Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30 / 100. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. április 30., péntek VÖLGYSÉG JÁRÓ Simon M. Veronika képei Bonyhádon Simon M. Veronika festményeiből nyílt kiállítás Bonyhádon, a művelődési központban. A tárlat május 20- ig tekinthető meg. Tavaszi börze álláskeresőknek Tavaszi munkaerő-piaci börzét tart a munkaügyi központ bonyhádi kirendeltsége. Május 4-én, reggel nyolc órától 12 óráig félóránként találkozókat szerveznek munkáltatók és munkanélküliek között. A rendezvényre huszonöt cég jelezte megjelenését. Legkedvesebb olvasmányom Szerelem a költészetben, női íróktól női szemmel címmel Paplauemé Stekly Vera tart előadást a bonyhádi Városi Könyvtár Legkedvesebb olvasmányom sorozatában május 4-én, kedden este hat órakor. Fogadnak a baj társak Fogadóórát tart a Bonyhád Város és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Közössége és Civil Szerveződése ma reggel 9 órától a városi művelődési központban. Ránki György verseny a gimiben A bonyhádi gimnáziumban rendezte meg a Tolna Megyei pedagógiai Intézet a Ránki György Történelem Verseny dél-dunántúli regionális fordulóját. A diákok azért kedvelik ezt a versenyt, mert egyéni megmérettetésre ritkán adódik lehetőség. Eredmények: Szakközépiskola: 1. Csigi Szilvia (Energetikai Szakképző Intézet, Paks), 2. Szajó Zsófia (Széchenyi F. Gimnázium és Közig. Szakiskola, Pécs), 3. Szabó Vilmos (Szent Györgyi Albert Középiskola Szekszárd). 6-8 osztályos gimnázium: 1. Krémer Balázs (Sztárai Mihály Gimnázium Tolna), 2. Szaszkó Dóra (Munkácsy M. Gimnázium Kaposvár), 3. Pálinkás Bence Fábián (Béri Balogh Á. Gimn. Tamási). 4 osztályos gimnázium: 1. Kisfügedi Viktória (Garay, Szekszárd), 2. Szűcs Nóra (Zrínyi M. Gimnázium Zalaegerszeg), 3. Tóth Rózsa (Garay, Szekszárd). — Konyhád Es Környéke •• Örökséget védve alapozzák a jövőt A mórágyi Glöckner Jánost - képünkön - feleségével együtt jól ismerik a megyében. A német nemzetiségi együttes irányítása mellett János bácsi a falu alpolgármestere, no és malomgondnok. Legújabb tisztsége: elnök a most megalakult német nemzetiségi önkormányzatban. Amikor találkoztunk, feleségével együtt idézték a múltat. Vagy húsz éve volt, amikor egy Páriból érkezett tánccsoport vendégszerepeit Mórágyon. Megdobbant a vendéglátók szíve: ilyen dalokat, táncokat ők is tudnak. A többi már ment magától. Az élre kellett állni valakinek. A „valaki” akkor Erzsiké néni volt. Tanítóként már korábban is sok mindent csinált a faluban, így aztán nem jelentett külön nehézséget úttörőnek lenni. A tárgyi emlékekhez a valamikori malom adott helyet. A parókia után ez látszott legalkalmasabb helynek a faluban. Az ide látogató érdeklődőnek, ha a malomgondnokot keresi, aki a helytörténeti gyűjteményt megmutatja, Glöckner Jáno- sékhoz kell zörgetnie. A malom árulkodik az utóbbi évszázad gazdasági életéről, lakáskultúrájáról, népviseletének divatjáról. Ha tárgyi emlékek gyűjtéséről esik szó, elhangzik néhai dr. Csanádi György körzeti orvos neve is, aki egyik kedvtelésként gyűjtötte padlások, pincék múltidéző darabjait. Két évtized elegendő, hogy egy település igazolja kulturális értékmentő, -őrző szándékát, akarását. A mórágyi tánccsoport Németország, Svájc, Románia számos városában több alkalommal vitte faluja hírét. Amikor a társadalmi igény önkormányzatiságot követelt, Mórágy sem maradt el. A kisebbségek is létrehozták három tagú elnökségüket. A munka, amit jó szívvel tesznek táncosok, énekesek, némi anyagi szükséglettel is jár. Akik ismerik az ilyen csoportok tevékenységét, tudják, hogy több százezer forint gyorsan elkölthető a legszükségesebb dolgokra. A külföldi fellépések ezt fokozzák. Az önkormányzatok éppen ilyen célokra nyújtanak lehetőséget. Glöckner János, mint a mórágyi kisebbségi önkormányzat elnöke, pontosan egymillió forintról tud beszámolni, amiből a helyi német hagyományokat ápolhatják. A kisebbségi ön- kormányzati tervek a húsz évvel ezelőttire épülnek. Semmi újat nem akarnak. A nyelvtanulás szükségességét ki-ki érezheti. Ezt segítik technikai eszközökkel is. Minderről egy malombéli séta közben szerezhet tudomást aki a malomgondnokot kérdi. A települési önkormányzat tisztelettel nézi, és a már említett millió forint felével támogatja is mindazokat, akik Mórágy kulturális örökségét védve, jövőt alapoznak a mában. Decsi-Bakó Most (még) lehet valamit tenni a kábítószer ellen Meztelenül az Úr színe elé (Folytatás az 1. oldalról.) A már említett eseten kívül más olyan történetről is beszámolt László Antal, amelynek során bizonyítható volt, hogy Bonyhádon illetve a környéken élő fiatalok kábítószert fogyasztottak. Volt olyan ügy, amelyiknek 43 gyanúsítottja volt. Emlékeztetett arra is, hogy Mórágy határában és Zombán vadkender ültetvényeket kellett felszámolni. Összesen mintegy száz embert - legtöbbjük fiatalkorú, vagy fiatal felnőtt - vontak eljárás alá, de a gyanúsítottak egy része szekszárdi illetve paksi. László Antal emlékeztetett, hogy a rendőrség évek óta kísérli meg felhívni az érintettek figyelmét a probléma jelentőségére - kevés eredménnyel. Megpróbáltak pedagógusokat bevonni a munkába, sikertelenül. Az már komoly eredménynek számít, hogy Bonyhádon az önkormányzat egészségügyi bizottságával közös akcióprogramot dolgoznak ki. László Antal javaslatára a tanácskozáson egy koordinációs bizottságot hoznak létre, amelynek a feladata a térség kábítószeres fertó'zöttségének felmérése, és a megelőző munka feladatainak megállapítása. A völgységi polgármesterek kezdeményezik az Oktatási Minisztériumnál, hogy a Nemzeti Alaptantervbe kerüljön be a törvények tiszteletére, a jogkövető magatartásra nevelés. Szorgalmazzák, hogy az iskolai tantervekben kapjon helyet a megelőzésre nevelés, mert az életnek egyre inkább része a bűncselekményekkel terhelt környezet. Ennek érdekében a pedagógusképzésbe is be kell építeni a megelőző programok levezetésére történő felkészítést. A polgármesterek felszólítják a művelődési intézményeket: szorgalmazzák, hogy azok rendezzenek olyan programokat, amelyek egyaránt szolgálják a szülők és a gyermekek felkészítését a kábítószer-fogyasztás elkerülésére, hirdessenek drogellenes pályázatokat, kínáljanak értelmes időtöltést a céltalanul lődörgő gyerekeknek. Hangyái Az aranyat érő kukorica gyomirtó szer Primextra®Gold vetés után, kelés előtt permetezve 3,5 l/ha, a kukorica kelése után, 3 l/ha adagban legkésőbb a fűféle gyomok 2 leveles, a széleslevelűek 2-4 leveles fejlettségéig * kiváló gyomirtó hatású az egynyári gyomok ellen tökéletesen kíméli a kukoricát, takarmány és csemege kukoricában is használható a kukorica fejlettségétől függetlenül bármikor kijuttatható hosszú hatástartammal rendelkezik a később kelő gyomok ellen is 5 literes és 20 literes csomagolásban kapható NOVARTIS Novartis Hungária Kft. 1021 Budapest, Versec sor 9. Telefon: 391 1200 Fax: 275 0949 ) iv_> , M AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Auöl Munkatársakat keresünk az alábbi munkakörbe: MÉRNÖK Feladata: • a gyártás támogatása különböző motorgyári területeken • a gyártási tervek egyeztetése, követése • a gyártási feladatok optimalizálása. Feltételek: • gépészmérnöki végzettség • németnyelv-tudás. Amit kínálunk: • versenyképes fizetés, modern munkakörülmények, szakmai továbbképzések, letelepedési támogatás. Audi • Világszínvonalon, magyar szívvel! További információkkal szívesen állunk rendelkezésére minden munkanap 8-16 óráig az alábbi telefonszámon, valamint kérésére megküldjük a jelentkezéshez szükséges pályázati lapot, amelyet magyar es német nyelvű önéletrajzzal kiegészítve várunk. AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. 9027 Győr, Kardán u. 1. Tel.: (96) 501-227, 501-506 Fax: (96) 501-261 Katolikus írta az ortodoxok történetét Egy gyönyörű kivitelű, színes fotókkal illusztrált kötet jelent meg a közelmúltban a szekszárdi Babits Kiadó gondozásában. Szilágyi Mihály a grábóci szerb ortodox kolostor történetét írta meg. Az alkotót és a könyvet a bonyhádi Völgységi Múzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint azt Szilágyi Mihálytól megtudtuk, a régi szerb iratokban, főként a letopisznak nevezett szerb évkönyvekben a világ teremtésétől számították az eseményeket. Most 7507. éve annak, hogy a világ meg lett teremtve. A szerb ortodoxok jelenleg ha évszámban már nem is, de a napi dátum szerint máshol tartanak, mint mi, 13 nappal „lemaradtak”. A letopiszt 1593 óta vezetik, ószláv nyelven •fez a nyelv az ómacedón és az óbolgár keveréke), ráadásul kézírással. Magyarországon egyetlen ember, a mohácsi szerb esperes vállalta el, hogy megkísérli lefordítani. Ennek az évkönyvnek összesen két másolata készült, a Grábócon írt a szentendrei püspöki levéltárban van, a másik Belgrádba került, ahol az 1941-es bombázások alkalmával megsemmisült az egész szerb nemzeti könyvtárral együtt. — Háborúskodás sajnos manapság is van. — Szomorú aktualitás, hogy amikor megjelent a könyvemről az első megyei ismertető, aznap bombázták először Jugoszláviát. A másik érdekesség, hogy a könyvem már megtalálható a szerb nemzeti könyvtárban, Belgrádban. Miután a grábóci kolostor a magyarországi szerb egyház egyetlen szerzetes kolostora, érdeklődéssel fogadták a könyvet. A szerb egyházban, az állam és az egyház kapcsolata rendkívül szoros, szinte összefonódik. A könyvben foglalkozom azzal is, miért is csökkent ilyen rohamosan a szerb népesség a megyében. Ma már csak Medinán van szerb önkormányzat megyénkben, és csupán pár tucatra tehető azoknak a száma, akik szerbeknek vallják magukat. — Mennyire ismerte meg kutatásai során a szerb népet? — Tanítással, szerzetesképzéssel foglalkoztak a szerb szerzetesek, püspök is csak szerzetesből lehetett. A szerb ember gondolkodásmódjáról és gazdálkodási formáiról sokat írtam könyvemben. Nem ismerhettem meg teljesen a szerb népet, hiszen én történész vagyok, és aktualizálni sem szeretek, mert nem mindig magyarázzák egyformán, így az elmúlt 400 év visszatekintését írtam meg. Azt viszont el kell mondanom, hogy mi az, ami engem római katolikust arra késztetett, hogy egy tőlem - hogy úgy mondjam - idegen nép szerzetes kolostorával foglalkozzam. Pécsen - rövid ideig - kolostorban töltöttem diákságomat. Majd feloszlatták a kolostorokat, így nem lett belőlem szerzetes. De később is mindig érdekelt a szerzetesek élete. A Szentföldön, Jeruzsálemben is kutattam egy hetet, figyeltem a pravoszláv (ortodox) szertartásokat, Mongóliában pedig a buddhista szerzetesek szertartásait követtem figyelemmel. Nagyon boldog vagyok, hogy megjelenhetett ez a kötet, és szeretnék egyben köszönetét is mondani a Völgységi Múzeum igazgatójának, Szőts Zoltánnak és kolléganőjének, Búzásnénak, akik sokat segítettek a kutatásokban. Máté Réka A grábóci kolostor
