Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-13 / 10. szám

12. oldal Hirdetés 1999. január 13., szerda Mit nyújt az S-METOLAKLOR a hazai termelők számára? Szakemberek nyilatkozatai újabb NOVARTIS növényvédő szerekről Gara Sándor (gyombiológus) Baranya megyei NT A, Pécs: Függhet-e a gyomirtás termésre gyakorolt hatása az un. alkalmazási módtól? A kukoricában alkalmazható gyomirtó szerek száma mára már megközelíti a 200-at, és ez bizony a lehetőségek széles skálája mellett azt is jelenti, hogy a jó technológiák kivá­lasztása nem is olyan egyszerű. Alapos szakismeretekre van szük­ség ahhoz, hogy az adott körülmé­nyeknek megfelelő, a konkrét gyomf­lóra ellen időben és jól, biztonságosan ható megoldást válasszunk, és mindez még gazdaságos is legyen. Tapaszta­lataink szerint a bőséges gyomirtó szer kínálat mellett a szerek reklámja, használhatóságának ismertetése bő­ségesen jut el a felhasználókhoz az érdeklődők el is dönthetik, hogy me­lyik szer lehet hatásos az ismert gyomnövényeik ellen. Sokkal ke­vesebbet foglalkoznak azon­ban a tájékoztató anyagok azzal, hogy a lehetséges al­kalmazási módok milyen lé­nyeges különbséget jelente­nek a védekezés eredményes­sége szempontjából. Kiemelkedően fontos tényező a kukorica fejlődése számára, hogy már a fejlődése kezdetén minden körül­mény biztosított legyen a gyors növe­kedéséhez. A jó magágy, a minőségi vetőmag és a megfelelő csávázás egyaránt ezt a célt szolgálják. Semmi­vel sem elhanyagolhatóbb szempont, hogy a gyomok kártételétől már eb­ben az időszakban is megkíméljük a kis kukorica növényeket. Nagyon csábító azt feltételezni, hogy a kicsi gyomok még nem jelentenek problé­mát, nem árnyékolnak, nem lényeges a tápanyag és vízelvonásuk nagysága. Nem is új keletűek de napjainkban is újra és újra megerősítést nyernek azok a vizsgálatok, melyek bizonyították, hogy ez az elképzelése mennyire té­ves. Fokozatosan gyommentesített kukoricák terméseredményeit hason­lították össze, és az eredmények egy­értelműen azt mutatták, hogy a kelés­től számított 3-4 hétig gyomban ha­gyott területeken a termés sok vizsgá­lat átlagában 25-30 %-kal csökkent a kezdettől gyommentesekhez képest. (Hazai és nemzetközi vizsgálatok a kukorica kelésétől Számított 5-8 hetet ítélik a gyomosság terméscsökkentő hatása szempontjából legkritikusabb- nak). A kukorica kelésétől való gyommentességet viszont a talajon keresztül ható gyomirtó szerekkel le­het biztosítani (ha nem tekintjük a ka­pálást). Alkalmazási mód alapján a talaj- herbicideket két fő csoportra oszthat­juk aszerint, hogy vetés előtt juttatha­tók ki a talajba dolgozzuk őket (PPI), vagy a vetés után, de még a kelés előtt a talaj felületére permetezzük (PRE), és a talajba juttatásukat a csapadéktól várjuk. A bedolgozásos eljárás na­gyobb biztonságot ad ugyan ahhoz, hogy a hatóanyag a gyomok csírázá­sának, gyökerének szintjére lejusson, azonban számos hátránya is van. Pl. a munka energia és gépkapacitás igé­nye nagyon magas, így ezt a többlet biztonságot drágán kell megfizetni, és legtöbbször sem elegendő idő, sem gép nem áll rendelkezésre. Az időben elvetett és lepermetezett területeken általában nagy biztonság­gal lehet rá számítani, hogy a kezelés utáni 2 héten belül kellő mennyiségű csapadék esik, és ennek segítségével időben a kellő mélységig jut a szer. A talajon keresztül ható szerek ki­választásánál nem nélkülözhető a te­rület gyomviszonyainak alapos isme­rete, amit csak a korábbi évek alatti megfigyelésekkel lehet megszerezni. Minél pontosabban tudjuk, hogy mi­lyen gyomok várhatók a keléskor, an­nál jobb szer (kombináció) vethető be ellenük, és a legképzettebb növény- védelmi szakember is csak ennek is­meretében tud vállalkozni rá, hogy szaktanácsaival segítsen. Könnyebb a helyzet a gyomok ke­lése után, mert akkor már látható, hogy mi ellen kell védekezni. Nagyon sokszor van szükség a védekezésre ebben az időben (POST), hogy a ki­kelt gyomokat elpusztítsuk, ha vala­milyen oknál fogva nem kellően ha­tottak a talajherbicidek (évelő vagy nagyon mélyről kelő gyomok töme­ges kelése vagy tűi kevés bemosó csapadék, stb.) Ezek ellen a gyomok ellen kitűnő állomány kezelő szerek állnak rendelkezésre, levelükön ke­resztül felszívódva leperzselik, el­pusztítják azokat. Sajnos számolni kell azzal, hogy mindkét alkalmazási módnak vannak hátrányai is. A levélhibricidek (POST szelek) többsége nem rendelkezik tar­tamhatással, a később kelő gyomokra már nincs, vagy nagyon csekély a ha­tásuk. Másik nagy gond, hogy a gyo­mok csak fiatalon, 6-8 leveles koruk alatt, nagyon rövid ideig érzékenyek ezekre a szerekre kellő mértékben. Ha ezt a gyomfejlettségi stádiumot bármi hátráltató ok (esős, szeles idő, gép meghibásodás, stb.) miatt lekéstük, már csak drága és bizonytalan hatású kényszermegoldások maradnak szá­munkra. Hátránya a POST megoldá­soknak a specifikus hibrid-érzékeny­ségek előtérbe kerülése ill. kritikussá válása. Ezek mind fontos érvek amel­lett, hogy a talajherbicidek alkalmazá­sát ne hagyjuk ki! A talajherbicidek hátrányának számíthat, hogy gyakran nagyobb vegyszer-mennyiségek kijuttatásával járnak együtt, így ez sokszor fölösle­ges terhelést jelenthet a környezet számára. Ennek a terhelésnek a csök­kentését célozza az a gyártó cég a ku­tatásaiban, amely a gyomirtó sze­reinek hatóanyagát igyekszik maximálisan megtisztítani az előállítása során azoktól a szennyező anyagoktól, ame­lyek nem hatékonyak, és csak többlet terhelést jelenthetnek a kör­nyezetre. Mindkét herbicid csoportra, tehát alkalmazási módra szükségünk van, a biztonságot, a kezdeti gyommentes­séget és a tartamhatást a talajherbici­dek alkalmazásával, a többi problé­mát levélherbicidekkel oldjuk meg. Beszélni kell még egy - az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló - al­kalmazási módról az un. KORAI POST (EARLY POST) megoldásról. Ez a módszer lényegében egyesíti magában a PRE és a POST alkalma­zási módok előnyeit anélkül, hogy benne a hátrányaik is összegződné­nek. Ez esetben a gyomirtószeres permetezést a kukorica kelésétől an­nak kb. 2-3 leveles állapotáig tartó időszakban végezzük el, amikor is ál­talában már csírázó-kelő - 2-4 leveles gyomokra (no és a kukorica állo­mányra) permetezünk. A korai post módszer számos igen fontos előnnyel rendelkezik: a kezelés ilyenkor még kielégítően ,korai”. A kicsi gyomok különösen érzékenyek, azokat a kezelés kisöpri. Az alkalmazott készítmény(ek) POST és PRE hatása egyaránt műkö­dik. (Egy azonnali ölő- és egy, a kés­leltetés révén meghosszabbodott tar­tam-hatás a talajon). Ekkori fejlettségi stádiumában a kukorica a (kellően szelíd, tehát sze­lektív!) herbicideket általában jól tűri. A módszernek inkább érzékeny pontjai vannak, mintsem hátrányai: a fűféle gyomok 1-2 leveles (gyökér­váltás előtti) fejlettsége kérlelhetetlen időhatást szab a kezelésnek. Ezt le­késni semmiképp nem szabad. Nagyobb területen való alkalmazá­sát meghatározza a permetezőgép­kapacitás. Ami pedig különösen fontos: a korai post megoldás fokozott követelményeket támaszt a gyomirtószer iránt a szelektivi­tás vonatkozásában. Itt csak min­den szelektivitást befolyásoló tulaj­donságában - tehát kémiai és fizikai tulajdonságaiban is - kifogástalan ké­szítményt tanácsos alkalmazni. Konkrétan az S-metolaklórról: Az anyag kísérleti vizsgálata­imban is szerepelt. Itt most csak annyit róla, hogy mindenben megfelelt az előzetes várakozá­soknak: úgy a gyomirtó hatás, mint a szelektivitás tekinteté­ben minden esetben messze- íjienően hozta azokat az ered­ményeket, amelyeket vártunk tőle. Dr. Varga László gyombioló­gus - Tolna megyei NTA, Szekszárd. „Nem mind arany ami fény­lik” - Ezért a fontos tulajdonságok­ban kell a valódi értéket, az „aranyat” keresnünk. Azaz: mit várihat) a ter­melés a herbicid fejlesztéstől? A növénytermelő szakember a gyomirtó szerek kiválasztásakor szá­mos szempont alapján dönt: a terület gyom- vagy talajviszonyaihoz, az előveteményhez, utóveteményhez, valamint a gazdálkodás feltételeihez való szükségszerű (ill. kényszerű) al­kalmazkodása mellett figyelembe ve­szi a szer jellemzőit: gyomspektru­mát. szelektivitását, hatáskifejtésének módját, perzisztenciáját, kombinációs lehetőségeit, keverhetőségét, környe­zetre gyakorolt hatását, árát, stb. Az elvárások szerint ezen igények­hez kell alkalmazkodnia, a herbicid fejlesztésnek is, segíteni a felhaszná­lót a döntéshozatalban, munkájában. A fejlesztés irányait számbavéve: a legkézenfekvőbb (új hatóanyagok ki­fejlesztése mellett), új adalékanyagok bevezetése, a szerek technológiájának optimalizálása (időpont, alkalmazás- technika) a perzisztencia csökkentése, a rezisztencia elleni védelem javítása. (Újabb irány a kultúrnövények herbi­cid érzékenységének csökkentése ér­dekében folytatott kutatás). Fontos azonban a már forgalomban lévő szerek technológiájának napirenden tartása, folyama­tos karbantartása, fejlesztése, a szerekkel kapcsolatos minél több új információ, tanulság összegyűjtése is. , A fejlesztés felsorolt irányai meg kell hogy feleljenek azonban a foko­zódó környezetvédelmi követelmé­nyeknek is. Ennek jelentősége igen nagy, hiszen a világ környezetvé­delmi problémái között előkelő helyet foglal el a kemikáliák, ezen belül a peszticidek használata. Az eddiginél alacsonyabb hatóanyagtartalmú, az inaktív hatóanyagrészektől (pl. izo­mérek) megtisztított (esetleg környe­zetkímélőbb adalékanyaggal meg­formált) kevésbé perzisztens készít­mények alacsonyabb dózisainak al­kalmazása a hatékonyság megtartása mellett többek között a környezet herbicid terhelésének csökkentését eredményezheti. így pl. a széles kör­ben megelégedéssel alkalmazott ha­tóanyagok módosított, tisztított válto­zatainak forgalomba hozása sok eset­ben pozitív hatású lehet: a hosszú évek során bevált gyomirtó hatású és szelektivitású készítmények az ezek­ről összegyűjtött rengeteg tapasztalat felhasználásával, a fejlődés igényét kielégítő finomításokkal a korábbiak­nál eredményesebb, szelektívebb, környezetkímélőbb gyomirtást ered­ményezhetnek. A hosszabb ideje probléma mentesen, megelégedéssel használt szerek további alkalmazása csak előnyt jelenthet az évek során összegyűlt rengeteg információ birto­kában lévő felhasználónak. Termé­szetesen amíg a hatóanyag jól „dolgo­zik” hatékonyságát számottevő re­zisztencia nem rontja le). Mit vár tehát - ezek után - a ter­melő a herbicid fejlesztéstől? Jó haté­konyságú. szelektív, a környezetün­ket, a bioszférát kímélő készítményt, ehhez alaposan kidolgozott, bizonyí­tottan eredményesen működő techno­lógiát. A szer felhasználójának érdeke azt kívánja, hogy ezek a szempontok a gazdaságossággal is kibővüljenek, hiszen a fő cél a jó termés, az egész­séges, kártevőktől, kórokozóktól, gyomoktól és szermaradéktól mentes termény minél gazdaságosabb előállí­tása. E célkitűzés teljesítéséhez a ter­melő kemény munkájára is szükség van. A pontos informálódáshoz elen­gedhetetlen, hogy a termelő a saját te­rületén, saját viszonyai között egysze­rűen elvégezhető vizsgálatokat (ösz- szehasonlító kísérletet) végezzen. (A saját tapasztalat mindig a leggyorsab­ban és legbiztonságosabban haszno­sítható!) Ahhoz, hogy a termelő biztonság­gal dönthessen egy készítmény mel­lett, elengedhetetlen a szer tulajdon­ságainak, valamint használata sajátos­ságainak teljes körű ismerete. Ehhez a felhasználónak a fejlesztőtől - gyártó­tól hiteles tájékoztatást kell kapnia. Az természetes, hogy a nagy ver­senyben minden gyártó „a maga lovát dicséri”, de a „cégér’-nek azért olyannak kell lennie, hogy a reklá­mokkal napjainkban állandóan bom­bázott, információkkal talán túlságo­san is elhalmozott, .megdolgozott” vevő a termék használatát követően ne mondhassa - „nem ilyen lovat akartam”, és a gyártó cég hímeve se szenvedjen csorbát. A hiteles információnak a szer használatának felkínált előnyei mel­lett annak minden hátrányát, alkal­mazhatóságának korlátáit, kijuttatá­sának várható, ill. esetleg bekövet­kező következményeit, látható és - akár terméséréssel bizonyított - rejtett fitotoxikus tulajdonságait, valamint az utóveteményre gyakorolt hatását is tartalmaznia kell. Az sem mellékes tényező, hogy az igazán értékes anyagok használatának esetenként komoly költségvonzata is van, amit nem mindenki engedhet meg magának. (Persze azon is lehet vitatkozni, mi az igazán drága). Az olcsóságot első számú célként kitűzve (a kifogástalan gyomirtás igé­nyét feláldozva a „gazdaságosság ol­tárán” megfelelő szaktudás és elégsé­ges információk birtokában eseten­ként a kevésbé hatékony, olcsóbb sze­rekkel is eredményesek lehetünk. Na­gyon fontos azonban, hogy ilyen ese­tekben mindig pontosan tudjuk, hogy a költségmegtakarítási kompromisszum miatt mennyire kell leszállítanunk a hatékonysággal szembeni elvárásainkat. És végezetül, ismét hangsúlyozva: úgy a fejlesztő, mind a termelő (és a szert eladó forgalmazó is) mindig tartsa szem előtt: A gyomirtás soha­sem lehet öncélú, annak mindig a végső célt, a termés mennyiségét és minőségét kell szolgálnia. A gyomirtó hatás tehát csak a szelektivitással együtt értékelhető. Nem hasznos, így nem kívánatos már az a szerhatás, amely miközben pusztítja a gyomokat, az így elért haszonnál nagyobb mér­tékű kárt okoz a kultúrnö­vényben. Az optimális hatást várjuk tehát, a termés-optimumot elősegítő gyomirtást Mennyiben felelnek meg az érintett kétségkívül jogos elvárásoknak a GOLD-KÉSZÍTMÉNYEK1 A tisztított hatóanyagú, már S-metolak- lórt tartalmazó készítményeket több évig volt alkalmam tesztelni. A Dual Gold-dal és a Primextra Goid­dal, önmagukban, kombinációkban, preemergens és korai posztemergens kijuttatással egyaránt igen jó eredmé­nyeket kaptam! Hatásukat összeha­sonlíthattam a tisztítatlan hatóanyagú elődjeikkel, valamint más, standard- nek tekinthető készítményekkel is. Az új szerek a kijuttatott alacsonyabb ha­tóanyagmennyiségek ellenére megtar­tották a már megszokott jó, megbíz­ható herbicid hatást és szelektivitást. Használatuk az engedélyezésüknek megfelelő növénykultúrákban sok technológiai variációban - így pl. a kukoricában preemergensen és korai posztemergensen egyaránt - széles körben kedvelné válhat. Kapocsi Imre, (főmérnök, nö­vény védős) Sombereki szövetke­zet: Gazdaságunkban, a sombereki me­zőgazdasági szövetkezetben 1998- ban, a kalászos gabonák növényvé­delmét NOVARTIS technológiával oldottuk meg. Az üzem termelési színvonalához illeszkedően az „inten­zív” változatot alkalmaztuk. Neveze­tesen: gyomirtás - Lintur (150 gr/ ha), Bion (60 gr/ha) immunakti vátor, Archer (0,91/ha) állomány védelem virágzás kezdetén. A termelés teljes technológiai költsége, a növényvéde­lemmel együtt: 89.866 forint volt, hektáronként. Az átlagtermés: 6,3 tonna volt hektáronként. Egy hektár árbevétele (16.190 Ft/t értékesítési át­lagárral számolva) 101.673 forint volt. Az egy hektárra számított jöve­delem 11.807 forint, ami az elvárha­tóhoz képest alacsony, de a korábban vázolt, rendkívül kedvezőtlen köz- gazdasági körülmények között mégis ez az „előre menekülési” stratégia volt a célra vezető. A 16.000 Ft/t feletti értéke­sítési árat a termelés minő­sége tette elérhetővé, ami el­sősorban az alkalmazott in­tenzív növényvédelmi techno­lógia eredménye. Természetesen a termesztési technológia többi eleme is alapvető fontosságú e tekintetben. A minőségi paraméterek az aláb­biak: fehérje: 13,7 %, hektolitersúly 81,6, nedves sikér 31,7, esés szám: 262, káros keverék (fuzáriumos sze­mek aránya): 0,71 %. Gazdaságunk évente rendszeresen kipróbálja a NOVARTIS által ajánlott növényvédő szereket, illetve techno­lógiai változatokat. Példaképpen egy őszibúzában be­állított 3 változatban történt Bion, il­letve Archer kezelés eredményét köz­löm: őszibúzafajta: Kondor, parcel­laméret 1-1 hektár. Első variáció: a bokrosodáskor semmit, virágzás kezdetén Archer 0,9 1/ha permetezést kapott, itt 6,0 t/ha lett a terméseredmény. Második variáció: a bokrosodás végén Bion 60 gr/ha-t, majd virágzás kezdetén semmit sem kapott. Ez a parcella 6,2 t/ha-t adott. Harmadik variáció: bokrosodás végén Bion-t 60 gr/ha-ban, majd virágzás kezdetén Archer gombaölő szert 0,9 1/ha-ban kapott, itt 6,5 t/ha-os az eredmény. (Ez a harmadik technoló­giai változat volt teljes üzemi szinten, azaz 262 hektáron elvégzett védelmi technológia, a kísérletivel megegyező terméseredménnyel.) Nálunk az intenzív búzatermesztésben az immunaktivátor (BION) egy széles hatásspektrumú, hosszú hatású fungiciddel ki­egészítve (ARCHER) meny- nyiségi és minőségi tekintet­ben is, a technológia alapvető elemévé vált. Kukorica gyomirtásban (kísérleti jelleggel) igen kedvező tapasztalato­kat szereztünk a Dual Gold és a Primextra Gold bevezetés előtt álló készítményekkel. Váijuk piaci megjelenésüket, hogy üzemi viszo­nyok között is hasznosíthassuk hatá­sukban és szelektivitásukban lévő előnyeiket. Gugyerásné Erős Éva (nö- vényvédős), Döbrököz, Zöld­mező Szövetkezet: Tavaly 5 hektáron próbálhattuk ki a PRIMEXTRA GOLD-ot ku korica területeinken, ahol főleg kakas- lábfű, libatop, disznóparéj, parlagfű és igen erős árvakelésű napraforgó a jel­lemző. Ez utóbbi borított szőnyegsze- rűen, amikor korai post alkalmazás­ban 3,5 1/ha-ban kuipertemeztük a Primextra Gold-ot. (Az erős gyomo- sodás miatt a felső dózisban.) Ekkor a kukorica 2-3, a kakaslábfű 1-2, a tö­meges árvakelésű napraforgó szik-tői 2 leveles állapotban volt. A szer töké­letesen kitakarította a pázsitszerűen kikelt gyomokat és biztosította a ve­getáció végéig a gyommentes állapo­tot. Mindössze az árvakelésű napra­forgóból tudott kikelni még egy „hul­lám”, amelyet Ban vei 480 0,3 1/ha- ban teljesen lerendezett. (Rendkívül csapadékos évjárat!) A GESPRIM 90 WG 98-ban nálunk új anyag volt. A hatóanyag hasznosságát a szer kezelhetősége is fokozza, népi porlik, nem ülepedik, a teljes mennyiség veszteség nélkül ki­juttatható. LINTUR 70 WG-t 350 hektá­ron használtunk többségében ritkán kelt, rosszul bokrosodó búzában. Ba­racklevelű keserűfű, libatop, repce, parlagfű és pipacs ellen jó tartam­hatással biztosította a gyom­mentességet. BION immunaktívá- tor a 97. évi jó tapasztalatok alapján valamennyi LINTUR-os területen (azzal egymenetben kijuttatva) vala­mint még tavaszi és őszi árpában is használtunk. Pontos méréseket nem végeztünk, de megállapítottuk, hogy a szer mindenütt „hozta magát”. A nö­vények kondíciója, egészségi állapota igen jó volt. IGRAN COMBI-t használtunk kukoricában, 38 ha-on, kölessel, csat­tanó maszlaggal, parlagfűvel, keserű­fűvel és kakaslábfűvel erősen fertő­zött területen, további 50 ha-on pedig inkább átlagos gyomosodású terüle­teken. Hatása tökéletes volt a kezelt táblák mind végig gyommente­sek maradtak. Napraforgóban 80 ha-on sajnos kevesebb sikerrel jártunk. A kezelés utáni napokban lehullott 176 mm eső kimosta a szer jelentős részét a júliusi 67,4 mm csapadék pedig a már érő­ben lévő napraforgóban a parlagfű előretörését okozta. Egyéb gyomok elleni hatása azonban így is jó volt, kakaslábfű, maszlag, libatop nem jött elő (az erős gyommagfertőzöttség el­lenére.) A RING-et 550 ha-on hasz­náltuk. A szer hatása kitűnő, ki­fogástalan volt, amint azt sok termelő tapasztalhatta. 1,4 -1,6 liter/ha ...még erősebb! Primextra Gold 3,0-3,5 liter/ha ...még jobb!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom