Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
1999. április 3., szombat Megyei Körkép 3. oldal Éjszaka is őrzik a hőgyészi tavakat Stoppal távoztak a rabsicok Nyolc hálóval halásztak Mozgalmas éjszakájuk volt a minap a hőgyészi horgásztavat őrző pecásoknak. Rabsicokat füleltek le. A horgászok már előző nap jelezték, hogy a kettes tónál hálózásra utaló nyomokat találtak. Az egyesület éjszakánként eddig is fokozottan őrizte a tavakat, azok környékét, most azonban még inkább figyeltek. A gyanújuk nem volt alaptalan, hiszen másnap, a vaksötét éjszakában - még a hold sem világított - rabsi- cokra figyeltek föl a kettes tónál. Hajnali 5 órakor értesítették is Vámosi Jenőt, a Hőgyészi Sport Horgász Egyesület elnökét. A hőgyészi rendőrőrsnek is jeleztek. Az orvhalászokat akkor még nem sikerült fülöncsípni, de megtalálták a parton hagyott eszközöket, a gumicsónakot, a hálót, a műanyag ládát, és akkora zsákokat, hogy még négy ember is kényelmesen elfért volna bennük. A rabsicok annyira siettek, hogy a gépkocsit, amivel érkeztek, azt is hátrahagyták, és stoppal távoztak a helyszínről, míg az őrök telefonáltak. Az elnökkel csaknem egy időben érkeztek a helyszínre a rendőrök. Átvizsgálták a területet, majd értesítették a bonyhádi rendőrkapitányság nyomozóit. Fél óra alatt, míg a bonyhádiak kiértek, a hő- gyésziek leadták a „drótot” a vízparton talált gépjárműről. Ä rabsicok, a maguk területén szakembereknek számítanak, hiszen szakszerűen helyezték ki a nyolc hálót, négyet a tavon keresztben, négyet pedig hosszában. A horgászok több, mint kétszáz kilogramm halat húztak ki a hálókkal, volt bennük ponty, busa, süllő és apróhalak. Ennek csaknem a fele megsérült, majd el is pusztult. Még aznap, amikor mindez történt, a tettes - vesztére - visszatért a tett színhelyére, mint kiderült, az autóját akarta elvinni. A tavakhoz vezető úton a rendőrök megállítottak egy gépkocsit, s igá- zoltatták annak sofőrjét. A kérdésre, hogy miért megy arra, zavaros mesével állt elő, hogy a barátnőjével járt ezen a területen, s itt hagyta az autóját, s most érte jött. A rendőrök bekísérték a gyanús férfit a hőgyészi őrsre tisztázni a dolgokat. Ott aztán beismerte tettét. Vámosi Jenő, az egyesület elnöke - aki a történetet közreadta - arra a kérdésre, hogy pótolják-e az elpusztult állományt, elmondta, telepítés lesz, de hogy mikor, azt az anyagiak határozzák meg. Annak érdekében pedig, hogy megakadályozzák az ilyen és ehhez hasonló eseteket, még inkább fokozzák az éjszakai őrzést. Az engedélyezett éjszakai horgászat - amelyre egyébként is igény volt - azt a célt szolgálja, hogy a vízparton horgászok is óvják, vigyázzák a területet az illetéktelen behatolókkal szemben. (péteri) Vissza a régi rendhez Kisbödő: ismét két irányban Panaszkodnak a szekszárdi felsővárosi autósok - mármint azok, akiket ez nap mint nap érint - a Kisbödő egyirá- nyúsítása miatt. A Kálvária oldalának házaiból így csak a Remete utca felé kerülve, egy gödrökkel szabdalt közön át lehet kihajtani. Többen már aláírásokat is gyűjtenek, kérve a város illetékesétől a régi, senkinek nem ártó helyzet visszaállítását. Szeleczki József, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának vezetője megkeresésünk okát hallva azonnal így reagált: — Nem szükséges aláírásokat gyűjteni, napokon belül visszaáll az eredeti állapot. Mint az irodavezető elmondta, egy lakóépület - gépjárműforgalomból adódó - esetleges károsodását kívánta a város megelőzni a bevezetőben említett intézkedéssel. A gyors döntés mögött meghúzódó jó szándék nem kétséges, ám egy nemrég lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a forgalom ezen a szakaszon meglehetősen gyér. Az egyirányúsítás - ítélte meg Szeleczki József - valóban indokolatlan, a jövő héten el is távolítják a az autósoknak annyi gondot okozó KRESZ-táblát. Ezzel együtt az út minősége is marad a régi. A földbe döngölt termésköveket nem ártana felváltani valamilyen korszerűbb burkolattal - értett egyet az irodavezető, ám hozzátette: erre a munkára jelenleg sajnos nincs pénz. (A cikk megírása után tapasztaltuk: ismét két irányú a szekszárdi Kisbödő utca.)-száHúsvéti saláta a Kolping kertészetből. A szekszárdi Kolping iskola palánki tankertészetében hatezer fej salátát termesztettek a diákok Húsvétra. Nagyrésze az ünnepek előtt el is fogyott, a saláta után zöld- és fehérpaprika kerül az üvegházba. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A szolgálat valóban szolgáltat Minden gyermek érdekében Mintegy másfél éve működnek az országban a gyermekjóléti szolgálatok, amelyek nevükhöz híven elsősorban szolgáltató feladatok ellátására jöttek létre. Miért, milyen céllal szerveződtek a szolgálatok? Erről beszélgettünk dr. Szöllősi Gáborral, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola docensével, aki nem csak „kitalálta” a szolgálatot, ő volt a „névadó” is. — Milyen történelmi előzményei voltak a gyermekjóléti szolgálatok kialakulásának? — A történelem során az állam fokozatosan kezdett beavatkozni a családok ügyeibe. Eleinte csak az árva, talált, elhagyott gyermekek tartoztak a fennhatósága alá, a család, ezen belül az atya jogait csak a végső esetben korlátozták. Ám ha ez megtörtént, akkor végleg megfosztották az apai jogok gyakorlásától. Aztán fokozatosan egye több területre terjedt ki ez a hatalmi beleszólás. A század elején fogalmazódott meg, hogy a gyereket ki kell emelni a családból, ha ott veszélyeztetett helyzetbe kerül. A gyámügyi gyakorlat az elmúlt évtizedekben a következőképpen alakult: ha a gyerek veszélyeztetetté vált, a hivatal - az éppen aktuális jogszabály alapján - hatósági intézkedéseket tett. A világ azonban olyan irányban változott, hogy az érdekek védelme mellett elvárás lett a pedagógiai és pszichológiai érzékenység is. A gyámügyekkel foglalkozó hivatalnoktól tehát egyszerre várták el, hogy jogvédelmet lásson el, intézkedés-jellegű megoldásokat alkalmazzon, ugyanakkor megfeleljen az új elvárásoknak is, vagyis egyszerre lásson el hatósági és nem hatósági feladatokat. A hatvanas évektől az úgynevezett védő-óvó intézkedéseket tökéletesen elegendőnek tartották a problémák kezelésére. Ez a megoldás több szempont miatt is igen stabil volt: alkalmas volt arra, hogy iktassák, aktákban rögzítsék, ugyanakkor olcsó is volt, hiszen egy-két hivatalnok elég volt a feladat ellátására egy közepes városban. A kistelepüléseken pedig általában megosztott munkakörben végezte egy tanácsi hivatalnok. — Mikor nyílt alkalom a változtatásra? —- A rendszerváltás után a gyermekvédelmi törvény tervezetének kidolgozására a pécsi jogi kart kérték fel, ebben a munkában vettem részt magam is. Javaslatomat, misze-. rint szükség volna a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztására - vita után - elfogadták. így sikerült érvényesíteni az általam helyesnek tartott elvet, miszerint bizonyos feladatköröket nem hatósági módon kell megoldani, szükség van egy szolgáltató jellegű szervezetre. Ezt gyermekjóléti szolgálatnak neveztem el, ez lett aztán közismert neve is. — Miben más a gyermekjóléti szolgálat? — A szolgálat támogatja a szülőket a gyermekek gondozásában, nevelésében, tájékoztat az igénybe vehető szolgáltatásokról, segítséget nyújt abban is, hogy a család igénybe vehesse. Adott településen belül feladata a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztetett helyzetben lévő gyerekek és családok segítése. Ha mégis elkerülhetetlen, hogy a gyereket kiemeljék a családból, a szolgálat munkája arra irányul, hogy minél előbb visz- szakerülhessen, s ha ez megtörtént, a családban is maradhasson. Nem csak az a dolga, hogy úgymond „aládolgozzon” a hatóságnak, hanem adott település minden gyermeke számára nyújtson szolgáltatást. — Miért volt szükség önálló szervezetre? — A szolgáltató tevékenységet szolgáltató intézményre kell bízni. Természetes, hogy ugyanaz a szerv, sőt, ugyanaz az ember nem képes egyszerre megfelelni a kettéválasztott tevékenységi körnek, tehát a gyermekjóléti szolgálatokat önálló szervezetként kellett létrehozni. A gyermekjóléti szolgálat - általában - a családsegítő szolgálatok önálló szervezeti egységeként jött létre, ritkább esetben önálló intézményként. Kistelepüléseken nem kötelező önálló intézményként létrehozni a szolgálatot, számukra a legmegfelelőbb a társulási forma lenne. V. M. Roma Közösségi Ház Nemcsak a cigányság, hanem kétségkívül mindenki profitálna abból a Közösségi Házból, melyet a szekszárdi romák szeretnének létrehozni a megyeszékhelyen. A Szekszárdi Roma Kisebbségi önkormányzat tegnapi ülésén a résztvevők elfogadták a megvalósításra vonatkozó javaslatot. A ház a cigány fiatalságnak, de az idősebbeknek is kínálna olyan programokat, foglalkozásokat, melyek a hagyományok ápolása mellett a szabadidő hasznos eltöltését is szolgálnák. Balogh József elnök elmondta, hogy szívesen látják a rendezvényeken nemcsak a romákat, hanem mindazokat, akik érdeklődést tanúsítanak a cigányság tradíciói, története, élete iránt. Az önkormányzat - szabad városi ingatlan híján - bérleményben kíván használni egy, a közeljövőben kiválasztandó épületet vagy épületrészt. A Szekszárdi Roma Kisebbségi Önkormányzat lépéseket tesz annak érdekében is, hogy mielőbb közhasznú társasági formában is lehetővé váljon a helybeli cigányság minél szélesebb körű foglalkoztatása. Ez a megoldás Bács-Kiskun megyében már bevált módon működik, ezért is fogadta el az önkormányzat a szomszédvár Cigány Foglalkoztatásért Kht.-já- nak a javaslatát, mely - egyelőre - fiókvállalati szereppel ruházza fel a szekszárdiakat.-száIdőközi választás Pakson Hat jelölt egy mandátumért Lezárult tegnap délután a jelöltállítás az április 25-i időközi önkormányzati választásra Pakson. A választás során a 4. számú választókerület megüresedett képviselői helyéért hatan indulnak. Mintegy ezerhatszáz szavazásra jogosult választó- polgár adhatja majd le április 25-én, vasárnap voksát. A jelöltállítás határideje tegnap délután lejárt, hatan adták le összegyűjtött ajánlószelvényeiket. Ezek szerint a szavazólapra a következő jelöltek neve kerül: Fonyó Lajos (Magyar Szocialista Párt), Hazafi István (Magyar Igazság és Élet Pártja), Klein Vilmos (független jelölt), Oláh József (Paks Városért Mozgalom), Somogyvári Gábor (a Fiatal Demokraták Szövetsége Magyar Polgári Párt - Magyar Demokrata Fórum - Szabaddemokraták Szövetsége - Paksi Polgári Kör - Független Kisgazdapárt közös jelöltjeként) és dr. Széchenyi Attila (Kereszténydemokrata Néppárt), -rgA közgazdász másként látja, mint a közigazgatási szakemberek A gazdaság a régiófejlődés motoxja (Folytatás az 1■ oldalról.) Horvát Gyula elmondta, hogy a közgazdász nem intézményekben, hanem területi folyamatokban, fejlődési pályákban, rugalmas struktúrákban, hálózatokban gondolkodik. Az Európai Unió célja is az a régiók fejlesztésével, hogy az európai térszerkezet versenyképes legyen a Föld más kontinenseivel. Nyilvánvaló, hogy a versenyt az Egyesült Államokkal kell megvívni. Az Unió nem mondja, hogy a tagállamoknak regionális köz- igazgatási struktúrát kell alkalmazniuk, hanem azt várja el, hogy a térségi fejlesztésre szánt támogatásokat a leghatékonyabban használják fel a versenyképesség fejlődése érdekében. Azt kell tehát végiggondolni, hogy a jelenlegi struktúrákban elképzelhetőek-e azok a nagyívű feladatok, amelyek előtt Magyarország áll. Ennek lényege, hogy a jövedelem-termelő képesség radikálisan nőjön. Háromszorosára kell emelni ahhoz, hogy az Unió átlagát elérje. Éppen a jelenlegi helyzet bizonyítja, hogy erre a magyar gazdaság az adott struktúrában nem képes. Egyetlen olyan országban sem képes, ahol egy településnek akkora dominanciája van, mint nálunk Budapestnek. A centralizáció persze nemcsak a népességnek és a meghatározó tevékenységeknek a koncentrációját jelenti, hanem a döntésekét is. Decentralizálni indokolt tehát a döntéseket, de nyilván nem a 3200 településre. Első lépésben végig kell gondolni, hogy mi legyen a régiók feladata, s hogy ezeket milyen szerkezetben lehet megoldani, s milyen lépéseket kell megtenni annak érdekében, hogy a kívánt célt elérjük. Utóbbihoz már nyugat-európai tapasztalatokat is figyelembe lehet venni, mert ott sem egyik napról a másikra hozták létre a régiókat. A pécsi kutatóintézetben megnézték, hogy körülbelül kétmillió lakosra jut egy regionális repülőtér, egy multifunkcionális egyetem, amely nemcsak képez, hanem kutat és eredményeit alkalmazza is a gazdaságban. Szoros szálak kapcsolják össze az egyetemet a régió gazdaságával. Az optimális piac-méret is megköveteli a mintegy kétmillió lakost. Nyugat Európában is csak akkor jöttek létre a közjogi régiók, amikor már a gazdasági, infrastrukturális, humán kapcsolatok elérték azt az intenzitást, hogy ki lehetett mondani, ezek már intézményesítve kamatoztathatók a legjobban. Az európai trend mindenképpen a decentralizáció és a regionalizáció. A megoldáshoz sokféle út vezethet. vannak országok, amelyek állami feladtok dekoncentrá- lásával segítettek rá a folyamatra. A másik kitapintható régió-szervező erő a vállalkozói, üzleti szféra együttműködése saját térségének a fejlesztésére. Szoros koalíciók szerveződtek Nyugat- Európában a központi hatalommal szemben, a helyi autonómia erősítése, a helyi bevételek preferálása, a helyi gazdaság-fejlesztési koncepciók kötelező állami támogatása ügyében. Amikor belépett az Unió a fejlesztési támogatásaival, akkor a régiók üzleti köreinek már meghatározó szava volt a regionális fejlesztési programok kiválasztásában. Sok szálon kell tehát elindítani Magyarországon a reformokat ahhoz, hogy ezek végül összetalálkozzanak, sőt köztük újabb és újabb kapcsolatokat kell teremteni, s amikor indokolt, akkor intézményesíteni azokat, de ez még mindig nem jelent közigazgatást. Mivel nálunk még nem alakultak ki azok a civil szerveződési formák, amelyek kikövetelik maguknak a közreműködést, még hosszabb idő kell ahhoz, hogy a régiószervező folyamatok tudatosan, programszerűen haA rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre ladhassanak előre. Ezt követően kell majd gondolkodni azon, hogy ha a régió a központi kormányzat alatti szint, akkor mi legyen ez alatt. Ekkor két szálon lehet gondolkodni, megyében, vagy pedig - és ez sok-sok vitát igénylő kérdés - városkörnyékben, esetleg kistérségben, vagyis a hajdani járásokban - mondta Horváth Gyula. -ihi-
