Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-27 / 22. szám
2. oldal Világtükör 1999. január 27., szerda Újabb bombák Amerikai harci repülőgépek öt célpontot is támadtak kedden Észak-Irakban. Az incidensek Moszul térségében történtek. A dél-iraki Bászrában és a környező falvakban 11 ember halt meg és 59 személy megsebesült az egy nappal korábbi támadásban. Hétfőn az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző bizottsága (UNSCOM) jelentést terjesztett a Biztonsági Tanács elé Bagdad tömegpusztító fegyvereiről és saját munkájáról. A dokumentum szerint van Irakban egy szűk körű bizottság, amelynek kifejezetten a tömegpusztító fegyverek rejtegetése a feladata. Oroszország megakadályozta a Butler-je- lentés hivatalos nyilvánosságra hozatalát, de hírügynökségek így is hozzájutottak. Sebesültek a bászrai kórházban. Szaddám Húszéin bosszút esküdött fotó: feb/reuters A romok közt életben maradtak szerencsésnek mondhatják magukat FOTÓ: FEB/REUTERS Földrengés Kolumbiában Kolumbia nyugati részén több mint 1000 ember lelte halálát hétfőn a Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengésben. A dél-amerikai ország kávétermelő vidékének szívében fekvő város, Armenia 60 százaléka megsemmisült. A mentőalakulatok olyan leterheltek, hogy sok holttest még az utcán hever. Egyelőre 25 összeomlott épület romjaihoz nem tudtak hozzáférni, ahol feltehetően mintegy 100 tetem fekszik. Egy tízemeletes lakóház a becslések szerint körülbelül 60 embert temetett maga alá. A természeti csapás Armenia déli szegénynegyedeiben végezte a legnagyobb pusztítást, s ott csak néhány ház maradt állva. Mikulás Dzurinda derűlátó Megvan a lehetőség a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatok nyugodt fejlődésére, de ehhez időre és jóindulatra van szükség - mondta rádióinterjűjában a hétfői magyar-osztrák-szlovák hármas miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban Mikulás Dzurinda. A pozsonyi kormányfő fontosnak tartja országa felzárkózását szomszédaihoz, és kifejezte készségét, hogy Szlovákia részt vegyen a határokon átnyúló, a PHARE-segélyekből finanszírozott tervek végrehajtásában. Telefonbeszélgetés Jelcinnel A Kreml-kórházban gyomorfekélyét tizedik napja kezeltető Borisz Jelcin orosz elnök kedden telefonon folytatott megbeszélést a Moszkvában tárgyaló Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Az Hírek röviden orosz fővárosban bejelentették: február végén újabb amerikai küldöttséget fogadnak, és folytatják a tárgyalásokat a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról. Az államtitkár felelőssége Teodor Zaharia tábornok, a román belügyminisztérium második számú embere, a rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár lemondott tisztségéről. A román sajtó jelentős része őt hibáztatta azért, hogy a rendfenntartó erők nem tudták megállítani a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe tartó menetét. Atomerőmű-megegyezés A német kormány és az ország atomerőműveit üzemeltető cégek kedden megegyeztek, hogy nem szabnak szoros határidőt az erőművek kiégett fűtőelemei újrafeldolgozásának befejezésére. Az egyezség azt jelenti: egyelőre félretették a kisebbik koalíciós partner, a környezet- védők követelését, hogy az újrafeldolgozást 1999 végén szüntessék be. Kórházban a jordán király Husszein jordániai király kedden sürgős orvosi kivizsgálásra és kezelésre visszautazott az Egyesült Államokba, ahol a 63 éves, rákos uralkodó az utóbbi hónapokban kemoterápiás kezelésben részesült. Sítalpakon a Déli-sarkra Sir Edmund Hillary felfedező fia, Peter Hillary viszontagságos antarktiszi útjának céljaként kedden sítalpakon harmadmagával elérte a Déli-sarkot. Sir Edmund és II. Erzsébet brit királynő táviratban gratulált az expedíció tagjainak. Az Európa Tanács közgyűlése Ader János a térségek együttműködéséről Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén - amely a képünkön látható skót lord Russell-Johnstont választotta meg új elnökévé - felszólalt Áder János, a magyar Országgyűlés elnöke. Stras- bourgban tartózkodik Mar- tonyi János külügyminiszter, az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke is. Németül elmondott beszéde elején Áder János kiemelte, hogy 1999 különösen fontos az Európa Tanács történetében, tekintettel egyrészt a nemzetközi szervezet létrehozásának 50. évfordulójára, másrészt arra, hogy ez a 20. század és a II. évezred utolsó éve. Szólt két magyar évfordulóról is: a magyar állam megalapításának ezredik évfordulójáról, és arról, hogy hazánk épp tíz évvel ezelőtt kapta meg az ET különleges meghívott státusát. Az Országgyűlés elnöke a továbbiakban vázolta azt az utat, amelyet Magyarország tett meg az elmúlt tíz év folyamán, rámutatva, hogy a vasfüggöny lebontása nemcsak a Varsói Szerződésből és a KGST-ből való kilépést, valamint az egypárt- rendszer elutasítását jelentette, hanem visszatérést is értékeinkhez és demokratikus hagyományainkhoz. Örömmel szólt arról, hogy a közgyűlés emberi jogi bizottsága példaértékűnek ítélte a magyar kisebbségjogi törvényt. Az európai térségek együttműködéséről szólva megemlítette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket hazánk tett és tesz egyebek között a visegrádi négyek, a Közép-európai Kezdeményezés és a CEFTA fellendítéséért. Mint mondta, megnyugvással tölt el bennünket, hogy hazánk rövidesen a NATO tagja lesz és remélhetőleg az európai uniós tagság sem várat már sokáig magára. Amerika kész 'csapatokat küldeni Koszovóba A tömeggyilkosok réme Az Egyesült Államok már nem zárja ki annak lehetőségét, hogy nemzetközi béke- fenntartó erők keretében mielőbb szárazföldi csapatokat küldjön a dél-szerbiai Koszovó tartományba. James Foley, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn jelentette ki: „Amennyiben a nemzetközi közösség szükségesnek tartja, hogy valamiféle nemzetközi erő nyújtson segítséget a megállapodás alapján létrejött politikai rendezés megvalósításához, akkor Washington meg fogja vizsgálni, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet játszhat egy ilyen forgató- könyvben, ha egyáltalán betölt- het valamilyen szerepet.” Az albán külügyminiszter baklövésként értékelné, ha a NATO csapatokat telepítene országa északi vidékére. Paskal Milo ezt kedden jelentette ki, miután tárgyalt a koszovói albánok képviselőivel. Milo szerint a nemzetközi közösségnek el kellene fogadni azt a tiranai álláspontot, hogy először Koszovóba vezényeljenek nemzetközi katonai erőt. Belgrád támogatja Louise Arboumak, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének vízumkérelmét és belgrádi látogatását is lehetővé teszi, de a koszovói vizsgálódást továbbra sem engedélyezi számára - közölte Zoran Knezevics jugoszláv igazságügy-miniszter. * Az utóbbi két évben egy filigrán, 150 centiméter magas nő a hágai Nemzetközi Bíróság főügyésze. Az 51 éves, háromgyermekes asz- szony (képünkön) nem titkolja: megpróbálta a bíróság elé citálni még Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt is. Louse Arbour azt mondja, ez a kötelessége, akkor is, ha tudja, hogy „ez nem Nürnberg, és az igazságszolgáltatás lehetőségei nagyon is korlátozottak, hiszen a bűnösök magas rangú pártfogóinak keze ma is messzire elér”. Ennek ellenére teszi a dolgát, és nem egy tömeggyilkos ellen mondott hatásos vádbeszédet. Arbour Kanada francia nyelvű tartományában, Qué- becben született katolikus családban, apácák nevelték. Ontario tartományban járt egyetemre, hogy francia anyanyelvén kívül az angolt is tökéletesítse. Jogászként emberjogi ügyekkel is foglalkozott. így figyeltek fel rá a fővárosban, Ottawában és odakerült a legfelsőbb bíróságra. Onnan már viszonylag egyenes út vezetett Hágába. Amikor a tömeggyilkosok karcsú réme nincs talárban, szívesen síel; sőt, állítólag még pókerezik is. Németországban „repülő szivarokkal” kísérleteznek Légi Titanic épül Amióta 1937-ben egy amerikai repülőtéren, Lakehurst- ben porig égett a németek büszke óriás léghajója, a Hindenburg, nem építettek gázzal töltött légi járműveket. Egy stuttgarti cég, a CargoLif- ter viszont úgy látja, elérkezett az ideje, hogy a teherszállításban alternatívát kínáljanak a repülőgépek és a helikopterek mellé. A gyár fejlesztő mérnöke, Bernd Kröplin szerint a Titanic méretű léghajók ismét szolgálatba állhatnak a földrészek közötti forgalomban. Berlin mellett már épül az óriási - 107 méter magas és 360 méter hosszú - üzemcsarnok, amelyben hamarosan megkezdik a 240 méter hosszú, 61 méter átmérőjű léghajók gyártását. Minden idők legnagyobb „repülő szivarjainak” nagy előnye, hogy a legnehezebb célpontokat (őserdőket, hegyeket) is meg tudják közelíteni, s egyúttal akár 150 méteres magasságból is fel tudják venni az elszállítandó terhet. » A terveken 1992 óta negyven mérnök dolgozik; az a feladatuk, hogy a 62 évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófához vezető konstrukciós hibákat megszüntessék. A fejlesztési költségeket 400 millió márkára becsülik, és a tervek szerint a csaknem félmillió köbméter héliummal töltött léghajók 2002- től állnának az árufuvarozás szolgálatába. A továbbiakban pedig 2004-től kezdődően évente négy-négy újabb zeppelinnel bővülne a flotta. FEB Szigorúan őrzött szalagok Richard Nixon örökösei pereskednek az állammal Richard Nixon, a dicstelenül lemondásra kényszerült amerikai elnök 81 éves korában, 1994-ben hunyt el, de sajátos szellemi örökségéért ma is pereskednek az utódok. Kártérítést igényelnek az államtól - kerek 213 millió dollárt -, amiért nem értékesíthették az 1969 és 1974 között hivatalban volt elnök magnószalagon rögzített beszélgetéseit. A szalagokat annak idején lefoglalták, hiszen éppen a segítségükkel tudták bizonyítani Richard Nixon sorozatos törvénysértéseit, amelyekért azután lemondásra kényszerült. Emlékezetes: választási kampányuk során a republikánusok sorozatosan lehallgatták az ellenlábas demokraták főhadiszállását, amely a Water- gate-épületben volt. (Nixon botránya innen kapta a Water- gate-ügy elnevezést, s innentől kezdve szinte az egész világon minden hasonló skandallumot „...gate”-nek neveznek.) Az amerikai elnök beszélgetéseiről készült felvételek azonban - amelyekről kiderült, hogy Nixon tudott a lehallgatásról, bár azt tagadta - mindenképpen érdekesek, még akkor is, ha igencsak kedvezőtlen képet festenek róla. Kiderül ugyanis, hogy Nixon csupán politikai meggondolásokból állított fekete bőrű vagy mexikói származású polgárokat vezető pozíciókba. Az volt a meggyőződése, hogy a színesek tehetségtelenek, a mexikóiak pedig becstelenek, akárcsak az olasz származású amerikaiak. Igen rossz véleménye volt az elnöknek a nőkről is, akiket idegesítőnek talált, s azt vallotta: nem érdemes nőkkel együtt dolgozni. Ami kormányának tagjait illeti, azok Nixon szerint gyáva alakok voltak. A hadsereg tábornokait magánbeszélgetéseiben gátlástalan kurafikként jellemezte, akik mással sem törődnek, mint hogy új tisztikaszinókat és csicskásokat szerezhessenek maguknak. A pillanatnyilag szigorúan A lemondott elnök őrzött magnószalagokért, amelyekből minden bizonnyal sok nyelven és nagy példányszámban eladható - és a fentiek mellett még sok mindenről árulkodó - kötet volna összeállítható, folyik a pereskedés az örökösök és az állam között. Ferenczy Europress
