Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

6. oldal Gazdaság 1999. március 10., szerda Tolna megyében az állategészségügy az átlagosnál jobb Törvény az állatok védelméről Az állattartó telepek háromnegyede hármasmentes Tolna megyében az emberek megélhetésében jelentős szere­pet játszik a mezőgazdaság, ezen belül is a takarmánynövé­nyek termesztése, és az erre épülő állattartás. Sajnos, az utóbbi években az állandóan változó támogatási lehetőségek, illetve piaci kereslet jelentősen csökkentette az állatok lét­számát. Egy azonban változatlanul jól alakult, ez pedig a megye ál­lategészségügyi helyzete. Dr. Korzenszky Ernőddel, a me­gyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás igazgató-főorvosával a kiala­kult helyzetről beszéltünk. — Sokat javított az állat­egészségügyi helyzetünkön az egy évvel ezelőtt elindított szűrés, melyet a háztáji sertés- állományban végeztünk. Az agrár tárca támogatásával vér- vizsgálattal szűrtük ki az Au- jeszky-féle vírusos betegséget. Ez a kór a sertések idegrend­szerét támadja meg, az elhul­lás mellett tünet lehet még a vetélés, illetve az úgynevezett tünetmentes állapotban az ál­lomány hízékonysága rossz, levágáskor tüdőgyulladásra utaló jeleket lehet felfedezni, s a tüdőt elkobozzuk. — A kisebb létszámú ál­lományban eddig is ritkábban fordult elő ez a betegség, de a nagyüzemekben az állomány 30 százaléka volt régebben fertőzött. A megye állatorvo­sai arra törekednek, hogy az úgynevezett hármas mentes­séget eléijék egy-egy nagyobb összefüggő területen. A hár­mas mentesség azt jelenti, hogy sem a Brucellózis, sem a Leptospirózis, sem az Au- jeszky-féle betegség nem for­dul elő. Az elmúlt évben lezaj­lott vérvizsgálatok alapján megyénkben 0,2 százalékos volt az Aujeszky-féle fertő- zöttség. (Természetesen az érintett portákon elrendeltük a vakcinázást és a továbbiakban is figyelemmel kísétjük az ál­latokat.) Tolna megye nagyon jól áll az országos adatokhoz képest, ez azt jelenti, hogy a nagyobb állattartó telepeknek is a 72 százaléka mind három betegségtől mentes. A szar­vasmarhák szűrését is folya­matosan végezzük, elmond­ható, hogy gümőkór mentes a megye állománya. A szűré­sekkel együtt elvégezzük a szarvasmarhák egyedi (ENAR) jelölését is. A jó színvonal elérése nem csak szakmailag jelent sikert, hi­szen a sikeres export tevé­kenység, az Európai Uniós el­várások alapvető szempontja az, hogy csak egészséges ál­lományból hajlandók vásá­rolni. — Vannak települések, ahol arányaiban több állator­vos dolgozik, és vannak falvak ahol nehézséget okoz egy oltás is. Mi ennek az oka ? — Talán nem elég vonzó a fiatalok számára a vidéki ál­latorvosi munka. Több telepü­lésen nincsenek meg a feltéte­lek, hiszen nincs szolgálati la­kás, egy kezdő diplomás ho­gyan építkezzen, amikor azt sem tudja, hogy az adott he­lyen, hosszú távon számíta­nak-e rá? Nem beszélve arról, hogy a feleségének találnak-e megfelelő állást, a gyermekei­nek iskolát? Inkább nyitnak egy nagyobb városban soka­diknak kutya-macska rende­lőt, ahol ha döcögve is, (saj­nos) de biztosabb az egzisz­tenciája. — Január elsejéién lépett életbe az állatvédelmi törvény, mi ennek a legfontosabb üze­nete? — Az állatok védelme nem újkeletű, hiszen valamennyi állategészségügyi szabályzat foglalkozott vele. A törvényre mindenképpen szükség volt, hiszen ez EU-s elvárás is. A törvény rendelkezik a gazda­sági céllal tartott állatokról csakúgy, mint a kutatási-kísér­leti célra szolgáló állatokról, versenyállatokról, őrző-védő, vadászatra alkalmas állatokról és a kedvtelésből tartott álla­tokról. Meghatározza az állat tartásának szabályait, tiltja az állatok kínzását, az állatvia­dalt, az állat elűzését, elhagyá­sát. A legnagyobb visszhangot az új törvénnyel kapcsolatban a kacsa és a liba tömése vál­totta ki, pedig a brojler csir­kék, de akár a hízók tartása sem természetellenesebb, mint a tömés. Az összhangot azon­ban meg kell találnia az em­bernek, hiszen a saját érdeke is azt kívánja, hogy kímélje, be­csülje meg az állatait, akár ha­szonból, akár kedvtelésből tartja is őket. — Az állatvédelmi törvény arról is rendelkezik, hogy adott helyzetben bírság is ki­szabható a tulajdonosra. Mauthner Tolna «HM* Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Meghívó osztályértekezletekre A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai osztályai március végén osztályérte­kezleteket tartanak, melyre ezúton is meghív­juk az érintett osztályok tagjait. Időpontok: I. sz. Nehézipari osztály 1999. 03.31. 10.00 óra, II. sz. Könnyűipari osztály 1999. 03.31. 14.00 óra, III. Társas vállalkozás formájában működő kereskedelem 1999. 03.26. 14.00 óra, IV. sz. Egyéni vállalkozás formájában működő kereskedelem 1999.03.30 14.00 óra, V. sz. Szállítás, közlekedés 1999. 03.27. 9.00 óra, VI. sz. Idegenforgalom, ven­déglátás 1999. 03.29. 14.00 óra, VII. sz. Köz­szolgáltatás 1999. 03.25. 14.00 óra, Vili. sz. Pénzügyi és gazdálkodást segítő egyéb szol­gáltatás 1999. 03.30. 10.00 óra, IX. sz. Egyéb szolgáltatás 1999. 03.25. 14.00 óra, X. sz. Élelmiszeripar 1999. 03.24.14.00 óra. Az értekezletek helye a kamara tanácskozó- terme, Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Napi­rend: - Az osztályvezetőségek tájékoztatója a végzett munkáról- A kamara elmúlt évi tevékenysége, 1999- re vonatkozó tervei a küldöttgyűlés elé kerülő beszámolók alapján. Az osztály véleményé­nek, javaslatainak összegzése, a küldöttek orientálása. Fentieken kívül több osztályban osztályel- nök-választásra és szakmai programra is sor kerül. Meghívó Tavaszi Pénzforrás Szemináriumokra A vállalkozás működtetéséhez és bővítéséhez szükséges külső forrás lehetőségek bemutatá­sát célzó, konzultációs alkalmat is biztosító szemináriumokra várjuk kamarai tagvállalata­inkat és a téma iránt érdeklődő vállalkozókat. Szekszárd, időpont: március 10-én 10.00 órától. Helyszín: Tolna Megyei KIK Elő­adóterem (Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. em.) helyi szervező: Kereskedelem-fejlesz­tés tel: 74/411-661. Paks időpont: március 17-én 9.00 órától helyszín: Városháza nagyterme (Paks, Dózsa Gy. u. 55/61). helyi szervező: TMKIK Paksi Képviselet, tel: 75/510-070. Tamási időpont: március 23-án 10.00 órá­tól helyszín: Városháza nagyterme (Tamási, Szabadság u. 46.) helyi szervező: TMKIK Tamási Képviselet tel: 74/570-020. Dombóvár időpont április 13-án 10.00 órától helyszín: Városháza nagyterme (Dombóvár, Alkotmány tér 1.) helyi szer­vező: TMKIK Dombóvári Képviselet, tel: 74/565-100. Bonyhád időppnt: április 20-án 10.00 órá­tól helyszín: ÁFÉSZ előadóterme (Bonyhád, Rákóczi u. 6.) helyi szervező: TMKIK Bonyhádi Képviselet tel: 74/550-010. Témakörök: Gazdasági Minisztérium által ki­írt pályázatok a GFC alapjaira, (előadó: Sza- konyiné, ITDH). Mikrohitel, gyorsított hitelgarancia vizsgálat (ea.: Vállalkozói központ munkatársai). Helyi hitellehetőségek, kamattámogatási rendszer (ea.: helyi bankok képviselői). Munkaügyi Központ pályázatai (ea.: helyi munkaügyi központok munkatársai). Turisztikai pályázatok (ea.: helyi Turimform Irodák vezetői). Kockázati tőkebefektetés (ea.: Dunaholding Rt. Gayerhosz István vez. ig. h.). Pályázható alapok a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamaránál (ea.: kamarai munka­társak). Bővebb információs a helyi szervezőknél, regisztráció a helyszínen, kezdés előtt fél órával. A RÉSZVÉTEL INGYENES! Januári mérleg. Az ex­port értéke januárban 345 milliárd, az importé pedig 382,9 milliárd forint volt, s így az árforgalmi mérleg hi­ánya 38 milliárd forintot tett ki - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal keddi tájé­koztatójából. Az adatok sze­rint az export 10, az import 6 százalékkal emelkedett 1999 első hónapjában 1998 januárjához viszonyítva. Az áram ára. A magyaror­szági energiaárak az EU-át- laghoz képest alacsonyak, miközben az előállítás költ­ségei magasabbak, s ezek csökkentése csak a piaci verseny útján lehetséges - mondta kedden Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Energetika ’99 című buda­pesti konferencián. Új szerep. Két cég megvá­sárlásával a pénzügyi szol­gáltatások területére is kiter­jesztette tevékenységét a magyarországi Siemens­csoport - közölte kedden Hetényi Péter, az rt. elnök­vezérigazgatója. A megvá­sárolt cégek fő tevékeny­ségként tartós bérlettel, pénzügyi lízinggel és fakto- ringgal foglalkoznak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 370,39 Japán jen (100) 189,68 Svájci frank 157,37 USA-dollár 230,33 Euró 250,76 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Tulajdonrendezés - másként A kormányhoz hasonlóan a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is sürgetőnek tartja a termő­földről és a földkiadó bizottságokról szóló törvények módosítá­sát, álláspontja szerint azonban az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat nem rendezné megnyugtatóan a problémákat. Filipsz László, a MOSZ titkára lapunknak kifejtette: a földtör­vény módosításával mindenek­előtt a mezőgazdasági tevé­kenységet folytató természetes és jogi személyek tulajdonszer­zési lehetőségeit, földhasznála­tuk biztonságát kellene elősegí­teni. Ezért olyan jogszabályt kell alkotni, amely a ténylege­sen termelők tulajdonszerzését támogatja, egyben korlátozza a kül- és belföldiek spekulációs célú földvásárlását. Ezzel szemben a földművelésügyi tárca előterjesztésének gyújtó­pontjában a zsebszerződések feltárása és szankcionálása sze­repel. A szövetség képviselője el­fogadhatatlannak tartja, hogy a földalapok kijelölése - mint ahogyan azt a földkiadó bizott­ságokról szóló jogszabály­módosítás tervezete javasolja - a szövetkezetek, illetve azok tu­lajdonosai terhére történjen, át­hárítva rájuk a pótlólagos kár­pótlás terheit. A szövetkezetek- emlékeztetett a MOSZ titkára- földjeik rendelkezésre bocsá­tásával eleget tettek egyszeri, a rendszerváltáshoz kötődő tör­vényi kötelezettségüknek, min­den további velük szemben tá­masztott ilyen igény alkot­mányellenes. A közös tulajdon megszünte­tésére vonatkozó koncepcióról szólva Filipsz kifejtette: a tu­lajdonközösségek erőszakos felbontása - a kis parcellák ki­mérése, tömeges kialakítása - rendkívüli terheket róna a tu­lajdonosra, majd pedig - a bir­tokrendezés során - az államra is. Semmi sem indokolja, hogy egy-egy egyéni kimérési igény teljesítése miatt az egész tulaj­donközösség megszűnjön és azok is földjük kimérésére - s az ezzel együtt járó, hektáron­ként több tízezer forintos költ­ségek viselésére - kényszerül­jenek, akik ezt nem igénylik. E helyett a szabályok egyszerűsí­tésével be kellene vezetni az aranykoronában kifejezett rész­aránytulajdon forgalmát, és kedvezményekkel lehetne ösz­tönözni azt, hogy a szükséges birtokkoncentráció mielőbb és költségkímélő módon végbe­mehessen. Végül a titkár a tervezet hiá­nyosságaként említette, hogy az nem rendelkezik a jelzáloggal terhelt földek tehermentesíté­sének mikéntjéről, márpedig e nélkül a földkiadás befejezése elképzelhetetlen. (újvári) Lehet két százalékkal több? A MEDOSZ - a kormány kétszázalékos előirányzatával szem­ben - négyszázalékos reálbér-növekedést tart indokoltnak az idén az agrárágazatban. Javasolja továbbá, hogy az Állami Vagyonkezelő és Privatizációs Rt. - a munkabéke megőrzése érdekében - mielőbb kezdjen tárgyalásokat a szakszervezeti szövetséggel az idei keresetnövelési mértékekről. Bereczky András, a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének (MEDOSZ) főtit­kára lapunknak elmondta: a versenyszférán belül évek óta a mezőgazdaságban a legalacso­nyabbak a bérek. Az itteni ke­resetek jelenleg 30 százalékkal maradnak el a nemzetgazdasági átlagtól. A szövetség adatai szerint a keresetek reálértéke az agrári- umban tavaly mindössze 1,8 százalékkal* emelkedett, míg más ágazatokban átlagosan 3,7 százalékos volt a növekedés. Az Érdekegyeztető Tanács­ban a múlt év végén létrejött megállapodás a versenyszférá­ban 12-15 százalékos bérszín­vonal-növelést ajánlott a gaz­dálkodó szervezeteknek 1999- re. A MEDOSZ 12 százaléknál kevesebbet egyetlen állami tu­lajdonban lévő agrárgazdasági társaság esetében sem tud elfo­gadni. Ez ugyanis - amennyi­ben a kormány által tervezett 10 százalékos infláció teljesül - kétszázalékos reálbér-növeke­dést jelent. Mivel azonban az ez évi adórendszer a kisfizetésűek terheit növeli, a főtitkár szerint 4 százalékos reálkereset-növe­kedés lenne indokolt. A mérté­kek mielőbbi kialakítása végett szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni az ÁPV. Rt. illetéke­seivel. U. G. Növekedés - feltételekkel A GK1 „üzenete” a kormánynak Új helyzet alakult ki a gaz­daságban az idei év elejére, a feltételromlások többsége tartós, semmi okunk nincs bízni ennek ellenkezőjében. A helyzet módosulása legin­kább abban ragadható meg, hogy változatlan kormány­zati magatartás esetén a várható 1999. évi fejlődés határozottan letérne az egyensúlyi pályáról - jelen­tette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. A GKI szerint az egyensúlyi pályáról lekanyarodó fejlődés fő vonásai a következők len­nének. Az államháztartás va­lós hiánya tovább nőne. A be­vételek túltervezettek, azok akár 150 milliárd forinttal is elmaradhatnak a törvényben előírtaktól. A kiadási oldalon főleg a gyógyszertámogatás­nál várható többlet, és való­színűleg az önkormányzatok egy része is vagyonfelélő túl­költekezést fog folytatni - mondta az elnök tegnapi tájé­koztatóján. Emellett fennáll a veszélye annak, hogy olyan rendkívüli, nem az 1999-es gazdasági folyamatokból származó bevételeket is elköl­tenek, amelyek tovább fokoz­zák az egyensúlyhiányt. Eb­ben az esetben a deficit elérné a GDP 6 százalékát és az államadósság újból növeke­désnek indulna. Kiigazítás nélkül erőtelje­sen, a behozatalnál jobban lassulna a kivitel növekedése, a külső egyensúly jelentősen romlana, az ország külföldi adósságállománya ismét ér­zékelhető mértékben emel­kedne. Ha a külgazdasági egyensúly romlása, illetve a nemzetközi versenyképesség csökkenése tartóssá válik, nö­vekvő nehézségek várhatók - vélik a kutatók. Ezt azonban 2000-ben már csak viszony­lag drasztikus lépésekkel le­hetne korrigálni. Vértes András szerint ezért most indokolt a gazdaságpoli­tikai hangsúlyváltás. Meg kell fékezni a külső egyensúly- romlás ütemét és fel kell gyorsítani az államháztartási reformokat. Olyan fiskális ki­igazításra van szükség, amely eléri, hogy az államháztartás hiánya ne menjen a GDP 5 százaléka fölé, és a fogyasztás növekedése ne haladja meg a GDP-ét. Célszerű lenne a kül­földi tőkét vonzó, a profitok itteni befektetését serkentő lépéseket tenni. A GKI java­solja a reálkamatok magas szinten tartását, illetve állás­pontja szerint nem szabad az év közepén mérsékelni a csú­szóleértékelés ütemét sem. A kutatók időszerűnek mondták a leállított privatizáció folyta­tását. Az államháztartási re­formokkal kapcsolatban mér- legelendőnek tartja az intézet, hogy célszerű-e az adó- és já­rulékreformmal (az adóterelés érzékelhető és gyors mérsék­lésével) kapcsolatosan „ké­sőbb úgyis illúziónak bizo­nyuló, indokolatlan társa­dalmi elvárások” keltése. Mindezekkel együtt meg- őrizhetőnek tűnnek a korábbi gazdasági fejlődés előnyös oldalai: lassulhat az infláció (bár sokkal kevésbé, mint 1998-ban), és gyors lehet a gazdasági növekedés (de lé­nyegesen lassúbb az 1998. évinél). (sts)

Next

/
Oldalképek
Tartalom