Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

Fiatalokról fiataloknak 1999. április 24. Tizenhatodik oldal Tudod-e, hogy... Miért gesztikulálunk? Régi megfigyelés, hogy az emberek be­széd közben akkor is gesztikulálnak, ha senki nem látja őket. Például telefonálás­kor. Sőt azok is geszti­kulálnak, akik vakon születtek. A taglejtések kutatói bebizonyították: az egyes gesztusok beszéd közben gyakran kicsit megelőzik a mondaniva­lót, azaz egy-egy mozdu­lat tartalmát csak később fejti ki a beszélő. A gesz­tus előrevetít. A kutatók ebből arra következtet­tek, hogy a gesztikulálás valószínűleg az agyat serkenti beszéd közben. A tetszetős elméletet kí­sérletileg igyekezett bi­zonyítani Geoffrey Beat- tie és Jane Coughlan, a manchesteri egyetem két kutatója. A kísérleti sze­mélyeknek az volt a fel­adatuk, hogy találjanak ki fogalmakat. Mintha keresztrejtvényt kellene megfejteniük, vagy barkóbáznának. Olyan szavakat adtak fel nekik, amelyeket nehéz hirte­len pontosan kimondani. A kísérleti alanyok egyik csoportja kérdezés köz­ben gesztikulálhatott, a másik csoport tagjainak ölbe tett kézzel kellett megfogalmazni a ráveze­tő kérdéseket. A kutatók feltevései szerint a gesztikulálók- nak gyorsabban kellett volna kitalálniuk a kere­sett szót. Akkor hát mi­ért gesztikulálunk? A legvalószínűbb válasz: azért, hogy mozdulata­inkkal is segítsünk kife­jezni magunkat. Találó hasonlat szerint: a be­szédben a gesztikulálás annyi, mint írásban a vastagon szedett szöveg. Ferenczy Europres Magyarország védett állatai A magyar tájak egyik legjellegzetesebb fészkelő madara, a mesékben és mondókákban is gyakran felbukkanó gólya. Községeink mintegy kétharma­dában költ, napjainkban leggyakrabban villanypóz­nán. Életmódja az évszázadok folyamán harmoni­kusan illeszkedett az ember gazdálkodásához, és ma már szinte kizárólag emberi környezetben fész­kel. Állománya ott sűrűbb, ahol a fészkelőhely közelé­ben nedves rétek, kaszálók, vízfolyás­ok vannak. A gólya párok kapcsolata - ellentétben a köztu­dattal - egy idényre szól, de fészekhűsé­gük miatt olykor a párok éveken át együtt fészkelnek. Az évenként tovább épülő fészek súlya a több száz kilogram­mot is elérheti. Olda­lában gyakran házi-, mezei- veréb, sere­gély, esetleg baráz­dabillegető fészkel. A látszatra durva gallyfészek belül széná­val, szalmával, tollal bélelt, mely védi a 3- 5 tojást. A július végén kirepülő fiatalok a környező réteken, kaszálókon gyülekez­nek. Kimért, határozott léptekkel vadász­nak földigilisztákra, sáskákra, csereboga­rakra, kétéltűekre, vízisiklókra. Aratás után a tarlókon előszeretettel pockoz- nak. Augusztusban a táplálkozó helye­ken nagy csapatokat figyelhetünk meg, amint a vonuláshoz szükséges energia- tartalékot igyekeznek felhalmozni. Az ősz kezdetén vonulnak el, a Boszporu­szon át, majd a Nílust követve Dél-Afri- ka irányába. Európa sok országában állománya csökken a vizes területek, kaszálók fo­gyatkozása és az intenzív mezőgazda­ság miatt. Magyarországon 4500-4800 pár költ, állománya az utóbbi évtize­dekben stabilnak mondható. Fokozot­tan védett madár, természetvédelmi ér­téke 100.000 Ft. Jelen esztendőnk, 1999 a gólya védelmének éve. Játék! A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Ma­gyarországi Képviselete az alábbi három kérdésre helyesen válaszoló játékosok között egy színes,: nagyméretű, leopárdot ábrázoló posztert és WWF| emblémát sorsol ki. 1. Hány kilogrammos lehet egy gólyafészek? 2. Hol töltik a gólyák a telet? 3. Hány pár költ Ma­gyarországon? Címünk: Tolnai Nép­újság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Jel­ige: Állatok végveszély­ben. Előző rejtvényünk nyertese: Fáth Bálint tenge- lici olvasónk. WWF A hét verse Andrásnak felfedezés az állatok eredetéről Szemed andalító mélyét, hajnali ég szürkeségét, hangod barna bársonyát, a suttogó fák szavát, mosolyod szürke fátyolát, az ezüst hold mámorát, homlokod hajnalcsillagát látva, érzem, nem vagyok már árva! Mindig rólad álmodtam, arról, hogy itt legyél velem. El ne engedd, soha el ne engedd két kezem: Szeretlek mondom századszor éppen, de nemcsak mondom. ÉRZEM! Flaskár Melinda Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Klasszikus kérdés, amelynek eldönté­sén régóta fáradozik az emberi elme. Csakhogy fel lehet még tenni néhány ha­sonló kérdést, amely­nek megfejtése nem kisebb feladat. Itt van például mindjárt ez: „Mi volt előbb, a tek­nős vagy a kígyó?” A hüllők evolúciós tör­ténete mindeddig azt a választ adta erre, hogy előbb volt a tek­nős, minden hüllőfé­lék legősibbike, majd utána jöttek a többi­ek: a kígyók, a gyí­kok, a dinoszauru­szok, a krokodilok, meg még később a madarak. A tekintélyes „Science” magazin nemrég közreadta Blair Hedges és asz- szisztense, Laura Poling hüllőeredet- kutatásainak megle­pő eredményét: át kell írni a tankönyve­ket. A tudós nők ugyanis nem keve­sebbet bizonyítottak be, mint azt, hogy a teknős nem ősanyja, hanem koronája a hüllőknek, egyben a csúszómászóknak is. A két tudós éveket áldozott arra, hogy végigböngéssze kü­lönféle hüllők 33 gén­jét, valamint a csú­szómászók kategóriá­jába tartozó állatok proteinjeit, örökítő anyagait. Megállapí­tották, hogy a kroko­dil és a teknős na­gyon közeli rokona egymásnak. Először a kígyók tekeregtek a páfrányerdők aljnö­vényzetében, majd megjelentek a gyí­kok, s csak legutoljá­ra „teremtette” az evolúció a teknősö­ket, mintegy 200-250 millió évvel ezelőtt - a krokodilokkal egye­temben. Hosszú szőke haj, tejfe­hér bőr, kék szemek - Aida le sem tagadhatná, hogy valamelyik északi országban látta meg a napvilágot. S valóban, a nemzetközi könnyűzene új sztárja Izlandon szüle­tett: s fiatal kora ellené­re máris meglehetősen mozgalmas életet tudhat maga mögött. Már 13 évesen Svédország­ba költözött, ahol énekelni ta­nult. Két évvel később egy bolgár zenekarhoz csatlako­zott, a csapattal bejárta Skan­dináviát. Ezután visszatért Izlandra, ahol saját együttest alapított. Telt házas turnékat bonyolított le, slágerei be­kerültek az izlandi top 20- as listába. Emellett tagja volt egy motoros bandá­nak, s valamennyi, íz- A landra látogató nem- ■§ zetközi sztárnál test­őrködött. Ekkor hatá­rozta el, hogy világhírű akar lenni, ezért karri­erje csúcsán ismét el­hagyta hazáját, s Ang­liába utazott. London­ba két bőrönddel, _i4, ezer fonttal és társak nélkül ér- * kezett. Egy hir- * » detés által is­merte meg Malcolmot, későb­bi társszerzőjét: sokféle Stí­lussal próbálkoztak, míg megtalálták azt, amit Aida ma is képvisel. Az izlandi lányra felfigyelt Steve Mac sláger­gyáros is, aki - miután meg­hallgatta Aida néhány bemu­tatkozó felvételét - azonnal igent mondott egy kis- , lemezre. A Real Good „ Time nem- / csak brit jL. „ f ö 1 ­[sí M ® * ALDfl h gejzírek «Didiéről dön ara­tott nagy si­kert, hanem a kontinensen is. Most megjelent ^ . nagylemeze pedig egyértelművé te­szi: Aida előtt valóban meg­nyílt a világhírnévhez vezető út. r Figyelem, játék! [ A Record Express fővárosi lemezkiadó jóvoltából az alábbi három kérdésre he­lyesen válaszoló olvasóink között egy Aida kazettát sorsolunk ki. 1. Mely országokkal hatá­ros Izland? 2. Mi Izland fővárosa? 3. Melyik országba tanult énekelni Aida? A Zenesarok jeligével ellátott megfejtéseket levélben kérjük a Tolnai Népújság címére - 7100, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. szám alá - eljuttatni. A nyere­ményt postán küldjük el. Előző rejtvényünk megfejtője: Mészá­ros Éva szekszárdi olvasónk. Az április 10-i oldal-összeállítá­sunkban feltett kérdésekre helye­sen válaszolók közül a szerencse Nagy Katalin szekszárdi olva­sónknak kedvezett. A nyeremé­nyét, egy Emergency House CD- t, postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom