Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-17 / 89. szám
Szőlők között kanyarog az út Szentgálra, a falu a dombok ölében békebeli hangulatot áraszt Szekszárdtól alig tíz percnyi autózásra. A francia borvidék hangulatát idézi Nem véletlen, hogy Kovács József, az Aliscavin Rt. többségi részvényeinek tulajdonosa épp itt vásárolt három éve egy romos kúriát. A lepusztult épület azóta felébredt Csipke Rózsika álmából, újra régi szépségében tündököl.- Élt Kanadában, Észak- Amerikában, Afrikában és Belgiumban. Épített irodaházakat, tervezett szállodákat. Ötvenhatban tizennyolc éves korában disszidált, építészmérnöki diplomát szerzett, aztán negyven évvel később visszatért és egész másba, borászkodásba fogott. De az építészetet sem feledve megvásárolta Szentgál-Szőlőhegyen a Komlóssy kúriát és romjaiból újjáépítette. Miért? — A barátaim, akik ismernek azt mondták, hogy csak azért vásároltam egy borászati céget, hogy tudjak magamnak építeni egy chateau-t (szőlők között lévő kastély, kúria) utal Kovács József arra, hogy régi vágya valósult meg azzal, hogy a francia borvidékre jellemző otthont hozott létre Szent- gálon. — Az épületnek jóformán csak a falai maradtak meg, úgy kellett mindent újra felépíteni - mondja. - Tetőt cseréltünk, kibontottuk az elfalazott részeket, felszedtük a padozatot, csatornáztunk, kicseréltük a villanyhálózatot. A belső elrendezésen viszont nem változtattam, az arányok nagyon jók. Amit tudtunk megmentettünk, a bontott téglákból készült például a bejárat előtti terasz burkolata. Az ablaktokokat, ajtókereteket meghagytuk, az eltűnt zsaluk és a bejárati ajtó helyett viszont új készült. A karbantartás hiánya miatt szinte fekete parkettát, hajópadlót felszedtük, rendbe hoztuk, aztán visszaraktuk. A kúria egyik szárnya kész, be van rendezve - mutat körbe a tulajdonos jogos büszkeségével. A látvány magáért beszél. A palackzöldre, napsárgára, dohánybarnára festett falakat hófehér stukkók keretezik. A jól tájolt épület ablakain ömlik a fény a szobákba. A nappali fehér márványkandallója bár réginek látszik, de éppúgy most készült, mint a „viklis” födémet takaró , tükörsima menynyezet. A szobákban régi bútorok, az egyetlen modern berendezésű helyiség a konyha. A nappaliban öblös füles fotelek, az egyik hálószobában múlt századi faragott duplaágy, rózsaszín márványlapos éjjeliszekrénnyel, a másikban fehérre festett bútorok. — Pesten, a bizományi áruházban vettem a legtöbb berendezési tárgyat, de a rézcsillárokat például Belgiumból hoztam, mert ott fillérekbe került - halljuk. A kúria másik szárnya még nincs kész, a 110 négyzetméteres fogadóterem falait most festetik, az aljzatbetonról még hiányzik a hajópadló. A termen túl vendégszobák készülnek, mindegyik külön fürdőszobával, más-más stílusban. Mögöttük lesz a második konyha - kijárattal a teraszra, udvarra -, mellette az „ínyenc- pince”. Ez a rész fogja a „pénzt hozni”, a tervek szerint hamarosan hotelként funkcionál majd a szentgáli „chauteau”. — Az álmom egyik része megvalósult, örülök, hogy ezt az épületet, ami egyébként eltűnt volna, sikerült megmenteni - mondja Kovács József. F. Kováts Éva Szálkai embléma bautzeni meghívón Egy évvel ezelőtt látogatott el első alkalommal a Szálkai Művésztelep küldöttsége Tolna megye delegáltjaként, a németországi Bautzenbe. A két megye partnerkapcsolatát szorosabbra fogó civil szervezetek eredményességét jelzi, hogy szálkai alkotásokat mutattak be Bautzen Kreis önkormányzati épületének folyosógalériájában. Horst Gallert Landrat - bautzeni elnök, e kiállítást megnyitó köszöntőjében hangsúlyozta Bautzen és Tolna partnerségének jelentőségét. Külön aláhúzta, hogy amikor háborúkról szólnak tudósítások és amikor bautze- niek adnak helyet albán menekülteknek, akkor példa van arra, hogy a művészet békés összekötője lehet nemzeteknek. A szálkai művésztelepen készült grafikák, festmények realista látásmódja felkeltette a megnyitó közönségének érdeklődését. A magyar tájképek, csendéletek művészi gondolatainak üzenete könnyen befogadókra talált. Maria Ulbrich Bad Schan- dauben élő galériatulajdonos szólt a szálkai művésztelep munkálkodásáról, szerepéről, mely célként választotta fiatalok nyári alkotótelepi elhelyezését, foglalkoztatását. Winfried Bartsch régi terve valósult meg ezzel a magyar kiállítással. Ő, mint a külkapcsolatok bautzeni referense évek óta tervezett e galériában magyar bemutatót. A szálkai embléma a szeretetteljes barátság összefogásából való előbbre, feljebb jutás jelképe, Bautzenben is megtermetté gyümölcsét. Decsi Kiss János SiMifeséfc MeseOufflijs&sm . r';T-ftíSíIt'>!;«>>• .•* " ■. r: rs '®ísltíi . • . ' * ‘• A németországi Bautzen Kreis és Tolna megye partnerkapcsolatának egy újabb állomását jelenti a Bautzen melletti Nedaschützben rendezett népművészeti kiállítás. Nem első alkalommal mutatkozik be Tolna megye ezen a településen. A kiállításnak ezúttal is a helybeli kastély Tokaj nevű magyar étterme adott otthont. Bautzeni meghívásra érkeztek a Tolna megyei delegáció tagjai, akik dr. Apáti Imréné hímző, Beréti István fafaragó, Beréti Istvánná s?övő, Decsi Kiss András kosárfonó, Decsi Kiss Jánosné gyöngyfűző, Farkas Lás- zlóné tojásfestő, Fodor Jánosné szövő, Herbszt Helga fazekas, Honti Sán- dorné hímző, Komjáthy Tamásné szövő, Minorits Jánosné szövő, babakészítő, Szathmáry Tamás fazekas, Takács Lászlóné tojásfestő alkotásait mutatták be. Gödé község polgármestere és a helyi iskolások műsora köszöntötte Nedaschützben a vendégeket. A tolnai kézművesek munkájáról Maria Ulbrich, Bad Schandauban élő galériatulajdonos mondott méltató gondolatokat. A megnyitót követő fogadáson Horst Gallert Landrat Bautzen Kreis elnöke ajándékokat adott a tolnai delegáció tagjainak. A baráti beszélgetéseken újabb tervek születtek a meglévő kapcsolat építésére. Közös programot dolgoznak ki a Tokaj étterem magyar vezetőjével Lugosi Andorral, hogy rendszeresebbé váljanak a magyar napok eseményei. így a Bautzen környékén élő ötezer magyar találkozásai alkalmainak szaporodása két ország népének békés összekötője lesz. D. K. J. A vendégfogadó kastély f FOTÓ: GOTTVALD KAROLY Vendégváró kúria Szentaaten