Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

1999. január 27., szerda Gazdaság 7. oldal Meghallgatást kértek az FVM-töl Ráfizetéses a sertéstartás Meghallgatást kértek a földművelésügyi és vidékfejlesztési mi­nisztertől a dél-dunántúli régió sertéshús termelői, így a bara­nyai, a somogyi, a zalai és a Tolna megyei gazdák. Kiss József, a naki mezőgazda- sági szövetkezet elnöke, aki egyben a megyei választmány elnöke és az országos Vágóhús Terméktanács elnökségének a tagja is, kérdé­sünkre elmondta, hogy a TE- SZOV, a megyei agrárkamara, a gazdakörök, a parasztszövetség vezetőivel közö­sen, elkészítettek egy közgazda- sági elemzést, mely a jelenlegi sertéshelyzettel foglalkozik. — Az önök számítása szerint milyen költségekkel kell szá­molnia egy állattartónak? — A tárca rendelete alapján az idei év első negyedében meghatározásra kerültek az élősúlyra vetített árak. Ezek az árak azonban csak az export támogatást igénybevevő vágó­hidak számára irányadóak. Az alkalmazott felvásárlási árak és a tartási költségek között jelen­tős veszteséggel kell számol­niuk a termelőknek. Nézzük a számokat egy háztáji gazda­ságra vetítve: a jelenlegi felvá­sárlási ár 150 Ft/kg, amihez 7 százalék kompenzációs felár jön még, 160.50 Ft/kg-os árral lehet így számolni. Ez azt je­lenti, például 115 kilós sertés esetén, hogy az árbevétel 18.458 forint. Nézzük a kiadási oldalt: 20 kilós malac ára 6000 Ft, szállí­tás, állatorvosi költség, jelölés, szalma, takarmány, stb. együtt, 21 ezer forint. (A termelő a sa­ját munkájának költségét nem is számolta.) A különbség tehát 2.616 forint, ami veszteséget je­lent egy-egy sertés után. Az alapvető gond az, hogy az új ár­rendszer nem csak a kifogásol­ható hatékonyságú üzemek számára jelent veszteséget, ha­nem a sertéshús előállítás mód­jától és hatékonyságától függet­len, a termelői szféra vala­mennyi szegmensében. — Az önök által kiszámított veszteségnek milyen következ­ményei lehetnek hosszabb távra tekintve? Van-e ebből kiút? — Tovább fokozódik az ágazat ellehetetlenülése, hiszen az ágazatot eddig is a jövede­lem teljes hiánya jellemezte. A sertéságazat sikeres EU csatla­kozásának elengedhetetlen fel­tétele a költséghatékonyságban tapasztalható lemaradások fel­számolása. Folyamatos veszte­ség termelődése esetén még a nyújtott állami támogatások el­lenére sem képződik fejlesztési forrás. Jövedelem hiányában a különböző fejlesztési és üzem­viteli hitelek és kamatok tör­lesztése lehetetlen. így a terme­lők nagy része várhatóan csőd­helyzetbe és felszámolásra kényszerül. Mindennek követ­kezménye lehet a hazai terme­lők által felszámolni kénysze­rült telepek külföldi tulajdonba kerülése. A veszteségek óhatat­lan következménye a sertéslét­szám (a kocaszám) további csökkenése. (Míg 1990-ben 8 millió volt a sertések száma, addig a múlt év kö­zepén 4 millió 650 ezer kö­rüli.) — Önök meghallgatást kértek az agrártárca veze­tőitől, mi az, amire feltét­lenül fel szeretnék hívni a figyelmet? — Ha nem történik vál­tozás ezen a területen, ak­kor nem biztosítható az EU csatlakozás időpontjában a gazdasági megfontolás szerinti optimális sertéslét­szám. Nehezen képzelhető el a növénytermesztésben alapvető vetésszerkezet váltás, tovább nehezedhet a gabona piaci elhe­lyezése. Tovább fokozódhat a termelésből kivont (kényszer ugaroltatott) területek aránya. A növénytermesztés és állatte­nyésztés jövedelmezőségének egyidejű hiánya megélhetési gondokat okozhat, mely tovább fokozhatja a vidék lemaradását. Az állattartó termelők bíztak az agrár ágazat változatlan megíté­lésében és emiatt jelentős hite­leket vettek fel fejlesztésekre, támogatási formától függően 3- 5 éves időtartamban. A jelen­legi körülmények között nehéz helyzetbe kerültek. Az így ke­letkezett veszteségek és a tar­tási kötelezettségek nem egyez­tethetők össze. Levélben kértük a miniszter urat, hogy fogadja küldöttségünket a lehetséges megoldások közös feltárása ér­dekében. Mauthner íá&lk Tolnai Hl (^Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Információk az Európai Unióról A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara két éve csatlakozott az Európai Bizottság DG XXIII. által szervezett és felügyelt és Euro Info Központ (EIC) rendszerhez, mint a magyaror­szági levelező központ regionális kontakt pontja. Számos tájékoztató kiadvány áll az ér­deklődők rendelkezésére magyar, angol, né­met, francia nyelven a szekszárdi Ügyfélszol­gálaton, illetve a kereskedelem-fejlesztésen. Internet kapcsolat segítségével az Unió Tag­országaiban a mediterrán térségben a Közel- Keleten és a közép-kelet-európai országokban működő Euro Info Központ hálózaton keresztül közvetlenül is tudunk információkat kérni. Ma­gyarországon az Európa Bizottság a már meg­lévő budapesti EIC Levelező Központ státusz­váltása mellett még kilenc regionális központ létrehozását támogatja a decemberben megje­lent pályázati kiírás szerint. Kamaránk pályázni kíván, hogy még jobban tudja segíteni a térsé­günkben működő vállalkozások felkészülését az Európai Uniós csatlakozásra. A múlt héten érkezett a Phare Consensus Program kereté­ben készült „Az Európai Unió Szociális véde­lemről szóló egyes jogszabályai” című két nyelvű kiadvány (angol-magyar), amely hozzá­férhetővé teszi az Európai Unió hatályos jog­szabályait, lehetőséget teremtve ezzel a csat­lakozással járó feladatok feltérképezésére. Az ügyfélszolgálatokra vonatkozó legfontosabb szabályok A fogyasztóvédelmi törvény külön címben is­merteti az ügyfélszolgálatokra vonatkozó leg­fontosabb szabályokat. Természetesen itt nem minden (pl. hatósági szervek, hivatalok) ügy­félszolgálatra vonatkozó előírásokat találunk, hanem csak azokét, melyekre a törvény kiter­jed, tehát a közüzemi szolgáltatók, pénzügyi, nyugdíjpénztári, biztosítási tevékenységet foly­tató gazdálkodó szervezetekét. A rendelkezés világos: ezeknél a gazdálkodóknál ügyfélszol­gálati irodákat kell szervezni. A törvény meg­határozza az ügyfélszolgálatok alapvető fel­adatait, melyeket a fogyasztók tájékoztatásá­ban, a fogyasztói bejelentések intézésében, a panaszokkal kapcsolatos ügyintézésben jelöl meg. A nyitvatartási időt úgy kell megállapítani, hogy a „fogyasztói érdekek ne sérüljenek”. Az irodák illetékességéről a törvény nem szól, így nem egyértelmű, hogy például az egész megye területén tevékenységet folytató szol­gáltatónál elegendő-e egyet szervezni (a székhelyen), vagy mennyi ügyfélszolgálatra van szükség? Szerencsére az érintett szolgál­tatók döntő többsége - saját érdekében is - nem azt a megoldást kereste, hogy minél ke­vesebb irodát nyisson. Az ügyfélszolgálat mű­ködési rendjének kialakításánál ugyanis szempont lehet annak gazdaságos megközelí­tése, s a működési rend kialakítására is vonat­kozik a nyitvatartási időnél idézett alapelv jel­legű rendelkezés. Jogi szempontból több prob­lémát okoz az ügyfélszolgálatok feladatainál említett panasz minősítése. A máig hatályos 1977 évi I. törvény 23.§-a szerint ugyanis „panasz” alatt csak a közér­dekű bejelentésekről, javaslatokról és pana­szokról szóló törvény szerinti „panasz” ér­tendő. Ez pedig csak olyan jogsérelemre vo­natkozhat, amely nem tartozik más jogilag szabályozott eljárásra. (Ilyen más eljárás töb­bek között a bírósági, államigazgatási eljárás, vagy a fogyasztóvédelmi törvényben meghatá­rozott eljárások is!) A problémát a gyakorlati hidalta át, hisz a gazdálkodók az irodák tény­leges feladatát a kötelezőnél általában bővebb körben jelölték meg, s mind a tájékoztatás, mind a bejelentések és panaszok intézését tá- gabban értelmezik. Hal helyett háló. A pol­gári kormány filozófiája szerint segélyezés helyett tényleges lehetőséget kell adni a munkanélkülieknek az elhelyezkedésre - hang­súlyozta Harrach Péter szo­ciális és családügyi minisz­ter kedden, a Budapesten megnyitott háromnapos nemzetközi munkaügyi ta­nácskozáson. Holland segítség. Magyar cégek, kis- és középvállal­kozások, alapítványok és civil szervezetek ingyenes szakmai segítséget igényel­hetnek a holland kormány által támogatott Netherlands Management Cooperation Programme (NMCP) Ala­pítványtól. Az NMCP nyugdíjas szakértői az el­múlt években 200 esetben adtak tanácsot hazai vállal­kozásoknak. A programra a 06-309-403-550-es telefon­számon lehet jelentkezni. Több a bolt. Magyarország kiskereskedelmi és vendég­látó hálózata 2 százalékkal növekedett tavaly a harma­dik negyedévben, a KSH je­lentése szerint. Az üzletlán­cok térnyerése tovább foly­tatódott a kisebb üzletekkel szemben. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 359,45 Japán jen (100) 190,79 Svájci frank 156,02 USA-dollár 216,60 Euró 250,43 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A szakértő a dokumentáció fontosságára figyelmezteti a vállalkozókat Cégautók: szja után tb is Az elmúlt évhez képest a cégautóadó csak az 1996. december 31-ét követően beszerzett járművek esetében emelkedik - hangsúlyozta Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosz- tályvezeto-helyettese egy tegnapi fórumon. Az előadó felhívta a figyelmet arra a változásra is, hogy ezután - februártól - a cégautóadót fi­zetőknek az adó 25 százaléka erejéig egészségügyi hozzájáru­lást is kell fizetniük. Mind a cégek, mind az egyéni vállalkozók számára legfontosabb teendőként a megfelelő dokumentálást emelte ki. Hiszen a gépkocsi­használat költségeinek levo­nása, az adó mértékének megál­lapítása sem történhet meg a megfelelő igazolások, számlák és nyilvántartások nélkül. Továbbra sem kell cégautó­adót fizetni a megkülönböztető jelzést használó járművek, a postai, a kegyeleti, az egyházi, a háziorvosi és az alapítványi autók után. Ám a mentesség el­lenére is fizetni kell az adót ak­kor, ha a felsorolt szervezetek alapfeladatuk mellett más célra is használják a járműveket. Lucz Zoltánné példaként emlí­tette a háziorvosok, az alapít­ványok személyautóit, amelyek esetében gyakorta keveredik a közcélú és a magánjellegű használat. Fontos tudnivaló, hogy nem kell adót fizetni az egy hónap­nál hosszabb ideig igazoltan nem üzemelő autók után, vala­mint akkor, ha bizonyítható, hogy a magáncélú használat tel­jes mértékben kizárt. Az autók üzemeltetésével összefüggő költségek elszámo­lására a törvények általában vá­lasztási lehetőségeket adnak. Az utóbbi időben elszaporodtak a külföldi utazások, ezért a szakember azt javasolja a ki­küldötteknek, hogy ne a fo­gyasztási norma és az APEH ál­tal közzétett üzemanyagköltsé­gek alapján számoljanak el, ha­nem a tankoláskor - a drágább külföldi üzemanyagokról - kért számlákkal. N. Zs. Kereskedelmi vitáink Európában Lengyelországgal lényegében rendeződtek a kétoldalú keres­kedelmi viták, Csehország azonban a Világkereskedelmi Szer­vezethez (WTO) fordult a magyar acélbehozatali korlátozások miatt. Az orosz barterüzletek egyelőre függőben vannak. Balás Péter, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) helyettes ál­lamtitkára kedden elmondta: a magyar fél a cseh acélimportot 1999. január 1-jétől azért korlá­tozta, mert az elmúlt évben megkötött iparági egyezményt a cseh acélgyártók figyelmen kívül hagyták, s tovább növel­ték acélszállításaikat. Cseh­országgal a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulá­son (CEFTA) belül szeretnének kompromisszumos megoldást találni az acélkereskedelem szabályozására. A helyettes államtitkár a len­gyel-magyar kereskedelmi vi­táról szólva elmondta: a két fél megállapodott abban, hogy a magyar kukorica-vetőmaggal szemben hozott piacvédelmi in­tézkedéseket Varsó teljesen visszavonja. A takarmánykuko­rica esetében pedig elvi egyet­értésre jutottak, amelynek ér­telmében hazánk 70 ezer tonna takarmánykukoricát vámmen­tesen szállíthat augusztus vé­géig a lengyel piacra. A magyar fél vállalta, hogy a vámmentes kukoricaszállításokat nem szubvencionálja, s visszavonja az eddigi, tonnánkénti 1500 fo­rintos exporttámogatást. A paradicsompüré-szállítá­sokkal összefüggő len­gyel-magyar kereskedelmi vita is lezárulhat akkor, ha Budapest véglegesen megszünteti az e termék exportjával kapcsolatos visszaéléseket. Balás szerint sajnos bebizonyosodott az, hogy nem magyar eredetű pa­radicsompürét exportáltunk a CEFTA vámkedvezményével Lengyelországba. Ami az orosz bartermegálla- podásokkal kapcsolatos nehéz­ségeket illeti, Balás elmondta: Magyarország szívesen szállí­tana élelmiszer-ipari terméke­ket és gyógyszereket Oroszor­szágba, ám cserébe elsősorban energiahordozót szeretne kapni. Az orosz gazdaság azonban olyan súlyos helyzet­ben van, hogy Moszkva ener­giahordozót csak szabad devi­záért akar eladni. A februárban folytatódó tárgyalásokba be­vonják az agrártárcát is. Bevezetik a vonalkódok használatát Egyszerűbb vámszabályok A Vám- és Pénzügyőrség számára az idei év legfonto­sabb feladata a vámeljárá­sok egyszerűsítése lesz - je­lentették be a szervezet teg­napi tájékoztatóján. Mini Arnold Mihály, a testület parancsnoka elmondta: a mó­dosításokkal ügyfeleiken kí­vül a nemzetközi áruforgalom gyorsítását és az európai vám- igazgatási tevékenységgel való összhang megteremtését kívánják szolgálni. Az egyszerűsítés keretében kiszélesítik az elektronikus árubejelentésbe bevont ter­mékek körét, és az eddiginél több jogosítványt adnak át a cégeknek. Újdonság lesz a vonalkódok használata, ami hozzájárulhat a pontosabb könyveléshez, és munkaerő­megtakarításra ad alkalmat a vámszerveknél és a cégeknél. Átalakítják a vámellenőr­zések szerkezetét, és nagyobb szerepet juttatnak a részletes áruvizsgálat helyett az utó- ellenőrzéseknek. A gazdasági vámeljárások keretében a VPOP még az első félévben szeretné bevezetni a gyűjtő vámkezelést. Ennek lényege az, hogy a gazdálkodó az or­szág bármely vámhivatalánál bemutathatja a részére érke­zett vámárut, amit aztán az érkeztető vámhivatal nyilván­tartásba vesz.- A VPOP a múlt évben a vámjellegű bűncselekmények mintegy 60 százalékát derí­tette fel - hangsúlyozta Ar­nold Mihály. (h. gy.) Szombaton adják át az év vállalkozója díjat Üzleti találka A Vállalkozói Szféra Estélye hosszú évek óta az üzleti élet egyik legrangosabb esemé­nye. Az idén a gyásznap mi­att szűkített programmal rendezik meg. Szórakozás helyett ezúttal csak új üzleti kapcsolatok megteremté­sére ad alkalmat. A több vidéki várost is érintő programsorozat betetőzése­ként szombaton Budapesten, a Magyar Állami Operaház­ban kerül sor az évad utolsó estélyére. A szervezők meg­rendezik a szokásos egyórás színpadi vitát is. Ezúttal a magyar gazdaság kilátásairól László Csaba pénzügyi állam­az Operában titkár, Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke, Szapáry György, az MNB alelnöke, Inotai And­rás, a Világgazdasági Kutató- intézet vezérigazgatója és Koji László, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke mondja el véleményét. Információink szerint az idén „Az év vállalkozója Ma­gyarországon” díjat Willem J. van der Vegt, a Philips Ma­gyarország Kft. elnök-vezér­igazgatója, a „Díj a magyar vállalkozókért” kitüntetést Bessenyei Ferenc színmű­vész, a „Szféra Globus Díj”-at pedig Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese ve­heti át. - a -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom