Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-06 / 4. szám
1999. januar o., szerda Hazai Tükör 5. oldal Szigorúan ellenőrzött vonatok A vasutassztrájk külföldön is fennakadásokat okoz T ovábbra sem közeledett egymáshoz a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének és a MÁV Rt.-nek az álláspontja a részleges sztrájk ügyében. Lapzártánkig egyik fél sem engedett. Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy ha a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kimondja a sztrájk jogellenességét, a keletkezett kárt áthárítják a szakszervezetre. Az első nap mérlege 120 millió forint volt. Jugoszláviában, Ausztriában és Romániában is fennakadásokat okoz a nemzetközi vasúti forgalomban a magyarországi vasutassztrájk. A hírek szerint egyes szerbiai vállalatok nem jutnak hozzá Magyarország felől érkező árujukhoz, az Osztrák Szövetségi Vasutak pedig azt tanácsolja mindenkinek, hogy vonattal ne utazzon Magyarországra, mert nem biztos, hogy átjut a határon. A román vasút illetékesei arról panaszkodnak, hogy a magyar féltől mindeddig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak, így Románia területén keddre már teljes zűrzavar alakult ki a nemzetközi forgalomban. A MÁV Rt. hivatalos adatai szerint a sztrájk első napján, hétfőn a vonatok több mint 80 százaléka közlekedett. így a menetrendben szereplő 2760 személyvonatból 2242 vett részt a forgalomban, 120 tehervonat indult el és ért célba annak ellenére, hogy a sztrájkot hirdető VDSZSZ mindösz- sze 468 személy- és 22 tehervonat közlekedését garantálta. A MÁV Rt. a tegnap délelőtti tárgyalásokat követően nyilatkozatban utasította visz- sza a VDSZSZ vádját, amely szerint a társaság nem tartja be a vasúti közlekedés biztonsági szabályait, hiszen rendeletben tette kötelezővé, hogy a vasút- biztonsági intézkedéseket a sztrájk ideje alatt is a legszigorúbban be kell tartani. Ezért úgy vélik, hogy a VDSZSZ a vádaskodásaival a vállalat jó hírnevét igyekszik rontani. Bobál István árufuvarozási szak- igazgató lapunk kérdésére kifejtette, eddig még nem jelentkeztek kártérítési igénnyel a MÁV Rt. szerződéses partnerei. Mint mondta, a fuvaroztatók, köztük a legnagyobbak is (Mól Rt., Prímagáz Rt., a cukoripar) türelmesek még, de hangsúlyozta, hogy csak egy-két napig tartható a jelenlegi állapot. Ezután már nyersanyag-, alapanyag-ellátási problémák merülhetnek fel, s ezek következményeit már a MÁV-nak kellene vállalnia. A cég a sztrájk első napján becslések szerint 120 millió forint kárt szenvedett, ami az elmaradt fuvarokból, a vonatpótló autóbuszok bérleti díjából, a meg nem váltott jegyekből tevődik össze többnyire - tájékoztatott Bobál István. A szokásos forgalom egy tizede zajlott csak hétfőn, mert az utasok - félve a bizonytalanságtól - inkább el sem indultak. A közlekedési zavarok súlyosan megnehezítik azoknak a betegeknek az életét, akik gyógykezelésre lakóhelyüktől távoli kórházakba kénytelenek utazgatni, űr. Ottó Szabolcs professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy betegeik nagyobbik hányadát a vidékről érkezők teszik ki. Sokan panaszkodnak, hogy a kedvezményes vasúti utazás helyett jelentős összegeket fizetnek azért, hogy valamelyik szomszéd kocsival felszállítsa őket Budapestre. A professzor szerint a programozott gyógykezelések lényege éppen az, hogy a kezelések az előírt időben megtörténjenek. Nem sikerült megegyeznie a feleknek a késő délutáni tárgyaláson sem. Sipos István újra megerősítette 16 százalékos béremelési ajánlatát, amelyet azonban a VDSZSZ továbbra sem tart elfogadhatónak. A vezérigazgató elmondta, bármeddig is húzódik el a sztrájk, ennél magasabb ajánlatra nem képes a MÁV Rt., mivel az már veszélyeztetné a cég működését. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke ennek ellenére lapunknak azt nyilatkozta, nem veszik föl a munkát addig, amíg nem tesz számukra elfogadható ajánlatot a MÁV. Gaskó véleménye szerint a vállalat „taktikázik”. A tárgyalások lapzártánk után éjszaka is folytatódtak. Információink szerint ma sem várható döntés a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Mint ismeretes, a MÁV a VDSZSZ által kezdeményezett sztrájk törvénytelenségének, a szak- szervezet pedig a munkáltató jogtalan eljárásának megállapítását kérte. Úgy értesültünk, a bíróság újabb dokumentumok becsatolását kérte a VDSZSZ- től. Gaskó Istvántól megtudtuk, nem érdekük a döntés halogatása, hiszen véleményük szerint a MÁV Rt. folyamatosan megszegi a sztrájktörvényt azzal, hogy nyomás alatt tartja a dolgozókat. A sztrájktörvény szűkszavúsága miatt egyébként többnyire a bíróság mérlegelésén múlik majd, hogy milyen döntést hoz a vasutasok munkabeszüntetése kapcsán készült beadványokra - állítják egybehangzóan a szakemberek. Czuglemé hány Judit munkajogász érdeklődésünkre megerősítette: valóban megérett a hiánypótlásra a számos fontos kérdésről szemérmesen hallgató törvény. A paragrafusokból nem derül ki, hogy ha egyetlen munkahelyen több, különféle véleményt hangoztató szakszervezet működik, van-e joguk külön-külön bérmegállapodást kötni, illetve sztrájkolni. A jogalkotó leszögezi ugyan, hogy a törvényes sztrájk akadályozása tilos, ám hogy mi számít akadályozásnak, netán sztrájktörésnek, arra nem tér ki. A törvényesség kritériumait azonban megemlíti. Az általános sztrájk például akkor törvényes, ha azt legalább 7 napos egyeztetés, majd egyszer 2 órás figyelmeztető sztrájk előzi meg. Egyesek tudni vélik: a Né- meth-kormány szándékosan készítette ilyen „lazára” a jogszabályt, hogy alkalmazása úgymond minél könnyebb legyen. (németh-stefanits-takács) Ha elindul, akkor sem biztos, hogy megérkezik fotó: feb/körmendi imre Kapcsolási díj eddig is volt Nem kell többet fizetniük a telefonálóknak csak azért, mert januártól „kapcsolási díj” elnevezéssel új tétel jelenik meg a Matáv-számlákon - tudtuk meg Kozma Zsolttól, a cég projektvezetőjétől, aki elmondta: a fogalom - az impulzusdíjba beépítve - eddig is létezett. Kozma Zsolt elöljáróban leszögezte, hogy az év elején szokásos áremelés és az időalapú számlázásra való áttérés (ezzel együtt a kapcsolási díj feltüntetése) független egymástól. A Matáv 1999-ben átlagosan 10,5 százalékos emelést hajt végre. Mint megtudtuk, az igazi újdonságot a beszélgetések másodperc pontosságú mérése, illetve számlázása jelenti. Eddig impulzusokban számoltak, ami azt jelentette, hogy a hívónak akkor is ki kellett fizetnie legalább egy impulzus árát, ha lényegesen hamarabb letette a kagylót. A jövőben csak a ténylegesen lebeszélt másodpercek kerülnek pénzbe, ehhez jön - sikeres hívásonként - a nettó 6,60 forintos kapcsolási díj. A módosításokra részben a nemzetközi gyakorlat miatt, részben azért volt szükség, hogy a fogyasztók követni tudják telefonszámlájuk alakulását - tette hozzá a szakember, aki egy friss kedvezményt is megemlített. Hétköznap este 6-tól reggel 7-ig, illetve egész hétvégén nettó 120 forintért akár egyfolytában beszélgethetünk, ha közben nem tesszük le a kagylót, s ha a hívás helyinek minősül. Takács Mariann Összegyűjtik és kiadják az ünnepségsorozat programjait Millenniumi felhívás a településekhez Felhívással fordult a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére készülő' közösségekhez: juttassák el terveiket a hivatalhoz a 2000., ünnepi év nemzeti programjának összeállításához. A Nemeskiirty István író-történész kormánybiztos által aláírt felhívás abból indult ki: az ünnep akkor lesz teljes, ha azt a polgárok, a közösségek sokasága tekinti magáénak. A kormánybiztosi hivatalban elmondták: a hónap végéig várják mindazoknak az intézményeknek, vállalkozásoknak, társaságoknak, ön- kormányzatoknak és magán- személyeknek a jelentkezését, akik az ünnep előkészítésében, a közösségi mozgalmak szer- . vezésében részt kívánnak venni, feladataikat önként és felelősséggel vállalják. A 2000. január 1-jén kezdődő és 2001. augusztus 20-ig tartó millenniumi év tervezett programjainak bejelentése nem jelent egyben pályáztatást, pályázatot is - hangsúlyozták a hivatalban. Kovács Flórián irodavezető azonban hozzátette: a számbavétel mindazonáltal lehetővé teszi, hogy a kormánybiztosság a különösen ötletes, az eredetileg a szűkebb közösségeknek szánt, de országos érdeklődésre számot tartó, nemzeti jelentőségű tervekhez támogatást nyújtson. A minél szélesebb programkínálat ismeretében arra is mód lesz, hogy a hivatal összehangolja a terveket, egyesítse és kiegészítse az anyagi forrásokat, másrészt kiküszöbölje az esetleges párhuzamosságokat. A kormánybiztosságra nagyon sok figyelmet érdemlő kezdeményezésről érkezett már eddig hír, bejelentés, és mindinkább formát ölt az országos jelentőségű, központi programok terve is. Az állam- alapítás ezredik évfordulós ünnepségei minden jel szerint méltóak lesznek a történelmi eseményhez. (d. g.) Hatpárti egyeztetés Valamennyi frakció kész részt venni a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja által a NÁTO-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításról és a Ház létszámának csökkentéséről kezdeményezett hatpárti egyeztetésen - derült ki tegnap a parlamenti pártok nyilatkozataiból. Egyedül az MDF-es Balsai István jegyezte meg, hogy indokolatlannak tartja az újabb egyeztetést, ennek ellenére nem zárkózik el a megbeszélések elől. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője szintén hajlik az egyeztetésre, bár az SZDSZ szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok témakörét is napirendre kellene venni. * Újabb sztrájkveszély. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) a munkabeszüntetéstől sem riad vissza, amennyiben az egészségügyi intézményekben a bértárgyalások nem vezetnek eredményre - jelentette ki tegnap az érdekképviselet vezetője, Gulyás Judit. Sikertelen béralku esetén az alapszervezetek országos tanácsa dönt az akció formájáról és idejéről. A munkabeszüntetéshez a szervezetek döntő többségének hozzájárulása szükséges. Széthullott szervezet. Felbomlott a Roma Társadalmi Összefogás néven a múlt év végén alakult, 19 roma szervezetet magában foglaló szövetség, és ezzel egy időben hétfőn új tömörülés alakult a szervezettől eddig távolmaradó Lungo Drom részvételével - ezt kedden több roma vezető is megerősítette. Az új, négy szervezetet maga mögött tudó tömörülés neve még nem ismeretes. Fejlesztés a határon. A határőrségnél jelentős beruházásokat terveznek a határőrizet és a határforgalom biztonságának javítása érdekében - jelentette ki Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője. Erre az évre körülbelül 24 milliárd forint a határőrség előirányzott költségvetése, amelyből több mint egymilliárd forintot költhetnek majd a jelenleg rendelkezésre álló technikai eszközökre, illetve újak beszerzésére. Egyházi bejegyzések. 14 új egyházat, felekezetet, vallási közösséget, illetve szervezetet jegyeztek be tavaly a hazai bíróságok - közölte Horváth Miklósné, a Legfelsőbb Bíróság munkatársa. Az elmúlt év végén országosan 276 egyházat, felekezetet, vallási közösséget tartottak nyilván. Ezer háztartásban végeztek felmérést a magyarok jövőképéről A többség mérsékelten derülátó Jövőjük megítélésében óvatosak a rendszerváltozás évtizedének hazai polgárai - ez derül ki a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem kutatóinak nemrég közreadott felméréséből. Ezer háztartásban tájékozódtak, és főleg a fiatalok, a módosabbak és a tanultabbak köréből kaptak az ország szempontjából is reményt keltő válaszokat. Vajon foglalkoztatja-e egyáltalán az embereket a jövőjük? A válaszokból változatos kép kerekedik ki. A havi 30 ezer forintnál többet keresők 40-45, a legalább érettségivel rendelkezők 30-40 és a városlakók mintegy 50 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre. A többiek kevésbé, vagy nem is törődnek a holnappal. Más megközelítésben: a fiatalok, a tanulók állnak a sor élén, a sereghajtók a nyugdíjasok és a munkanélküliek. A válaszadóknak csupán 13 százaléka gondolta úgy, hogy képes saját sorsát alakítani, 59 százalék ingadozott, s 27 százalék vélte úgy, hogy alig van erre módja. A kérdést másfelől megközelítve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a megkérdezettek 27 százaléka inkább optimista, 60 százaléka pedig mérsékelten derűlátó. A megkérdezettek jövőstratégiája széles skálán mozgott. Ami az anyagi részt illeti, az a biztosítástól a végrendeletig, a lottószelvénytől a félretett pénzig terjedt. A várakozásoknak megfelelően legkevésbé a tanulóknak volt spórolt pénzük, leginkább pedig a magasabb jövedelműeknek. A jövő esetleges veszélyeit elkerülő technikák tekintetében a legnehezebb helyzetben a vidéki, kisebb településen lakók, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a munkanélküliek voltak. Az optimista világlátáshoz rendszerint dinamizmus, cselekvőkészség is társult. A boldogabb jövő érdekében a válaszolók egynegyede mindenek előtt többet dolgozik, illetve dolgozna. Viszonylag sokakban merült fel a családi ösz- szefogás szükségességének igénye is. (deregán) Újít az Országos Betétbiztosítási Alap, betétregiszter jól látható helyen Magyar kártya kártalanításra Új kártya jelenik meg februárban a pénzpiacon, amelyet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBÄ) bocsát ki. Érdekessége: a betétesek kártalanítására és csupán egy alkalomra szól majd, utána érvényét veszti. Nem ismerik, nem alkalmazzák sehol a világon, úgyhogy ebből a „speciális magyar kártyából” akár világszabadalom is lehet majd - tudtuk meg Fekete-Gyor Andrástól, az ÓBA ügyvezető igazgatóhelyettesétől, az ötletgazdától. A betétesek kártalanítását szolgáló kártyával jóval egyszerűbben és gyorsabban juthatnak majd pénzükhöz a károsultak az OTP bankjegykiadó automatáinál és a postahivatalok Postámat szolgálatánál, illetve a POS-termináloknál. A kártyát a korábbi megoldások - a bankszámlára való átutalás, a postai átutalások és a készpénzes kifizetések - kiegészítésére dolgozták ki. A betétes a kártalanításra vonatkozó igénybejelentése során kapja kézhez a kártyát, amennyiben arra igényt tart. Aki erre kényszerült, az tudja: némi türelemre van szükség az ilyenkor szokásos hosszú sorban állásoknál. Ezt követően az ÓBA levélben értesíti a kártérítés nagyságáról a betétest, aki ezután veheti fel a számára jóváírt összeget a kártyával. Szintén újításnak számít a betétregiszter, amely hitelintézetenként tartalmazza az ÓBA által biztosított betéti termékek listáját. Ezt legalább egy példányban minden pénzintézetnél az ügyfél számára jól látható helyen ki kell függeszteni. Az Alap jelenlegi 17 milliárd forintos vagyona a hazai betétállomány 1 százalékát fedezi, ami megállja helyét a nemzetközi összehasonlításban, ugyanis a fejlett pénzpiacokon 1,25 százalékos az átlagos fedezettség. Eddig három, nagyobb kártalanításra került sor: 1993-ban a Heves és vidéke Takarékszövetkezetének kártalanításakor 250 millió forintot, 1995-ben az Agrobank betéteseinek 350 milliót, az Iparbank károsultjainak pedig 10 millió forintot fizetett az ÓBA. Cs. J.
