Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-09-10 / 7. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1999. január 9., szombat Keressük egymást Jelige: Keresem a boldogságot 29 éves (175/85), kék szemű, szőke, elvált fiatalember vagyok, káros szenvedélyem nincs, jelenleg a szüleimmel élek. Szeretem a természetet, horgászást, jó zenét és a romantikát. Keresek egy olyan 25-35 év közötti lányt, aki már átélt néhány csalódást, levonta azok tanulságait, és most már biztos társat keres. Akinek hasonló az érdeklődési köre, és szintén magányos. Aki komoly kapcsolatra vágyik és szeretne tartozni valakihez. Jelige: Várlak 61 éves, 160 magas özvegyasz- szony vagyok, falun élek. Szeretek mindent, ami szép és jó. Nem szeretem viszont az italozó, agresszív férfiakat. Szeretnék egy megbízható, megbecsülni tudó férfit, aki kölcsönös szimpátia esetén hozzám költözne. A válaszleveleket várjuk az „őszinte szó" Társkereső Szolgálatban: 7100 Szekszárdi, Mártírok tere 10. ügyes! Edison ismerősei és barátai nagyon csodálkoztak, hogy a felfedező kertjének ajtaja milyen nehezen nyílik. — Szerintem ennél pompá- sabb kertajtó nincs a kerek világon - felelte nevetve Edison. - Összekötöttem a házam vízvezetékének szivattyújával, tehát mindenki, aki bejön, legalább húsz-huszonöt liter vizet pumpál a tartályba! Üj Dunatáj: zárult a harmadik évfolyam Oroszországtól Egyházaskozárig Immár a harmadik évfolyamát zárja az Új Dunatáj. A tudományos és művészeti szemle (melyet N. Horváth Béla jegyez főszerkesztőként) most megjelent, 1998. évi decemberi száma - ahogy korábban - ezúttal is magas mércét állított önmaga elé. A színvonalra nem lehet panasz, s folytatódik az az elismerésre méltó hagyomány, melynek értelmében a folyóirat szerzői bátran nyúlnak a „dunatájon” túlmutató témákhoz is. Tallózva a választékból, ebből a szempontból Bebesi György neve érdemel feltétlen említést: a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán oktató történész A rendőrszocializmus című, nagy ívű tanulmányában a XIX. század végi, XX. század eleji Oroszországot vetíti az olvasó elé, különös tekintettel a munkásmozgalmi kérdésekre. A szerző nemcsak hihetetlen tájékozottságával, alaposságával, adatgazdagságával kápráztatja el a témakör iránt érdeklődő olvasót, hanem árnyalt megközelítésével is. Kupa László a dualizmus-kori Magyarország egyik ismert alakjának, Tisza Kálmán miniszterelnöknek a portréját rajzolja meg. A „generális” - ahogy kortársai nevezték - 15 éves periódusa „a már régóta áhított nyugalom, a szellemi és anyagi gyarapodás, a stabil alkotmányos és kormányzati rendszer” időszaka - állapítja meg a fővárosi történész. Szilágyi Miklós néprajzkutató - közeledve szűkebb pátriánk felé - A puszták népe társadalomnéprajzi nézőpontból című írásában Illyés klasszikus művének néhány részletét elemzi. Egy majdani társadalomnéprajzi monográfia szempontjából „felértékelődik a Puszták népe (...), mint alapvető, mással nem helyettesíthető néprajzi forrás” - állapítja meg a szerző. Bakonyi István irodalom- történész „a Fejér megyei táj, Sár- keresztúr és Székesfehérvár földrajzi és szellemi forrás vidékéből táplálkozó” poétát, Bella Istvánt szólaltatja meg életrajzi interjújában. Szőts Zoltán bonyhádi helytörténész Pfeiffer János könyvéről közöl ismertetést: a Baranya megyei Egyházaskozár története nem nélkülöz Tolna megyei vonatkozásokat sem. Mint megtudjuk, a török kor végéig Kozár Tolna megyéhez tartozott, s csak az ezt követő határkiigazítások következtében került át Baranyához.-száA borítólapon Adorjáni Endre szekszárdi szobrászművész alkotása látható Rejtett értékeink Kuttner Sándor, a tankönyvíró halottkém A XIX. század különös foglalkozás-kombinációi között is feltűnő Kuttner Sándoré. Kortársai sokan ismerték a falusi halottkém bölcs szövegét, aki a halál oka rovatba azt írta: „möghótt, mert segítség nem vót”. Más azonban megyénk szülöttének képzettsége és színvonala, amit élete és munkássága bizonyít. Jószerivel egyedül Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című műve alapján mondhatunk minderről valamit. Kuttner Sándor Bonyhádon látta meg a napvilágot 1814. szeptember 20-án, de családja csakhamar Tatára távozott. Az itteni algimnázium piarista tanára oly sikeresen tanította a német nyelvre, hogy azzal már nevelőnek mehetett Pestre, ahol Ga- rayval együtt iratkozott be az orvosi fakultásra. Garayból azonban sohasem lett orvos, de Kuttner sem maradt csak az. Sebészi képesítésével a biztos kenyér miatt lett a főváros halottkéme, de óraadóként kereskedelmi és reáliskolában is tanított. Akkoriban ez nem volt éppen egyszerű. Deák Ferenc írta 1861-ben:, Azt kellene hinnünk, hogy nálunk csak a politika zaját és külfényét szeretik, de a fáradsággal járó komoly tanulmányok nem éppen kedvesek... De nemcsak vérrel s nem mindenkor vérrel szolgálhatunk a hazának ... Minden perc tehát, amit tanulásra, minden fillér, mit a tudományoknak s azok közlönyeinek pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat”. Kuttner az elsők között volt, akik ezt abban az időben megtették, mert Szinnyei szerint „ő volt az első, ki a Bach-korszakban magyar iskolakönyveket írt”. Természetesen nem magyar nyelvűekkel kezdte, de aligha van oka emiatt szégyenkezni: egyrészt a hivatalos nyelv és a kereskedelem nyelve német volt, így mindenképpen hasznossá lett annak tanulása; másrészt Kis iskolai földrajza, amelyet 1854-ben adtak ki németül, 18 (!) kiadást ért meg, az utolsót 1877-ben. A Kis kézi földrajz (1855), s az ugyanekkor megjelent kereskedelmi földrajz, majd a következő évben a birodalom áruit és termékeit bemutató művek sejtetik, hogy úttörő munkát végzett. Kereskedelemtörténet, kis világtörténet, magyar történet, Palesztina földrajza: műveinek sokoldalúságát csak a. kiadások száma múlta felül. Már 1858-ban lefordította magyarra az egész osztrák birodalmat bemutató művét Kömyei János, de a nagy reform, 1868 után is fölvette a versenyt Kuttner a tankönyvírókkal. Honisme, (ma úgy mondanánk? hon-, vagy országismeret) vagy A magyar korona országainak leírása magyarul, németül és szlovákul is eljutott a hajdani nebulókhoz, természetrajzát szintén több nyelven adták ki. Összesen 18 tankönyvet írt.. Az utókor már semmit sem tud az 1874. január 11-én elhunyt sebészmester-halottkém- tankönyvíróról, akinek áldozatos munkássága feledésbe merült. Pedig nem lehetett könnyű tankönyvet írni olyan időszakban, amikor azért tiltottak be egy folyóiratot, mert az osztrák leányt idegen ország szülöttének mondta ... Dr. Töttős Gábor Diabétesz-teszt A diabétesz-tesztet már 25 éves kortól el kellene végezni. Ezt javasolják amerikai tudósok. Eddig az Egyesült Államokban csak 45 éves kortól ajánlották. Az igen elterjedt cukorbetegség korai felismerése lehetővé tenné, hogy a pácienst sokkal célzottabban kezelhessék, s ezzel a betegség következményeit, így a megvakulást, a veseelégtelenséget és az amputációkat több esetben el lehetne kerülni, vélik a szakértők. Az új ajánlást számos orvos, így az amerikai Diabétesz Egyesület vezetője, dr. Gerald Bernstein is támogatja, az új szabályozást teljesen helyénvalónak tartja. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekistentisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa György u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa György u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy utca 1. Szombat: 16.00 Munkácsy utca 1. (Gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy utca 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat". Máté 5, 16. Mi a titka a sztároknak, a film, a színpad csillagainak? Az, hogy tündökölnek. Jézus szavaival: ragyognak. Lehet bennük sok minden, ami kivetni való, ez az egy bizonyosan nem, még Jézus szigorú, hegyi beszédéből vett idézete szerint sem. Ami világít, az kifelé kell, hogy bocsásson fényt, semmiképpen sem befelé. Az válik javunkra, betegségéből az gyógyítható leginkább, aki nem befelé fordul, hanem „kifelé”. Kétségtelen, hogy Jézusnak van egy roppant megszorítása: A jó cselekedeteket kell, hogy lássák az emberek. Az ragyog, az a viláJó hír gosság, ami a jó cselekefle7 tekből felragyog. Ha elkerülte eddig a figyelmünket, most válik igazán fontossá: Jézus többes számban szól. Nem egyes ember világosságáról, nem egyes ember jó cselekedeteiről. A család, az egyház, a nemzet, sőt a nemzetek közösségére gondolhatunk. Noha mindegyiket ápolnunk kell, mégis mindezek szétszakadozhatnak. Leginkább azonban az egyházban van legközelebb gyógyító erejével az őt keresőkhöz Krisztus. A mindegyik közösség számára szükséges jótett az Ő közelségében élők cselekedeteiben fénylik igazán. A jó cselekedetek mércéjét Jézus olyan magasra teszi, hogy azt emberi erővel megközelíteni sem lehet. A legnagyobb emberi teljesítmény alkalmával emberi elismerés jár annak, aki a kiemelkedő teljesítményt elérte. Jézus szavaiban azonban nincs szó a jó cselekedetet/teljesítményt nyújtó ember dicsőítéséről, hanem a mennyei Atya dicsőítéséről. Az evangéliumokban akkor olvashatunk a mennyei Atya dicsőítéséről, ha Jézus a vak koldusnak visszaadta szeme világát, a bénának elveszített erejét stb. Talán ma így fogalmaznánk: A Jézus mértéke szerinti jótett a reménytelen eset, a megoldhatatlan probléma csodálatos megoldása. Ezt nem egyetlen személytől, hanem „mitőlünk” várja. Ebben az évben - Isten segítségével. Szilvássy Géza református lelkész A segítőkész járókelő Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Postafiók: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: 1999. január 22. A december 24-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Szegény Bodri mindig konzervet eszik, mert fél a csonttól". A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Nyíri Jánosné 7086. Ozora, Mártírok u. 2., Szegfű Zoltán 7130. Tolna, Bartók Béla utca 100/1., Karácsony Pál 7144. Decs, Dózsa György utca 12., Sárdi Gabriella 7200. Dombóvár, Gondozóház, III. utca 22., Angyal Zsuzsa 7100. Szekszárd, Wesselényi utca 3. 10/31. PARANCSOT AD NEKI ELS^ RÉS. ANGOL ETNOLÓGUS VOLT NEKI" (gAdoi BÉLA) FORDÍTOTT KETTŐS BETŰ A MÁSIK OLDALON AKADOZA VICC POÉNJA, 3. RÉSZ ■V JÁRÓ HAJÓ TANUSKOPÁS DÉLI HATÁRINDÍTÉK Á7^ HtSzÁS SZÖVEGBEN NÉPIESEN . SZÓLÍT (ADY ENDRE VERSE) A VICC POfcNJA. 2. RÉSZ ■V DÉLKELETÁZSIAI FOLYÓ .„NÓRA: SZÍNÉSZNŐ TEREMT- „ MENY ____ > . .. HOZ: FELIN— If&zö OEREL, UGOR NÉP VOLT HOLLA NDt> ABDALABI RÚG KÖNYV UTOLSÓ RÉSZE TURISZTIKAI CÉG MEGBÉNULUNK" (JÓKAI) MŰNDJA1 FEJÉR MEGYE KÓZSEt Sí \sl. LOTTÓ VAN ILYEN ayy GÚLA EGYNEMŰ! ANGOL HELYESLÉS! ÓEGYIPTOMI ISTEN ARGENTIN POLITIKUS /OLT PÁRAT,ANUL >BIZI BUM &LÍ MEGYEI KÖZSÉG ER0S SZAN- P6K , AZ USA SZABVÁNYA i l < 4 í
