Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

1999. január 6., szerda Adózóknak Az Adózásról 7. oldal / Építkezés és az áfa Nagy érdeklődést váltott ki telefonáló olvasóink köré­ben a most bevezetésre ke­rült, a lakásépítéshez kap­csolódó áfa visszaigénylés lehetősége. Többen érdek­lődtek afelől, hogy ki és mi­kortól igényelheti vissza az áfát? Érvényes-e ez a ked­vezmény azokra is, akiknek már van érvényes építési engedélyük, és bár csak ja­nuár elseje után kezdik meg az építkezést, de már vásá­roltak hozzá alapanyagot, a házhoz szükséges eszközö­ket? Ezek után visszaigé- nyelhető-e az áfa? A témakörrel kapcsolat­ban a Magyar Közlöny 1998. évi 114. számában je­lent meg a lakáscélú támo­gatásokról szóló rendelet módosítása. Ennek alapján a saját méltányolható lakás­igényét kielégítő lakás épí­tőjét vagy az értékesítés cél­jára épített vagy építtetett ilyen új lakás vásárlóját az építési költség, illetve a vé­telár megfizetéséhez adó­visszatérítési támogatás il­leti meg. Ennek összege az új lakás vásárlásakor a kiál­lított számla szerint megfi­zetett, saját építés esetén a beszerzéshez kapcsolódó ÁFA 60 százaléka, de leg­feljebb lakásonként 400 ezer forint. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt a kedvezményt csak azokra a saját beruházású magánla­kás építkezésekre lehet al­kalmazni, amely ingatla­nokra az építési engedélyt eiső ízben 1999. január T. napját követően adták ki, il­letve lakás vásárlása esetén, az adásvételi szerződést ezen időpontot követően kö­tötték meg. Kérdések az adózásról a zöld vonalon December 17-én a Tolnai Népújság zöld vo­nala az adózással kapcsolatos kérdéseknek adott helyet. Hatalmas érdeklődés kísérte az témát, reggel 9 órától délig folyamatosan csengett a telefon, sokan sajnos hiába hívtak bennünket, mert állandóan foglalt volt a zöld vonal. A telefonkészüléknél Fausztné Czirják Zsanett és Tarczal István osztályvezetők fo­gadták az Önök kérdéseit és helyben azonnal meg is válaszolták azokat. Olvasóink leg­gyakrabban az ingatlanok értékesítése utáni bevétel adózásáról, a nyugdíj melletti mun­kavállalás adózási lehetőségeiről, az ősterme­lőket érintő kérdések felöl, a gyermekek után járó adókedvezményekről, az adózási változások felöl, a januártól megalakult adó- rendőrségről kérdeztek. A legjellemzőbb kérdések közül állítottuk össze ezt az oldalt, hogy tájékoztassuk azokat az olvasóinkat is akik nem hívtak bennünket, de érdekli, hi­szen érinti őket az adózás. Tolna megyében 6 fővel indul a nyomozó hatóság Adórendőrség, újdonságok Több olvasónk is érdeklődött arról, hogy Tolna megyében fel állt-e. már az adórendőrség? Ez mit jelent, kiket fognak ellen­őrizni, mi lesz a feladatuk? Lesznek-e házkutatások, névte­len bejelentések alapján elren­delt ellenőrzések? A másik téma amire sokan rákérdeztek: mi az, ami jelentő­sen változik az idei adózásban? Az Országgyűlés 1998. de­cember 28-án fogadta el azt a törvényt, amelyben az APEH nyomozati jogkörét szabályoz­zák. Ennek értelmében a Hiva­tali Nyomozó Hatóságnak a törvény kihirdetésétől számított 30 napon belül kell felállnia Bűnügyi Igazgatóság néven, melynek területi nyomozó hiva­talai lesznek. Tudomásom sze­rint Tolna megyében hat fővel fog indulni a nyomozó hivatal. Az itt dolgozó adónyomozókat a bűnügyi igazgató javaslatára az APEH elnöke nevezi ki. Az adónyomozó hatóság az olyan bűncselekmények esetén foly­tatja le a nyomozást, mint pl. a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számviteli fegye­lem megsértése, adó-, tb-csalás, valamint ezekkel a bűncselek­ményekkel kapcsolatban elkö­vetett közokirat, magánközoki­rat hamisítás. Az adónyomozók bűnüldö­zési feladataik ellátása során igazoltathatnak, ellenőrizhetik a szállítmányokat, bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy a tetten ért személyt feltartóztathatják vagy előállíthatják. A törvény szigorúan szabályozza az adó­nyomozók által használható kényszerítő eszközök alkalma­zását, mint például a bilincs. Sajnos csak nagyon röviden van lehetőségünk arra, hogy a változásokról szóljunk, így azokat emeltük ki, amelyek több embert érinthetnek. Az idén az szja törvény 1999. ja­nuár 1 -tői igen sok ponton mó­dosult, de szerkezetét tekintve nem változott. A főbb változások, amelyek a magánszemélyeket érintik a következők:- 3 sávossá vált az adótábla (0-400 ezer forintig 20 %, 401 ezertől 1 millió forintig 30 %, 1 millió forint felett 40 % az adó mértéke)- az adójóváírás rendszere - változott (20 százalékról 10 százalékra csökkent a mértéke, jogosultsági hónaponként max. 3000 forint, valamint 1 millió forintos jövedelem felett nem lehet igénybe venni.)-január 1-től belépett a csa­ládi kedvezmény, ami a gyer­mekek számától függ, 1-2 gyermek esetében 1700 forint/ hó/gyerek, 3 vagy annál több gyermek esetén 2300 Ft/hó/ gyerek, súlyosan fogyatékos, eltartott esetében 2600 Ft/hó/el- tartott.- kedvezőbbé váltak az adóe­lőleg megállapítására vonat­kozó szabályok, hiszen a vál­lalkozók és őstermelők is figye­lembe vehetik a kedvezménye­ket, ugyanakkor a kifizetők ál­tal levont adóelőleg mértéke 39 százalékról 40 százalékra emelkedett.- az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem 1999-től külön adózó jövedelem lesz, amelynek adómértéke 20 száza­lék. Fontos azonban tudni, hogy a bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelemnek számít. A nyugdíjasok adózásáról Bataszeki telefonálónk kér­désé: szeptember 1-től rok­kantnyugdíjas lett, az adóbe­vallását neki kell elkészítenie, vagy a munkahelyének? Má­sik kérdése: ha módja lenne ismét munkába állni mint nyugdíjasnak, hogyan kellene adóznia? A rokkantnyugdíjasnak, aki év közben vált azzá, önadózó­nak kell lennie, mivel decem­ber 31-én már nem volt mun­káltatója, viszont adóbevallást be kell nyújtania. A volt mun­káltató által kiadott igazoláson szereplő összeget, plusz a rok­kantnyugdíj összegét kell be­vallania, mint összevonandó jövedelmet és az adótábla alapján kell az adóját megálla­pítania. Azonban a rokkant­nyugdíjra eső adó levonható. Munkavállalás mellett szintén megilleti a munkában töltött hónapok után a súlyos fogya­tékosság után járó személyi kedvezmény, ami 1998-ban 1500 forint és az idei évben sem változik. Igénybevételé­hez a törvényben meghatáro­zott igazolás szükséges. Paksi olvasónk férje nyug­díjas, de vállalkozói igazol­vánnyal is rendelkezik. Kér­dése: változik-e az őt érintő adózás jövőre? Levonhatja-e a nyugdíjra eső adóját a vál­lalkozásából ezután is? A nyugdíj és a vele egy te­kintet alá eső jövedelmek adózása 1999-ben nem válto­zik, tehát az idei esztendőben is le lehet az adóból vonni a nyugdíjra jutó részt. Dombóvári telefonálónk szintén nyugdíjas. Van egy nyaralója, amit üdülőknek néha kiad. Nem egyéni vál­lalkozó, eddig tételes elszá­molása volt, hogyan adózzon az idén? 1999-ben az ingatlan bér­beadás külön adózó jövede­lem lett és a törvény szerint a bevétel egésze jövedelemnek számít. így tehát nem lehet té­teles költségelszámolást vá­lasztania. Az adó mértéke 20 százalék. Ez a szabály nem érinti az egyéni vállalkozókat, valamint a tételes átalányadót választó fizető vendéglátókat. Szekszárdi telefonálónk is nyugdíjas, aki az alacsony il­letményét kiegészítendő sze­retné kiadni a lakásának az egyik szobáját. Mivel ezt nem meri megtenni „feketén”, mert hátha a felmondás után sem megy ki. az albérlő a szo­bából, ezért szerződést kell kötnie. Milyen adózási beso­rolás alá esik ez a fajta bérleti viszony, illetve az albérlő ál­tal fizetett közüzemi díjak után kell-e majd adóznia? Az idei évtől, mint már többször is szó esett róla, az ingatlan bérbeadásából (ide tartozik a lakás, vagy szoba is) származó jövedelem kike­rül az összevontan adózó jö­vedelmek közül és külön 20 százalékos adó mértékkel adózik. Azonban a bevétel egésze jövedelemnek tekin­tendő, ilyen módon tehát az áthárított közüzemi díj is a bevétel részét képezi, és ez után is adózni kell. Dunafóldvári olvasónk nyugdíjas és vállalkozó, 1994-ben 660 ezerért vásárolt egy járművet, amit most adott el. Három évig számolta az értékcsökkenést, hogyan könyveljen most? A jármű árát a bevételek között kell szerepeltetnie, ha nem számolta még el a teljes értékét amortizációként, ak­kor a maradványérték, mint költség elszámolható. Őstermelők, vállalkozók Izményböl telefonált D. Ist­ván: van-e változás az őster­melőket érintő adózásban? Eddig a tételes elszámolást választotta, és 1,5 millió fo­rintig volt bevétele. Az idei év január elsejétől az őstermeléssel kapcsolatos szabályok nem sokat változ­tak. Továbbra is igaz, hogy 1,5 millió forintig tételes költ­ség elszámolást választó ős­termelőknek a tevékenységi kedvezmény figyelembe véte­lével nincs adófizetési kötele­zettségük. Szakosról telefonált H. Já­nos, aki erdőgazdálkodással foglalkozik (előkészítéssel, újbóli telepítéssél, kiterme­léssel, csemete ápolásával), a felsorolt tevékenységek beso- rolhatók-e az őstermelői körbe? Eddig vállalkozóként végezte ezt a munkát. Kér­dése még, hogyan járna job­ban, ha továbbra is maradna vállalkozó vagy kiváltaná az őstermelői igazolványát? Január 1-től az erdőgazdál­kodás és ültetvénytelepítés is folytatható őstermelés kereté­ben, mezőgazdasági kiterme­lés esetén (4 millió forintos árbevétel alatt). Tehát min­denképpen kedvezőbb, ha az őstermelést választja. Tolnáról telefonált olva­sónk, akinek őstermelői iga­zolványa van, a bevétele nem haladja meg a 250 ezer forint. Kérdése: kell-e adóznia? Amennyiben az őstermelői tevékenységből származó be­vétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, úgy nincs adófi­zetési kötelezettsége. Decsi olvasónk is mező- gazdasági őstermelő, aki az átalányadózást választotta. Kérdése, hogy a gázolajtámo­gatást a bevételnél figye­lembe kell-e venni? Másik kérdése: a kukoricáját de­cemberben tudta csak értéke­síteni, de ennek árát január­ban kapja majd meg, mikor kell a bevételt elszámolni, de­cemberben, amikor a kukori­cáját eladta vagy majd akkor amikor a pénzt megkapja érte? Az szja törvény szerint be­vételnek minősül az adóévben megszerzett a tevékenység el­lenértékeként egy más jogcí­men kapott vagyoni érték. Ezzel a válasszal a kérdés második felét tisztáztuk is, hi­szen az eladott kukorica ér­téke nem folyt be 1998-ban, ezért ez nem számít az évi be­vételnek. Ami a gázolajtámo­gatást illeti, a törvény nevesíti is a felvett támogatást, mint az összevont adóalap megál­lapításánál figyelembe ve­endő bevételt. Röviden: bevé­telnek számít. Kajdacsi olvasónk, K. Ist­ván kérdezte: akik visszavál­tották a kvótájukat, az egy tonna termény után kapott 3000 forintot őstermelői bevé­telnek kell-e elszámolni? A vá­lasz egyszerű: igen, a támoga­tás is bevételnek számít. Bátaszéki olvasónk kér­dése: saját termőfölddel ren­delkezik, amit termeltetési szerződéssel művelt eddig, a múlt év úgy alakult, hogy kár­térítést is fizettek neki, az így kapott pénz áfa-köteles-e? Károkozás esetén a káro­sult nem a saját tevékenysé­gének ellenértékeként jut va­gyoni értékhez, hanem a Pol­gári Törvénykönyv alapján. Tehát a károsult nem végez az áfa törvény szerinti értékesí­tést a károkozó felé, így az áfa fizetési kötelezettség sem ter­heli a károsultat. Ingatlanértékesítés utáni adózás Szekszárdi olvasónk szeretné eladni lakását, majd annak az árából vásárolna egy másikat, amit viszont a gyermeke nevére szeretne íratni úgy, hogy a ha­szonélvezeti jogot fenntartaná magának. A kérdése: hogyan kellene ebben az esetben illeté­ket fizetnie az értékesített la­kása után? Az illetéktörvény szabá­lyozza a vagyonszerzési illeték megfizetésének rendjét. Az ille­téket az illetékhivatal szabja ki, az adásvételi szerződés és a pi­aci érték alapján. A kérdésben szereplő esetben a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog alapí­tása is illetékköteles. Szintén szekszárdi olvasónk kérdezte: 1993-ban vásárolt egy szőlőt tanyával, amit 98 elején el is adott. Az értékkü­lönbözet 250 ezer forint, majd ezt követően vásárolt március­ban egy másik szőlőt, leírható-e ebből az összegből a 93-ban vásárolt szőlő ára? Az eladott szőlő és tanya el­adási ára az adózó ingatlan ér­tékesítéséből származó bevé­tele lesz, amit csökkenteni lehet az ingatlan beszerzéskori érté­kével, az ügyvédi költséggel, az illeték (beszerzéskori) összegé­vel, valamint a számlával iga­zolt értéknövelő beruházás költségeivel. A fennmaradó összeg az adózó ingatlan érté­kesítéséből származó jöve­delme lesz, amely után 20 szá­zalék az adó mértéke. Lakás­célú kedvezményt csak abban az esetben vehetne igénybe, amennyiben az ingatlan árából lakóingatlant vásárolna. Mivel újabb szőlőt vásárolt, így erre a kedvezményre nem jogosult. A. Gy. paksi olvasónk örö­költ egy lakást Budapesten, szeretné ezt eladni, majd ennek az árából lakást venni Pakson a gyermekeinek. Ebben az eset­ben hogyan kellene adóznia az ingatlan bevétele után? Ha a lakást értékesítette és az adóbevallás benyújtásának ha­tárideje előtt újabb lakást vásá­rolt, akkor bevallania be kell, de az adót nem kell befizetnie. Ha a lakás eladását követően a bevallási határidőig nem való­sul meg a lakáscélú kedvez­mény felhasználása, akkor az szja bevallásban a jövedelmet fel kell tüntetni és a rá eső adót meg kell fizetni. Amennyiben 48 hónapon belül megvalósul a lakáscélú felhasználás, akkor az Adóeljárási Osztálytól kérheti az adó soron kívüli visszatéríté­sét határozat útján. Az adó megállapítása az előzőekben már ismertetett módon történik. Tamási olvasónk örökölt egy ingatlant, melynek a fele az édesapjáé, ezt közösen értékesí­tették 3 millió forintért, kér­dése: kell-e jövedelemadót fi­zetniük és hogyan? Ha az ingatlant 16 évvel ez­előtt örökölték, akkor nem kell adót fizetniük, ha azonban en­nél korábban, akkor az értékesí­tési összeget csökkenteni kell az örökösödési illetékkel és az így kapott jövedelem után kell megállapítani az adót a már em­lített szabályok szerint. Koltainé Paksról telefonált: idén örökölt egy ingatlant, már el is adta, hogyan kell adóznia? Az 1998. évi 53. számú szja bevallásában szerepeltetnie kell az ingatlan értékesítés során az ebből származó jövedelmét és a rá eső adót. A jövedelem meg­határozásának módja a követ­kező: az értékesítési ár, mint bevétel, csökkentve az örökö­södési illeték alapjával és az il­leték összegével. Ä fennmaradó összeg a jövedelem, amely után 20 százalék adót kell megálla­pítani, ha nem történt lakáscélú felhasználás. Amennyiben a jö­vedelem egésze vagy egy része lakó ingatlan vásárlására lett vagy lesz fordítva, úgy a fel- használás mértékéig lakáscélú kedvezmény vehető igénybe. Ha a lakáscélú felhasználás március 20-a után történik meg, úgy a bevallással egyidejűleg az adót meg kell fizetni és a la­káscélú felhasználást igazoló okiratok csatolásával egyidejű­leg az Adóeljárási Osztálytól lehet az adó soron kívüli vissza­térítését kérni. Gyermekek utáni kedvezmény Több olvasónk is kérdezte tele­fonon, hogy januártól már jár-e a gyermekek után járó adózási kedvezmény? Az új adótörvény elfogadá­sával január 1-vel lépett életbe az az új kedvezmény, ami a gyermekek után jár annak a szülőnek, nevelőnek, aki a csa­ládi pótlékot kapja. Aki jelen­leg is kap családi pótlékot, an­nak januári fizetésénél már au­tomatikusan figyelembe veszi a munkáltató illetve a kifizető ezt a kedvezményt, aki viszont az összeghatár miatt eddig nem volt jogosult, annak januárban jeleznie kell az igényét. Bevallás és igénylőlap Az APEH felhívja az adó­zók figyelmét arra, hogy az adózás rendjéről szóló több­ször módosított törvény (1990. évi XCI tv. 20. pa­ragrafus) szerint a költség- vetési támogatások igény­lése bevallásnak minősül. Az idei évre vonatkozó tá­mogatásokat valamennyi adózói kör kizárólag a 9911 számú (33-as helyett) beval­lási nyomtatványon igé­nyelheti. A gyakorított és egyszeri támogatási előleg igénybevétele ugyancsak az 1999. után keletkező igény­jogosultság esetén a beval­lásnak nem minősülő 99110 számú „igénylőlap” elneve­zésű nyomtatvány beadásá­val lehetséges. Az itt felso­rolt nyomtatványok január 15-től kereskedelmi forga­lomban beszerezhetők. Mint ismeretes, a társada­lombiztosítási járulékok be­fizetése január 1-től az APEH-hez tartozik, ahol éppen emiatt, új számla­számokat nyitottak meg, melyek a következők: APEH egészségügyi hozzá­járulás beszedési számla: 10032000-06056212, APEH járulék beszedési számla: 10032000­06056188, APEH járulék késedelmi pótléka beszedési számla: 10032000­06056195, APEH járulék­hoz kapcsolódó bírság, mu­lasztási bírság, önellenőr­zési pótlék beszedési számla: 10032000­0605605. Az itt felsorolt számla­számokra az 1999. január elsejét követően keletkezett kötelezettségeket kell csak befizetni. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom