Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

6. oldal Gazdaság 1999. április 14., szerda Eltud-e bújni majd a varjú a búzában? Megkezdődött a napraforgó vetése Egy régi népi mondás szerint akkor várható jó termés búzából, ha Szent György napján (április 24-én) már el tud bújni a varjú benne. Pár nap múlva kiderül, hogy az idei gabona mek­korát nőtt a tél óta. Vörös Gézától, a megyei növényegészségü­gyi állomás igazgató-helyettesétől az idei évi kilátások felől ér­deklődtünk. például Score-al, Delan-nal, Bravo-val, Buvicid K-val, (őszibarackban virágzás idején nem szabad rézzel perme­tezni!). A másik betegség, amire figyelni kell a meggy monilia. A tavalyi nagy járvány — Ahol időben, vagyis ok­tóber végéig el tudták vetni a búzát ott szép a tábla, de ahol késve vetettek, ott nem tudott megerősödni. Hogy ebből a hátrányából mennyit hoz majd be a hátralévő időben, kiderül. A megye több területén meg­kezdték a napraforgó vetését és április vége felé a kukorica ke­rül majd sorra. Sok és viszony­lag szép a repce, melynek kü­szöbön áll a virágzása is. Ebben az időszakban aktuális a nö­vényvédelmi beavatkozás a repceszár-ormányos és a repce- fénybogár ellen. Több helyen megkezdődött a tavaszi gyom­irtás a búzában is. Egyre több munka van a gyümölcsösökben is. Virágzik a kajszi és a mandula után a cseresznye, a meggy, az ősziba­rack, a szilva és a körte is. Sőt egyes csemegeszőlő fajták, a melegebb fekvésű helyeken, már fakadásnak indultak. Ezekben a napokban lehet eredményesen védekezni a taf- rinás levélfodrosodás ellen, folytatódhat, ha nem megfelelő időben és módon permetezünk. A virágzás kezdetén és végén is célszerű elvégezni a védeke­zést, így megnyugtató hatást érhetünk el Folicur Solo, Cho­rus, Rubigan, Dithane M-45, Systhane, Sumilex, Rovlan, Ronilan, stb, készítmények bármelyikével. Erős cserebogár rajzásra számíthatunk Szekszárd kör­nyékén, így a rovarölő szerek­kel történő kezelésre is fel kell készülni. Mauthner 7100 Szekszárd, Pásztor u. 2 (Delta) Telefon: 74/311-922,311-236 Mit nyit i a kulcs? \ Próbálja ki! ™ V I Erőteljes, és mégis párat- I I lanul elegáns, három éve I vezeti az európai eladási / I listát, a középkategória 00/^ 0 bajnoka, felszereltsége a legkényesebb igényeket is kielégíti, ECOTEC motor­kínálata az üzemanyag mennyiségét tekintve hihetedenül igénytelen, techni­kailag viszont lenyűgözően igényes. AZ UJ OPEL VECTRA! ÁPRILIS 17-18-án az Opel márkakereskedőknél ki is próbálhatja új modellünket a bemutató hétvégén! Ajándékcsomag Teljesen hétköznapi dolog, hogy a levélszek­rényünk tartalmának napi átvizsgálásakor a „szokásos” számláink mellett számolatlanul kapjuk a szórólapokat, reklámkiadványokat s más hasonló postát. Egyre divatosabb a csomagban, nagymé­retű levélben történő áruküldés is. Ez természetesen nem baj, hisz az élesedő versenyben minden a fogyasztói kegyeink megnyeréséért folyik, csak az a fontos, hogy mindez a szabályok betartásával történjen. Ilyen szabályegyüttes a fogyasztóvédelmi tör­vény is, melynek egyes előírásait korábban már ismertettük, de a törvény zárórendelkezé­sei között azonban felhatalmazások is szere­pelnek további rendeletek megalkotására. Ilyen rendelet a többek között a 17/1999. (II.5). Korm. rendelet is, mely a távollévők között lét­rejött szerződések szabályait tartalmazza. Jó tudni, hogy e rendelet 8. § (1) bek. előírá­sai szerint „a gazdálkodó szervezet nem köve­telhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít... amelyet korábban a fo­gyasztó nem rendelt meg”. Ez az új szabály azon fogyasztók érdekeit szolgálja, akik korábban ilyen esetekben - bár nem rendeltek, „jobb a békesség” jelszóval - kifizették az árut, vagy azt visszaküldve feles­leges postaköltségbe verték magukat. Tehát az új szabály alapján egy ilyen eset­ben már semmi kellemetlen teendőnk nincs, hisz - bár nem annak szánták - ajándékcso­magot kaptunk. Kereskedők figyelmébe! Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakor­lásáról szóló 34/1998. (V.22.) IKIM rendelet 1998. július 1-én lépett hatályba. Az e rendelet hatályba lépése előtt már mű­ködő kereskedelemnek utólagosan igazolnia kell a büntetlen előéletet, valamint eredeti ha­tósági igazolással kell tanúsítani, hogy az adó­hatóság, a vámhatóság, a társadalombiztosí­tási szerv által jogerősen megállapított köztar­tozása nincs. Az egyéb köztartozások tekintetében a ke­reskedőnek nyilatkoznia kell, hogy jogerősen megállapított tartozása nincs. Határidő: 1999. június 30. Ennek elmaradása esetén a kereskedőt a kamara törli a nyilvántartásból. Ez a rendelkezés az alábbi kereskedelmi te­vékenységet folytató vállalkozókat érinti:- új és használt személygépkocsi kereske­delme,- csomagküldő kiskereskedelem,- fűszerpaprika őrlemény nagykereskede­lem,- vas-, acél és színesfém hulladékok és pa­pírhulladékok kereskedelme,- vetőmagvak, szaporítóanyagok és nö­vényvédő szer nagykereskedelme,- tenyészállatok nagykereskedelme. Román-Szlovák-Cseh- Lengyel-relációs tájékoztató és konzultáció (ingyenes) 1999. április 20. 10 óra - Tolna Megyei KIK Szekszárd. Jelentkezési határidő: 1999. április 16. Előadók: Németh György a Magyar Keres­kedelmi Szolgálat Vezetője, Lengyelország, Varsó. Halász János, a Magyar Kereskedelmi Szolgálat Vezetője, Románia, Bukarest. Szekeres Imre, a Magyar Kereskedelmi Szolgálat Vezetője, Szlovákia, Pozsony. Czibula János, a Magyar Kereskedelmi Szolgálat Vezetője, Csehország, Prága. K + F. A kormányzatnak az a célkitűzése, hogy a ciklus végére a kutatási-fejlesztési (K + F) ráfordítások orszá­gosan a GDP 1,5 százalékát érjék el - mondta kedden, Budapesten Török Adám, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke a Han­noveri Ipari Vásár beharan­gozó tájékoztatóján. Kábel. Jelentősen csökken­het a kábeltelevíziós szol­gáltatók száma, ha az Or­szággyűlés elfogadja a táv­közlési törvény módosítását - közölte Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós Há­lózatok Szövetségének el­nöke. Rajkai szerint a jog­szabály-módosítás hátrá­nyosan érintheti a Matáv egyre terjeszkedő kábeltele­víziós vállalkozását is. BUX. A Budapesti Érték­tőzsde részvényindexe, a BUX 5621,88 ponton fe­jezte be a keddi tőzsdena­pot, ami 40,55 ponttal, azaz 0,72 százalékkal alacso­nyabb hétfői záróértékénél. Az optimista kezdés után stagnáló, majd a nap végén meredeken eső árfolyamok, és alacsony, mintegy 11,5 milliárd forintos forgalom jellemezte a kereskedést. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 379,31 Japán jen (100) 194,72 Svájci frank 158,04 USA-dollár 234,71 Euró 253,65 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Élelmiszer-ipari tükör Az ágazatban nőtt a vállalkozások száma A mezőgazdaság legjelentő­sebb felvevőpiaca az élelmi­szeripar, amely az agrár­termékek 75-80 százalékát dolgozza fel. Exportból származó árbevétele évente 1,8-2 milliárd dollárra te­hető - derül ki a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Tárcatükör címmel megjelentetett kiad­ványából. A szakminisztérium adatai szerint az elmúlt években je­lentősen megnőtt az élelmi­szer-ipari vállalkozások száma. Jelenleg 9300-at tarta­nak nyilván. Döntő többségük - 98 százalékuk - mikro- és kisvállalkozás, amelyek első­sorban a helyi és a regionális ellátásban töltenek be fontos szerepet. A termelés 70, az export csaknem 80 százalékát azonban még jelenleg is a há­romszáz főnél nagyobb válla­latok adják. A dokumentum készítői beszámolnak az ágazat tulaj­donszerkezetében végbement, az elmúlt évtizedben tapasz­talt változásokról is. A priva­tizáció első szakasza gyakor­latilag lezárult, a 360 milliárd forintot meghaladó jegyzett tőkének ma már alig egy szá­zaléka van állami tulajdon­ban. Néhány ágazatban - mint például a növényolaj (97), vagy a dohányipar (93) - a külföldi tulajdon aránya lé­nyegesen magasabb az átla­gosnál, míg másutt jóval alatta marad. A malomipar­ban például 12, a baromfifel­dolgozó-iparban 27 százalék. A felmérések szerint az elmúlt években az élelmiszer- ipari beruházások számottevő részét a tőkeerős külföldi be­fektetők valósították meg, a műszaki technológia korsze­rűsítése, a termékszerkezet megújítása az ágazat haté­konyságának és versenyké­pességének javulását eredmé­nyezte. (újvári) Csökken az infláció Tovább tart a fogyasztói árak növekedési ütemének mérséklődése. Márciusban 9,3 százalékkal nőtt a fo­gyasztói árszínvonal, mi­közben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos volt az infláció - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal keddi tájékoztatójából. A márciusi 1,2 százalékos ár­emelkedésből 0,5 százalék volt a központi, illetve az ön- kormányzati intézkedések ár­növelő hatása. Az élelmisze­rek ára márciusban összessé­gében nem változott. Ugyan­akkor árcsökkenés volt a ser­tészsiradék (6,3 százalék), a tojás (5,8), a sertéshús (3,4), az étkezési szalonna (1,5), va­lamint a friss zöldség- és fő­zelékfélék (1,1) esetében. Az átlagosnál nagyobb volt a drágulás a háztartási energia (2.0) és az üzemanyag (2,1 százalék) főcsoportokban is. Főként az elektromos energia (5.0) és a gyógyszerek, gyó­gyászati eszközök ára (10,2 százalék) nőtt jelentősen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom