Tolnai Népújság, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-02 / 51. szám

1999. március 2., kedd Hazai Tükör 5. oldal Naponta 50 millióba kerül a belvíz elleni védekezés Gabona helyett inkább erdő A vízügyi szakemberek sze­rint a belvízzel borított terü­letek nagysága rövidesen megközelíti a 300 ezer hek­tárt. A hirtelen jött felmele­gedés az Alföld déli megyéi­ben kedvez a földeknek, az északi régióban megkezdő­dött erőteljes hóolvadás azonban újabb nehézségeket okoz. A belvízkárok elkerülé­séhez termelésszerkezet-vál­tásra lenne szükség a mező- gazdaságban. Tegnap a belvíz több mint 250 ezer hektáron gátolta meg a gazdákat az időszerű munkák elvégzésében. Jelentős lemara­dást lesz kénytelen elkönyvelni a mezőgazdaság, késnek a talaj­előkészítési munkálatok, illetve a vetés. A belvíz térhódítása le­lassult ugyan, de a szakembe­rek véleménye szerint még leg­alább 50 ezer hektár földterület kerül a víz alá átmenetileg. Az elmúlt napokban a víz­ügyi igazgatóságok 1600 mun­katársa igyekezett enyhíteni a károkat. A szivattyúk másod­percenként 420 köbméter vizet emelnek a csatornákba a föl­dekről - ez a mennyiség egyébként azonos a Duna átla­gos vízhozamának felével igazi megoldást azonban csak kéthetes napos, száraz, szeles időjárás jelentene - tájékoztatta lapunkat Korompai András, az Országos Vízügyi Főigazgató­ság (OVF) vízkár-elhárítási fő­osztályvezetője. A védekezési költségek ja­nuár közepétől február köze­péig meghaladták a 390 millió forintot, jelenleg pedig naponta 50 milliót kell a szivattyúk üzemeltetésére és a munkabé­rekre kifizetni. A vízügyi szol­gálat ezen kiadásait a Közleke­dési, Fh'rközlési és Vízügyi Mi­nisztérium ellentételezi a belvíz levonulása, és a költségek teljes körű felmérése után. Az OVF illetékese szerint már tavaly számítani lehetett az átlagosnál lényegesen nagyobb belvízre, amit az év végi csapa­dékos időjárás és a hó okozott. Korompai András elmondta, hazánk domborzati viszonyai miatt bizonyos területeken minden évben számítani lehet károkra; az OVF erről 50 évre visszamenőleg rendelkezik ada­tokkal. A károk enyhítéséhez mező- gazdasági termelésszerkezet­váltásra lenne szükség, át kel­lene gondolni, hol érdemes ga­bonaféléket termelni, és hol célszerűbb inkább erdőt telepí­teni, legelőket kialakítani. A megvalósításhoz - amely egyébként uniós elvárás is - át­fogó koncepcióra van szükség, ám ennek kialakítását megne­hezítik a kárpótlások után ki­alakult termőföld-tulajdonlási viszonyok. A kevés területtel rendelkezőket igen nehéz befo­lyásolni - véli a szakember. Tegnap a kisgazda frakció ülése után Torgyán József beje­lentette: március 5-re elkészül az az országos összesítés, amely felméri a belvíz okozta károkat. A miniszter leszö­gezte: tovább folytatódik a szi­vattyúzás, a tárca ugyanis segít a szükséges pénzeszközök elő­teremtésében. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium azzal is támogatni kívánja a belvíz által sújtott te­rületeken gazdálkodó földmű­veseket, hogy magára vállalja a durumbúza-vetőmag költségei­nek felét. (sts) EU-támogatás miniben Az Európai Unió PHARE-se- gélyprogramja újabb támo­gatási formákat hirdet meg a legkisebbek - non profit civil szervezetek, valamint hátrá­nyos helyzetű csoportok - ré­szére mondta el lapunknak Michael Lake, az unió buda­pesti nagykövete. A PHARE-program kezdettől fogva azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segítse a demokrati­kus társadalmi fejlődést, politi­kai, szociális és gazdasági téren egyaránt meggyorsítsa az uniós tagságra készülő országok át­alakulását. Az utóbbi időben a hangsúly a legkisebb helyi kez­deményezések és a civil szer­veződések támogatásán van; meghatározó szempont az, hogy a pályázatokkal a kor­mányzattól független és nem profit orientált fejlesztéseket finanszírozzák. Alapelv az is, hogy a megvalósítandó ötletek­hez a résztvevőknek anyagilag szintén hozzá kell járulniuk. A most meghirdetett mikro- projekt-támogatásért Baranya, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetek vagy önkormányzati társulások pá­lyázhatnak, 500 ezer és 3,8 mil­lió forint közötti mértékben. A cél kistérségi társulások létre­hozása, helyi fejlesztés, part­nerkapcsolatok és érdekegyez­tető fórumok kialakítása lehet. Az úgynevezett LIEN-prog- ram keretében a leghátrányo­sabb női csoportok, idősek, egészségkárosodottak, munka- nélküliek, írástudatlanok és AIDS-betegek megsegítését kí­vánják ösztönözni hazánkban. A civil szervezeteknek adható összeg 800 ezertől 2,6 millió forintig terjedhet. - kr ­Fénymásolók - jogdíjjal drágítva „A kaszálógép minden önkormányzatot elért” elszenvedniük. A kaszálógép minden önkormányzatot elért már, mondta Toller. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke Stumpf István minisz­ternek arra a múlt heti kijelen­tésére reagált, miszerint eljött az ideje a párbeszéd politiká­jának. Magyar Bálint azonban úgy látja, éppen a kormány le- hetetlenítette el a politikai és érdekegyeztető párbeszéd in­tézményeit. Az Országgyűlés kormány- párti többsége leszavazta azt a szocialista kezdeményezést, hogy a Ház foglalkozzék a héten a Magyar Televízió Közalapítvány csonka kurató­riumi elnökségének kiegészí­tésével. Az Országgyűlés hozzá­kezdett a szerzői jogról szóló új törvény megalkotásához. Míg húsz évvel ezelőtt a mag­netofon, a képmagnó és a xe­rox gyengítette leginkább a szellemi alkotások létrehozói­nak jogait, addig a mai újra­szabályozás a digitális számí­tógépes hálózatok (főként az Internet) megjelenésével függ össze. A hosszú évek munká­jával előkészített törvényja­vaslatot valamennyi párt tá­mogatta. Az MSZP és az SZDSZ azonban módosítást tart szükségesnek az ún. rep­rográfiai díj szabályozásában. Ezt az új díjat a szerzői jog ha­tálya alá tartozó művek ma­gáncélú másolására alkalmas eszközökre, például a fénymá­solókra vetnék ki, és a befolyt összeget irodalmi, zenei és képzőművészeti művek szer­zőinek és kiadóinak adnák, mintegy pótolva a kieső jogdí­jukat. (simonffy) A szokásos alsóházi ülésterem több hónapos felújítása miatt a felsőházi teremben folytatta a munkáját a parlament. A napirend előtti felszólalások során többen is állami forrá­sokat sürgettek a több megyét érintő ár- és belvíz elleni vé­dekezéshez, valamint a károk megtérítéséhez. Katona Kál­mán vízügyi miniszter megis­mételte, hogy a kormány négyéves, húszmilliárd forin­tos gátfelújítási programot in­dít. Ebből kétmilliárd forint már csak arra vár, hogy a károk részbeni megtérítését ígérte, de ezt meg kell előznie a kárfelmérésnek. A visszaté­rően belvizes térségeket ki kell vonni a művelésből, és a nemzeti földalapból kell cse­reföldet adni a tulajdonosok­nak, tette hozzá a miniszter. Toller László szocialista képviselő (aki egyúttal Pécs polgármestere is) azzal vá­dolta a kormányt, hogy a fele­A kormánypárti padsorok megteltek fotó: fee/diósi imre Felső-Tisza mentén kitava­szodjék. Torgyán József föld­művelésügyi miniszter, akihez a belvizek gondja tartozik, a lőtlen és hamis választási ígé­retek beváltása miatt kell a te­lepülési önkormányzatoknak csődbe vivő megszorításokat Privatizáció garanciákkal Az egészségügyi miniszter maga sem elégedett az ágazat dol­gozóinak fizetésével, de véleménye szerint nincs értelme egy nagyobb béremelésért indított sztrájknak. Gógl Árpád minderről azon a sajtótájékoztatón beszélt, ame­lyet a Magyar Demokrata Fó­rum (MDF) országgyűlési képviselő csoportjával folyta­tott megbeszélése után tartot­tak. A szaktárca irányítója hangsúlyozta, hogy az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár áprilistól 74 ezer forintra emeli a kórházak teljesít­ménypontra jutó díját, s ebben benne van a 16 százalékos béremelés fedezete is. Az el­múlt évben 56 ezer forint volt ez a pontérték; jelenleg, január óta 68 500 forint. Dr. Csáky András, az Or­szággyűlés egészségügyi és szociális bizottságának alel- nöke az MDF képviselőcso­portja nevében kifejtette, hogy az egészségügyi alapellátás privatizációja miatt sok az ag­gály a választók körében, ezért ez a téma kiemelt szerepet ka­pott a miniszterrel folytatott megbeszélésen. A képviselők fontosnak tartják, hogy sem a betegek, sem a települési ön- kormányzatok ne kerülhesse­nek hátrányos helyzetbe a rendelők és a patikák magán­kézbe adása okán. Gógl Árpád elmondta: jo­gászok és pénzügyi szakembe­rek dolgoznak jelenleg azon, hogy az alapellátás privatizá­ciója megfelelő garanciákra épüljön. Mindenképpen fennmarad a helyi önkor­mányzatok ellátási felelős­sége. A privatizált orvosi ren­delőkben és patikákban folyó munka szakmai és etikai szín­vonalát a kamarák ellenőrzik majd. A települési önkor­mányzatoknak lehetőségük lesz megválni azoktól a házi­orvosoktól és gyógyszerészek­től, akiknek munkájával szemben etikai vagy szakmai kifogás merül fel. A miniszter szerint ez kellő garancia lesz arra is, hogy az egészségügyi szakemberekkel ne lehessen politikai okból szerződést bon­tani. Németh Zsuzsa Demonstrációs bizottság. A Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma (SZÉF) hétfőn megalakította azt az akció­bizottságot, amely a bértárgya­lások sikertelensége esetén elő­készíti az országos demonstrá­ciót. Az időpontról napokon be­lül döntenek - olvasható az ér­dekképviselet tegnapi közle­ményében. Titkos minősítés. A Honvé­delmi Minisztérium nem kí­vánja a nyilvánosság elé tárni az úgynevezett védelmi terve­zési kérdőívvel kapcsolatos kérdéseket, a dokumentum ugyanis titkos minősítésű - kö­zölte a tárca szóvivője, Erdélyi Lajos ezredes. Félmilliárddal több. Az Egészségügyi Minisztérium 500 millió forintot fordít az idén az egészségügyi ellátások korszerűsítését szolgáló kutatá­sokra - közölte hétfőn Buda­pesten Gógl Árpád, a tárca ve­zetője. A cél a lakosság egész­ségi állapotának javítása. Jó esély van arra, hogy a Köz­úti Közlekedési Szakszervezet és a Közúti Közlekedési Vál­lalkozások Szövetsége a kollek­tív szerződés szerinti március 31-i határidőig mindkét fél számára elfogadható megegye­zésre jut a béremelkedés mér­tékéről és a szociális juttatások­ról - közölte Dénes András a KKVSZ főtitkára. A szakszer­vezet és a munkaadói szövetség számításokat fognak végezni a béremelés költségkihatásairól. Két hónap haladék. A bün­tető törvénykönyv hétfőn életbe lépett módosítása értelmében hatvan napig nem indítható el­járás az ellen, aki a rendőrség­nek önként átadja az engedély nélkül készített, megszerzett, il­letve tartott robbanóanyagot, robbanószert, lőfegyvert, vagy lőszert - jelentette be Garam- völgyi László, az ORFK szóvi­vője. Metróper. Hétfőn megkezdő­dött Budapesten az úgynevezett 4-es metró pere, melyben a fel­peres Fővárosi Önkormányzat, illetve a BKV Rt. azt vitatja, hogy volt-e joga a Pénzügymi­nisztériumnak 1998-ban egyol­dalúan, azonnali hatállyal fel­mondani a Dél-Buda és Rákos­palota közötti metróvonal meg­építésére vonatkozó szerződést. Északi Duna-híd. A közleke­dési tárca újabb tárgyalásokat kezdeményez a Fővárosi Ön- kormányzat és az érintett kerü­letek polgármestereivel az új­pesti Duna-híd megépítéséről. Manninger Jenő államtitkár szerint a közlekedési tárca Bu­dapest vonzáskörzetében leg­fontosabb feladatának az M5- ös és M3-as közötti MO-ás au­tópálya megépítését tartja. Két és fél év múlva várható az új Nemzeti Színház műszaki átadása Nem írnak ki újabb pályázatot Az új Nemzeti Színház felépítéséhez elegendő lesz a 10,7 milli­árd forint. Ennyi pénzből képesek leszünk egy csodálatos, mo­dern épület megvalósítására, amely szépsége mellett technikai­lag is kielégíti majd a kor igényeit - mondta Schwajda György, az Új Nemzeti Színházért felelős miniszteri biztos. Megalakult az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda, amelynek az a feladata, hogy a kormány határozatának eleget téve 2002. március 15-ig mű­ködésre kész állapotban átadja az Új Nemzeti Színházat. Schwajda György miniszteri biztos - aki egyben a köz­hasznú társaság ügyvezető igazgatója is - tegnap el­mondta: egyelőre még nem tudható, hogy a Budapesti Vá­rosligetben pontosan hová ke­rül majd a színház, ez csak a következő napokban dől el. Az viszont bizonyos, hogy a ren­delkezésre álló 10,7 milliárd fo­rint elegendő lesz az építési költségek fedezésére. Az ösz- szeg nagyobbik részét - 8,2 milliárdot - az állami költség- vetés biztosítja, míg a hiányzó részt közadakozásból fedezik. Az új tervek szerint 600-an ülhetnek majd be az új Nemze­tibe. Azért csak ennyien, mert a teremnek elsősorban drámai művek előadására kell alkal­masnak lennie, és mivel ennél a műfajnál elengedhetetlenül fon­tos az, hogy a közönség jól lássa a szereplők arcát, nem építenek nagyobb nézőteret. A vezető építész Siklós Má­ria lesz, aki jelenleg a legna­gyobb tapasztalatokkal rendel­kező, színháztervezésben jártas szakember. Egyebek között az ő vezetésével újították fel a Magyar Állami Operaházat, a szolnoki Szigligeti Színházat, a Vígszínházát és a Thália Szín­házat is. A miniszteri biztos a színház koncepcionális tervei­nek kidolgozására Igor Popov nemzetközileg ismert építészt kérte fel. Újságírói kérdésre válaszolva Schwajda György kijelentette: nem ő lesz az intézmény új igazgatója. A színház vezetőjét már a következő kormány fogja kinevezni. h. gy. Szoboravatás. Tegnap felavatták József nádor szobrát a Budapesti Műszaki Egyetemen. A rendezvényen többek között részt vett Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Habsburg Mi­hály főherceg és Habsburg György, az egyetem szenátora is. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom