Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-04 / 29. szám
1999. február 4., csütörtök Hazai tükör 5. oldal Felügyelt felügyelet? Feljelentés-kiegészítés Postabank-ügyben Az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán átvette a Postabank-ügy vizsgálatát a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a bank az egész országban működött, így az ügy kivizsgálása is országos jelentőségű - tájékoztatta lapunkat Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője. Mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn feljelentést tett a pénzintézetnél kialakult veszteségek miatt Princz Gábor, a Postabank korábbi elnök-vezérigazgatója, valamint ismeretlen tettesek ellen. Kedden a BRFK a .feljelentés kiegészítését kérte a PM-től. Mint a minisztérium illetékesétől megtudtuk, a hiányzó dokumentumokat néhány napon belül megküldik az ORFK-nak. A rendőrségnek kétszer 15 napja lesz ezután arra, hogy elrendelje a nyomozást. Információink szerint rövidesen a Postabank Rt. jelenlegi vezetése is megteszi a feljelentést Princz Gábor ellen. A jogi dokumentum tervezete már elkészült. Amennyiben a következő igazgatósági ülésen jóváhagyják, úgy a pénzintézet is az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordul az ügyben. A Postabank egyébként már több feljelentést tett a kialakult veszteségek kapcsán. A Pénzügyminisztériumban megerősítették azt az értesülésünket, miszerint Járni Zsig- mond pénzügyminiszter tegnap megbeszélést folytatott a magyar pénzügyi élet felügyeleti szerveinek vezetőivel. A megbeszélés témája elsősorban a különböző felügyeletek - Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, Magyar Biztosításfelügyelet, stb. - további összevonása volt. Járai már korábban is többször hangot adott annak a véleményének, hogy az említett hatóságok külön-külön nem tudnak összehangoltan fellépni, így a hiányosságok, törvénysértések gyakran későn derülnek ki, mint ahogy ez a Postabank és a Realbank esetében is történt. A pénzügyi rendszer mai felállása szerint, amikor ugyanazon cég például banki és biztosítási tevékenységet is folytat (magánnyugdíjpénztárak), úgy lehetne hatékony felügyeleti munkát végezni, ha egy olyan szervezet működne, amely mindkét tevékenységet átlátja. Csak egy ilyen ellenőrző szerv nyújthatna biztonságot a betéteseknek, a kötvénytulajdonosoknak, a kisbefektetőknek és a biztosítottaknak. A felügyeletek összevonásához törvénymódosításra, új törvényekre lenne szükség, amelyek elfogadásához, kihirdetéséhez általában egy év kell. Egyelőre nem lehet tudni, mennyire lesz működésképes egy ilyen mamutintézmény és kit szán a kormány az élére. A tárcánál határozott nemmel válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy van-e összefüggés Pelikán László, az adórendőrség vezetőjének felfüggesztése, illetve a feljelentés időzítése között. Elmondták, hogy a feljelentés előkészítésén hónapok óta dolgoznak, és az éppen hétfő délután készült el. (sts) Döntsön a taláros testület! Törvénysértő agrárrendelet A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel az 1999. évi agrártámogatási rendeletet több ponton is alkotmánysértőnek tartja. Tóth István, a MOSZ titkára lapunknak elmondta: a vágósertések garantált árára vonatkozó rendelet ellentétes az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel, amely szerint a garantált ár egész évre szól és azt a naptári év kezdete előtt 90 nappal kell meghirdetni. Ezzel szemben az FVM rendelete január 14-én látott napvilágot, s - a naptári év egészére vonatkozó szabályozás - csak április 1-jén lép életbe. Az érdek-képviseleti szervezet elviselhetetlennek és jogtalannak tartja a sertéstermelőkre nézve, hogy az agrártárca az idei garantált árat a tavalyinál 50 forinttal alacsonyabban állapította meg. A titkár szerint a sertésárak már jelenleg is mintegy 30 forinttal maradnak el az önköltségtől. A MOSZ azt is az agrárrendtartási jogszabállyal ellentétesnek tartja, hogy a tárca még mindig nem hirdette meg a kukorica idei garantált árát - és a hozzárendelt kvótát sem. Ezt ugyanis a szezonév (a vetés optimális időpontja április 15.) előtt 90 nappal kellett volna megtennie, azaz legkésőbb január 15-ig. A titkár szerint a három hónapos határidő a termelők érdekeit szolgálja, mert így van idejük eldönteni: az állam nyújtotta biztonság ismeretében érdemes-e kukoricát vetniük. U.G. A csalók zöme képzett magyar fiatal A 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények átlaga tavaly 5926 volt. A bűnözés által legfertőzöttebb terület az országban a főváros, ahol ez a mutatószám 12 143. Az öt legfertőzöttebb megye Győr-Moson-Sopron (6082), Somogy (5595), Tolna (5108), Komárom-Esztergom (4957) és Pest (4891). A magyar rendőrség vezető testületé tegnap értékelte a rendőrség tavalyi munkáját. Dr. Orbán Péter rendőr-vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány elmondta, a hazai bűnözés tartós' jellemzője, hogy az ismertté vált bűncselekmények mintegy 40 százalékát a fővárosban és döntően Pest megyében követik el. A bűnözés által legkevésbé fertőzött megyék Nógrád, Borsod, Vas, Heves és Szabolcs, ahol 4000 alatt van a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma. A vagyon elleni bűncselekmények képezik a hazai bűnözés háromnegyed részét. A lopások száma 9 százalékkal volt több, mint 1997-ben. A személygépkocsi-lopások száma 14 413-ról 15 255-re emelkedett, az esetek kétharmadát a fővárosban követik el. Továbbra is jelentős a kábítószerek átmenő csempészete, de dinamikusan növekszik a hazai fogyasztás is. Az amphe- tamin mellett egyre több heroin érkezik, többnyire külföldi csempészektől, elosztóktól származik. Különösen aggasztó, hogy az elmúlt években dinamikusan növekedett a kábítószer hatása alatt elkövetett bűnesetek száma, 1994- ben 130, 1998-ban pedig 690- et regisztráltak. Az utóbbi öt évben a túladagolások miatt meghalt személyek száma 4-ről 38-ra emelkedett. A tavalyi tapasztalatok szerint megmaradt a szervezett bűnözésen belül „az intellektuális bűnelkövető” csoportok elkülönülése a többitől. A pénz-, értékpapír- és telefonkártya-hamisítás, a számítógépes csalás, a műkincscsempészet a magyar szervezett bűnözés rovására írható. Ők főként magasan képzett fiatalok, akik kis csoportokban, a konspirációs szabályok szerint ügyködnek. (koós) Legyen-e kétkamarás parlament Híve vagyok a kétkamarás parlamentnek, és örömmel hallom, hogy ez a megoldás a szocialistáktól sem áll távol - nyilatkozta lapunknak Pokol Béla, az Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottságának elnöke. A kisgazda politikus azt sem tartja kizártnak, hogy akár már a következő országgyűlési választások eredményeképpen kisebb létszámú testület foglalja el a parlamenti patkót. Mind a kisebb létszámú törvényhozás, mind pedig a kétkamarás rendszer szakmailag megalapozott igény, a legtöbb európai országgyűlés kétkamarás. Hazánkban is komoly közjogi hagyománya van az egyébként 1945-ig létező felső- és alsóházi rendszernek.- Számos praktikus érv szolgál a jelenlegi törvénykezési rendszer megosztására - mondja Pokol Béla. - Ugyanis csak a két kamara felállítása esetén képzelhető el a 13 nemzeti kisebbség parlamenti képviselete. A megoldást már nemcsak Kaltenbach Jenó', a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szeretné mihamarabb elérni, de Európa keleti, és nyugati feléről is sürgetik ennek az évek óta húzódó, mulasztásos alkotmánysértésnek a megszüntetését. A kisgazda politikus szerint mindenekelőtt a megyei közgyűlések elnökei, a történelmi egyházak és a nemzetiségek kell, hogy hallassák hangjukat egy leendő második kamarában, amelynek hatásköréről politikai konszenzus dönt majd. Az is politikai döntés kérdése, hogy az alsóházhoz képest mindenképpen kevesebb jogkörrel bíró delegált testület mely esetekben kapna vétó-, s melyekben tanácskozási jogot. Egy, a parlamenti pártok által támogatott, csökkentett létszámú - 200-250 fős - alsóház mellett a 60-70 tagból álló második kamara egy sor problémát megoldana, és még így is kevesebb képviselő lenne, mint ma - állítja Pokol Béla. A kisgazdapárt mellett a szocialisták is a kétkamarás megoldás mellett voksolnak, ám a Fidesz és az SZDSZ egyelőre ellenzi az ötletet. (horváth) Otven fölött már különösen nehéz új munkahelyet találni Állástalan diplomások nyomában Az ötven év feletti diplomás munkanélküliek egyszerűen „eltűnnek” a munkaerőpiacról - hangzott el tegnap egy budapesti konferencián. Többségük úgy érzi, hogy korábban megszerzett tudásával a jelenlegi viszonyok között már egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudna érvényesülni. Becslések szerint több mint húszezerre tehető az idősebb, diplomás munkanélküliek száma, akiknek többsége még a nyilvántartásban sem szerepel. Vagy azért, mert már lejárt a segélyezési ideje, vagy mert soha nem is regisztráltatta magát.. Ők mindenképpen nehezebben találnak maguknak új munkahelyet, mint a fiatalabbak. A legtöbb diplomás ötvenéves kora után éri el pályája csúcsát, ám ha mégis elveszíti munkáját, rendkívül nehéz helyzetbe kerül. A munkáltatókra ugyanis mindinkább jellemző az a szemlélet, hogy a „szocialista embertípust” le kell cserélni a fiatalabb, lendületesebb nemzedékre. Pulay Gyulának, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának a véleménye szerint egy ötven év feletti ember szakmai tudására a legtöbb esetben érdemes építeni, hiszen még 10-15 évig is képes aktívan dolgozni. Ugyanígy igaz az, hogy ötven év felett is érdemes tanulni, mert bárkivel előfordulhat, hogy munkáltatója tönkremegy, s állás nélkül marad. Sajnos, az idősebb szakemberek gyakran idegenkednek a nyelvtanulástól vagy a számítógép-felhasználói ismeretek megszerzésétől.- Úgy pedig sokkal nehezebb segíteni az ötven éven feletti diplomásoknak, ha maguk sem ismerik fel a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás szükségességét - mondta befejezésül az államtitkár. (h. gy.) A sofőr életveszélyben. Rendkívüli mértékben leromlott a tíz nappal ezelőtt Deutschlandsbergnél szerencsétlenül járt magyar busz sofőrjének az állapota. A grazi tartományi kórház intenzív osztályának helyettes vezetője szerdán elmondta, hogy sorra lépnek fel működési zavarok a 44 éves magyar férfi különböző szerveiben: időlegesen leállt a máj és a tüdő működése, majd veseműködési zavarok léptek fel. A főorvos asszony szerint a magyar férfi állapota válságos, életveszélyes. Szigorúbb vizsgálat. A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén támogatta Keleti György javaslatát, hogy vizsgálják meg és szükség szerint szigorítsák az A, B és C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés gyakorlatát. Keleti elmondta: a felülvizsgálatot az teszi szükségessé, hogy vezető beosztású államhivatalnokok és köztisztviselők alkalmassága a biztonsági ellenőrzés után válik bizonytalanná. A sajtót nem világítják át. Balsai István (MDF) ügyrendi javaslatára az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága levette a napirendről Csúcs László (FKGP) indítványát, amely az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló törvényt kívánja módosítani. Az ügyről később megkérdezett Csúcs „rendkívül sajnálatosnak” tartotta, hogy a bizottság nem támogatta az újságírók átvilágítását kezdeményező önálló képviselői indítványát. Átmeneti adórendőrfőnök. Pelikán László helyzetének tisztázásáig az adóhivatal elnöke február 3-tól Varga Sándor általános igazgatóhelyettest bízta meg ideiglenesen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának vezetésével - közölte szerdán Si- micska Lajos, az APEH elnöke. Embertelen állapotok. A menekülteket befogadó közösségi szállások egy részénél súlyos, áldatlan és embertelen állapotokat tapasztalt az állam- polgári jogok országgyűlési biztosa - derült ki a parlament emberi jogi bizottságának szerdai ülésén, amelyen Gönczöl Katalin számolt be a szállásokon tett látogatásairól. Meghalt Schirilla György. Hosszú betegeskedés után tegnap, 60 éves korában elhunyt Schirilla György szupermara- toni-futó. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján feltűnt sportember nyári nagy futásai (pl. Budapest-Moszkva) és téli Duna-átúszásai nyomán vált országszerte ismertté és elismertté. Díjazott repülőgépmakettek. Tegnap átnyújtották a budapesti Közlekedési Múzeumban a repülőgépmodell- és -makettkiállítás díjait. Az előtérben egy katonai, a háttérben egy polgári repülőgép kisméretű változata látható. fotó: feb Az áldozat éppen szabadságon volt, egyébként is csak aludni járt a börtönbe Véres leszámolás kérdőjelekkel Továbbra sincs a rendőrségnek a személyleíráson kívül más adata arról a férfiról, aki kedden délelőtt egy fővárosi eszpresszóban agyonlőtt két vendéget. Megerősítették, hogy a gyilkosság elkövetésekor a vendéglátóegységben civil ruhás katonatisztek is voltak. Az igazságügy-miniszter 24 órát adott a bíróságnak kérdései megválaszolására. Az alvilági leszámolásként emlegetett ügy egyik áldozata Dächer György, akit korábban a rendőrség Harasztia Teodóra meggyilkolásával gyanúsított, azonban bizonyítékok hiányában a vádat elejtették. A másik áldozat egy bolgár állampolgárságú férfi volt. Döcher más bűncselekmények miatt 1996 óta ötéves, jogerős börtönbüntetését töltötte a Kozma utcai fegyintézetben. A büntetés-végrehajtási bíró időközben helybenhagyta az elítélt enyhébb végrehajtási szabályozásra vonatkozó kérelmét, annak ellenére, hogy a börtön vezetői ezt a kérést nem támogatták. A férfi így tartózkodhatott hivatalosan a börtön falain kívül. A gyilkosság után a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tegnap vizsgálatot rendelt el Döcher Györgynek a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli foglalkoztatásával kapcsolatban. Döcher ugyanis havonta négyszer 24 órát is szabadlábon tölthetett. Az ügyben ugyancsak - „azonnali és soron kívüli” - vizsgálatot rendelt el Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, aki arra vár választ: miként kapott az elítélt bírói engedélyt a börtön elhagyására. - A teljes tényállás tisztázása érdekében az illetékesektől egy napon belül várom az eredményt - mondta a miniszter. A tettesről még csak annyit tudni, hogy 175 centiméter magas, erős testalkatú férfi. A gyilkos fegyver egy Skorpió géppisztoly volt. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a helyszínen véletlenül polgári ruhás katonatisztek is voltak, s ők szabályosan értesítették a rendőrséget, valamint a mentőket.
