Tolnai Népújság, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

1999. február 12., péntek Sport 7. oldal Férfi kosárlabda NB I Újabb lépés a „Négyek” felé Az Atomerőmű SE NB I-es férfi kosárlabda csapata újabb lépéssel került közelebb a bajnokság előtt kitűzött cél, a legjobb négybe kerülés meg­valósításához. Az atomosok tegnap fordulatos mérkőzésen idegenben (is) legyőzték az otthonában mindenkire veszé­lyes Marc-Körmend gárdáját (77-85). Rezák László veze­tőedzővel (képünkön) a szerda esti összecsapásról és követ­kező napok, hetek programjá­ról beszélgettünk. — A játékkal összességé­ben nem volt probléma - kezdi az ASE mestere. — Jó felfogásban, harcosan, fe­gyelmezetten kosárlabdáz­tunk. Ennek ellenére három negatívumot meg kell említe­nem. Az első félidőben - a taktikai elképzeléseknek megfelelően - zárt védeke­zésből gyors ellentámadások­kal próbálkoztunk, ám feltétel volt, ha a támadást nem tud­juk azonnal kosárral befe­jezni, úgy felállt védelem el­len türelmesen, dobóhelyzetig kell játszani. Nos, érzésem szerint gyakran feleslegesen siettettük a támadásbefeje­zést, mellesleg hét labdát el­adtunk. A labdavesztések száma a második játékrészre a „normális” háromra csökkent, ekkor viszont a védőlepatta­nók szedésében gyengélked­tünk, ellenfelünk többször is saját palánkunk alatt lepett meg bennünket. A második félidő közepén azután a já­tékvezetők is elbizonytala­nodtak, s ennek zömmel mi it­tuk meg a levét. Szerencsére az utolsó öt percre a bírók „lehiggadtak”, csapatom pe­dig fejben és játékban egy­aránt jobban bírta a hajrát. — Lukminas 33 pontjával egyértelműen nyerőembernek bizonyult, kit tudna még kie­melni eßyüttese'bol? — Úgy gondolom, hogy a siker a csapatmunka eredmé­nye. Lukminas valóban szen­zációsan játszott, mezőnyből elképesztő pontossággal, 82 százalékkal dobott, hét tripla- kísérletéből hat a gyűrűben landolt. A személyre kiosztott feladatokat szinte mindenki remekül látta el, Visockas McClendont, Boros Madisont semlegesítette remekül, Gu­lyás pedig jól „osztogatott” a szerb center, Dumancsics öle­léséből. — Milyen volt a hangulat a vasi csarnokban? — Körmenden imádják a kosárlabdát, ám a csapat idei rapszodikus teljesítményét a szurkolók nehezen tolerálják. A találkozó során a „B-kö- zép” nem csak minket, de a hazai játékosokat is elárasz­totta szitkaival, sőt, pénzér­mék bedobása miatt állt is a játék. A mérkőzés után nem értek véget megpróbáltatása­ink, hiszen a havázás miatt vi­szontagságos volt a hazau- tunk. Köszönhetően azonban sofőrünk, Leimszider Mihály határozottságának gond nél­kül értünk Paksra. — Hogyan alakul a követ­kező napok, hetek programja? — A játékosok péntek délutántól vasárnap estig pi­henőt kaptak, majd a jövő heti, döntő fontosságúnak ígérkező Soproni Aszok el­leni hazai mérkőzésre készü­lünk. A szerdai összecsapás után válogatottjainknak tatai edzőtáborozás következik, litván idegenlégiósaink né­hány napra hazautaznak, a többiek pedig Hirth Attila és Adankó Ferenc irányításával Pakson vesznek részt egy erő­feltöltő programon, hogy Ma­gyar Kupa négyesdöntőn, majd a rájátszáson fizikailag frissen vehessük fel a harcot ellenfeleinkkel. (fekete) Horváth büntetője döntött Labdarúgó Dunántúli Nap­ló-kupa. PVSK-Pécs ’96 FC-Dombóvári FC-Aramis For Men 0-1 (0-0). Pécs, 50 néző. V: Farkas. PVSK: Herczog- Polics, Hasenauer, Schweitzer (Sulyok), Végi (Koleszár)- Lehota, Fülöp, Tóth E., Papes- Komáromi (Kaszás), Stem. Edző: Ti- hanyvári László. Dombóvár: Szabados- Mayer, Savanyu, Steiger, Vincze- Ötvös (Új­vári), Kádár, Schmidt, Koro- secz- Somodi (Horváth J.), Horváth Á. Edző: Lőrincz Sándor. G: Horváth Á. (11- esből). (varga) Visszapillantó: Hungaropharma országos sakk-bajnokság Ács beleszólt a nagyok játékába A honi sakkozás legkiválóbb képviselői adtak egymásnak randevút az elmúlt kilenc nap­ban Lillafüreden, a Hotel Palota falai között. A Hungaropharma országos bajnokságon tíz férfiú (Almási Zoltán, Sax Gyula, Horváth Csaba, hogy csak né­hány nevet említsünk) ült asz­talhoz a verseny helyszínéül szolgáló Beatrix-teremben. Almási huszonegyedik az aktu­ális világranglistán, Sax a me­zőny egyetlen olimpiai baj­noka, Horváth pedig a cím­védő. Ebben a valóban elit tár­saságban helyet kapott me­gyénk legfiatalabb nagymes­tere, az Atomerőmű SE 19 esz­tendős üdvöskéje, Ács Péter is. A mezőny benjaminja nem tisz­telte az öregeket - némelyikük jócskán az apja lehetett volna -, s a kilenc fordulóban megszer­zett négy pontjával (rosszabb játszmaarányának köszönhe­tően) a nyolcadik helyen vég­zett. — Hogyan kerültél egyálta­lán a felnőtt ob mezőnyébe? — Bevett szokás, hogy az országos bajnokságon elindíta­nak egy-egy ifjúsági korú sak­kozót is - mondja Ács Péter. — Először ’96 decemberében ül­tem asztalhoz a legerősebb ha­zai viadalon, tavaly pedig a kie­sés rendszerű ob-n indultam - kevés sikerrel. — Az idén viszont nem ad­tad olcsón a „bőrödet". Ho­gyan értékeled a lillafüredi na­pokat? — Úgy gondolom, az utolsó fordulóban elszenvedett vere­séget leszámítva elégedett lehe­tek a szereplésemmel. — Egy kicsit bővebben? — Igazság szerint akár jobb eredményt is elérhettem volna, ám a félévi vizsgáim miatt vi­szonylag kevés időm maradt a felkészülésre. (Acs Péter a paksi Energetikai Szakképzési Intézet harmadik évfolyamos diákja - A szerző.) Ennek kö­szönhetően az első két forduló­ban gyengébben ment a játék, és mindkétszer vesztesként áll­tam fel az asztaltól. A XIII. ka­tegóriájú versenyen nem volt „könnyebb” ellenfél - a tavalyi Szuperbajnokságot leszámítva az utóbbi idők legerősebb me­zőnye jött össze Lillafüreden -, ezért aztán gyorsan össze kel­lett kapnom magam. A követ­kező két játszmában Sax és Csernyin nagymesterek ellen fél-fél pontot szereztem, utóbbi partiban először adódott esé­lyem a győzelemre, ám ezzel nem tudtam élni. — A fordulópontot az ötö­dik játszma hozta meg. Az ugyancsak fiatal, 22 esztendős Gyimesi nagymester ellen feke­tével sikerült nyernem. „Egy­kapus” parti volt a miénk, azaz az elejétől a végéig csak nekem volt esélyem nyerni. A Vezér­csel bécsi változatátjátszottam, s győzelmemmel végre kimoz­dultam a holtpontról. A követ­kező fordulóban Pintér nagy­mester ellen a Spanyol megnyi­tás berlini változatátjátszottam, s két-két vereség és döntetlen után megszereztem második győzelmemet. — A hetedik fordulóban vi­szont Almási Zoltán, a későbbi győztes következett. — Úgy éreztem, lehet esé­lyem Zoli ellen, hiszen edzőm, dr. Hazai László segítségével rengeteget készültem „belőle”. Ellenfelem az olasz megnyitást választotta - később elárulta: tudta, hogy statisztikailag eb­ben vagyok a leggyengébb -, s kezdetben még egyenlő körüli állása alakult ki. Két tervem is volt, ám nem tudtam meglepni vele ellenfelem. Zoli fokozato­san fölénybe került, és 42 lépés után megnyerte a játszmát. A parti után nagyon bosszús vol­tam, hiszen esélyem volt fel­zárkózni a közvetlen élme­zőnyhöz. — A vereség után sikerült újítanod. — Következő ellenfelem, Faragó nagymester hét játsz­mából hét döntetlent ért el. Szinte mindenki nekem szur­kolt. A mezőny legidősebbje el­len a Szicíliai védelem neo-Pa- ulsen változatát játszottam, és sikerült megadásra késztetnem. Újra felcsillant a remény, hogy a legjobbak között fejezzem be a versenyt, ám az utolsó fordu­lóban kellemetlen meglepetés ért. Horváth Csabát, a tavalyi bajnokot jól ismerem, legutóbb feketével sikerült legyőznöm. Ezúttal azonban egy megnyi­tás-elméleti felkészülési prob­léma miatt veszítettem. Ellenfe­lem belecsalt egy furcsa válto­zatba, amivel nem voltam egé­szen tisztában, s ezért többször is pontatlant húztam. így nem hogy előrébb nem léptem, de végül még vissza is estem pár helyet. — Szuperszorgalmas sakko­zónak tartanak. Mondják, napi 10 órákor is gyakorolsz? — A magyar mezőnyben valóban az egyik legtöbbet ké­szülő sakkozónak számítok, ám naponta legfeljebb hat-nyolc órát gyakoriok. — Idegileg mennyire volt megterhelő a kilenc napos baj­nokság? — Minden mérkőzésemet kijátszottam, a legrövidebb par­tim is három-négy órán át tar­tott. A mezőnyben talán csak nekem nem volt „megbeszélt” remim. Az utolsó fordulóban már éreztem némi fáradtságot, de nem emiatt veszítettem. A sakkszövetség jóvoltából a Ho­tel Palota valamennyi szolgálta­tását - uszoda, szauna, pezsgő­fürdő - igénybe vehettem, így tulajdonképpen ideális körül­mények között készülhettem a soros mérkőzésre. — Mivel telnek a következő napok, mikor ülsz asztalhoz legközelebb versenyen? — Most néhány napos pi­henő következik, majd az elmé­leti tudásomon keletkezett lyu­kak „befoltozása” lesz a fel­adat. Biztosnak csak a hétvégi csapatbajnoki forduló tűnik, azt, hogy egyéni viadalon mi­kor és hol ülök ismét asztalhoz, még nem tudom. (fekete) A hétvége sportműsora Péntek Kosárlabda: NB II, férfiak: Atomerőmű SE II-PVSK- Pécs várad 18, Marley- FKSE Szekszárd-Marcali 19, Nők: Bonyhád-Atom- erőmű SE 19.30. (A Bony- hád-Kanizsa KK NB Il-es férfi mérkőzést későbbi idő­pontban játszák le.) Szombat Asztalitenisz: Női NB I: Fastron AC Tolna-Szek- szárd AC 11. NB II, nők: Szekszárd AC II-Bere- mend, Faston AC Tolna II-Komárom II 11. Kézilabda: Simovill­kupa nemzetközi női torna Simontomyán 9-16.30. Nosztalgia-kupa a szek­szárdi városi sportcsarnok­ban 7-19. Kosárlabda: Női NB I: FTC-Diego-KSC Dalmand Rt.-Top Center Szekszárd 16. Férfi NB EB: Dombó­vári VMSE-Szedeák-Aku- term 17. Labdarúgás: Dunántúli Napló-kupa: Dombóvári FC-Aramis For Men-Bóly, Komlói Bányász-Bonyhád Agraco 11. Edzőmérkőzé­sek: Balatonfüred- Atom­erőmű SE 10.30, Dunaföld- vár-Paksi SE, Őcsény-Bá- taszék 11, Pécsi MFC-Jer- king-Szekszárd UFC 13, Simontomya-Ozora 15. Teremfoci: Agraco-kupa serdülő torna a bonyhádi sportcsarnokban 8. Vasárnap Asztalitenisz: Női NB I: Szekszárd AC-Kaposplast, Csanádi KSI-Fastron AC Tolna 11. Kézilabda: Női NB I: Ferropatent-Szekszárd SE-Győri ETO KC 17 (ifjú­sági: 15). Labdarúgás: Edzőmér­kőzés: Simontomya-Tolna- némedi 14. Teremfoci: ITV-Reprint bajnokság a szekszárdi vá­rosi sportcsarnokban, 8-14. (A labdarúgó mérkőzések a havazás függvényében ke­rülnek megrendezésre. A Frey-BauCenter-kupa és a Völgység-kupa ’99 hétvégi találkozói elmaradnak, foly­tatás a jövő héten a harma­dikfordulóval.) Játékvezetői tanfolyam. A Paksi VLSZ ingyenes játékve­zetői tanfolyamot szervez. Je­lentkezni február 27-ig lehet a városi önkormányzat címén, il­letve a 75/311-277, vagy a 20/9245-011-as telefonon Dal- los Tibor sportreferensnél. Ács Péter három győzelmet aratott Lillafüreden NS-fotő Kézilabda Nosztalgia-kupa Hosszú évek óta tartó hagyo­mány, hogy februárban Tolna megye - s az utóbbi években már nem csak a megye, de az országhatáron túlról is érkező - néhány évvel, évtizeddel ez­előtt még aktív férfi és női kézi­labda csapatai mérkőznek meg a Nosztalgia-kupáért. Az idén (is) öt női (Mözs, Szekszárdi Bőrdíszmű, Szekszárdi Sparta­cus, Dunaújváros, Szekszárdi Vasas) és két négyes csoport­ban nyolc férfi gárda (Fadd, Hőgyész, Szedres, Mözs, Si- montomya, Szekszárdi Szövet­kezeti SK, Dunaújváros és a német Bad-Windsheim) igyek­szik megszerezni az elsőséget. A hölgyeknél a mözsiek, a fér­fiaknál a dunaújvárosiak lép­hetnek címvédőként parkettre szombaton 7 órától a szekszárdi városi sportcsarnokban. Labdarúgás Listavezető bátaszéki ificsapat Az NB III-as ifjúsági labdarúgó bajnokságban az utóbbi év­tizedben szinte mindig akad egy-egy kiemelkedően teljesítő Tolna megyei csapat. Pár esztendővel ezelőtt a bajnokságot is nyert bonyhádiak vitték a prímet, aztán jöttek a szekszár­diak, tavaly az UFC lett a Dráva-csoport bajnoka, most pe­dig a bátaszékiek vezetik a tabellát. A Bátaszék SE ifistái az őszi idény után veretlenül állnak az élen, de talán ennél is fonto­sabb, hogy több olyan tehetség bontogatja szárnyait a csapat­ban, aki az elkövetkezőkben meghatározó tagja lehet a he­lyi felnőtt gárdának. — Együttesünkben 14 és 20 év közötti fiatalok szere­pelnek - tudjuk meg Illés Béla edzőtől. — A fiatalabbak al­kotják a csapat vázát, tavaly nyáron több tehetséges ser­dülő korú játékost is felvittem az ifibe, márcsak az edzés­munka miatt is. Véleményem szerint hosszú távon Bátaszé- ken is feltétlenül az utánpót­lásnevelés jelenti a járható utat. — Mennyire sikerült kör­nyékbeli tehetségeket bekap­csolni a munkába ? — Nyári érkezésemkor két játékost hoztam magammal Mórágyról, ezenkívül volt már egy bátai labdarúgónk. Ter­mészetesen partner vagyok abban, hogy a jövőben minél több környékbeli - bátaszéki kötődésű - alsónánai, bátai fiatal kerüljön hozzánk a szakvezetés hozzájárulásával. — A korábbi évek folya­mán Bátaszéken is felbukkant egy-egy tehetséges korosztály. A jelenlegit hogyan értékeled? — Nagyon nem akarok visszanyúlni a múltba, elég ha, az egykoron Bátaszékről in­dult, ma a profi bajnokságban futballozó Horváth Péterre, Kasza Istvánra vagy Bozsér Györgyre gondolok. Az ő pél­dájuk mindenképpen pozitív. Mai keretünkben is akadnak olyan játékosok, akik ha nem is biztos, hogy eljutnak az él­vonalig, de a megye NB-s csapataiban megállják majd a helyüket. -teszi­Barátságos dán győzelem. Az elmúlt napokban Euró­pában több barátságos labdarúgó mérkőzést is rendeztek. Splitben a horvátok a dánokat fogadták, és - visszaélve a ven­dégszeretettel - az északiak nyertek 1-0-ra. A képen Suker (balra) és-Helveg harcol a labdáért fotó: feb/reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom