Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-30 / 74. szám

FELAKASZTOTTA MAGAT A KALAPÁCSOS EXFERJ (3. oldal.) TOLNAI 1999. MÁRCIUS 30. KEDD NÉPÚJSÁG MEGYEI NAPILAP ÁRA: 45 FORINT X. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM $ $ SUZUKI w SUZUKI BARTA -///a­7030 Paks, Tolnai u. 17. Tel./fax: 75/311-828 KARÁCSONYI 7100 Szekszárd, Alkony u. 1. Tel.: 74/415-611 Hirdetésünk az 7. oldalon! Hívjon ma a zöld vonalon: 06-80-200-398 Építkezés, tervezés A telefonnál: Kenderes László Ha itt a tavasz, akkor kez­dődhet az építkezés, lakásfel­újítás, bővítés. Hogyan kezd­jünk hozzá? Mit vásárolha­tunk meg előre, mivel kell megvárni a mester tanácsait? Milyen engedélyek, tervek, papírok kellenek ahhoz, hogy az ember belevágjon a nagy, vagy kisebb munkákba. A tervezéssel, építkezéssel kapcsolatos kérdésekre szeret­nénk választ adni olvasóinknak március 30-án, azaz ma azon az ingyenesen hívható zöld vo­nalon, amely ismét olvasóink rendelkezésére áll. A telefonnál reggel 9 órától 12-ig Kenderes László okleveles építő mérnök várja az Önök kérdéseit, aki a szakmai kérdéseken kívül a legfontosabb építési jogszabá­lyokról is tájékoztatást tud adni. Speciális szakterülete a statika. A zöld szám: 06-80-200-398 Várjuk azok jelentkezését is, akik hirdetéseikkel szeretnék felkeresni jövendő vásárlóikat. Telefonos hirdetésfelvétel - kedvezményes áron - a követ­kező számon: 74-416-408. Tolna megyei fotósok Budapesti kiállításokon Két kiállítás nyílik április harmadikán Budapesten a Magyarok Házában (V. kér. Semmelweis út 1-3.) Mindket­tőn szerepel Tolna megyei amatőr fotósok alkotása. A Magyar Művelődési Intézet Utazás a világ körül címmel hirdetett pályázatot amatőr fo­tósoknak. A 175 pályázótól 1520 fotó érkezett be, amelyből a zsűri közel négyszázat nyil­vánosságra alkalmasnak talált, de terjedelmi okokból 230 munka szerepel a kiállításon. A díjakat a megnyitón adják át Budapesten a Magyarok Házá­ban április 3-án 15 órakor. A kiállításon szerepel Kövér Ágnes dunaföldvári és Tímár László szekszárdi fotós mun­kája. Egy másik tárlat is nyílik ugyanakkor, ugyanott Időuta­zás Rómában címmel. Ennek anyagát 12-19 év közötti diá­kok készítették tavaly nyáron egy római fototréning során. Ezen Somorjai Judit szekszárdi fotós képviseli a Tolna megye színeket. Csomag az új betegeknek Tolna megyében jelenleg fél­száz diabéteszes gyermeket gondoznak. Ebben a korosz­tályban évente átlagosan hét új esetet regisztrálnak. A Tolna Megyei Diabeteses Gyermekek és Fiatalok Egyesü­lete lehetőségei szerint minden segítséget igyekszik megadni a cukorbeteg gyerekek és család­juk számára. Éppen ezért jelen­tett nagy segítséget az egyesü­letnek a szekszárdi Ifjú Szív Német Nemzetiségi Táncegyüt­tes támogatása. Az együttes műsoros estjének bevételét minden évben jótékonysági cé­lokra fordítja, egy-egy karita­tív, vagy társadalmi szervezet­nek felajánlva az összeget. Eb­ben az évben a pénzt a diabéte­szes gyermekek és fiatalok me­gyei egyesületének ajánlották fel. Az egyesület a befolyt ösz- szegből úgynevezett kezdő csomagokat állított össze, amit az újonnan regisztrált cukorbe­teg gyermekeknek osztottak- osztanak szét. A csomagban ok­tatókönyvek, élelmiszerek ka­lóriaértékének meghatározását segítő diétás mérleg és mester­séges édesítőszerek kaptak he­lyet. vem Bajáról Dunaföldvárra mennek a hídépítők Megfogja a pénzt a miniszter Az 56-os forgalmát szabályozza a szekszárdi tehermentesítő út csatlakozásánál kialakí­tott körforgalom fotó: ótós Réka Katona Kálmán közlekedési és vízügyi miniszter tegnap félnapos látogatást tett Baján. Egy korszerű szivattyútelepet avatott, majd megtelöntette a híd felújítását. Ezt követően sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Rövid bevezetőjében maga is utalt arra, ami a hídon közlekedők­nek napi tapasztalat, hogy há­romnegyed órát is várni kell az átkelésre. Bevezetőjében érintette, majd lapunk kérdé­sére megerősítette, ha ott befe­jeződik a felújítás - amit no­vemberre terveznek —, akkor haladéktalanul átvonulnak az építők és megkezdődik a Du­naföldvári híd felújításra. (Folytatás a 3. oldalon.) Az idén is lesz pünkösdi rendezvény Mégis fesztiválváros marad Paks Paks fesztiválváros - állapíthattuk meg az elmúlt évek során. Az önkormányzat takarékossági intézkedései nyomán két nagy rendezvény, a sörfesztivál és a nemzetközi blues-rock fesztivál azonban veszélybe került. Vagy mégsem? A város költségvetésének tár­gyalása során úgy döntött a képviselő testület, hogy ezeket a rendezvényeket az előző évektől eltérően nem támo­gatja. Úgy tudjuk, a Blues- Rock-Jazz és Gasztronómiai Fesztivál - amely az elmúlt öt évben nemzetközi hírnévre tett szert - nem marad el, ren­dezője Gárdái György igyek­szik megtalálni a kiesett tá­mogatás pótlását, az eddigi szponzorok (a Paksi Atom­erőmű Rt., az IVÓ Internatio­nal és sokan mások) továbbra is kitartanak az esemény mel­lett. Pünkösdkor esedékes a sör- fesztivál néven közismert Ta­vaszi Fesztivál, középpontjá­val a hagyományosan nagy közönséget vonzó szépségver­sennyel. Az utóbbi két év ren­dezője a Bau-Paks Kft. volt, amely kétmillió-hatszázezer forint támogatást kért a rendez­vényhez, meg akarván tartani a tavalyi magas színvonalat. (Csak emlékeztetőül: rekord mennyiségű gulyás főzése óriás bográcsban, neves színész és énekes gárda fellépése há­rom napon át, ipari kiállítás, összesen több mint húszezer lá­togatóval.) A támogatás elmaradása miatt a Bau-Paks kérte az ön- kormányzattól szerződése fel­bontását, amely megtörtént. Ugyanakkor jelentkezett a szekszárdi Fesztivál és Vásár- szervező Iroda, amely önkor­mányzati forrás nélkül, csupán a közterületek ingyenes igénybevételét kérve hajlandó megrendezni a Tavaszi Fesz­tivált. Mint az iroda vezetője, Dránovits István a Fortuna Rádió riporterének elmondta, négy napos programot tervez­nek, a rendezvények helyszíne a város több pontján lenne, természetesen továbbra is az ASE sportcsarnoka maradna a központja. A szerződés jóvá­hagyása a képviselő-testület március 31-i ülésére vár.-rákosi­A civil szervezetek szelíd ereje Az egyesülési törvény elfoga­dásának 10. évfordulója al­kalmából a Firedrich Ebért Alapítvány, a Baloldali Ön- kormányzati Közösség és a Város-Falu Alapítvány or­szágos tanácskozást és párbe­szédet szervez április 1-én Szekszárdon. A tanácskozás mottójául egy Széchenyi István idézetet vá­lasztottak a rendezők: „Az egyesületi eszme az emberek között a legnagyobb és egyben a legszelídebb erő és hatalom.” A rendezvény házigazdája Kaczián János, a Tolna Megyei Honismereti Egyesület elnöke, elmondta, hogy a civil szerveze­tek hazai története gazdag olyan kezdeményezésekben, amelyek hasznosan mozdították elő az adott kor szociális, kulturális, gazdasági és más törekvéseit. Az egyesülési törvény évtizedes múltja alkalmat kínál arra, hogy a a tapasztalatokra visszate­kintve hangsúlyt adjuk az egye­sületek mással nem pótolható szerepének. A rendezvény vendége töb­bek között Szili Katalin, az Or­szággyűlés alelnöke. A törvény érvénysülésének tapasztalatairól Csizmár Gábor országgyűlési képviselő tart előadást 10 órától. Civil szervezetek Magyaror­szága címmel Barabás Miklós, a budapesti Európa Ház igazga­tója tart tájékoztatót. Az egye­sületek társadalmi, gazdasági szerepéről Harsányi László közgazdász beszél. Dr. Havas Miklós, a Társadalmi Egyesülé­sek Szövetsége ügyvivője a tár­sadalmi munkamegosztásról szól. Az önkormányzatok és a civil szerveztek együttműködé­sének gyakorlati tapasztalatait Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés Me­gyei Egyesületének elnöke is­merteti. Kaczián János Tolna megyei civil szervezetek céljai­ról, törekvéseiről tart előadást. Délelőtt és délután is jut idő konzultációkra. Ihárosi Köztisztviselői „civil kurázsi” A sorozatos társadalmi kihívásokat tekintve bizonyára nem panaszkodhatnak a közigazgatás dolgozói. A külső szemlélő vélhetné azt is, hogy ez a csapat legkevesebb négy évenként meg kell, hogy feleljen a változó (politikai) igényeknek. Dr. Galambos Károly kormányfőtanácsadó - aki a napokban tartott előadást Szekszárdon - azonban hangsúlyozta: a köz- igazgatás személyzete nem függhet a kormányváltásoktól. — Sőt, az önkormányzat változásaitól sem - tette hozzá a téma szakértője, aki egyéb­ként a nyolcvanas évek elején Szekszárdon kezdte jogi pá­lyafutását. — Az igaz, hogy a politika időnként megpróbál a közigazgatás területére is be­türemkedni. Nyilván azért, mert képviselői nem tudják, hogy a köztisztviselő szakma­isága kizárólag feladat végre­hajtásra irányul. — Vélhetően mit hisznek a politikusok? — Valószínűleg azt, hogy hiába van váltás, az adott köz- igazgatási személyzet a ko­rábbi politikai színekkel azo­nosul. — Az ilyen hiedelmek ellen mivel lehet felvenni a küzdel­met? A kizárólagos szakmai­sággal? — Meggyőződésem, hogy magának a politikának is ér­deke, hogy a közigazgatásban szakemberek legyenek. A jog- államiságnak, a törvényesség­nek egyértelműen a szakmai­ság az alapja. A köztisztvise­lőnek pedig mindig úgy kell a döntéseket előkészíteni, hogy a politika számára is nyilván­valóvá váljanak a következ­mények. — Ez azt is jelenti, hogy a köztisztviselő megfelelő bátor­sággal, „civil kurázsival” kell, hogy rendelkezzen ? — Ez valóban így van. Ha egy határozatról jól tudja a köztisztviselő, hogy az végre­hajthatatlan, akkor azt köteles­sége megmondani. Ugyanak­kor törekednie kell arra, hogy megtalálja a megoldás törvé­nyes útjait-módjait. Azaz, mint szakembertől, joggal várható tőle az alternatíva felmutatása. Ellenkező eset­ben nem lenne szükség köz- tisztviselőre. -szá­Tolnai regionális hulladéklerakó Pályázat a tisztánlátás érdekében Pályázatot írnak ki az esetleg létrehozandó tolnai regionális szemétlerakó megvalósításával kapcsolatban, a beruházás mű­szaki, gazdasági, pénzügyi kérdéseinek tisztázására. A pályá­zat kiírása korántsem jelenti a projekt megvalósítását, arról a lakosság véleményét is ki akarják kérni a tolnai döntéshozók. A tegnapi tolnai testületi ülésen hosszan tárgyaltak a témáról. A város jelenlegi - meglehetősen szégyenletes képet mutató - szeméttelepe a hatóságok által „tűrt” állapotú. Ez a telep még legalább 5 évig képes fogadni a település kommunális hulladé­kát, hosszabb távon viszont megnyugtató, az európai nor­máknak megfelelő megoldást kell találni a lakossági hulladék elhelyezésére. Az egykori tolnai lőtér 26 hektáros területe - az ülésre meghívott környezetvédelmi szakértő szerint - úgy tűnik, ideális helye lenne egy, a kör­nyék települései kommunális hulladékának elhelyezésére szolgáló létesítménynek. Egy ilyen lerakó nagyrészt állami támogatásból épülne, műszaki védelemmel lenne ellátva, 50 ezer lakos háztartási szemetét mintegy 50 éven át fogadná. A tolnaiak szempontjából vélhetően bizonyos előnyökkel is járna a regionális telep létre­hozása. Ugyanakkor rengeteg kérdés és kétely is megfogal­mazódik egy ilyen hosszú távra szóló, ismeretlen létesítmény­nyel kapcsolatban, mind a dön­téshozókban, mind a lakosság­ban. Az ülésen az SZDSZ frak­ció nevében bejelentették: nép­szavazást fognak kezdemé­nyezni a tárolóról. Más viszont úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben józanságra van szük­ség, a hulladékkal valamit min­denképpen csinálni kell, az igazi kérdés tehát a „miként?” meghatározása. A tisztábban látás érdekében a testület végül úgy döntött, hogy pályázatot írnak ki a fel­merülő gazdasági, műszaki kérdések tisztázására. Ennek alapján a későbbiekben lehet visszatérni a témára, és döntést hozni arról, épüljön-e hulladék lerakó Tolnán, vagy sem? -es­i 977086590202399074

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom