Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-24 / 301. szám

1998. december 24., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A református egyház szervezésében Kárpátaljáról Nagydorogra A Beregszászhoz közeli Ba- dalók községből a napokban gyerekek érkeztek Nagydo­rogra. A kárpátaljai telepü­lés kisdiákjai a református egyház szervezésében Üdül­hetnek Tolna megyében. Az ott élő családok házait el­kerülte az ár, ám B adalékon és környékén főként a termő- területeket árasztotta el a víz. A termésből semmi sem ma­radt. A kárpátaljai gyerekeknek nagydorogi és a környező te­lepüléseken élő családok ad­nak ideiglenes otthont. Kü­lönböző, változatos progra­mokat szerveznek nekik. Közülük szinte senki sem járt még külföldön, így több, mint egyhetes „nyaralásuk” nagy élményt jelent majd mindannyiok számára. A negyven főből álló csoport tagjai január első napjaiban mennek haza. -garay­Diák labdarúgó torna Méhecske kupa Bonyhádon ír Bonyhádi sikerrel zárult a hagyományos Méhecske te­remlabdarúgó torna, melyet a Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskolában rendeztek meg. A Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola Iskolai Sportköre és a Völgy ségi Takarékszö­vetkezet tornáján az 1986. május 31. után születettek ve­hettek részt. A meghívott völgységi iskolák közül a bonyhádi kettes, a Vörös­marty és a Széchenyi vala­mint a kisdorogi, a lengyeli, a nagymányoki és a teveli ne­vezett a versenyre. A tornát a Széchenyi iskola nyerte a házigazdák „b” csa­pata előtt, a harmadik helyet a kettes iskola, a negyediket a Vörösmarty „a” csapata sze­rezte meg. A legeredményesebb játé­kos Brandt Huba, Vörösmarty iskola tanulója, a legjobb ka­pus a szintén a Vörösmarty- ban tanuló Miklós Gábor lett, a legjobb játékosnak Miklós Lászlót, a Széchenyi iskola diákját választották. -I -s Hírek Karácsonyi műsor Az attalai önkormányzat ka­rácsonyi műsort rendez a köz­ség lakói számára december 26-án, szombaton délután 14 órától a művelődési házban, melyen óvodások, iskolások, helybeli fiatalok és a falu népdalkórusának tagjai lép­nek színpadra. Focitorna A dombóvári térség általános iskoláinak alsótagozatos diák­jaiból szervezett focicsapatok részére „Karácsonyi Kupa” labdarúgó teremtornát ren­deznek december 27-én, va­sárnap a kaposszekcsői sport- csarnokban. Zárva a művház Dombóváron karbantartás miatt zárva lesz a művelődési ház mától, december 24-től január 3-ig, vasárnapig. A könyvtár december 28-án, 29-én, 30-án 9 és 18 óra között várja látoga­tóit. Borszentelés Megszentelik az új bort a szek­szárdi újvárosi templomban a vasárnap, december 27-én a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmisén Jézuska-köszöntő Várdombon Századeleji hagyomány sze­rint december 24-én délután indultak útjukra a várdombi betlehemező gyerekek, a „Chriskindl-Spiel” szereplői. A Jézuska-játékban résztve­vők a templom előtt gyülekez­tek és Bátaszék irányába in­dulva minden házhoz beko­pogtattak. A fogadós, a játék egyetlen fiúszereplője meg­kérdezte a háziakat: „Terfe die Chriskindl-Madl ’reikumme?” Bejöhetnek a Jézuska-lányok? A válasz többnyire igen volt, így a gyerekek bementek és előadták a karácsony előtti he­tekben betanult játékot. A sze­replők: Mária, József, Jézuska, fogadós, négy angyalka, csil­lagvivő, narrátor, akik a foga­dóst leszámítva mind lányok voltak. A gyerekek életkora 12-15 év, a Jézuskát megsze­mélyesítő kislány valamivel fiatalabb, 8 év körül volt. E régi hagyományt elevení­tették fel öt évvel ezelőtt elő­ször, amikor Kiss Tamásné - kinek könyvalakban is megje­lent gyűjtése a hagyományok­ról, szokásokról - betanította a betlehemező játékot az iskolás gyerekeknek. Az idén, tegnap délután mentek a gyerekek, járták a falut, s köszöntötték a helybelieket karácsony alkal­mából. Pt FOTÓ: GOTTVALD Halvásár A karácsonyi bevásárlás egyik utolsó állomása a hal beszerzése. Mindenütt sokan álltak sorba, hogy megvegyék az alapanyagot a halászléhez, amit szentestén tálalnak az ünnepi asztalra. Hal volt bőven, az árak viszont változóak voltak. A Czikk Halas Kft. szekszárdi üzletében (képün­kön) igen kedvezményes, 390 forintért lehetett pontyot vásárolni, emellett volt még szürke har­csa,' a tolnai üzletben kárász. A szekszárdi piac­téri halárusnál 550 forintért kínálták a pontyot, itt is volt szürke harcsa, kárász, és széles választék a félkész termékekből. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Öt százalékkal nő a vízdíj Simontomyán Adó- és vízdíjemelésről dön­tött keddi ülésén a simontor- nyai képviselő-testület. 1995 óta nem emelte a város a kommunális adót, most ötven illetve harminc százalékkal nő az adófajta. Lakóingatlanok után az ed­digi évi 3000 forint helyett 4500 forintot, a présházak után 2000 helyett 3000 forin­tot kell fizetni. Határoztak ar­ról is: jövőre kidolgozzák az idegenforgalmi és az építményadó bevezetésének módját. Ezt a két adót 2000- től vetné ki az önkormányzat. A vízdíj szerényebben, öt százalékkal emelkedik jövőre, egy köbméter ivóvíz ára 100 forint, a szennyvízelvezetés díja szintén 100 forint lesz. Januárban foglalkozik a kép­viselő-testület két másik dön­téssel: a város részletes ren­dezési tervével összhangban tárgyal az ipari parkra bea­dandó pályázatról, és vissza­tér egy helybeli vállalkozó ál­tal tervezett kábeltelevíziós hálózat ügyére. Vakáció-indító program Aki ott volt, jól érezte magát Lehet, hogy a téi szünidőt nem várták az iskolások? Elképzelhetetlen! A Szünet­elő elnevezésű, téli vakációt köszöntő bonyhádi rendez­vényen mégis alig három­százan fordultak meg. A Rádió Bonyhád stábja által szervezett program ennek ellenére színesnek ígérke­zett, és a megjelenteket jó­kedvre derítette. A kisiskolásokat tömegesen megmozgató aerobic-os beme­legítés, majd a fogócskák és ügyességi játékok megalapoz­ták a jó hangulatot. A Titti Corsi Dance Club bemutatója valószínűleg sok új hívet szer­zett a táncnak. A mórágyi álta­lános iskola Mitugrász ugrókö­teles csoportja rövidke múltra tekint vissza, de bemutatójuk­kal bebizonyították: nem az idő, hanem a szorgalom a leg­fontosabb a tanulásban. A Bonyhádi Közgazdasági Szakközépiskola mazsorett- csoportja most lépett fel elő­ször nagyközönség előtt, máris nagy sikerrel. A Holló együttes műsora összecsattintatta a tenyereket, a megújult helybéli Utazók együttes bemutatkozása is si­kert aratott. A középiskolások sorversenyében a legnagyobb sikere annak a feladatnak volt, amikor a fiatalok lufikat kellett kidurrantsanak úgy, hogy a pá­lya végére érve ráültek. A Szünet-élő fő attrakciója a G-Play együttes fellépése lett volna, valamint a rádiós­zenész kosárlabda-mérkőzés. A zenekar vezetőjének tele­fonhívásából kiderült, hogy csak estére tudnának Bony- hádra érni, ugyanis „belemen­tek” az autójukba, és elhúzó­dott a helyszínelés. A kosár­meccs azonban nem maradt el, a gimnazista fiúk felvették a harcot a rádiós-zenész csa­pattal, és bizony leiskolázták őket. A Télapó a rendezvényt egyre apadó zsebbel követte végig, a szaloncukrok ugyanis a gyerekekhez vándoroltak. A rendezvény bevételét a bony­hádi Nagycsaládosok Egyesü­lete tagjainak karácsonyára ajánlotta fel a Rádió Bony­hád. mr. di ü ll Évszázados világelső a Gemenc Rt. területén élő gímszarvas populáció Ezt a kincset meg kell őrizni Egy természetvédelmi terü­letre még fokozottabban igaz, hogy az ember a Földet nem a szüleitől örökölte, ha­nem unokáitól kapta köl­csön. A Gemenci Erdő- és Vadgaz­daság Rt. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdőségében mintegy negyvenezer hektár, zömében természetvédelmi terü­leten gazdálkodik. A részvény- társaság 85 ezer hektáros vadász- területe a Duna völgyének sajá­tos növény- és állatvilágát repre­zentálja. Élővilágát mindeddig részben sikerült megóvni a civi­lizáció ártalmaitól. Várják a vadászokat A vadászat az ember ősi megél­hetési és életformája volt. Szen­vedély, ami egyidős a történe­lemmel. Gemenc rendkívül jó szarvas élőhely, ami a területnek évszázados világelsőséget bizto­sít. Az itt élő gímszarvas-popu­láció már több világrekord tró­feát adott. Az első világrekorder szarvasagancsot a múlt század­ban Szálkán zsákmányolták, a legutóbbit pedig 1986-ban Kara- pancsán. Gemenc vadászterüle­tén évente 10-15 tíz kilogramm­nál nagyobb agancssúlyú szar­vasbikát lőnek ki. Jelentős az őz- és a vaddisz­nóvadászat is. Itt található az or­szág egyik legnagyobb fácán- törzstenyészete. A gazdaság va­dászterületein egy szezonban 2500-3000 nagyvadat ejtenek a vendégvadászok. A területen 9 vadászház teljes komforttal várja a pihenni és vadászni vágyókat. A Duna-Dráva Nemzeti Park első tanösvénye a gemenci erdei kisvasúira épül. A nyáron váro­kozáson felüli számban vették igénybe gyermek és felnőtt cso­portok a kisvasutak hogy a va­rázslatos ártéri erdőt közelebbről megismerhessék. Környezetvédelem A fakitermelés és feldolgozás adja a társaság éves árbevételé­nek 70-80 százalékát. Évente 150 ezer köbméter fát termelnek ki, amelynek döntő többsége nemesnyár, hazainyár, fűz és akác. A társaság a térség erdő- gazdálkodást is folytató földtu­lajdonosai számára erdőgazdál­kodási szakszolgáltatásokat is ajánl. A Gemenc Rt. a térség fontos gazdálkodó szervezete, e mellett jelentős energiát fordít arra, hogy a környezet- és természet- védelem szakembereivel, hivata­laival együttműködve alakítsa ki jövőképét. Az egyedülálló ter­mészeti értékek védelme, ápo­lása mellett kell a gazdálkodást folytatni, amit csak az érdekek egyeztetése és folyamatos figye­lembevétele mellett lehet meg­tenni. Orwadászok támadása Az orvvadászat egyidős a vadá­szattal. de ami az idén a gemenci erdőben történt, az megdöbbentő. Az erdészek és hivatásos vadá­szok már nyolc szarvastetemet ta­láltak, amelyeket orvvadászok a trófeájáért lőttek le, zömmel a szarvasbőgés időszakában. Hal­lani lehetett olyan hangokat is, hogy vaklármáról, vagyis elhul­lott állatokról van szó. Ä tények a feltételezést cáfolják. A szarvasok az egymás közötti hatalmi harc­ban ritkán vetnek be lőfegyvert. Valamennyi tetemben megtalál­ták a lövedéket. Igazi vadász a megsebzett állatot nem hagyja a sorsára, az erre kiképzett vadász­kutyák segítségével felkutatja. Többnyire nem is vittek el mást, mint az állat fejét, amelynek levá­gásához megfelelő szerszám és szakismeret kell. Az értékesítés sem egyszerű, jogos hát a feltéte­lezés, hogy jól szervezett üzletág állhat a háttérben, még az is el­képzelhető, hogy a trófeákat, amelynek kilövéséért akár 20 ezer márkát is megfizet a vendég-va­dász, külföldön értékesítik. (43649)

Next

/
Oldalképek
Tartalom