Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-21 / 92. szám
6. oldal Gazdaság 1999. április 21., szerda Vélemények a szövetkezeti üzletrészről Meghagyni vagy eltörölni? Szövetkezés a piacgazdaságban címmel Ország-rész-közgyű- lést tart Gyulán a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja. A program szerkesztő bizottságának tagja, Ab- rahám János és a találkozó szervezőcsapatának tagja, Soly- mosi József - muníciót gyűjtendő - hétfőn találkozott számos Tolna megyei mezőgazdasági, takarékszövetkezeti és AFESZ- vezetővel Bonyhádon. Ezeknek a találkozóknak az a célja - mondotta megnyitójában Abrahám János - hogy az MSZP különböző témakörökben megismerje az emberek, köztük a szakemberek véleményét. Elsősorban azt tudakolták, milyennek látják a megjelentek a szövetkezés mozgásterét, az állami beavatkozás mértékét, és a politika szerepét a szövetkezetek életében. Vitaindítójában Solymosi József azt mondta: úgy tűnik számára, mintha az új politikai környezetben a szövetkezetek kissé háttérbe szorulnának. A „fű alatti támadások” pedig arra késztetik a szövetkezeteket, hogy meneküljenek. Átalakulni vagy nem? S ha igen, hogyan? Ezek voltak a találkozó főbb kérdései. Dr. Szűcs László, a szekszárdi Aranyfürt szövetkezet elnöke, a Magyar Jogászegylet szekcióvezetője néhány - a szövetkezeti törvényben rejlő - időzített bombára hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a szövetkezeti üzletrész nem eurokon- form, ezért az EU-csatlakozás előtt azt meg kell szüntetni. A találkozón megjelent szövetkezeti vezetők osztották a véleményt, ám a probléma megoldását többféleképp látják. Vannak, akik osztatlan közös tulajdont javasolnak, mások kétségbe vonják ennek működőképességét. Varga János iregszemcsei elnök szerint a tagsággal egyetértésben, de „kézi vezényléssel” kell az átalakulást végrehajtani, mégpedig úgy, hogy az üzletrészt egyszer és mindenkorra el kell felejteni. Idézte a MOSZ álláspontját, miszerint ezzel a kormánnyal nem lehet ésszerű érvekkel tárgyalni. Kiss József, a naki szövetkezet vezetője olyan túlélési technikát javasolt, amely jó szövetkezetbarát és kevésbé szövetkezetbarát politika esetén is. Szerinte a megoldás egy vagyonkezelő kft. létrehozása. Szabó István döbrö- közi elnök kijelentette: nem lehet az üzletrészt eltörölni. Mint mondotta, a nyugdíjasok hallani sem akarnak az átalakulásról. Figyelmeztetett: azt senki ne higgye, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok kimazsolázhatják a szövetkezeteket. Azt kapják, amit adunk nekik! Dobos István, a TESZÖV megyei titkára szerint az ágazatban válság van, nagyobb a baj, mint 1998 őszén. Száraz István, paksi elnök a tőkekivonás veszélyeire hívta fel a figyelmet - félő, hogy lerobbant mezőgazdasággal fogunk csatlakozni az EU-hoz. Erős András, a felsőnánai Kossuth szövetkezet elnöke szerint Magyarországon nincs piackon- form szövetkezet, mert azokat nem a piac hozta létre. Tarthatatlannak nevezte, hogy a politika megkülönböztet régi és új típusú szövetkezeteket. Úgy véli, lehet a szövetkezetekkel „második kárpótlást csinálni” de azt az állam pénzén kell megtenni. Figyelmeztetett: ha e folyamat közben nem nyúl a zsebébe a kormány, akkor majd a bankok konszolidálásánál kell ezt megtennie. Brauer János a Völgységi Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója szelíd erőszaknak nevezte azt a politikát, miszerint a takarékszövetkezetek csak integrációban működhetnek, s ezen integrációban az állam tulajdonosként jelen van. Schwarz Márton a bonyhádi Áfész vezetője szorgalmazta, hogy amit „elszúrtak” a kilencvenes évek elején a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatban, azt hozzák most helyre. Határozottabb fellépést sürgetett a feketegazdaság ellen és bírálta a gyakorlatot, miszerint a multik nagy kedvezménnyel verhetnek gyökeret hazánkban. Boldogok lennénk - mondotta, ha csak a felét megkapnánk annak a kedvezménynek, amiben a külföldi befektetők részesülnék. Hangyái János MZsk Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tájékoztató a TMKIK III. osztály értekezletéről, felhívás az élelmiszer- kereskedők társulási lehetőségeiről az országos beszerzési társaságokhoz A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara III. számú, Társas vállalkozás formájában működő kereskedelem osztálya 1999. március 26-án tartotta osztályértekezletét. Az általános tájékoztatások után, a kis- és közép vállalkozásokat leginkább érintő, az életben maradáshoz szükséges összefogási, és egyéb stratégiai lehetőségekről hallottunk érdekes, már megvalósított koncepciókat dr. Várszegi Andrástól, az OKSZ kisvállalkozási munkabizottság vezetőjétől. Érdekes előadásának lényege röviden az volt, amit megerősítettek az elmúlt napokban tartott országos konferencia előadói is, hogy a kis- és középvállalkozók a nagy multik mellett versenyképességűket úgy tudják megtartani, ha összefognak, és a közös beszerzéssel, vásárlással, a központi marketing- és egyéb szolgáltatásokkal, valamint a rugalmasságukból, mozgékonyságukból származó előnyök érvényesítésével koncentráltan veszik fel a versenyt ezen a piacon. A másik lehetséges túlélési stratégia lehet adott esetben a profilváltás lehetősége. Ugyanez volt a témája a BKIK és az OKSZ országos konferenciájának, ahol a résztvevők konkrét tájékoztatást kaptak a Magyarországon már működő, főként az élelmiszer kereskedelemben igen jól prosperáló beszerzési társaságokról. Elhangzott a beszerzési társaságok vezetői részéről, - akik jelenleg főként Budapesten illetve a nagyobb városokban koncentrálódtak -, hogy a jövőben kiterjesztik hálózatukat a vidéki üzletekre is régiós központok létrehozásával, amely olcsóbb vásárlási lehetőséget jelent a kisebb üzletek részére is. Mindezek mellett egyéb olyan szolgáltatásokat kaphatnak a társult tagok, amelyek megkönnyíthetik a kereskedők helyzetét a jelenlegi piaci harcban. A TMKIK III. és IV. osztályának vezetősége felhívja az élelmiszer kereskedők figyelmét arra, hogy közös szervezésben lehetőséget biztosítunk arra, hogy a beszerzési társulásokról, illetve a belépési feltételekről részletes tájékoztatást kapjanak az illetékes társaságok vezetőitől. Lehetőséget biztosítunk teljeskörű információ cserére, akár konkrét üzleti megállapodás előkészítésére is. Kérjük, hogy az érdeklődési szándékukat jelezzék a TMKIK központi telefonszámán 1999. április 30-ig! Jelentkezés: Bőhm Rita, telefon: 411-661. Flamand-magyar üzletember találkozó Belgium Flamand régiójának magyarországi kereskedelmi képviselete üzleti delegációt szervez Budapestre. Időpont: 1999. május 18. Helyszín: Radisson Sas Béke Hotel, 1067. Budapest, Teréz krt. 43. Jelentkezési határidő: május 10. A résztvevő flamand vállalatok elsősorban az építőanyagipar területén tevékenykednek. A résztvevő vállalatok tevékenységéről és a partnerrel kapcsolatos elképzeléseikről részletes tájékoztatást tudunk adni a kamara kereskedelemfejlesztési osztályán, Kimmel Krisztinánál. Telefon: 411-661. A részvétel ingyenes,szükség esetén a tárgyalásokhoz tolmácsot biztosítanak, igény esetén parkolási lehetőség a szálloda garázsában. Nőnek a kis pénzek. A PHARE-támogatások keretében elnyerhető mikrohite- lek összegének növelésére készül a kormány - jelentette be Turdy Zoltán államtitkár kedden, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen az európai integráció és a vidékfejlesztés összefüggéseiről tartott előadásában. A jelenleg legfeljebb egymilliós hiteleket a kormány előbb három-, majd ötmillió forintosra tervezi növelni. Info ’99. Az első alkalommal megrendezendő Info ’99 Nemzetközi Informatikai és Kommunikációtechnikai Szakkiállításon 330 vállalat és szakmai szövetség tizenháromezer négyzetméteren mutatkozik be Budapesten április 27-e és 30-a között - mondta Ró- zsáné Milus Szilvia, a kiállítás projektigazgatója. Kártyakárok. A hitelkártyákkal való visszaélésekből eredő károk meghatározó többségét a kibocsátó bankok fizetik meg, míg a kártyatulajdonosok vesztesége a kártyákkal lehívható összeg tíz százaléka alatt marad - áll az MNB tegnapi jelentésében. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,92 Japán jen (100) 199,79 Svájci frank 156,64 USA-dollár 235,95 Euró 251,26 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Hitelgarancia 30 milliárdra A feldolgozó cégek is egyre több kérvényt adnak be Az idén (április közepéig) a bankok 3,8 milliárd forint hiteihez kértek garanciát az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványtól, amely az agrárgazdaságok által felvett bankhitelek „kezességét” vállalja - nyilatkozta lapunknak Ulrich Anikó. Az alapítvány ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a legtöbb garanciavállalási kérelem változatlanul Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből érkezik az alapítványhoz, de a többi megyében is - kivált Tolnában - egyre nagyobb a termelők garanciavállalás iránti igénye. A szervezethez benyújtott 415 kérelemből 249 egyéni vállalkozóktól és őstermelőktől, a többi pedig társas vállalkozásoktól, cégektől érkezett. A magánvállalkozók átlagosan 2,8 millió, míg a cégek 19 millió forint kölcsönt vettek fel. Az egy főre, illetve egy vállalatra lebontott átlagot tekintve a Békés megyei cégeké, termelőké az elsőbbség. Az alapítvány adatai szerint a garantált hitelek döntő többsége - 92 százaléka - az állattenyésztéshez és növénytermesztéshez kapcsolódik, de értékben egyre jelentősebb súlyt képvisel az élelmiszer-ipari termelés, a vendéglátás és a kereskedelmi szolgáltatás is. Az Agrárvállalkozási Hitel- garancia Alapítvány ebben az évben összesen 30 milliárd forint összegben vállal garanciát a bankok által adott kölcsönökre. Ebből az összegből 14 milliárd forintot különítettek el az agrártermelők számára folyósított éven túli lejáratú forgóeszköz, azaz a tőkepótló hitelek garantálására. U. G. A méhészek az idén 700 millió forintos támogatáshoz jutnak Korlátlanul növelhető a mézkivitel A méhészet a mezőgazdaság kicsi, de perspektivikus ágazata. A magyar méz „hungaricumnak” számít a külpiacokon. Nem véletlen, hogy az Agrármarketing Centrum az idén kiemelten támogatja a méz piacra jutását. A Méz Terméktanács prognózisa szerint az idén a megnövelt repce-termőterületnek köszönhetően jó közepes méztermés várható. Jók a kilátások Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bihar és Heves megyében. Illés Kálmán, a terméktanács ügyvezetője lapunknak elmondta: Magyarországon 16 672 méhészetben 690 ezer családot nevelnek. Az éves méztermelés 15-17 ezer tonna között mozog, az ebből származó árbevétel pedig ötmilliárd forintot tesz ki. A megtermelt mennyiség egynegyede a hazai, háromnegyede a külpiacokon talál vevőre. Az export 90 százaléka az Európai Unió országaiban kerül értékesítésre. A szakember szerint az unió nagy felvevőpiacain szinte korlátlanul növelhető a kivitel. További kedvező lehetőségekkel kecsegteti a hazai termelőket, hogy a méz beviteli vámja 2000-ig fokozatosan 17,3 százalékra csökken, hazánk taggá válásával pedig megszűnik. A terméktanács képviselőjétől megtudtuk: a földművelés- ügyi tárca az idén közel 700 millió forinttal támogatja az ágazatot. A méhészek méhcsaládonként ezer forint normatív támogatást kapnak, s családonként további 500 forinttal járul hozzá a minisztérium az állategészségügyi költségekhez. A méhanyavásárlást egyedenként 850 forinttal ösztönzik. A méhészek jogosultak a 25 százalékos gépvásárlási, 15 százalékos beruházási kedvezményre, valamint a forgóeszközhitei kamattámogatására is. Az idei agrártámogatás új elemeként pedig az állatbiztosítási díj 30 százalékát az állam magára vállalja. A szakemberek remélik, hogy az elkövetkező években mind a hazai egy főre jutó (negyvendekás) mézfogyasztás, mind az export növekedni fog. Ezt a célt szolgálja az FVM Agrármarketing Centrum Kht. kiemelt összegű, 14 millió forintos mézmarketing támogatása is. Illés szerint a jó méznek is kell a cégér. Úgy véli, nem ártana, ha a fogyasztók tudnák, hogy az akác- és hársmézen kívül több mint egy tucat másfajta - például gesztenye-, pohánka-, repce-, napraforgó-, lóhere-, fenyő-, ezüstfa-, sőt tölgyméz is létezik. Újvári Gizella Három év alatt harmadára csökken az infláció Mérséklődnek az adóterhek? Jövőre éves szinten 6-7 százalékos infláció várható, amely 2002-re 3,5-4,5 százalékosra csökken - áll a 2000-2002. évi költségvetési irányelvekben, amelyet a pénzügyi kormányzat kedden juttatott el a parlamenti képviselőknek. Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint ezen irányelvek fő jellegzetessége az, hogy továbbra is gyors gazdasági növekedéssel, csökkenő áremelkedési ütemmel, csökkenő inflációval és az állam- háztartási egyensúly javulásával számol. A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyar gazdaság 2002-re olyan helyzetbe kerüljön, ami lehetővé teszi a további gyors gazdasági növekedést. Konkrétan 2000-re 4-5 százalékra, 2001-re 5 százalék körülire, 2002-re pedig 5.5- 6,0 százalékosra kívánják fokozni a gazdaság növekedés ütemét. Az infláció az idei 9 százalékos mérték után 2000-ben 6-7 százalékra, 2001-ben 4-5 százalékra, 2002-ben pedig 3.5- 4,5 százalékra csökkenne. Az egy keresőre jutó reálbér az állami szektorban a következő három esztendőben évi 2-3 százalékos ütemben növekszik majd. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány az államháztartás „karcsúsítását” tűzte ki egyik legfőbb céljául, Csökkenteni szeretnék a jövedelem-elvonásokat és az állami újraelosztás mértékét. Az államháztartás újraelosztó szerepe 2000-re a GDP 43,5-44,5 százalékára, 2001-re 42-43, míg 2002-re 40,5-41,5 százalékra szorulna vissza. Az elvonások mérséklésére átfogó adóreform előkészületei folynak, évente fokozatosan csökkenne a lakosságot sújtó adóteher. Folytatják az államháztartási reformot az egészségügy, az oktatás intézményi rendszerének átalakításában. Az elképzelések szerint fokozottabban szeretnék bevonni a magántőkét ezen szférák finanszírozásába. A jövő évre várható állam- háztartási hiány 2,5-3,5 százalék közötti, ezt a következő években - 2001-ben és 2002- ben - folyamatosan csökkenteni szándékozik a kormány. Az egyes költségvetési fejezetekről, illetve az egyes minisztériumok költségvetéséről nem született még döntés. Az irányelvek alapján a kormány évente 3-4 százalékos fogyasztásnövekedéssel számol, miközben a beruházások ütemét is gyorsítani szeretné. Különösen az infrastruktúra-fejlesztési programok - az útépítés, az úthálózat-fejlesztés, a vasút-korsze- rűsítés - finanszírozására jut majd több pénz a kis- és középvállalkozások támogatása mellett. Járai Zsigmond kiemelte, hogy a külkereskedelmi forgalomban a folyó fizetési mérleg egyenlegét évente 2,5 milliárd dollár alatt kívánják tartani. A kormány gazdaság- stratégiája kidolgozásakor reálisnak tartja, hogy a növekedés a közép-európai térségben továbbra is kiemelkedő legyen. Németh Zsuzsa
