Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-19 / 15. szám
4. oidai __________Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1999. január 19., kedd G yűjt a Karitasz Tartós élelmiszereket gyűjt a tamási Karitasz csoport a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. A szervezet kéri a segítő szándékúakat, hogy, ha csak egy kiló cukorral is, járuljanak hozzá a segélyküldeményhez. Az adományok januárban hétköznapokon 8 és 11.30 között a tamási plébániahivatalban, szombatonként pedig 8 és 12 óra között a római katolikus közösségi házban (a volt mozi épületében) adhatók le. Patikadöntés Megváltoztatta múlt heti ülésén a község gyógyszer- tárával kapcsolatos korábbi döntését az iregszemcsei képviselő-testület. Korábban beszámoltunk róla: az iregszemcsei patikus elhalálozása miatt bezárt a falu gyógyszertára. A gyógyszertári törvény szerint a patika működtetéséhez szükséges személyi jog ez esetben az elhunyt özvegyét illeti, amennyiben igényt tart rá. Ezt az érintett bejelentette, és kérte az iregszemcsei önkormányzatot, adja bérbe számára a gyógyszertári épületet. Ettől a képviselők első ízben elzárkóztak, január 14-i ülésükön azonban egyhangúan megszavazták azt. 'A gyógyszerész érdeklődésünkre elmondta: a személyi jog megszerzését követően minél hamarabb ki kívánja nyitni a patikát. Röviden Táncdalest Simontor- nyán. Harangozó Teréz, Poór Péter és Mátrai Zsuzsa ad koncertet január 24-én, vasárnap 18 órakor a simon- tomyai művelődési házban. Hirdetésfelvétel Hirdetés-felvevőhelyünk Tamásiban: Tolnatourist, Szabadság u.43. Telefon/ fax: 471-941. Vércse Bori: Szakály 7192, Szabadság u. 188. Szabó Gyuláné: (BEZO- KERFU) Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488- 378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, telefon: 06-30- 460-727. Gyászközlemények: PAN-HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hőgyész, Zrínyi u. 3. telefon: 74-488-378. Pincehely: kórház, alapjáraton Egészségügyi modernizáció, ahogy a kórház egyetlen sebésze látja Nem az ágyszám a lényeg, hanem, hogy csökkentett funkciót tudunk csak ellátni: a bizonytalan helyzet miatt az orvosok elmentek. Ebben a térségben sürgősségi ellátásra lenne szükség, és éppen ezt nem tudjuk nyújtani - mondja a dr. Schilli Antal, a pincehelyi kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa, aki egyben az osztály egyetlen sebésze is.- A kórház három osztály- lyal, nyolcvannyolc ággyal, és megfelelő személyi, tárgyi feltételekkel működött a rendszerváltás után is - mondja a dr. Schilli Antal. - A várható egészségügyi reformot megelőzve, mi már elébe mentünk a dolgoknak, és létrehoztuk a sebészeti alapítványt, a sebészeti osztályt, illetve a műtőt felszereltük azokkal a nagy értékű műszerekkel, amelyek várhatóan feltételei lettek a további működésnek. Ez be is jött.- Ennek ellenére, vagy ezzel együtt 1996-ban kiderült, hogy ez a kórház nem felel meg a szakmai minimumnak ...- A nagy baj már az 1995- ben bevezetett diszkriminatív, a kiskórházak számára hátrányos finanszírozási rendszer volt, ekkor kezdte felhalmozni adósságait a kórház. A másik baj, hogy az akkori menedzsment abban látta a kórház jövőjét, hogy ezt a kórházat át kell alakítani ápolási intézménnyé, és ezt a tamási önkormányzat is támogatta. Bár, aki egy kicsit is ismeri az egészségügyet, az tudta, hogy ebbe a térségbe nem ápoló, hanem aktív kórház kell. Emiatt ellentétek keletkeztek a dolgozók és az akkori vezetés között is.- Hogyan látja: az 1996ban megszabott minimumfeltételek, - a többi közt a legkevesebb 130 ágy -, valóban szakmai érvek voltak? Mi a lényeges különbség az azt megelőző „törvénytelen”, és a mai „törvényes” helyzet között?- Úgy látom, hogy az ágy- számcsökkentés nagyon elhibázott lépés volt, ami mára be is bizonyosodott. Abból, hogy az egészségügy modernizációja címén hatalmas összegeket lehet megtakarítani, semmi nem jött be. A tébé nem az ágyakat finanszírozza, hanem a teljesítményt. A kórház előző és mostani működése között óriási a különbség.- Miben?- Nem az ágyszám a lényeg, hanem, hogy csökkentett funkciót tudunk csak ellátni: a bizonytalan helyzet miatt az orvosok elmentek, illetve nem vették át annak idején az akkor itt dolgozó két sebészt sem. Jelenleg teljesen egyedül vagyok az osztályon. Ebben a térségben sürgősségi ellátásra lenne szükség, és éppen ezt nem tudjuk ellátni. A harminc ágyas belgyógyászat és a tizenöt ágyas sebészet részlegként működik a megyei kórházhoz integrálva. Tizenöt ágyas osztály sehol az országban nincs, ehhez nagyon nehéz meghatározni a létszámot. A tárgyi feltételek most is megvannak, csak az orvosok hiányoznak és nehezíti a működést az is, hogy a megyei kórháznak óriási létszám-nehézségei vannak, kevés az orvos, főleg az altatóorvos.- Mennyiben emeli az ellátás színvonalát, hogy Pincehely szervezetileg a megyei kórházhoz tartozik?- Az ellátás színvonala nem változott, de óriási a betegek száma, akiket nem tudunk ellátni. Délután háromtól nincs röntgen- és laborügyelet, semmilyen sürgősségi ellátást, kivizsgálást nem tudunk végezni. Programozott műtéteket végzünk keddi napokon, de ez az altatóorvosok hiánya miatt az utóbbi hónapokban egyáltalán nem működik, jelenleg csak helyi érzéstelenítés mellett tudunk műteni. A szekszárdi általános sebészet dr. Szarka főorvos és orvosai mindig segítőkészek voltak.- Kinek milyen döntést kellene meghoznia ahhoz, hogy újra a 94-et megelőző színvonalú sürgősségi betegellátás legyen Pincehelyen?- Ez nem túl egyszerű. A megyei önkormányzat most pozitívan áll hozzá a pincehelyi kórházhoz, de azt is megértjük, hogy a megyei kórház sok nehézséggel küzd, és ilyen feltételek mellett még ráfizetésesek vagyunk. A megoldás: lehetőleg visszaállítani a régi konstrukciót. Legalább a nőgyógyászati osztályt kellene ismét működtetni, a szakrendelésre egyébként már van szerződés a társadalombiztosítással. Ha az egyéb működési feltételeket visszaállítanák, állandó ügyelet és megfelelő orvoslétszám mellett a kórház a tébé finanszírozásból meg tudna élni. Jelenleg nagyon pesz- szimista vagyok a kórház sorsát illetően. A legutóbbi hivatalos álláspont szerint kórházunk működését hosszú távon biztosítani kell bővített profillal, ezért várjuk új orvosok jelentkezését. „Elhibázott ágyszámcsökkentés ” FOTÓ: ÓTÓS (tf) Fórum a hulladékátrakóról Tiltakozás Rácvölgyben „Azért hozzák ide, mert cigányok vagyunk” - kiabálta be a tamási hulladékátrakóra utalva a szombaton este a rácvölgyi közösségi házban rendezett tiltakozó fórum egyik résztvevője. A spontán véleménynyilvánítás jól tükrözi a rácvölgyieknek a hulladékátrakó iránti érzékenységét, akik évtizedek óta a város szégyenfoltja, a régi szeméttelep árnyékában élnek. Az előzményekről: tavaly decemberben az önkormányzat szerződést kötött a pécsi Biokom Kft.- vel a hulladékkezelésről. A cég elszállítja a szemetet a városból, ehhez azonban egy hulladéktömörítő és átrakó üzemet épít, mint utóbb nyilvánosságra került, a rácvölgyi volt disznópiac területén. A fórumon Hajdics József polgármester igyekezett világossá tenni: az átrakó nem azonos a szemétteleppel, a létesítmény nem környezetszennyező és az ott lakókat nem zavarja, bűz-, por- és zajhatásoktól mentes. Kalá- nyos István, Rácvölgy ön- kormányzati képviselője elismerte, hogy az üzem kevéssé terheli a környezetet, az itt lakóknak azonban nem feltétlenül kell azt elfogadniuk. A rácvölgyiek, azután, hogy belterületté nyilvánították Rácvölgyet, egy normális lakóövezeti fejlődésre számítanak. A hulladékátrakó szomszédsága a képviselő szerint csökkenti az ingatlanok értékét. Hajdics József szerint viszont a régi szeméttelep felszámolása és a terület helyre- állítása éppen az ingatlanok értékét növeli. Kalányos István új tárgyalást sürgetett az üzem elhelyezéséről, a polgármester annyit ígért: a képviselőtestület elé terjeszti a lakosság véleményét. (tf) Árverés az iparterületre. Földárverést tartottak január 12-én Simontornyán. Az érdekeltek a többi közt arra a területre is licitáltak, ahová az önkormányzat ipari parkot tervez, s amely a város rendezési tervében is ipari övezetként szerepel. Az önkormányzat egyezséget ajánlott az érdekelteknek. Három földtulajdonos aláírt egy nyilatkozatot, melyben négy lehetőséget rögzítettek: hajlandóak az ön- kormányzatnak eladni a területet, tulajdoni hányadot kapnak az ipari parkot működtető társaságban, elfogadnak földcserét, vagy 25 évre bérbe adják a városnak. Az önkormányzat a szóban forgó területen két hektárral rendelkezik, az ipari park állami támogatásához legkevesebb tíz hektárra van szükség. fotó: ótós Kisiskola: előnyök és hátrányok A falusi kisiskola előnye a közösségteremtésben van - mondja Tolna megye alighanem legfiatalabb direktora, Porga Ferenc (28), regölyi iskolaigazgató. Hátrány ugyanakkor a diákokra nézve a kistelepülések inger- szegény életmódja.- Hogyan lett igazgató? Pályázott, vagy megkérték, hogy pályázzon?- Nem pályázat útján, mert ehhez öt éves szakmai gyakorlat kellene. 1997 nyarán váratlanul nyugdíjba vonult a regölyi igazgató, az akkori helyettes nem vállalta a vezetést, a képviselő-testület és a polgár- mester választása rám esett.- Harmincon innen van: milyen ennyire fiatalon iskolát igazgatni?- A falu, a gyerekek, a szülők elfogadnak. Nem éreztetem, hogy én vagyok a nagyfőnök, próbálok munkatársi kapcsolatot kialakítani mindenkivel, a kollégák a pedagógiai program kidolgozása alatt úgy érzem, elfogadták a véleményemet.- Ha jól tudjuk, tavaly júniusban Matolcsi esperes úr temetése napján iskolai szünetet rendelt el. Ezt talán nem minden községben tennék meg . . .- Nem volt „sugalmazás”, az esperes úrnak nagy tekintélye volt, nagyon szerette mindenki, katolikusok és nem hívők egyaránt. Ős-ateisták is eljöttek a temetésére, s mivel az iskola tanulóinak nyolcvan százaléka katolikus és hittanos, egyértelmű volt, hogy erre a napra szünetet fogok elrendelni. A kollégák is teljes mértékben támogatták ezt.- Ön személy szerint gyakorolja a vallását?- Bár katolikusnak vallom magam, ritkán járok templomba.- Egy sor hátránya van annak, hogy kistelepülés iskolájában tanul a diák. Van-e előnye?- Igen. Az, hogy kisiskola vagyunk, ahová 126 gyerek jár, és lehetőség van olyan közösség teremtésére, ami egy nagyobb városi iskolában nincs meg. Akár egy kiránduláson, ahol ott van az egész FOTÓ: ÓTÓS felső tagozat. Minden gyerek ismer mindenkit és minden nevelő ismer minden gyereket. A gyerekek nevelése is sokkal könnyebb így. Közösséget alkotnak. A pesti gyakorló iskolákban ezt nem éreztem. Ott távolságtartóbb a tanár-diák kapcsolata.- Hátrányok? Amit említett, azt nem veszik figyelembe a jó nevű gimnáziumokban a felvételinél.- A szakos ellátásunk kilencven százalékos, idegennyelv szakos tanárt kisiskolák egyszerűen képtelenek szerezni, főleg hosszabb időre. A számítógépparkunk megfelel a vidéki, falusi átlagnak. Mostanában néztem utána, hogy az utóbbi években végzettek a középiskolákban hogyan álltak helyt. Ha nem is tartoztak a legjobbak közé, de egy négyes átlagot elértek. Érdekes, hogy csak a szakmunkásképző intézetben volt lemorzsolódás. Úgy érzem, semmivel sem rosszabb nálunk a szakmai munka, mint városi iskolákban. Ami hátrányt jelent a falusi gyerekeknek, az az inger- szegény életmód, elsősorban a sport- és kulturális lehetőségek hiánya. Nincs sportpálya, uszoda, nem tudunk a tehetséges gyerekből jó úszót, atlétát nevelni. Ha a kistelepülésről nagyobb városba kerül a gyerek, nem ismeri annyira a világot, mint egy pécsi, dombóvári, pesti ismeri. Nem tud színházba, múzeumba járni, nem tudja úgy követni a divatot, és nehezebben is tud beilleszkedni. Ilyen értelemben nem száz százalékos az esély- egyenlőség a városban és a kistelepüléseken tanuló diákok között. Tóth Ferenc
