Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-27 / 49. szám
1999. február 27., szombat ( Tolnából Európába 11. oldal Az Egyesült Királyságban nincs, Ausztriában van Közigazgatási bíráskodás itthon és Európában Dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság fó'titkára tartott előadást a hazai közigazgatási bíráskodás tapasztalatairól Szekszárdon. A Dél-Dunántúli közigazgatási konferencia témaválasztásának az ad aktualitást, hogy január elsejétől a megyei bíróságok ítélnek a perekben, s azok nagy részében fellebbezésnek helye nincs, vagyis első fokon jogerős ítéletek születnek. Dr. Lomniczi Zoltán sajtótájékoztatón szólt a tapasztalatokról. Lapunk kérdésére, miszerint mennyire felel meg az európai uniós gyakorlatnak a hazai, elmondta, hogy 1991 óta megfelel, mióta ismét biztosított a közigazgatási határoztok bírói felülvizsgálata. Az azonban túlzás volt, hogy a kétfokú közigazgatási eljárást követően a felülvizsgálattal együtt öt szinten dőltek csak el véglegesen az ügyek. Európában többféle megoldás létezik. Ausztriában önálló kúria-szintű, egyfokú közigazgatási bíróság működik, aminek megvan az az előnye, hogy a döntések gyorsan megszületnek. Az Egyesült Királyságban például nincs, Lengyelországban van önálló közigazgatási bíróság. A magyar jogi hagyományoktól ez a megoldás nem idegen, hiszen 1896-tól a háború végéig nálunk is egy bíróság volt Budapesten, a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság, ahol hivatásos bírák mellett közigazgatási szakemberek is részt vettek az ítélkezésben. A jogkereső közönség bizonnyal ma is ezt a megoldást támogatná, de jelenleg nincs napirenden, már csak anyagi okokból sem a szervezet felújítása. Az államigazgatási eljárások bírói felülvizsgálatát 1949- ben törölték el, majd 1957-től lassan visszalopakodott azzal, hogy egyre több közigazgatási ügyben lehetett bírósághoz fordulni. 1991-ben néhány százan fordultak csak bírósághoz köz- igazgatási ügyben, az elmúlt évben azonban ez a szám 38.271 volt. Mindebből az következik, hogy az állampolgárok megbizonyosodtak arról, hogy a bíróság előtt a hatalomnak nincsenek előnyei. Ezek az ügyek a gazdasági élet szempontjából is jelentősek. Az ön- kormányzatok vagyonjogi vitáit döntő részben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma zárta le. Az évek során vitatott érték 700 milliárd forint volt. A gáz-közművekkel kapcsolatos, még meg sem kezdődött perek sorozata szakértői becslések szerint 50-200 milliárd forint közötti értékről dönt majd. Adó- és vámperekben 50-60 milliárd forintról döntöttek a bíróságok. Össztársadalmi érdek fűződött tehát ahhoz, hogy az új szabály január elsejével életbe lépjen. Súlyos törvénytelenségekkel a közigazgatási határozatok felülvizsgálata során a bíróságok nem találkoztak. A perek a jogszabályok pontatlan megfogalmazásból következnek. - hangsúlyozta dr. Lomniczi Zoltán, aki a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének az elnöke. Az egyesület is foglalkozott azzal, hogy milyen változások indokoltak. Több tízmilliós perekben egyetlen ember mondja ki a verdiktet. Garanciális szempontból szerencsésebb volna, ha a nagy perértékű ügyeket három tagú tanács tárgyalná. Felmerült az a kérés is, hogy a közigazgatási bíráskodás az Alkotmánybíróság hatáskörének egy részét is átvehetné. Az önkormányzati rendeletek komplex alkotmányossági és törvényességi felügyeletét ide át lehetne csoportosítani. Az Alkotmánybíróság ugyanis leterheltsége folytán a helyi rendeletek ügyében csak évek múltán tud ítéletet hozni. A feladatot viszonylag gyorsabban tudná ellátni a közigazgatási bíráskodás. Nyugat-Európai példák és tapasztalatok alapján a gondolatot alkotmányjogászok is helyesnek látják. Lapunk felvetésére, hogy a közigazgatási hivatalok által alkotmányellenesnek talált helyi rendeleteket is végrehajtják, s mire az alkotmánybírósági döntés megszületik, a kialakult helyzet már nem reparálható, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára elmondta, hogy ennek a kérdésnek a szabályrendszerét még ki kell dolgozni. A problémát maga a közigazgatás is felvetette s éppen egy a szekszárdihoz hasonló konferencián. Ihárosi Ibolya Világos jelzést várnak a Schröder-kabinettől a tagjelölt országok Bírálják a németeket Mind több kritika éri a jelenlegi német kormányt, mondván: a jelek szerint a kabinet nem fogja elérni azokat a célokat, amelyeket féléves EU-elnöksége idejére kitűzött maga elé. Thomas Klestil nemrég szenvedélyesen állt ki amellett, hogy a „három vidéki német muskétás” (Schröder kancellár, Fischer külügyminiszter és Lafontaine pénzügyminiszter) jobban pártját foghatná a bebocsátásra váró tagjelölteknek. Az osztrák államfő indulatát az váltotta ki, hogy az új német kormány - átvéve Ausztriától a soros elnökséget - mérsékletre intette a felvételre váró országokat. Először - úgymond - az Európai Unió intézményi és agrárreformját kell végrehajtani, át kell állni a közös pénzre, „aztán majd meglátjuk.” Klestil nem kis iróniával nyugtázta Joschka Fischer „tűzoltó akcióját”, villámlátogatását Prágában és Budapesten, ahol a német külügyminiszter megpróbálta árnyalni kormánya merevnek ható álláspontját. Az osztrák elnök arra a történelmi esélyre utalt, amely most kínálkozik az „európai béke és szabadság” megteremtésére. Végzetesnek mondta, ha az „önzés, a kishitűség és a gyávaság” meghiúsítaná ennek a lehetőségnek a kiaknázását. A Schröder-kormányzatot persze saját ellenzéke is bírálja, már csak azért is, mert a leköszönt Helmut Kohl egyike a bővítés leglelkesebb szószólóinak. A kritika kereszttüzében maga az új kancellár is kénytelen volt „bűnbánatot” tartani. Schröder elismerte, hogy mesz- szire ment a tagjelöltek elbizonytalanításában . Volker Rühe volt védelmi minisztert, a CDU/CSU helyettes frakcióvezetőjét ez azonban nem elégíti ki. Szerinte a kancellárnak kifejezésre kellene juttatnia: a szövetségi kormány mindent elkövet azért, hogy a feltételeket teljesítő országok - köztük hazánk - a 2002. évtől kezdődően az unió tagjai legyenek. „Ez világos jelzés volna Közép- és Kelet-Európa érintett országainak” - mondta Rühe. Toronyi Attila A helyi adottságok kihasználása Mezőgazdaság, turizmus és támogatás Az Európai Unió vidékfejlesztési célú támogatásai nem megyéket, hanem kisebb és nagyobb egységeket lefedő régiókat illetnek. Oravecz Sándor, a földművelési és vidékfejlesztési minisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetője - aki nemrég tartott előadást Szekszárdon - mindehhez még hozzátette: a helyi adottságok felismerése, kihasználása újabb lendületet adhat a fejlesztésnek. színűleg még ma is itt történik az ország legjobb kukorica szülővonalainak a szaporítása. Errefelé ugyanis olyan izolációt lehet biztosítani, ami kizárja az idegen virágpor megjelenését. Ez is majdhogynem egyedülálló Európában, -szá— A Tolna megyét is magában foglaló térség egyik ilyen specialitása lehet - a Gemenci erdőnek köszönhetően - a turizmus - mutatott rá Oravecz Sándor. — Kiváltképp akkor, ha ezt összekapcsoljuk a vadásztatással, a horgászással, természetjárással, avagy a lovaglással. — Ha a több megyébe átnyúló Gemencet is régiónak tekintjük, akkor ez a terület kaphat EU-támogatást? — Ehhez először is az kell, hogy az érintett régióban működő önkormányzatok, vállalkozók a kidolgozott tervükhöz úgy 20-25 százaléknyi saját erőt képesek legyenek felmutatni. Ehhez az állam hozzátesz még 30 százalékot, majd ezután igényelhető - az adott programokból - EU pénz. — Ön korábban gyakran járt a Gemenci erdőben. A területet tekintve a turizmuson kívül mire hívná fel még a figyelmet? — Itt történt, s valóA háborítatlan Gemenc Az országban 10 Európai Tanulmányi Központ van, ebből egy megyénkben Nyolc évig működtetik az ETK-t A múlt év novemberében - immár négy hónapja - megnyílt Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán, az „Európai Tanulmányi Központ”, röviden ETK. Az Európai Unió Brüsszeli Központjában kiírt pályázat, a felsőoktatási tanintézetekben felállítandó ETK létrehozására is szólt, ezt nyerték meg a szekszárdiak. Az előzményekről dr. Horváth Bélát, a pedagógiai főiskola főigazgatóját kérdeztük. — Ön 1995-től a második ciklusát tölti az intézményben, mint főigazgató. Az elmúlt években jelentős változás történt a főiskola minden területén, ez minek köszönhető? — Nehéz helyzetben lévő felsőoktatású intézmény igazgatását vállaltam el. A hátrányos helyzetet, részben a képzési struktúra és a helyi adottságok okozták. Talpra kellett állítani a főiskolát, új tanszékeket (informatika, társadalomelmélet, stb.) szerveztünk. Már négy évvel ezelőtt is felmerült az ötlet, az európai stúdiumok beindítására, mely akkor még inkább divat volt, de felismertük a szükségszerűségét is. (’95 körül a budapesti műszaki egyetemen és a szombathelyi főiskolán volt még csak európai stúdium.) Személyes tapasztalatot is szerezhettem egy holland főiskolán, ahol úgynevezett európai kultúrát hallgattak a diákok. (Sajnos Kelet- Európáról szó sem esett.) — A pécsi egyetemmel (JPTE) közösen pályáztak az ETK elnyerésére, ezt megelőzően meg kellett teremteni a feltételeket. A szakembereket honnan „csábította” Szek- szárára? — Az európai stúdiumok közül a legfontosabbak az úgynevezett harmonizációs témák (jogi, oktatási rendszerek, szociális ellátó rendszerek, gazdasági, stb.), ezekhez kellett felmérni a szakmai hátteret. Alapelvünk az volt, hogy ha bővíteni kell, akkor csak kvalifikált, vagyis tudományos fokozattal rendelkező tanárokat szerződtetünk. Ezt követően összegyűjtöttük azokat a kollégákat, akik a kemény pályázati feltételeket vállalták. Ez konkrétan hét oktatót jelentett intézményünkben, és mind a hét pályázatot elfogadták. így képzés keretében a pályázók által kidolgozott oktatási formák közül (európai összehasonlító irodalom, európai képzési formák, európai nemzetiségi problémák, európai egységre való törekvés, stb.) választhattak egyet a diákok, amiből majd kollokválni kell és ami majd a diploma értékét is növelni fogja. A főiskolánk további terveiben szerepel a graduális (saját hallgatóink) és a posztgraduális (felnőtt) képzés fejlesztése, így bővülne az oktatás például a közigazgatásban résztvevők számára általános és szaknyelvi képzéssel vagy a gazdálkodási szakkal. A szekszárdi Európa Tanulmányi Központ megpályázásával egyben kötelezettséget vállaltunk arra, hogy nyolc évig működtetjük, ebből öt évre támogatást is kapunk. Az országban egyébként 10 Európai Tanulmányi Központ működik, ezek mindegyike (Szek- szárd és Szombathely kivételével) egyetemi városban. Ezzel a lehetőséggel több szakmai továbbképzésre, külföldi és belföldi tapasztalatra tudunk szert tenni. - mau Szlovének, horvátok, szerbek - és magyarok Ha uniós szemüveggel dél felé tekintünk A délszláv térség viszonya az Európai Unióhoz országonként más és más. A megállapítás Závoczky András Pétertől, a gazdasági minisztérium főosztály-vezető helyettesétől származik. A szerbhorvátul kiválóan beszélő szakember a közelmúltban tartott előadást Szekszárdon, eleget téve a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívásának. A bevezetőben említett eltérő viszonyrendszer mindenesetre az EU-hoz záros határidőn belül csatlakozni kívánó Magyarország számára sem közömbös. Hiszen - mint már annyiszor a történelemben - a térségre vonatkoztatva most is felmerülhet az együtt vagy külön utakon kérdése. — Ismeretes, hogy a viszonylag fejlett gazdasággal rendelkező Szlovéniának társulási megállapodása van az EU-val, sőt, azon országok között szerepel, melyek már az első körben tagjai lehetnek az uniónak, 2002-ben, azaz elvileg velünk együtt - kezdte az ismertetést Závoczky András Péter. — Bulgáriának ugyancsak van társulási megállapodása az EU-val, ám mai ismereteink szerint ez az ország gazdasági helyzete miatt egy távolabbi időben csatlakozhat. — Szlovénia mellett van még két másik délszláv szomszédunk, Horvátország és Jugoszlávia. — Horvátországnak, Jugoszláviának, vagy a távolabbi Boszniának nincs a fentiekhez hasonló szerződése az Európai Unióval. Talán nem fogalmazok rosszul, ha azt mondom, hogy pillanatnyilag Jugoszlávia áll a legmesszebb egy ilyen megállapodástól. — A felületes megfigyelő szerint Horvátország - különösen nyáron és a tengerparton - mintha már most része lenne az EU-nak . . . — Valóban fontos lenne Horvátország számára is a mielőbbi kapcsolódás, ehhez azonban elengedhetetlen gazdaságuk megerősítése. Ne feledjük, hogy a horvát területek egy részén két éve még harcok dúltak, a háború alaposan meggyengítette az országot. — Nekünk, magyaroknak mi leime a jobb megoldás: a térség lehetőleg egyszerre történő, vagy országonként egymás utáni EU-csatlakozása? — Magyarországnak az lenne a jó - s most vonatkoztassunk el el a konkrét körülményektől - , ha az egész térség együtt s egyszerre lenne része az EU-nak. Nekünk ugyanis jelentős gazdasági kapcsolataink vannak a délszláv országokkal. Ám a tények alapján nyilvánvaló, hogy a csatlakozás külön-kü- lön fog megvalósulni, -száKevesebb a fogamzásképes nők száma Európa népessége fogyóban Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szomorú adatokról adott hírt a minap: a 15 tagországban a háború befejezése óta még soha olyan alacsony nem volt a születések száma, mint 1998-ban. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott statisztikai jelentés szerint tavaly 4,01 millió születést regisztráltak az Európai Unióban, szemben az 1997. évi 4,05 millióval. Ráadásul az Eurostat előrejelzései szerint a jövőben további visszaesés várható. A jelenség okát vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a fogamzásképes nők száma a ’60-as évek közepén volt a csúcsponton, s azóta az „öregedés” jelei mutatkoznak a nőtársadalomban. Az uniós országokban 1965 és 1975 között drámai visszaesés következett be, és ez a folyamat napjainkig tart. A közösség statisztikusai szerint a közeli jövőben elsősorban Ausztriában, Finnországban, Németországban és Görögországban lehet a születések további csökkenésére számítani. Ezzel összefüggésben Európa lakosságának növekedése is gyakorlatilag megállt: tavaly összesen 319 900-zal (0,9 százalékkal) emelkedett - miközben pedig Németország, Olaszország, Svédország és Görögország népessége fogyóban van. A tendencia hazánkban is hasonló: tavaly 1997-hez képest 97,5 százalék volt a születések, 100,4 pedig a halálozások aránya. (gy. z.)
