Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

Az emberek egymás kezét fogják, ne a nyakát! Úgy ünnepeljenek bennünket, ahogy megérdemeljük A rendőrség napja alkalmából Bátorfi György ezredest, rendőrségi főtanácsost, Tolna megye rendőr főka­pitányát kérdeztük. — Milyen érzés ma Magyarországon rendőrnek lenni? — Szerintem jó, még ak­kor is, ha időnként a ne gatív közfigyelem kö­zéppontjába kerü­lünk. Iszonyatosan nagy az apparátus, negyvenezer em­ber dolgozik a rendőrségnél. Ennyi ember között mindig előfordul, hogy valaki hibázik, s ha ez bárhol törté­nik az országban a mi megítélésünkre is hatással van. Aki ren­geteg munkája he­vében hi­bát vét, azt másként bírálom el, mint aki ezt szándé­kosan, a szabályok tudatos megszegé­sével teszi. Szerintem ezt így kellene megítélni a társadalomnak is. Bizton állíthatom, hogy a rendőrök többsége, a megyei rendőr főkapitányság állomá­nya tisztességgel dolgozik, a harmadik legfegyelmezettebb az országban. Munkánkat a legteljesebb nyilvános­ság előtt végezzük. Ha valami miatt jó, vagy éppen nehéz rendőrnek lenni, ak­kor az éppen ez. Emberekkel vagyunk nap mint nap kapcsolatban, ez az ami nem könnyű feladat, de nagyon szép is. — Nem tart a rendőrnaptól, hiszen tavaly közvetlenül utána jelent meg a katonai ügyészség? — Akkor is azt mondtam, hogy eb­ből az esetből nem kell messzemenő következtetéseket levonni a megyei rendőr-főkapitányságról, mert itt nincs rendetlenség, hiszen ahol rendetlen­ség van, ott nem folyik eredményes munka. Akkori kijelentésemet azóta eredményeink igazolták. — Ezek közül mire a legbüszkébb? ■ — Arra, hogy a megye hosszú éve­ken keresztül meg tudta őrizni belső egységét, ami jelenleg is megvan, s minden szándékom, hogy ezt megtart­sam. Nagyon fontos, hogy az emberek egymás kezét fogják, s ne a nyakát, mert csak így lehet eredményes mun­kát végezni. — És a számok? Több szempontból a megye rendőrsége az első helyen vég­zett. — így van, a haladó hagyományokat ápolni kell, s ezek közé tartozik az eredményességünk is. Hogy mindez hogy mutatkozik meg az össze­hasonlításban, első, máso­dik, vagy hatodik helyet jelent, az nem igazán érdekel. Szerintem nem másokhoz kell viszonyítanunk, ha­nem magunkhoz, mert ha nem így te­szünk, akkor nem kapunk valós képet a helyzetünkről, s nem tudjuk mi a teendőnk a saját házunk táján. A harmadik, ami büszkeséggel tölthet el, hogy a megyei rendőr­főkapitányság és a lakosság kö­zötti kapcso­lat tovább erő­södött. Az ön- kormányzat­ok már nem­csak, igénylik, hanem köve­telik a rendőri jelenlétet. Saj­nos, ennek nem tudunk mindig eleget tenni, s nem is biztos, hogy mindenütt indokolt. De nagyon jó érzés, hogy rendőrt akarnak az emberek maguk között látni. Jelentősen visszaesett a lakásbetörések száma, s ez is a jó kap­csolatnak köszönhető, hiába adnánk mi tanácsot, hogy miként védjék meg értékeiket, ha azokat nem fogadnák meg az emberek.-Akkor mégiscsak jó rendőrnek len­ni, legalábbis, a rendőrség napja kör­nyékén. — Hogy jó-e rendőrnek lenni, vagy sem? Harmincöt éves fegyveres szolgá­lat után, aminek jelentős részét itt töl­töttem le, késő lenne azt mondani, hogy nem, ráadásul szeretem ezt a munkát. A feladat teljes embert kíván, mert itt nincs munkaidő, csak munka van. Egyfelől talán én vagyok az egyik legszabadabb ember Tolna megyében, hiszen nem utasít senki, a kényszer itt már a lelkiismeret. A hatodik rendőr­napot ünnepeljük, s ma sem tudok, nem is akarok mást mondani, mint az első rendőrnap alkalmából. Ilyenkor mi kitárulkozunk, de nem saját ma­gunkat ünnepeljük, hanem azt szeret­nénk, hogy a polgárok úgy ünnepelje­nek bennünket, ahogy azt megérde­meljük. Ihárosi Ibolya IÍíiíMjM/ Hosszú várakozás előzte meg a mai napot, amikor is felavatják a Dombóvári Rendőrkapitányság új épületét. Már sok évvel ezelőtt kiderült, hogy a Szabadság utcai kapitányság épületét kinőtte a dombóvári rendőrség. A zsaruk szűk, túlzsúfolt irodákban dolgoztak. Az ember­hez méltatlan körülmények miatt néhány esztendővel ezelőtt a fogdát ugyan bezár­ták, de a rendőrök mostoha munkafeltéte­lein nem sikerült javítani. A tarthatatlan helyzet orvoslására 1991- ben felújítási tervet dolgoztak ki, majd ké­sőbb arról volt szó, hogy egy új épület­szárny is elkészül. Hosszú ideig azonban nem történt semmi. Az Országos Rendőr­főkapitányság vezetői 1995. júniusában döntő lépésre szánták el magu­kat: telket kértek a város önkor­mányzatától és ígéretet tettek egy új kapitányság megépítésre. A dombóvári képviselőtestület gyors döntésének köszönhető­en egy hónappal később már a rendelkezésükre állt a polgár- mesteri hivatal melletti terület, Mo a melyet térítésmentesen kaptak meg. A következő év ta­vaszára a szekszárdi Műterem ' 90 Építész Iroda Bt. Laj­tai Zoltán vezető tervező irányításával elkészítette a rend­őrkapitányság új épületének a tervdokumentációját. Közbeszerzési eljáráson a pécsi Bayer Center Építő­ipari Kft. nyerte el a kivitelezést. A cég dolgozói 1997. október elsején láttak munkához. Másfél év alatt ké­szült el a 400 millió forintos beruházás. A kivitelezők olyan építészeti, gépészeti és szakipari megoldásokat alkalmaztak, me­lyek már a jövő évezred követelményeinek is megfelelnek. Az épület jól illeszkedik a környezetébe, a városközpont egyik szín­foltja lett az előtte létesített parkkal és a szökőkúttal. A 3150 négyzetméter alapterületű új ka­pitányság egy henger alakú, közponü elő- csarnokból és ehhez i i kapcsolódóan két épü­letszárnyból áll. Korsze­rű igazgatásrendészeti ügyfélszolgálat, tágas irodák, öltözők, zuha­nyozók, teakonyhák mellett szituációs lőtér, jól felszerelt kondicio­náló terem, a szigorú EU-normáknak is meg­felelő fogda, a járművek­nek nyolc garázs és egy autómosó valamint a járőr-kutyák elhelyezésére boxok készültek.- Európai mércével mérve is kitűnő körülmények kö­zé kerültünk - emelte ki dr. Szíjártó István rendőr alezre­des, a kapitányság vezetője. Ebben a színvonalas környe­zetben az eddigieknél is hatékonyabb munkát várok el az állomány minden tagjától. Úgy kell kiszolgálnunk a város és a térség lakóit, hogy az a kor követelményeinek meg­feleljen és elnyerjük vele valamennyi ügyfelünk szimpá­tiáját. -glaub­FOTÓK: GOTTVALD KÁROLY Máté Dezső alezredes a gyilkos­sági ügyek szakembere a megyei főkapitányságon. Úgy tartják, néhai dr. Forster Alfréd ügyész, az életellenes ügyek szigorú szaktekintélye is elismerte te­hetségét és eredményeit. Az is siker, ha bizonyítjuk, nem történt bűncselekmény Minden bűneset más taktikát kíván Szinte véletlenül lett rendőr, ere­detileg műszaki főiskolát végzett. A megyei főkapitányság vizsgálati osz­tályán kezdte. Végigjárta a ranglét­rát, egy éve kinevezett osztályvezető helyettes. Már a beszélgetés elején meglepő válasszal kezdi, amikor azt mondja, jó érzés ha megtalálják a tettest, de annak örül a legjobban, ha azt tud­ják bizonyítani, hogy nem történt bűncselekmény. Ezzel kapcsolatban egy érdekes történetet is elmesélt, vagy tíz évvel ezelőtt Ozorán egy idős bácsi tett fel­jelentést, miszerint a menye ellopta a pénzét. A helyszíni szemle közben fedezték fel a fiatalasszonyt a padlá­son, begyógyszerezve. Kihívták a mentőket, majd megtalálták a pénzt is kémény kürtőben. Az idős ember elfelejtette, hova rejtette el. Nem tör­tént bűncselekmény, s az intézkedés során megmentették az ártatlanul meggyanúsított asszony életét, aki szégyenében öngyilkos akart lenni. — A vizsgálat során meg kell őriz­ni a rendőrnek az objektivitását. Le­het magánvéleményem, de mint rendőr nem utálhatom a gyanúsítot­tat azért, amit elkövetett, illetve ezt nem éreztethetem vele. Közvetlen kapcsolatba kell lépnem a gyanúsí­tottal, mert ha nem bízik meg ben­nem, akkor nem nyílik meg és so­sem fogom az objektív igazságot fel­deríteni. A vallomástételt az eljárás bármely szakaszában megtagadhat­ja, de ha azért nem beszél, mert el­lenszenves neki a kihallgatója, ak­kor az a rendőr valamit nem jól csi­nált. — A kihallgatás-technikát tanulni lehet, vagy mindenkinek magának kell kialakítania. ? — Tanítják, de hosszú évek gya­korlatával lehet igazán megszerezni. Hogy mit hogyan kell csinálni, az a gyanúsított személyiségétől függ. Ha mégis a rendőr egyénisége hatá­rozza meg a taktikát, az rossz irány­ba viheti el az ügyet. Ha egy rendőrt fel lehet ismerni a bíróságon a ki­hallgatási taktikájából, azt megint rossz dolognak tartom. Azt kell leír­ni, amit a gyanúsított mond. A jegy­zőkönyvben nem tükröződhet a rendőr szóhasználata, csak a gyanú­sítotté. — Előfordul, hogy a magánéletben is gyanakodva fürkészi az emberek gondolatait? — Elég nagy leterheltséget jelent napi nyolc órában, vagy még azon túl is a gyanúsítottakkal való foglal­kozás. Amint amint kiteszi innen a lábát az ember, igyekszik elfelejteni. Az előfordul, ha otthon nem találok valamit, akkor kijön a szakma, s el­kezdem módszeresen keresni, ahogy a helyszíni szemlén szoktam. Általá­ban otthon is megtalálom amit kere­sek.- Azt is észreveszi, ha a gyerek nem mond igazat? — Nagyon szeretem a három kislá­nyomat, az ikrek 12 évesek, a legki­sebb pedig szeptemberben lesz há­rom éves, de a gyereknevelés sajnos nagy részben a feleségemre hárul. Hét végén szeretek velük lenni, s iga­zán nem lenne jó, ha a rendőrt s nem az édesapát látnák bennem. Ihárosi Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom