal­kalmasabb helynek a faluban. Az ide látogató érdeklődőnek, ha a malomgondnokot keresi, aki a helytörténeti gyűjteményt megmutatja, Glöckner Jáno- sékhoz kell zörgetnie. A malom árulkodik az utóbbi évszázad gazdasági életéről, la­káskultúrájáról, népviseletének divatjáról. Ha tárgyi emlékek gyűjtéséről esik szó, elhangzik néhai dr. Csanádi György kör­zeti orvos neve is, aki egyik kedvtelésként gyűjtötte padlá­sok, pincék múltidéző darab­jait. Két évtized elegendő, hogy egy település igazolja kulturális értékmentő, -őrző szándékát, akarását. A mórágyi tánccso­port Németország, Svájc, Ro­mánia számos városában több alkalommal vitte faluja hírét. Amikor a társadalmi igény önkormányzatiságot követelt, Mórágy sem maradt el. A ki­sebbségek is létrehozták három tagú elnökségüket. A munka, amit jó szívvel tesznek tánco­sok, énekesek, némi anyagi szükséglettel is jár. Akik isme­rik az ilyen csoportok tevé­kenységét, tudják, hogy több százezer forint gyorsan elkölt­hető a legszükségesebb dol­gokra. A külföldi fellépések ezt fokozzák. Az önkormányzatok éppen ilyen célokra nyújtanak lehetőséget. Glöckner János, mint a mó­rágyi kisebbségi önkormányzat elnöke, pontosan egymillió fo­rintról tud beszámolni, amiből a helyi német hagyományokat ápolhatják. A kisebbségi ön- kormányzati tervek a húsz év­vel ezelőttire épülnek. Semmi újat nem akarnak. A nyelvtanu­lás szükségességét ki-ki érez­heti. Ezt segítik technikai esz­közökkel is. Minderről egy ma­lombéli séta közben szerezhet tudomást aki a malomgondno­kot kérdi. A települési önkor­mányzat tisztelettel nézi, és a már említett millió forint felével támogatja is mindazo­kat, akik Mórágy kulturális örökségét védve, jövőt alapoz­nak a mában. Decsi-Bakó Most (még) lehet valamit tenni a kábítószer ellen Meztelenül az Úr színe elé (Folytatás az 1. oldalról.) A már említett eseten kívül más olyan történetről is beszámolt László Antal, amelynek során bizonyítható volt, hogy Bony­hádon illetve a környéken élő fiatalok kábítószert fogyasztot­tak. Volt olyan ügy, amelyik­nek 43 gyanúsítottja volt. Em­lékeztetett arra is, hogy Mórágy határában és Zombán vadken­der ültetvényeket kellett fel­számolni. Összesen mintegy száz em­bert - legtöbbjük fiatalkorú, vagy fiatal felnőtt - vontak el­járás alá, de a gyanúsítottak egy része szekszárdi illetve paksi. László Antal emlékeztetett, hogy a rendőrség évek óta kí­sérli meg felhívni az érintettek figyelmét a probléma jelentő­ségére - kevés eredménnyel. Megpróbáltak pedagógusokat bevonni a munkába, sikertele­nül. Az már komoly eredmény­nek számít, hogy Bonyhádon az önkormányzat egészségügyi bizottságával közös akcióprog­ramot dolgoznak ki. László Antal javaslatára a tanácskozáson egy koordiná­ciós bizottságot hoznak létre, amelynek a feladata a térség kábítószeres fertó'zöttségének felmérése, és a megelőző munka feladatainak megállapí­tása. A völgységi polgármeste­rek kezdeményezik az Oktatási Minisztériumnál, hogy a Nem­zeti Alaptantervbe kerüljön be a törvények tiszteletére, a jog­követő magatartásra nevelés. Szorgalmazzák, hogy az iskolai tantervekben kapjon helyet a megelőzésre nevelés, mert az életnek egyre inkább része a bűncselekményekkel terhelt környezet. Ennek érdekében a pedagógusképzésbe is be kell építeni a megelőző programok levezetésére történő felkészí­tést. A polgármesterek felszólít­ják a művelődési intézménye­ket: szorgalmazzák, hogy azok rendezzenek olyan programo­kat, amelyek egyaránt szolgál­ják a szülők és a gyermekek fel­készítését a kábítószer-fogyasz­tás elkerülésére, hirdessenek drogellenes pályázatokat, kínál­janak értelmes időtöltést a cél­talanul lődörgő gyerekek­nek. Hangyái Az aranyat érő kukorica gyomirtó szer Primextra®Gold vetés után, kelés előtt permetezve 3,5 l/ha, a kukorica kelése után, 3 l/ha adagban legkésőbb a fűféle gyomok 2 leveles, a széleslevelűek 2-4 leveles fejlettségéig * kiváló gyomirtó hatású az egynyári gyomok ellen tökéletesen kíméli a kukoricát, takarmány és csemege kukoricában is használható a kukorica fejlettségétől függetlenül bármikor kijuttatható hosszú hatástartammal rendelkezik a később kelő gyomok ellen is 5 literes és 20 literes csomagolásban kapható NOVARTIS Novartis Hungária Kft. 1021 Budapest, Versec sor 9. Telefon: 391 1200 Fax: 275 0949 ) iv_> , M AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Auöl Munkatársakat keresünk az alábbi munkakörbe: MÉRNÖK Feladata: • a gyártás támogatása különböző motorgyári területeken • a gyártási tervek egyeztetése, követése • a gyártási feladatok optima­lizálása. Feltételek: • gépészmérnöki végzettség • németnyelv-tudás. Amit kínálunk: • versenyképes fizetés, modern munkakörülmények, szakmai továbbképzések, letelepedési támogatás. Audi • Világszínvonalon, magyar szívvel! További információkkal szíve­sen állunk rendelkezésére min­den munkanap 8-16 óráig az alábbi telefonszámon, valamint kérésére megküldjük a jelent­kezéshez szükséges pályázati lapot, amelyet magyar es német nyelvű önéletrajzzal kiegészítve várunk. AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. 9027 Győr, Kardán u. 1. Tel.: (96) 501-227, 501-506 Fax: (96) 501-261 Katolikus írta az ortodoxok történetét Egy gyönyörű kivitelű, színes fotókkal illuszt­rált kötet jelent meg a közelmúltban a szek­szárdi Babits Kiadó gondozásában. Szilágyi Mihály a grábóci szerb ortodox kolostor tör­ténetét írta meg. Az alkotót és a könyvet a bonyhádi Völgységi Múzeum igazgatója aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. Mint azt Szilágyi Mihálytól megtudtuk, a régi szerb iratokban, főként a letopisznak nevezett szerb évkönyvekben a világ teremtésétől számí­tották az eseményeket. Most 7507. éve annak, hogy a világ meg lett teremtve. A szerb ortodoxok jelenleg ha évszámban már nem is, de a napi dá­tum szerint máshol tartanak, mint mi, 13 nappal „lemaradtak”. A letopiszt 1593 óta vezetik, ószláv nyelven •fez a nyelv az ómacedón és az óbolgár keveréke), ráadásul kézírással. Magyarországon egyetlen ember, a mohácsi szerb esperes vállalta el, hogy megkísérli lefordítani. Ennek az évkönyvnek összesen két másolata készült, a Grábócon írt a szentendrei püspöki levéltárban van, a másik Belgrádba került, ahol az 1941-es bombázások alkalmával megsemmisült az egész szerb nem­zeti könyvtárral együtt. — Háborúskodás sajnos manapság is van. — Szomorú aktualitás, hogy amikor megje­lent a könyvemről az első megyei ismertető, az­nap bombázták először Jugoszláviát. A másik ér­dekesség, hogy a könyvem már megtalálható a szerb nemzeti könyvtárban, Belgrádban. Miután a grábóci kolostor a magyarországi szerb egyház egyetlen szerzetes kolostora, érdeklődéssel fo­gadták a könyvet. A szerb egyházban, az állam és az egyház kapcsolata rendkívül szoros, szinte összefonódik. A könyvben foglalkozom azzal is, miért is csökkent ilyen rohamosan a szerb népes­ség a megyében. Ma már csak Medinán van szerb önkormányzat megyénkben, és csupán pár tu­catra tehető azoknak a száma, akik szerbeknek vallják magukat. — Mennyire ismerte meg kutatásai során a szerb népet? — Tanítással, szerzetesképzéssel foglalkoztak a szerb szerzetesek, püspök is csak szerzetesből lehetett. A szerb ember gondolkodásmódjáról és gazdálkodási formáiról sokat írtam könyvemben. Nem ismerhettem meg teljesen a szerb népet, hi­szen én történész vagyok, és aktualizálni sem sze­retek, mert nem mindig magyarázzák egyformán, így az elmúlt 400 év visszatekintését írtam meg. Azt viszont el kell mondanom, hogy mi az, ami engem római katolikust arra késztetett, hogy egy tőlem - hogy úgy mondjam - idegen nép szerzetes kolostorával foglalkozzam. Pécsen - rövid ideig - kolostorban töltöttem diákságomat. Majd felosz­latták a kolostorokat, így nem lett belőlem szerze­tes. De később is mindig érdekelt a szerzetesek élete. A Szentföldön, Jeruzsálemben is kutattam egy hetet, figyeltem a pravoszláv (ortodox) szertartá­sokat, Mongóliában pedig a buddhista szerzetesek szertartásait követtem figyelemmel. Nagyon bol­dog vagyok, hogy megjelenhetett ez a kötet, és szeretnék egyben köszönetét is mondani a Völgy­ségi Múzeum igazgatójának, Szőts Zoltánnak és kolléganőjének, Búzásnénak, akik sokat segítettek a kutatásokban. Máté Réka A grábóci kolostor

Next

/
Oldalképek
Tartalom