Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27 / 72. szám

Jogállam, közigazgatás, politika — Nyugat-Európában ma­napság sokan emlegetik a jogállam alkonyát. Nálunk ez alapvetően másképp van, hiszen ami fel sem kelt, annak nem lehet az alkonyáról beszélni. Dr. Kiss László alkotmánybíró ezzel a jellemző összeha­sonlítással kezdte előadá­sát tegnap Szekszárdon, a Vármegyeháza díszterében tartott szakmai napon. A Magyar Közigazgatási Kar Tolna Megyei Tagozata, a Megyei Önkormányzati Hi­vatal, a Megyei Közigazgatá­si Hivatal és a Megyei Jegy­zők Szövetségének Bizottsá­ga közös rendezvényén dr. Kovács Péter, a Közigazgatá­si Kar Tolna Megyei Tagoza­tának alelnöke köszöntötte a megjelenteket, így a telepü­lések jegyzőit, a megjelent jogi- és önkormányzati köz- igazgatási szakembereket. Ezt követően dr. Kiss László a jogállam, civil társadalom, közigazgatás napjainkra ér­telmezett összefüggéseit részletezte. Egyebek mellett arra mutatott rá, hogy ha­zánkban jelenleg egymás mellett él még a régi és az új, azaz a rendszerváltás előtti, illetve utáni jogrendszer. Ez a tényt is figyelembe kell venni annak az útnak a kije­lölésénél, továbbvezetésé­nél, melynek legfontosabb állomásaiként az alattvaló állampolgárrá, majd állam­polgárból polgárrá válik. Az előadó ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egy jogál­lam éppen attól jogállam, hogy léteznek benne a pol­gárokra vonatkozó, betar­tandó kötelezettségek is. Dr. Galambos Károly kor­mányfő-tanácsadó, a Mi­niszterelnöki Hivatal Sze­mélyügyi és Közszolgálati Főosztályának vezetője a közigazgatás személyzetét érő új kihívásokat összegez­te. Mint mondta, a szakmai felvértezettséggel bíró, hiva­tását ismerő, az állampolgár­ok ügyeit határidőben intéző köztisztviselők függetlenek kell, hogy legyenek a kormá­nyok, illetve az önkormány­zati képviselő testületek vál­tozásaitól. A politika valószí­nűleg azért próbál időnként erre a területre is betürem­kedni, mert képviselői nem igazán tudják: a köztisztvi­selő szakmaisága kizárólag a feladat-végrehajtásra irá­nyul. -szá­Babaverseny az ezredfordulón Brit orvosok lebeszélik a párokat arról, hogy „induljanak” az ezredfordulós babaversenyen, mert túl zsúfoltak lehetnek a szü­lés idejére a kórházak. A felhívást azután tették közzé, hogy ki­derült: minden tizedik brit pár próbálkozik azzal, hogy az új év­ezred hajnalán elsőként szülessen gyermeke. A szigetországban a kórházi szülőkapacitás viszont a jelenlegi napi 2200 babára is alig elegendő. A szűk keresztmetszetet nem az ágyak, vagy az orvosok száma jelenti, hanem az, hogy országos hiány van bá­bákból. Amellett, hogy a szülés a túlzsúfoltság miatt nagyobb kockázattal járna 2000. január 1-én, az újszülöttre egész életé­ben nehézségek várnának. A hirtelen felszökő babaszám miatt nehezebben jutna bölcsődébe, óvodába, keményebben kellene versengenie az egyetemi helyekért, később a jó állásokért - mu­tatnak rá brit orvosok. Kérdéses persze, hogy csillapítani tudják- e a józan érvek a milleniumi szülhetnéket. Akadt már olyan pár is, amely termékenységi kezelésért folyamodott az egyik kór­házban csak azért, hogy kiárulhassa ezredfordulós újszülöttje babaruha-felületét reklámcélra. Kérésüket a kórház elutasította. wá Mluít'yMslMii A Tolna megyei állat­egészségügyi állomás Szekszárdon továbbképző értekezletet tartott, mely­nek egyik témája az állat- védelem volt. A Földműve­lődési és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályveze­tője, dr. Lantos Csaba tar­tott előadást a megye ál­latorvosainak a január el­seje óta életbe lépett ál­latvédelmi törvényről. Az osztályvezetőt a témáról kérdeztük.- Az állatvédelmi törvény meghatározza az állatokkal való bánásmódot, kimondja, hogy megfelelő körülménye­ket, jólétet kell számukra biztosítani. Nem cinikus ez a meghatározás egy kicsit, hiszen a haszonállatokat azért tartjuk, hogy meghíz zanak, majd levágjuk őket? — A január óta életbe pett törvény szabályozza emberek és az állatok kapcso latát, amelyben fő szempont az állatok szállítása, tartása, a velük történő kísérletezés esetén minél kisebb fájdal­mat, szenvedést vagy stresszt okozzunk. A gazdasági ha­szon céljából tartott állatok­nál, mint a sertéshizlalás, a kacsa- és libatömés, libatoll tépés, stb., olyan technológiát kell alkalmazni, ami nem okoz fájdalmat. A közeljövő­ben megjelenő jogszabályok rögzítik majd a ketreces borjú tartásának feltételeit, a tollté­pést, a májhizlalást, az állato­kon végzett érzéstelenítés nélküli beavatkozásokat, és még sok mindent.- Az állatkísérletekkel kapcsolatos feltételek megszi­gorodtak, ez pontosan mit je­lent? — A kísérleti helyeket a ha­tóságnak (köztük a megyei ál­lategészségügyi állomásnak) kell ellenőrizni. Még a kísér­letek megkezdése előtt kére­lemmel kell fordulni a megyei állomáshoz, melyben meg kell jelölni, hogy milyen célra (gyógyászati, környezetvé­delmi, takarmányozási, stb.) Eddig a kísérletek nem vol­tak ennyire nyomon követhe­tőek. • - Szűkebb hazánkban, Tolna megyében hol folytat­nak állatkísérleteket? — Elsősorban a tudatfor­málásban van szerepe. Az ál­latok megbecsülését már az óvodás korban kell elkezdeni, a tudat- formálás akkor lesz eredményes. Ismer­ni kell a jogszabályt, érezni kell annak je­lentőségét, meg kell adni mindazt (állat­higiénia) amitől el­viselhetőbb lesz az állatok élete. A jó állattartónak egyébként a génjeiben van az állatok megbecsülése. Ez vo­natkozik a haszonállatokra is, hiszen minél jobb körülmé­nyeket biztosít, annál na­gyobb haszonra számíthat a gazda. Óvatosan hátráljunk, ne nézzünk a szemébe A kutyák gyilkos indulatáról szeretnék elvégezni a kísérle­tet, meg kell jelölni a hely­színt, a feltételeket, az időtar­tamot, illetve milyen tudomá­nyos eredményre számíta­nak. A kérelmet az állomás to­vábbítja a minisztériumba, ahol a miniszter által felkért etikai bizottság véleményezé­se után kap választ a kérelme­ző. Az állatorvos a vérengző kutyákról Szomorú aktualitása a té­mának, hogy a héten me­gyénk egyik településén, Kur- don, a szomszéd házból el­szökött kutyák súlyosan meg­sebesítettek egy idős asz- szonyt. Vajon - a konkrét eset­től függetlenül - mi váltja ki az addig nyugodtnak tűnő állatokból a gyilkos indulatot? A kérdést dr. Buri Antalnak, a megyei állat­egészségügyi állomás igaz­gató-helyettes főállator­vosának tettük fel.- A konkrét eset okait — Fácánkerten, néha az ÁNTSZ és a megyei kórház is végez állatkísérleteket. Az áp­rilis elseje előtt már elkezdett állatkísérleteket be kell jelen­teni, míg az ezt követően ter­vezett kísérleteket már kérel­mezni kell az illetékes hatóságtól. — Mit mond, mit üzen egy átlagembernek az állatvédel­mi törvény? nem ismerem, erről nem tudok mit mondani. Általá­ban egy, a kutya által félreér­tett helyzet, mozdulat, bottal való fenyegetőzés is kivált­hatja az állat támadási ösztö­nét. Ha felügyelet nélküli, idegen kutyát látunk utcán vagy más helyen, akkor cél­szerű elkerülni a vele való ta­lálkozást. Ha észleljük, hogy az állat ingerülten reagál, ak­kor óvatosan, nagyobb és hir­telen mozdulatok nélkül, hát­rálva, kerülve az állat tekinte­tét, próbáljunk meg minél tá­volabb kerülni tőle. A falkába verődött kutyák (legalább két állat) jelentenek nagyobb ve­szélyt az emberre. Mauthner A bó A szekszárdi önkormányzat agrárbizottsága Pecze Istvánt (SZDSZ), a szekszárdi 14. számú választó körzet képvise­lőiét, tanácsno­kot delegálta a Duna-Dráva- Száva Euro Re­gionális Együtt működés agrár- munkabizottsá gába. — Önt eddig a zeneiskola tanáraként és ragyogó trom­bitásként ismerte a közvéle­mény. Ehhez képest az ön- kormányzati választásokat követően előbb a mezőgaz­dasági bizottság tagja lett, most pedig a régióban képvi­seli a megye mezőgazdasá­gát. Véletlen ez vagy szán­dékaival megegyezik a do­log? — Nem utasítottam el a fel­kérést, mert nem áll tőlem messze a téma. Jól lehet nem vagyok mezőgazdász, de mu­zsikusként, a Szekszárdi Big Band alapítójaként és vezető­jeként megtanultam, hogyan kell menedzselni a dolgokat. És kívülállóként, nem borász­ként. — Jó, jó, de mégis más fel­adat egy olyan dolgot „eladni" amiben profi és más amatőrként tenni ugyanezt. — Nem érzem hátrá­nyát, hogy nem va­gyok borász. Kívülál­lóként talán világosab­ban is látom a problé­mákat, hogy mi az oka annak, hogy a szek­szárdi történelmi bor­vidék termelői nem tudják érvényesíteni érdekeiket, nem kap­nak megfelelő támoga­tottságot. — Szőlője van? — Nincs, de isme­rem a szekszárdi boro­kat és kiválónak tartok jó néhány fajtát. — Mik a tervei „bor- vidéki-ászként”? — Minél előbb meg kell valósítani a szek- szárdi-borutat. Ehhez közös összefogás, gon­dolkodás kell, nem kü- lön-külön keresni a ki­utat. Élnünk kell végre a természeti, kulturá­lis adottságainkkal és el kell jutni addig, hogy a szekszárdi gazdák ne csak éldegéljenek, hanem jól megéljenek a hegy levéből. F. Kováts Éva FOTÓ: GOTTVALD Húsvéti nyuszi: Ha hiszel benne, létezik Ranschburg Jenő pszicho­lógus szerint az esetek túl­nyomó részében semmiféle traumát nem okoz, ha a gye­rekek szembesülnek azzal az igazsággal, hogy a húsvéti nyuszi valójában nem is léte­zik. Sőt, ezt a „titkot” általá­ban már sokkal hamarabb is­merik, mint amikor a szülő elkezdi felvilágosítani őket. A gyerekek éveken keresztül egyszerre hisznek az ajándé­kozó mesefigurák létezésé­ben, miközben már azt is sej­tik, hogy az egészet a felnőt­tek találták ki. A gondolko­dásnak ez a kétsíkúsága hat­hét éves korra szűnik meg. A szakértők szerint a szü­lők akkor járnak el helyesen, ha a gyerekek kérdéseire így válaszolnak: ha hiszel a hús­véti nyuszi létezésében, ak­kor van. Ebben az esetben ugyanis nem követjük el azt a hibát, hogy csak a nyers igaz­sághoz ragaszkodunk, de nem megyünk bele egy hamis mesébe sem. Engedni kell, hogy a gyerekek megteremt­hessék a maguk fantáziavilá­gát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom