Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

1999. január 5., kedd Magazin 7. oldal Digitális gengszterek és matematikus zsaruk A világot átfogó számítógé­pes hálózatot, amelyet már 100 milliónál is többen használnak elsősorban ta­nulásra, tájékozódásra, szó­rakozásra, levelezésre, mind nagyobb mértékben sajátít­ják ki a politikai szélsősége­sek, az erőszak hívei. Nem véletlen, hogy a német bűnüldöző szervek különle­ges képzettségű szakembe­rekkel, matematikusokkal, programozókkal, internet- szakértőkkel igyekeznek föl­venni a küzdelmet a hálóza­ton garázdálkodó bűnözők­kel. Az alvilág „virtuális gengszterei” rájöttek ugyanis, hogy meglehetősen kis befek­tetéssel hatalmas nyereségre, zsákmányra tehetnek szert. Az internet-rendőrség leg­főbb fegyvere a számítógépes szaktudás, a programozói le­lemény, továbbá a nyomolva­sói készség. Miként a hagyo­mányos-klasszikus nehézfiúk, a betörők, gyilkosok, akként a komputeres kalózok is - bár­mennyire zseniálisak is> a szakterületükön - valahol nyomot hagynak maguk után. A hálózat sok száz vagy ezer számítógépének valamelyi­kén. Ezt a könnyen megsem­misülő adatnyomot kell meg­találni ahhoz, hogy eredmé­nyes lehessen a felderítés. A számítógép előtt ülő adatzsaruk különlegesen idomított „digitális kutyák­kal”, ravaszdi programokkal működő keresőgépek segítsé­gével igyekeznek földeríteni, kiszűrni a rendszerint sajátos nyelvezetet használó bűnözők közleményeit. Csakhogy a rendőrök mind nagyobb baj­ban vannak: az adatáramlás biztonságát (pl. bankkártya) szavatoló, körmönfont, mé­regdrága, titkosító eljárások is kezdenek közprédává válni. Értsd: az alvilág is hozzájut­hat, ha van elég pénze. A leg­ártalmasabbak persze az in­ternet adatcsatornáit szeny- nyező, mindenekelőtt a faji, politikai és vallási gyűlöletet keltő, a gyermekpomográfiát teijesztő nyílt közlemények. Ezek egy virtuális nemzetközi térben jelennek meg, s így büntetőjogilag sokszor meg- foghatatlanok. Jóformán el­dönthetetlen, hogy mely or­szág törvényeit kellene al­kalmazni a hálózaton áramló káros-bűnös tartalmak továb­bítóival, felhasználóival, fo­gyasztóival szemben? Amint a terrorizmus ellen, úgy az internetes bűnözéssel szemben is csak egyetlen ha­tékony eszköz segíthet: a nemzetközi összefogás, a jog­rend összehangolása. Ferenczy Europress Akitől Greta Garbo aranycipellőt rendelt Az olasz cipőkirály Most lenne kerek száz esz­tendős az a férfi, akit cipő­királynak neveztek. Nem is akárkik: olyan rajongói vol­tak, mint Rudolph Valen­tino, Joan Crawford vagy Marilyn Monroe. Salvatore Ferragamo a Nápoly tói száz kilométerre délre lévő Bonito nevű falu­ban született, 14 gyermekes családban. Nővérei kivándo­roltak Amerikába, a kisfiú pedig elhelyezkedett inas­nak a helyi cipészmesterhez. 11 évesen már felfigyeltek rá: elterjedt a hír, hogy a kisfiú által készített lábbelik szebbek és jobbak, mint fő­nöke művei. 13 évesen - ilyesmi akkor is majdnem hihetetlen volt - már saját műhelye volt két alkalmazottal. 16 évesen Amerikába megy testvérei után és műhelyt nyit a kali­forniai Santa Barbarában. A cowboy-csizmától a római szandálig minden kapható volt nála. Hollywood hamar felfe­dezte, világsztárok rendel­tek nála. Greta Garbo 18 ka­rátos aranycipellőt rendelt nála. Hollywoodi modellki- állítása darabjait szétkap­kodták. Ferragamo mester 1938- ban megvette a Feroni Spini-palotát Firenzében és azóta ez a cég központja. A tavalyi forgalom megha­ladta a félmilliárd dollárt. 1950-ben már hétszáz al­kalmazottja gyártott naponta 350 pár cipőt, jórészt kéz­zel. Ma, 38 évvel a cégala­pító halála után a Ferra- gamo-birodalom virágzik, és'már régen nemcsak a ci­pőiparban. Betársult többek között az Ungaro divatházba és a Bulgari ékszerháló­zatba. Most pedig - az egy­kori cipészinas Századik születésnapja tiszteletére - megjelent a cég első par­fümje, „Salvatore Ferra­gamo pour femme” névvel. Szemüvegbe építik a képernyőt A jövő: viselhető számítógépek A feltételezések szerint egy műszakilag jól felszerelt három- gyermekes családanya 2020-ban már nem fogja hagyományos módon felkeresni az élelmiszerüzletet. A konyhaszekrények átvizsgálása után az asszony a megvásárolandó cikkeket egy mikrofonba olvassa be, amely szemüvegébe lesz beépítve, csakúgy mint egy kis komputer-képernyő. A szóbeli bevásárlási listát a számítógép szöveggé alakítja át, amely azután az élelmiszer- bolt számítógépes képernyőjén jelenik meg. Az üzlet kompu­tere ezután visszasugározza az árakat a vásárlónak a szemüve­gébe épített kijelzőjére. Mindez annak a több száz számítógépes mérnöknek a lá­tomásai közé tartozik, akik a Carnegie Mellon Egyetem szervezésében az amerikai Pittsburg városában immár második nemzetközi szimpó­ziumukat tartották az úgyne­vezett viselhető komputerek­ről. Ha figyelembe vesszük, hogy a komputertudomány eredményei átlagosan 18 hó­naponként kettőződnek meg, akkor nem lehet nagyon messze az az idő, amikor olyan apró számítógépek je­lennek majd meg, amelyeket be lehet varrni a mindennapi ruházatba vagy be lehet épí­teni egy közönséges szem­üvegbe - jegyezte meg az AP hírügynökség. A résztvevőkre rápillantva a tudományos konferencia ék­szerészek összejövetelére ha­sonlított. Sokuk ugyanis olyan fej szalagra rögzített vastag szemüvegfélét viselt, amely valójában monitor volt. A számítógép klaviatúrájának szerepét különleges ujjatlan kesztyű töltötte be, amelyet a tenyérhez rögzítettek. Ezeket a szerkezeteket egy laptoppal kötötték össze, amely egy csomagban volt vagy a hasz­náló derékszíján helyezkedett el. A későbbi fejlesztések azonban nyilvánvalóan lehe­tővé teszik majd, hogy a vi­selhető komputerek sokkal elegánsabbak legyenek, mi több, divatosak. A tanácskozás egyik szen­zációja egy olyan közönsé­gesnek tűnő fekete keretes szemüveg volt, amelybe egy monitort építettek, ám áttet­szőt, és az így nem akadá­lyozza az illető látását. A szemüveg egyik szárában el­helyezett elektronikus áram­körök sugározzák a kijelzőre a képeket, amelyek 1 méter távolságban lévőnek tűnnek. Ezt a kutatást az amerikai védelmi minisztérium finan­szírozza, ugyanis igencsak előnyös, ha egy katona mind­két keze szabad, a számítógép monitorja pedig nem zavarja a látásban, mármint a valós vi­lág szemmel tartásában. Há­borús helyzetben ezen a kijel­zőn térképek, célpontok és a tisztek parancsai jelenhetnek meg. A most bemutatott szem­üvegbe épített komputereket először az egészségügyben és az ipari karbantartásban sze­retnék bevezetni. Egy repülő­gép-műszereket javító szerelő például ezen a speciális moni­toron láthatja a részletes kar­bantartási utasítást, miközben mindkét kezével szabadon dolgozhat. Akadnak azonban még problémák ezekkel a kismé­retű számítógépekkel. A je­lenlegi áramkörök túl nagyok ahhoz, hogy egy szemüveg szárában „kényelmesen” el­férjenek, így aztán a könnyed viseléshez a jelenlegi legki­sebb komputerek is ormótla­nul nagyok. Informatika, húsz év múlva Eredeti ötlettől vezérelve, nem mindennapi feladattal bízta meg a stuttgarti Bosch elektronikai vállalat az offenbachi kép­zőművészeti főiskola formatervezés-szakos hallgatóit. Arra kérte őket, hogy engedjék szabadon szárnyalni a képzeletüket, s vázolják föl a 2020. év távközlési-informatikai eszközeinek külalakját. Jó esztendőn át tervezgettek, vitatkoztak a formatervező fia­talok. Eközben sok neves ku­tató és ipari szakemberrel is eszmét cseréltek, hogy ily mó­don is tájékozódjanak az elekt­ronikai fejlődésről. Herbert Kirchemek, az IBM fejlesztési igazgatójának például szent meggyőződése, hogy mindaz, ami ma egy átlagos személyi számítógép dobozában talál­ható, néhány éven belül elfér majd egyetlen mikroprocesszo­ron! Chip-etnyi számítógépek vesznek majd körül bennünket , olyképpen, mint manapság a papírcetlik az íróasztalon - jó­solta Mark Weiser, a Xerox- PARC kutatóközpontjának ve­zetője. Mit alkottak ezen ismeretek alapján a holnap formaterve­zői? Egyszerűen és sokoldalúan használható mobil készüléke­ket, amelyek többségükben nem nagyobbak egy karóránál. Formájuk olyan, mint egy tojás: szétnyitva mobiltelefon-készü­lék, összecsukva picurka számí­tógép, amely természetesen elektronikus levelezésre is al­kalmas, a képeket pedig holog­ramként vetíti falra, papírlapra, ablaküvegre... Elkészült a parletto: tenyér­nyi, érintéssel kezelhető, vé­kony képernyő, amely képtele­fonként, internet-eszközként, vetítő „vászonként” egyaránt használható. A mai rádiótelefonra talán a GAN nevű készülék hasonlít leginkább: gazdája szóbeli pa­rancsainak engedelmeskedik, képtelefon, címjegyzék, határ­idő- napló, telebank- és hely- meghatározó funkciókkal fel­ruházva. FEB Határozottságra tanít A gyöngyösi Travelbox- Hungaria szoftvere, a Vész­helyzet legfőbb erénye, hogy a játékost felelősségválla­lásra, határozottságra tanítja, miközben irányítja a „pa­rancsnoksága” alatt álló erő­ket, a rendőrséget, a tűzoltó­ságot és a mentőket. Iskolai oktatóanyagnak is elképzel­hető. Sajnos időszerű az EPC (Elektronikus Publikációs Csoport Kiadó) http://www.epc.hu Drogen­ciklopédiája (főszerkesztője Réz András). Úttörő alkotás, régóta hiányolták a pedagó­gusok, a társadalmi szerveze­tek, a bűnüldözők és az igaz­ságszolgáltatók. A leginkább érintett és ve­szélyeztetett tizen- és huszon­éves lányok, fiúk is érdeklő­déssel tanulmányozhatják a mintegy 2000 oldalas, 800 fényképet, rajzot tartalmazó, értékes művet. Internet, konnektorból! Nemrég nagyszabású technikatörténeti kísérlet kezdődött Stuttgart-Her- renbergben: egy sor ház­tartásban nem a hagyo­mányos forrásokból, a te­lefonvezetéken át vagy a kábeltévé antennájából, hanem a dugaszoló aljzat­ból jönnek a számítógépes világhálózatról érkező di­gitális jelek! Az EnBW (Energie Baden- Württemberg AG) és a Te- sin (Communikationsnetze Südwest távközlési szolgál­tató) cégek összefogásával megvalósított kísérlet a Di- gital-PowerLine nevet kapta. Az új rendszer révén korlátlan internet-kapcso­lathoz és a vele együtt járó elektronikus levelezési le­hetőséghez jutottak a Stutt­gart peremén elterülő tele­pülés lakói. A villamos ve­zetékre „ültetett” digitális jelek 1 megabájt sávszéles­ségben hömpölyögnek mindkét irányban. Ennek megfelelően 15-ször gyor­sabban működik az interne­tes adatkapcsofat (pl. a böngészés a világméretű adathálózaton), mint az el­méletileg 64 kilobájtos, és nálunk is terjedőben lévő ISDN- összeköttetéseken. Legalább negyvenszer- negyvenötször sebesebben áramolnak a számítógépes jelek, mint a hagyományos telefonvonal és komputeres jelátalakító (modem) segít­ségével létesített összeköt­tetéseken. Az újdonság ha­talmas előnye, hogy nem kell hozzá telefonos kap­csolat. Ha a mostani üzemi próba egyértelműen bizo­nyítja az új eljárás életké­pességét, akkor a jövő ta­vasztól Baden-Württem­berg tartománynak akár az összes háztartását, intéz­ményét, vállalatát elláthat­ják internetes kapcsolattal. Nyelvtanító program A Profi- Média http://www.profi-media.com alig egy esztendő alatt készí­tette el az igazi angol hu­morra és a napjainkban diva­tos krimikre alapozott, há­romrészes nyelvtanító lézer­lemez-sorozatát. A Lopva angolul első két korongja ta­valy a CompFair és a Hun- Didac díját is elnyerte; a nyelvtanító program befe­jező része is igényes mun­kára vall. Óriások szövetkeznek a Microsoft-góliát ellen Nem sok jó hírt könyvelhetett el Bill Gates az elmúlt he­tekben azon túl, hogy kiderült: felesége újabb gyermekál­dásnak néz elébe. Cége, a világ talán legnagyobb számító- gép-programgyártója ellen árukapcsolás és egyéb megen­gedhetetlen módszerek miatt maga az amerikai kormány és 19 szövetségi állam indított pert hónapokkal ezelőtt. Új AMD-chip A világ legnagyobb mikropro­cesszor-gyártójának, az Intel­nek a vetélytársa, az Advanced Micro Devices http: //www. amd.com új, nagy teljesítmé­nyű processzort hozott forga­lomba táska-számítógépek szá­mára. A 300 MHz-es proci át­számítva 52.650 forintba kerül; az Intel két és félszer többet kér a hasonló kapacitású Pentium II chipjéért. Az AMD-újdonság, a K6-300-as lapka egyik fő vásá­rolója a nálunk is jelen lévő Compaq http:// www. Compaq, com, a világ legnagyobb szemé- lyiszámítógép gyártója. Az elfo­gadható árú AMD-chipnek kö­szönhetően a hordozható kom­puterek árát ötödével-negyed- ével csökkenthetik az előállítók. Piackutatók meggyőződése: ép­pen itt az ideje, hogy drasztikus árzuhanás következzék be a lap­toppiacon. A redmondi székhelyű Microsoftot akár a földarabo­lás veszélye is fenyegetheti, ha elmarasztalják. És most itt a legújabb hír: Paul Allen, a szoftvergigász alapító társel­nöke (aki egyébként már 1983-ban kivált a Microsoft­ból) eladta 3,5 millió Micro- soft-részvényét 385,2 millió dollárért. Az egyáltalán nem való­színű, hogy anyagi gondjai miatt szabadult meg a tőzs­déken kellemes árfolyamon jegyzett pakettektől: Allen ugyanis sokszoros dollár mil­liárdos. Vele egy időben a részvénytársaság elnökségé­nek még jó néhány tagja ugyancsak áruba bocsátott 579 ezer Microsoft-rész- vényt. Gates cége eddig nem kommentálta a történteket. Talán azért, mert nem tulaj­donít neki nagy jelentőséget, ugyanis a Washington Ser­vice tájékoztató szolgálat szerint Allen birtokában ma­radt még 142,4 millió MS­részvény mintegy 18 milliárd dollár értékben. A multimil­liárdosnak továbbra is ötven­nél több technológiai és szó­rakoztatóipari cégben vannak részesedései, és övé a Seattle Seahawks focicsapat is. A tőzsde szabályai szerint egy-egy nagyobb volumenű értékpapír- eladás árfolyame­séssel jár. A Microsoft papír­jai mégsem emiatt lettek 4,5 százalékkal (6,06 dollárral) olcsóbbak, hanem mert a nagy vetélytársak, a Sun számítógépgyár és az Oracle, a világ legnagyobb adatbank­szoftver- gyártója bejelentet­ték: szövetkeznek a szoftver­gigász ellen. Nagy teljesítményű adat­bank-számítógép kifejleszté­sére egyesítik szellemi­anyagi erőiket. Olyan kom­putert szeretnének piacra dobni, amelynek működteté­séhez nincs szükség a Micro­soft által kifejlesztett, mind terjedelmesebb (és emiatt több rejtett hibát is tartal­mazó) operációs rendszerre. Természetesen a Microsoft sem tétlenkedik: hatalmas nyeresége révén fölhalmozó­dott irdatlan anyagi erejének köszönhetően nem okoz gon­dot Gates-éknek néhány százmilliós dollárügyletek lebonyolítása. így annak ér­dekében, hogy a Microsoft lépést tarthasson az interne­tes világban messze vezető America Online-nal (AOL), 200 millió dollárral bevásá­rolta magát az ugyancsak amerikai Qwest távközlési konszernbe. A Colorado állambeli Denverben honos Qwest Communications Internatio­nal Inc. ugyanis - akárcsak a Microsoft - az eddiginél na­gyobb szeletet szeretne ma­gának az internet-tortából. Hónapokon belül elkészül a Qwest különösen nagy telje­sítményű, 30 ezer kilométe­res üvegszálkábel-hálózata, és ennek jórészét a Microsoft kapja majd, hogy bővíthesse a hozzáférést az általa fenn­tartott szolgáltatásokhoz, így ahhoz az internethez, ami változatlanul, napról napra nagyobb üzlet. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom