Tolnai Népújság, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
Közéből 1999. január 3. Negyedik oldal Négylábú hajléktalan Az emberi kegyetlenség nem ismer határokat, még leghűségesebb társunkkal a kutyával szemben sem. Szinte hihetetlen, nemrégiben egy szőlőkaróhoz kötve találtak egy egyéves, gyönyörű huskyt. Szegény állat már beteg volt, megvakult, nem lehetett rajta segíteni. — Négy nap múlva itt a lakásom előszobájában halt meg - meséli a paksi Gál Tiborné, Böbi, aki életét tette fel a kóbor kutyák segítésére, megmentésére. Meghalt, mondja, és ez a kifejezés, amit a többség állatok esetében nem használ, jellemző rá. Évekig tevékenykedett a városi kutyamenhelyen, hogy miért jött el onnan, arról nem akar beszélni. Ez már a múlt, zárja le a témát. Mint, ahogy a kutyák segítését kutyával találkoztam, hogy nem mehettem el mellettük cselekvés nélkül. Feláldozta hát a Vácikában lévő tanyáját és kutyamenhelyet rendezett be. Megdöbbentő: negyvenhárom négylábú, hajléktalan lakója van ma a men- helynek. Valamennyit felelőtlen emberek rakták az utcára. Böbi eteti gondozza őket, minden jövedelmét erre áldozva, egy német hölgy és dr. Plachy Gábor állatorvos segítségével. Most van bejegyzés alatt a Cerberus névre keresztelt alapítvány, amelyet szintén ő hozott létre, az állatok segítésére. Szükség lesz rá. Segítségével talán ösz- szejön annyi pénz, hogy boxokat építhet, jobb körülményeket teremthet a menhely lakóinak. — Sokan bolondnak tartanak mondja. Pedig ő csak szereti az állatokat és ezzel az emberekért is tesz. — Feltétlenül írja meg - kéri -, hogy mekkora veszélyt jelentenek a kóbor kutyák. Fertőzéseket, betegségeket terjeszthetnek, éhesek, emiatt agresszívek lehetnek, gyerekeket haraphatnak meg. És minderről nem ők tehetnek, hanem felelőtlen gazdáik, akik az utcára kényszerítették négylábú barátainkat. Rákosi Gusztáv Egy őriilt, aki zenekart csinál Pecze Gábor él-hal a fúvós zenéért. A nagymányoki zeneiskolában tanít, vezeti a helyi és a mázai fúvós zenekart, hétvégén pedig a Ticket zenekarban muzsikál. Szerinte őrültség manapság új zenekart alapítani, de aki ezzel megfertőződött, az nem tudja nem csinálni. A Nagymányoki Gyermek és Ifjúsági Fúvós Zenekar három éve alakult. Pecze Gábor - mint leszerelő hivatásos katona - nyolc éve jelentkezett Mányokon: jönne zenélni. Ő indította a fúvós oktatást a faluban. 15-16 furulyás gyerekkel kezdte. A zeneiskola 1993 szeptemberében indult. Ekkor már tanítottak zongorát, klarinétot, trombitát, tenorkürtöt, tubát. A zenekarnak most 23 állandó tagja van, köztük jónéhány középiskolás. Ott vannak a falu minden megmozdulásán, szerepeltek Mecseknádasdon illetve a pécsváradi seregszemlén. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Pecze Gábor úgy látja, hogy őrültség egy új csapat felállításába fogni. Miért? Egy fúvós zenekar esetében csak a hangszerek minimum 2-3 millió forintba kerülnek. Azonban azokat nem elegendő egyszer megvásárolni: cserélni, újítani kell. Csak példaként: egy tuba ára 600 ezer, egy tenorkürté 300 ezer körül van. A zenekar a művelődési ház csoportjaként működik, de % a zeneiskola állja a költségek egy jelentős részét. A zeneiskola pályázat útján tavaly 400, idén 900 ezer forintot szerzett, ez utóbbi összeg egy részét tudják majd a fúvósokra fordítani. Pecze Gábor nevét jól ismerik a szakmában. A patinás hírű mázai bányász zenekar vezetőjeként nagy tekintélyt szerzett. Gyakran fáj a szíve, amikor olyan zenekarokat lát, amelyek nem tudnak többet a mányokinál, de jobb körülmények között dolgozhatnak. Továbblépni csak akkor lehet, ha jut pénz a hangszerek felújítására, cseréjére. Pecze Gábor reméli, hogy a cél elérésében támogatóra lel a zenekar az önkormányzatban. Hangyái — Amikor 89-ben idejöttem, azt mondták, olyan lesz, mint egy álom, de rövidesen rémálom lett belőle - emlékszik vissza tamási indulására az apai ágon szlovák származású Uhrln János (58), a Koppány SE bringásainak edzője, aki 1958-ban maga is országos bajnok volt — 1998: országos olimpiai sprint csapatversenyben első a Koppány SE ifjúsági csapata (Papp Csaba, Kun Attila, Marosi Norbert), a 4000 méteres üldözőben Szollár Mártonnal kiegészülve 2. helyezés, az 1000 méteres ál- lórajtos időfutamban 3. Marosi, 4. Kun, a serdülők sprintversenyében 2. Szollár, a debreceni országos időfutam-bajnokságban 3. Marosi... - sorolja a kis szakosztály nagy eredményeit Uhrin János, aki edző-menedzser- gyúrószervízelő egy személyben. A kis létszámú és szerény költségvetésű kerékpár-csapat idén országosan holtversenyben tizedik egy olyan nagynevű ellenféllel, mint a KSI, maga mögé utasítva például a szekszárdi kerékpárosokat. Pedig nem így indult, legalábbis az edző tamási pályafutása. Az ötvennyolc éves mester 1958-ban országos bajnok is volt NDK-s Diamant-kerékpárjával, s bár 1961-ben egy balesetben maradandó sérülést szenvedett, tovább űzte a sportot. 1967-től edzősködik, Békéscsabán, az FTC-nél, Vácon. 1989-ben nagy ígéretekkel csábították Tamásiba, a Széchenyi Téesz- nél kapott sportállást. A rendszerváltás után azonban megkapta az obsitot, három évig munkanélküli volt, majd üres zsebbel kényszervállalkozó lett, és kerékpárüzletet nyitott. A sikereket azonban nem gátolta, hogy az eltelt csaknem tíz évben a tamási kerékpársportnak nem emeltek diadalívet. („Én megmondtam régen a polgármesternek is: nem attól lesz híres Tamási, hogy maga a polgármester, hanem például ezektől a srácoktól”.) A jó szerepléshez nagyfokú fanatizmus, és nagyon kemény edzésmunka kell - mondja Uhrin János -, bár a fiúk azt mondják, az utóbbi időben sokat puhultam. A technikáról annyit: „nekünk nem nyugatra kell menni, mert ott már a rajtnál félórás hátrányban vaA Koppány SE 1998-as országos ifjúsági bajnokcsapata: Papp Csaba, Kun Attila, Marosi Norbert. gyünk, annyival jobbak a kerékpárjaik.” Tamásiban van három húszéves gép, de versenyeznek egy 1952-es járgánnyal is. Igaz, azzal Helsinkiben olimpiát nyertek. A srácok szlovén, osztrák, szlovák versenyeken sok dobogós helyezést hoztak haza az öreg kéfkere- kűekkel is. „Sőt, külföldön lassan jobban ismernek minket, mint Tamásiban” - érződik ki a panasz az edző hangjából. Az utóbbi két-há- rom évben egyre kevesebb gyerek jön, hogy szeretne bringázni, pedig ez valamikor „prolisport” volt. Kicsi a város, kevés a szponzor, nehezebb motiválni a versenyzőt. Van olyan egyesület, ahol harmincezer forintot kap a versenyért az a gyerek, akit egy tamási bármikor megver - mondja az edző. A csapat már decemberben elkezdte a jövő évi felkészülést. A kilátások: Szollár Marci sprintben nagy ígéret, Kunnak van esélye részt venni a poprádi terep vébén, Marosi pedig kijuthat a pálya-világbajnokságra. I (Folytatás az 1. oldalról.) Ez azt jelenti, hogy a vesén kívül-belül sok ciszta j nő, ami addig roncsolja a I szervet, míg az végül leáll. I Bár azt mondják, hogy „csak” az utódok ötven százaléka örökli, de nálunk sajnos már a lányomnál, sőt az első osztályos I kisunokámnál is kimutat- I ták a rendellenességet. A nagyanyám 28 éves volt amikor veseelégtelenség- | ben elhunyt, édesanyám 49 I éves korában, az első művesekezelése után halt * meg.- Hogy lehet Damoklész | kardjával a feje felett élni? — Hozzá lehet szokni. | A veleszületett vesebeteg- . ségek annyival „jobbak” a szerzetteknél, hogy időben el lehet kezdeni a kezelést. A túlélést nagyban | befolyásolja, hogy hol él i| az ember. Nekem az első műtétem 28 éves korom- | ban volt, akkor a doktornő azt mondta, maximum 50 évre számíthatok. Azóta szerencsére sokat fejlő- | dött az orvostudomány, kiépültek a dialízis köz- | pontok, megkezdődtek a | transzplantációs műtétek. — Könnyen rászánta ma- S gát a szervátültetésre? — Ha élni akartam, már ; pedig nagyon akartam, nem volt más választásom. Előtte hét hónapig művesén voltam, még előbb pedig másfél évig fehérje diétán. Ötven kilóról, negyvenre fogytam le, önmagam árnyéka voltam. Az új vese nekem az életet jelen- : tette. — Hol operálták? — Pécsett, a SOTE 1. számú sebészeti klinikáján, dr. Kalmár Nagy Károly adjunktus végezte a műtétet. | Nagyon akartam, hogy sikerüljön, bíztam benne. Előttem volt pár eset, amikor meghalt a beteg, kérdezték, hogy nem gondoltam-e meg magam? Mondtam az adjunktus úrnak, csinálja csak nyugodtan, gyakoroljon, hogy mire a lányomat kell műteni, addigra minden tökéletes legyen. — És sikerült. — Elsőre nem, a műtét után másnap leállt az új vesém. Elvittek az urológiai klinikára, amikor nem sike- I rült megoldani a problé- j mát, másodszor is megi )pe- ráltak, kiegyenesítették a I vesevezetéket. Azóta mű- ; ködik Hermina -, mert szokás szerint nevet adtunk a vesének -, de ezt lekopogom. Vese-ügyben babonás ■ vagyok.- Ki volt a donor, kitől j kapta a vesét?- Egy autóbalesetben elhunyt 41 éves nőnek köszönhetem „Herminát”.- Meddig működik egy beültetett vese? — Ötven százaléka általában öt éven belül kilökődik, tíz év után nagyon ritka, hogy benn marad. A transzplantált szerv nem épül be a szervezetbe, az immunrendszert kell legyengíteni, hogy ne lökőd- jön ki. Ezért kell az ilyen betegeknek nagyon vigyázniuk, mert számukra minden fertőzés, egy vírusos influenza is végzetes lehet.- Ön betegsége ellenére » igen aktív, elnökségi tagja a Vesebetegek Egyesülete Országos Szövetségének és elnöke a szekszárdi egyesü- 1 leinek. — Segítenünk kell egymáson, ezért alakult ez az J érdekvédelmi szervezet, j Transzplantáltak és dialízises betegek a tagjaink. Megpróbálunk tanácsot adni a műtét utáni beilleszkedésben, összejöveteleket 1 szervezünk. Sokat jelent ha az ilyen betegségben szenvedők megisme i i k egymást, tudják, hogy a másik miként oldja meg a problémáit. A dialízises betegek géphez vannak kot ve, hetente háromszor I négy órán át tart a kezeié- 1 sük. Hogy kimozdítsuk I őket ebből az elszigeteli ségből, kirándulásokat csa- § ládos összejöveteleket szervezünk. — Szokott tenni fogadalmat újévkor? — Igen, a műtétem óta minden szilveszterkor szilárdan elhatározom - most is így tettem - , hogy a következő évet is végigélem, méghozzá ezzel a vesével. Szeretném látni ahogy Peti, I az unokám felnő. F. Kováts Éva áJaiaí jjjajjiaii
