Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

1999. január 5., kedd Hazai Tükör 5. oldal Bemutatkozott az új minisztérium Rekordösszeg jut sportra A fiataloknak az ország jövő­jében betöltött szerepét hang­súlyozta Orbán Viktor teg­nap, az Ifjúsági és Sport­minisztérium első munkaér­tekezletén.-Magyarország jövőjét, az új Magyarország ígéretét és erő­forrásait a fiatalok jelentik - mondta a miniszterelnök kö­szöntőjében. - Minden támoga­tást meg kell adni ezért a felnö­vekvő nemzedéknek, hogy tag­jai felelősségteljesen gondol­kodó polgárokká váljanak. Orbán Viktor a továbbiakban rámutatott: Magyarországon sportra még soha annyi nem ju­tott, mint amennyit az idén a je­lenlegi kabinet biztosít. Az új minisztérium rendelkezésére álló 14 milliárd forint elosztá­sáról szólva kiemelte a szabad­idő- és a diáksport, a fogyaté­kosok sportja támogatásának, illetve a versenysport-utánpót­lás nevelésének fontosságát. A sportszervezetek adóssá­gairól kifejtette: új jogszabá­lyokkal meg kell akadályozni, hogy azok újratermelődjenek. Biztosítani kell, hogy a ciklus végére ne legyen kifizetetlen köztartozása egyetlen sport- szervezetnek sem. Reményét fejezte ki, hogy az új miniszté­rium fiatal vezetése olyan erős tárcát alakít ki, amely képes lesz az ifjúság és a sport érde­keit megfelelően képviselni a kabinetben. A kormányfő részletesen szólt milliók kedvelt sportja, a labdarúgás helyzetéről és jövő­jéről. A tárca nem mondhatja magát sikeresnek, ha fennma­rad a labdarúgás területén ta­pasztalható áldatlan állapot - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a labdarúgás nem lehet az „egyet­len sportág”, amelynek érdekeit a minisztérium érvényesíti, de a foci helyzetének javítása nélkül aligha tekinthető majd a tárca sikeresnek. A kormány híve a labdarúgás üzleti típusú átalakí­tásának. Orbán Viktor elmondta, hogy a következő esztendőben 4,5 milliárd forintot szánnak a futball támogatására, ezen belül 600 millió forintot utánpótlás­nevelésre. Azzal, hogy a kabi­net az idén 14 rtiilliárd forintot tervez sportcélokra - ami 94 százalékos növekedést jelent az előző esztendőhöz képest -, bekerülhetne akár a Guinness Rekordok könyvébe is. Kitért a miniszterelnök arra is, hogy a sportminisztérium hangolja össze a jövőben a kü­lönböző tárcák kábítószer elleni munkáját, majd szólt arról, hogy a kormány minden ész­szerű támogatást meg kíván adni az olimpiai felkészüléshez. Deutsch Tamás, a tárca veze­tője szerint a hónap végére el­készül az a kiadvány, amely részletesen bemutatja a sport új finanszírozási rendszerét. Ő is aláhúzta: a tárca fontos feladata - a szabadidősport és a fogya­tékosok testedzésének támoga­tása mellett - a hivatásos sport üzleti alapú átalakítása. Kisebb-nagyobb fennakadások a munkabeszüntetés miatt A vasutasok folytatják a sztrájkot A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) tegnap 0 órától annak ellenére megkezdte az általa általánosnak meghirdetett sztrájkot, hogy annak célját a vasutasok több­ségét tömörítő Vasutasok Szakszervezete, illetve a Mozdony- vezetők Szakszervezete elértnek minősítette. A hétfőn 0 órakor munkába vezényelt csaknem 4000 vasu­tas 14,3 százaléka, mintegy hatszázan nem vették fel a munkát - derül ki a MÁV Rt. közleményéből. Sípos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója kö­zölte: a Budapesti Területi Igazgatóságon 130-an, a mis­kolci igazgatóságon 94-en, a debrecenin 108-an, a szegedin 67-en, a pécsin 89-en, a szom­bathelyin 52-en, a záhonyi igazgatóságon pedig 53-an szüntették be a munkát. Dél­ben már csak a vasutasok 8,41 százaléka sztrájkolt. A VDSZSZ kifogásolta, hogy a dolgozókat több helyen próbálták olyan nyilatkozat aláírására bírni, amellyel le­mondanának a sztrájkban való részvételről. Sipos István sze­rint azonban a nyilatkozatokra csak a munkabér-elszámolá­sok miatt van szükség. A VDSZSZ területi vezetői ki­fogásolták azt is, hogy a MÁV Rt. a sztrájkolók leváltásával akarta megakadályozni a munkabeszüntetést. A MÁV Rt. ismét bíróság­hoz fordult, mert jogellenes­nek tartja a munkabeszüntetést - tájékoztatta lapunkat dr. Bajnai Gábor, a cég vezér­igazgató helyettese. Indoklá­suk szerint a társaság a másik két reprezentatív szakszerve­zettel kollektív szerződés erejű bérmegállapodást kötött, amely ellen nem lehet sztráj­kolni. Bajnai elmondta, a bíró­ságnak a Munka törvény- könyvében foglaltak szerint öt napon belül kell meghoznia döntését, de a cég vezetése bí­zik abban, hogy erre már előbb sor kerül, hiszen folya­matban lévő sztrájkról van szó. Bírósághoz fordult a VDSZSZ is, mert megítélése szerint a MÁV Rt. megsértette a sztrájktörvényt azzal, hogy „erős nyomás alatt tartja a dolgozókat” - nyilatkozta la­punknak Gaskó István, a szer­vezet elnöke. Mint ismeretes, a MÁV Rt. a decemberi figyelmeztető sztrájkokkal kapcsolatban is a bíróság állásfoglalását kérte, ahol számukra kedvező vég­zés született, vagyis első fo­kon jogellenesnek minősítette a bíróság a VSZ és a MOSZ megmozdulását. A két szak- szervezetnek a törvény szerint 15 nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezést nyújtson be a végzés ellen. Információink szerint a határidőn belül élni fognak e lehetőséggel. Ha a bíróság másodfokon helyben hagyja a végzést, a MÁV Rt. polgári peres eljárást indíthat a szakszervezetek, mint jogi személyek ellen az okozott kár megtérítéséért, ám mint meg­tudtuk, erre valószínűleg nem kerül sor. A munkavállalók el­len viszont nem is lehet pert indítani, így semmilyen hátrá­nyuk nem származhat a munkabeszüntetésekben való részvétel miatt. A MÁV Rt. lapunkhoz el­juttatott közleményében Már­kus Imre, a VSZ elnöke a MOSZ-szal együtt elítélte a VDSZSZ sztrájk során tanúsí­tott magatartását. Márkus kü­lön tiltakozott amiatt is, hogy a VSZ-ből és a MOSZ-ból át­lépőknek óránkénti 150 forin­tos jutalmat kínált fel a VDSZSZ. Ezzel kapcsolatban Gaskó lapunknak elmondta: csak a társszakszervezetek irigységéről van szó. Valóban létezik egy 150 forint körüli összeg, de ezt nem az átlépők­nek adják, hanem saját tag­jaiknak sztrájksegélyként, amelynek tényleges mértéké­ről csak később határoznak - tette hozzá az elnök. A sztráj­kot mindaddig folytatni fog­ják, amíg a MÁV nem köt ve­lük bérmegállapodást. A tegnap délutáni megbe­szélések eredménytelenül zá­ródtak. Ma kilenckor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, (sts) Régiókká alakulnak a megyék A javaslat az első negyedévben kerül a parlament elé A régiókról és a regionális területfej­lesztési tanácsok létrehozásáról szóló törvényjavaslat már 1999 első ne­gyedében a parlament elé kerülhet. Ha a honatyák is úgy akarják, a je­lenlegi 19 megye (plusz Budapest) he­lyett összesen hét régióra osztják az ország területét. A javaslat célja az, hogy hosszabb tá­von az Európai Unió gyakorlatának megfelelően hazánkban is a térségi fej­lesztés gyakorlata vegye át a jelenlegi, nehézkesebben adminisztrálható, s el­osztásbeli egyensúlyhiányt is gerjesztő megyerendszert. így sikeresebb lehet a Maastrichtban 1991-ben rögzített elvek szerinti regionális fejlesztés, de a fel­zárkóztatás is. Ugyanakkor a régiók Magyarországa - ez is fontos szempont - a korábbinál könnyebben, zökkenő­mentesebben juthat a jövőben európai támogatási pénzekhez. Hasonló finanszírozásra már volt példa, amikor a PHARE-program kere­tében négy kísérleti régió kapott terü­letfejlesztési hozzájárulást. A nagyobb régiók azonban nemcsak az európai pénzek sikeresebb „szivattyúzására” alkalmasak, hanem a helyi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés, az innováció, a foglalkoztatáspolitika valamint a kör­nyezetvédelem állami feladatainak ha­tékonyabb terepei is. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Balsay István szerint a ré­giók feladatait koordináló vezetőtestü­letekben az önkormányzatok és a ka­marák képviselői mellett hangsúlyos szerep jut majd az állami tisztviselők­nek is, hiszen a regionális fejlesztés el­engedhetetlen eleme az állami garancia. Ugyanakkor az új területi egységek - a decentralizált közigazgatás felé ve­zető út első állomásaként - államigaz­gatási feladatokat is levehetnek a köz­ponti kormányzat válláról. A vidéki Magyarország közigazga­tási átszervezésének természetesen je­lentős költségei is vannak: erre az idén 400 millió forintot szán a büdzsé. Ám e kiadás bőven és gyorsan megtérül, ha sikerül az EU által is elfogadott átalakí­tás, akkor már a kezdeti időszakban is együttesen több százmilliárd (!) forint értékű pénzbeli támogatáshoz juthatnak az ország régiói. T. J. Régió Terület Népesség GDP az ország Egy főre jutó Urbani­km2 száma aránya százalékában GDP az országos zációs ezer fő százalék átlag százalékában szint* 1994 199S 1994 1995 Nyugat-Dunántúl 11 183 1 000 9,7 10,0 10,0 100,3 100,3 53,4 Közép-Dunántúl 11 263 1 117 10,9 9,3 10,0 86,8 91,7 56,4 Dél-Dunáritúl 14 226 1 000 9,7 8,2 8,3 85,5 85,0 55,8 Közép-Magyarország 6 918 2 961 28,8 41,6 40,4 151,8 143,2 79,3 Észak-Magyarország 13 428 1 294 12,6 8,7 9,3 68,7 73,6 50,6 Észak-Alföld 17 755 1529 14,9 11,0 10,8 73,2 71,5 60,0 Dél-Alföld 18 256 1 377 13,4 11,2 11,2 83,8 83,3 64,2 Összesen 93 030 10 279 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 62,7 *városban élők aránya a régió népességén belül Bejegyzésre várva. Ideigle­nesen szünetel a szociális célú üdültetések támogatása, a Ma­gyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány közhasznú szervezetté nyilvánítása ugyanis még nem történt meg. Erre a tárca szerint mintegy két hónapot kell várni, de addig nem tudják támogatni a nyugdíjasok, a gyesen lévők és a különböző szociális ellá­tásban részesülők üdültetését. Tiltakozás. A Belügyi Dolgo­zók Szakszervezete (BDSZ) el­fogadhatatlannak tartja, hogy a közalkalmazottak idén semmi­lyen béremelést sem kapnak, a rendészeti dolgozóknál pedig a belügyi vezetés a múlt év no­vemberi emelést is beszámítja az idei 18,2 százalékos bérfej­lesztésbe. A BDSZ jövő héten dönt arról, hogy miképpen vá­laszoljanak az általuk elutasí­tott vezetői lépésekre. Ingyenes autópálya. Francia mérnökök javítják az M3-as au­tópálya díjbeszedő kapuinál előállt műszaki hibát, ami miatt nem lehetett az eredetileg ter­vezett időpontban beindítani az M3-as autópálya fizetőrendsze­rét. Egyelőre nem tudható, hogy a vendég szakemberek mikorra hárítják el a hibát. Ad­dig az autósok térítés nélkül használhatják az utat. Az erdő védelmében. Hétfőn megalakult az Országos Erdé­szeti Tanács. A testületet Tor- gyán József felkérésére hozták létre az erdőről és az erdő vé­delméről szóló törvény alapján. A konzultatív fórum segíti az erdőgazdálkodás és az erdőhöz fűződő egyéb érdekek közti összhang megteremtését. A ta­nács évente legalább kétszer ülésezik, de a tárca vezetőjének kérésére konzultációra bármi­kor összehívható. Mikor kezdődik? Nem a tör­ténelemtudomány szakmai kér­dése, hogy állást foglaljon az ezredforduló időpontját illető eltérő vélemények között - mondotta hétfőn a MTA Törté­nettudományi Intézetének igazgatója. Szász Zoltán szak­emberként és magánemberként is a jövő év, 2000. január 1-jét és nem 2001 első napját tekinti az új évezred kezdetének. Földrengés. Kelet-Magyaror- szágon, az ukrán határ közelé­ben lévő Kispalád és Nagyhó­dos körzetében hétfőre virradó éjszaka kisebb földrengést ész­leltek - jelentette be az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének budapesti szeizmo­lógiai osztálya. Ä földmozgás mértéke 3,5 volt a Richter-skála szerint. A kisebb földmozgás felébresztette a környék lakóit, akiknek lakásában megmozdul­tak a csillárok, az antennák, ám károkról sehonnan sem érkezett jelentés. Jellemzőink: az önbizalom, az ambíció, az intelligencia Miben különböznek a magyarok? Az ezredvég közeledtével a társadalomkutatók és a különféle fogyasztás-szociológusok igyekeznek általános(ítható) trende­ket kimutatni az emberek különféle csoportjainak száza­dunkra jellemző viselkedésében. Az alábbi kelet-európai fel­mérés érdekessége az, hogy eredeti megrendelője egy világ­szerte ismert skót whiskygyártó cég volt. Bár a híres italt a világ száz­ötven országában árusítják, „A kilencvenes évek Kelet-Euró- pája” munkacímű felmérés ez­úttal csak hét volt szocialista országra koncentrált: Lengyel- országra, Magyarországra, Bulgáriára, Romániára, Hor­vátországra, Szlovéniára és Ju­goszláviára. A megkérdezettek fele mindenütt a fővárosban, a többiek pedig a vidéki nagyvá­rosokban élnek. Külön is figye­lemre érdemesek megkérdezett honfitársaink válaszai. A magyarok szerint a társa­dalmi siker elsődleges záloga az önbizalom, a kezdeménye­zőkészség, az ambíció és az in­telligencia. Érdekes, hogy míg nálunk az akarati tényező került az első helyre, szomszédaink úgy gondolják: az intelligencia jobban segíti őket a munkahelyi előrejutásban, mint az önbiza­lom. Tekintettel arra, hogy a hazai felmérésben régiónként változtak a súlypontok, meg­állapítható az is: Kelet-Ma- gyarországon is az intelligen­ciát tartják lényegesebbnek. Erőfeszítéseikért cserébe a magyarok általában megfelelő fizetést és a munkahely bizton­ságát várják el munkaadójuktól. Magyarországon a megkér­dezettek fele szeretne a saját lábára állni, vagy már vállal­kozó is. Ez is mutatja: bízunk önmagunkban, de abban is, hogy vállalkozóként többet ke­reshetünk. A munkán, érvényesülésen kívül érdekesek a „magánéleti” válaszok is: a magyar férfiak fele párkapcsolatában is az in­telligens partnert keresi - a többi „keleti” országban abszo­lút elsőbbséget élvez a női ér­zékiség. A magyar férfi legfőbb is­mérve még - ki gondolta volna? - a családszeretet, s a stabil párkapcsolat. Tardos János Megjelent a Kiskegyed Konyhája legújabb száma! Kiskegyed Konyhája - igazi társ a főzésben! • Mákmaradék karácsonyról • A kókuszdió titka • Savanyú a káposzta • Kell a rizsa - 8 rizsétel • Kávéház • Szendvicsparti • Érzéki töltött tészták • Skót a konyha • Valamint: Játék 200 000 Ft-os nyereményért

Next

/
Oldalképek
Tartalom