Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-21 / 298. szám
1998. december 21., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Kevés volt a plusz fél százalék A szakszervezetek elvetették a MÁV ajánlatát A vasutasdolgozók és a MÁV Rt. vezetői a tegnapi ünnepnapot is a tárgyalóasztal mellett töltötték. Új bérajánlatot tett a MÁV vezérigazgatója a három reprezentatív szakszervezet vezetőinek a vasárnap folytatódó vasutas-bértárgyalásokon. Sípos István bejelentette: a hatékonyság javulásához kötve a MÁV további 0,5 százalékos keresetnövelést hajlandó vállalni. így a munkaadó negyedik ajánlata: 13 + 1,3 százalékos bérnövelés 1999-re. A vezér- igazgató a tanácskozáson hangoztatta, reméli, hogy ez az ajánlat kielégíti a szakszervezeteket, és elállnak a figyelmeztető sztrájktól. A MÁV-nál minden 1 százalékos béremelés több mint 500 millió forintos kiadástöbblettel jár. A társaság évente 45 milliárd forintot fordít bérekre, amit még terhel ennek az összegnek a társadalombiztosítási járuléka is. A korábbi gyakorlattól eltérően három éve ezt is pontosan fizeti a vasúttársaság. A vezér- igazgató hangoztatta: megalapozatlan ígérgetésekkel nem veszélyeztethetik a kialakult bizalmat, de remélik, hogy az érdekképviseletek is engednek nyilvánvalóan nem fedezhető bérkövetelésükből. Az érdekképviseletek tegnap is üléseztek, s tárgyaltak a MÁV utolsó ajánlatáról. Végül úgy döntöttek: nem állnak el a figyelmeztető sztrájktól. Emelik a katonák bérét Az idei 122,8 milliárdhoz képest 1999-ben 164,5 milliárd forintot fordíthat a szaktárca honvédelmi kiadásokra - tudtuk meg Erdélyi Lajostól, a HM szóvivőjétől. Ez megfelel a NATO-csatlako- zási tárgyalásokon tett magyar ígéretnek, amely szerint évente legalább 0,1 százalékkal emeljük a védelmi kiadások nemzeti össztermékből való részesedését. A szóvivő szerint csak a parlamenti zárószavazás pillanatában dől majd el, hogy az állami büdzséből rendelkezésre bocsátott pénzt pontosan hogyan osztják el, de a rendezőelvekről már korábban határoztak. Biztosnak tűnik például, hogy több mint 9 milliárdot szánnak a hivatásos állomány szolgálati törvény szerinti bérezésére, tehát a katonák átlagosan 19 százaléknál nagyobb béremelésre számíthatnak. Az összes kiadás 16,4 százalékát fejlesztésre fordítják, de jelentősebb összegeket kell áldozniuk egyebek mellett a kiképzőbázisok, laktanyák fenntartására és a honvédség kötelékébe tartozók életkörülményeinek javítására is. Mint megtudtuk, jövőre két nagy beruházás járul hozzá a haditechnika korszerűsítéséhez: kiépül a kis- és középmagasságú Mistral légvédelmi rakéta- rendszer és lezárul a telefonbeszerzési tender is. Már az év elején hozzálátnak a honvédségi gépjárművek cseréjének megtervezéséhez, noha a mintegy 20 ezer vegyes használatú autóból álló park megújítása akár több évet is igénybe vehet. Takács Mariann Az MDF alapítói a párt jövőjét elemezték SZDSZ: egy nem, négy igen A szabaddemokraták ügyvivői rendkívüli ülésükön határoztak arról, hogy mely törvényjavaslatokat támogat az SZDSZ. Az MDF alapítói ugyanakkor leszögezték: ismét szükség van a lakiteleki értékekre. Az SZDSZ nem lát lehetőséget a kormány hatáskörét bővítő, az Országgyűlés ellenőrzési jogát szűkítő alkotmánymódosítás megszavazására. Ügyanakkor továbbra is készek támogatni minden olyan törvényt, amely az ország euro-atlanti csatlakozását szolgálja - derül ki abból a közleményből, amelyet szombaton, az SZDSZ Ügyvivői Testületének rendkívüli ülése után bocsátottak ki. A szabaddemokraták az Országgyűlés következő ülésén megszavazzák a honvédelmi törvény, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosítását, valamint a nemzetbiztonsági felügyeletről szóló törvényt. A Magyar Demokrata Fórum alapítói által szervezett szombati zártkörű tanácskozáson többen szóltak arról: az lenne az ésszerű, ha az MDF segítségével szélesebb összefogás alakulhatna ki a közel álló pártok között - közölte a megbeszélést követően Bíró Zoltán, a párt első elnöke. Az MDF jelenével és jövőjével foglalkozó szellemi fórumot Bíró Zoltán, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Le- zsák Sándor szervezte. Több támogatásra számíthat a vidék Remélem, hogy a döntések, amelyek Pápa városát érintik, világosan mutatják a kormányzat szándékát, miszerint véget szeretne vetni annak az időszaknak, amikor Budapesten úgymond elsőrangú, vidéken pedig másodrangú állampolgárok élnek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati, pápai látogatása során. Orbán Viktor kétnapos vasi és Veszprém megyei utazása során ellátogatott Szombathelyre és Pápára is. A fideszes irányítás alá került vasi székhelyen ígéretet tett arra, hogy a kormány egymilliárd forinttal támogatja a megyei levéltár felújítását. A látogatást követő sajtótájékoztatón kijelentette: fél év alatt sikerült megteremteni a feltételeit, hogy minden olyan település számíthasson kiemelt támogatásra, amely korábban valamilyen okból méltánytalan helyzetbe került. Nyomatékosan aláhúzta: először a pazarlást és a közpénzek elszivárgását kellett felszámolni, majd az ésszerűtlenül drága fővárosi beruházásokat felülvizsgálni. Amit lehetett olcsóbbá tettek, amit nem, mint a negyedik metró vonal építését, azt leállították. Lehetségesnek tartja, azt is, hogy egyszer már elutasított pályázatokat újrabíráljanak, s ha a célok ésszerűek és méltók a megvalósításra, megítéljék a célzott támogatásokat. Pápai látogatásán bejelentette: a kormány 991 miihó forintot szán a város kórházának korszerűsítésére. Ellátogatott a lehangoló állapotú Esterházy- kastélyba is, amelyet a helyiek szeretnének a millenniumi program keretében mintegy félmilliárd forintért felújítani. A miniszterelnök támogatja a pápaiak jogos igényét, s megígérte, a vonatkozó döntés január 15-ig meg is születik.- A nyolc év böjt után, amelyet a címzett támogatások ügyében például Pápa városának is el kellett szenvednie, most méltányosabb esztendők következnek - jelentette be Orbán Viktor. Területi érdekképviselet is lehet az Országgyűlésben Készül a közigazgatás reformja A kormány közigazgatási koncepciójában nagyobb szerepet kapnának a megyék, a területi alapon szerveződő közigazgatás és a helyi érdekképviseletek. A koncepció jól illeszkedik ahhoz a nemrégiben nyilvánosságra hozott tervhez is, amely szerint a kormány a következő ciklustól az Országgyűlés létszámának jelentős csökkentésére kíván javaslatot tenni. Hamarosan elkészülnek azok a tanulmányok, amelyek alapján eldől, hogy miként kell átszervezni a megyei közigazgatási hivatalokat - közölte Szegvári Péter, a Miniszter- elnöki Hivatal helyettes államtitkára, s hozzátette: megvizsgálják, hogy nem vehetne-e át közfeladatokat a privát szféra. A helyettes államtitkár szerint amennyiben e feladatok egy részét átadhatnák, a közigazgatás olcsóbbá és kisebb létszámúvá válna.- A regionális szinten átszerveződő közigazgatási hivatalok hatékonyabban tudnának ellátni bizonyos, ma még kormányzati feladatokat - véli Szegvári. Az államigazgatási szakember szerint a létrehozandó új rendszerben a régiók nem a megyéktől vonnának el kompetenciákat, hanem a kormányzattól. Ez tehát nem centralizáció, hanem decentralizáció lenne, szögezte le. Szegvári elmondta azt is: a régiók megerősítése a választási eljárás oldaláról is megközelíthető. Véleménye szerint ugyanis a jelenlegi választási rendszerből hiányzik a területi érdekképviselet, tekintve, hogy a pártok nem területi alapon szerveződnek, így az Országgyűlésben sem jelenhet meg a területi érdekek markáns képviselete. A helyettes államtitkár szerint a területi érdekképviselet hangsúlyosabb megjelenítése egybeesik a kormányzatnak a parlamenti képviselők létszámának csökkentésére vonatkozó elképzelésével is.- A középszintű közigazgatás reformját nem lehet késleltetni, ezért legkésőbb 1999 végéig olyan rendszert kell kialakítani, amely megfelel az Európai Unió elvárásainak is - emelte ki a helyettes államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet: a kormány jelenleg nem teheti meg, hogy a megyei önkormányzatok helyett regionális önkormányzatokat alakít ki, mert ezt a kérdést az alkotmány szabályozza. Kétszáz gépkocsitolvaj bukott le az ellenőrzésen Nőtt a tiltott határátlépések száma Jelentősen, mintegy hatvan százalékkal emelkedett az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények száma az idei év első tíz hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Az esetek többsége tiltott határátlépés volt. Tiltott határátlépésért, vagy annak kísérletéért az idei év első tíz hónapjában közel kilencezer eljárás indult, szemben az elmúlt esztendő azonos időszakával, amikor csupán mintegy hatezer esetben kellett intézkedniük a határőröknek. A határsértők úti célja rendszerint valamelyik nyugat európai ország, ezért elsősorban az osztrák, a szlovén, illetve a szlovák határszakaszokon próbálnak kijutni az országból - tájékoztatta lapunkat Krisán Attila, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Nőtt az elfogott ember- csempészek száma is. Az első tíz hónapban 418 személlyel szemben intézkedtek, míg tavaly 265 elkövető ellen indítottak büntetőeljárást. Az idén eddig kétszer annyi, a rendőrség által keresett személyt fogtak el a határőrök mint tavaly, és csaknem háromezer esetben fedeztek fel közokirat-hamisítást, közel kétszáz személyt pedig gépkocsilopás miatt adtak át a rendőrségnek. A felderítési eredmények szembetűnő javulása összefügg a tavaly év végén hatályba lépett határőrizeti törvénnyel, amely nyomozati jogkörrel is felruházta a testületet. A szóvivő szerint a határőrségnél újonnan felállított bűnügyi felderítő szolgálat máris bebizonyította létjogosultságát. (stefanits) Új-régi elnök. A küldöttek nagy többsége ismét Sándor Lászlót, az egyetlen jelöltet választotta meg a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége elnökének a konföderáció kongresszusán. Az eddigi elnök a 478 érvényes szavazatból 455-öt kapott. A szakszervezeti küldöttek szombati tanácskozásukon tiltakoztak a Munka törvénykönyve példátlanul munkavállaló-ellenes módosítása miatt. Magyar Örökség-díjak. Tizenharmadik alkalommal, az állampolgárok ajánló szavazatai nyomán adták át szombaton a Magyar Örökség-díjakat. Ezúttal Szent-Györgyi Albert, Ká- nyádi Sándor, Melis György, Egry József, Kemács Gabriella és B. Farkas Tamás, Várkonyi Nándor és Erdélyi Zsuzsanna teljesítményét értékelték úgy, hogy az része lehet láthatatlan szellemi múzeumunknak. Együtt a környezetért? Az MSZP szerint a környezetvédelmi tárca nem harcol eléggé a felügyelete alá tartozó terület forrásainak csökkentése ellen, és elzárkózik az ellenzékkel való szakmai együttműködéstől, politikai üggyé téve a környezetvédelmet. Erről Baja Ferenc, az MSZP-frakció illetékes munkacsoportjának vezetője, korábbi környezetvédelmi miniszter beszélt szombaton, a holland Alfred Mozer Alapítvány konferenciája után. Egészségi ügy. Az elképzelések szerint havonta, illetve hathetenként esnének át orvosi vizsgálaton a prostituáltak, ha az Országgyűlés felhatalmazza az érintettek egészségügyi ellenőrzésének szabályozására a szaktárcát - közölte Ralovich Béla, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Házkutatás Császárnál. A rendőrség szombaton házkutatást tartott a halálos közúti balesetet okozó Császár Elődnél. Az ismert popsztár csütörtökön délután okozott közúti balesetet a fővárosban, s ennek következtében életét vesztette egy 25 éves rendőr főhadnagy. Az orvos szakértői vélemény marihuánát és szintetikus kábítószer nyomait mutatta ki Császár vizeletében. Heroinfogás Nagylakon. Több mint 3 kilogramm heroint foglaltak le a vámosok vasárnapra virradó éjjel Nagylakon - közölte Bunyevácz Miloje őrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség illetékes megyei szóvivője. Elhunyt Miké András Kos- suth-díjas kiváló művész^ az Operaház örökös tagja, és nyugalmazott főrendezője. A művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti. Engedély nélküli pomádék Korántsem mindegy, hogy milyen kozmetikumot pakolunk a bőrünkre. Lejárt-e a szavatossága, s egyáltalán: rendelkezik-e engedéllyel? A vásárlói panaszok számának gyarapodása indokolta, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség átfogó ellenőrzést végezzen a kozmetikai cikkek piacán. A tíz megyében nemrég befejezett vizsgálat szerint a leggyakoribb kifogás az egészségügyi megfelelőséget tanúsító, úgynevezett OÉTI-engedélyszám hiánya volt. Mintegy 17 ezer terméket vettek górcső alá a fogyasztóvédők, s a legrosszabb eredményt e tekintetben Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Vas, és Komárom-Esztergom megyében tapasztalták. Hiányzott az engedélyszám az AVON és a Chanson Dean tusfürdő, a Bettina Barty és a Thetis fürdősó, valamint a Cold krém termékekről. Természetesen elfogadhatatlan az „OÉTI- engedélykiadás folyamatban” feliratozás is. Általános vélemény, hogy a kereskedők tájékozatlanok, nem tudják, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk. Pedig „a gyártónak vagy a forgalmazónak a számlán, illetve a kísérőlevélen kell nyilatkoznia arról, hogy a termék eredeti címkéjén feltüntetett OÉTI-enge- dély érvényes.” Számtalan kifogást találtak a kötelező jelölésekben is. Gyakran nem lehetett megállapítani egy-egy számról, hogy az a gyártási szám, vagy a lejárat dátuma volt. Békés megyében találták a legtöbb lejárt értékesítési idejű terméket (Aqua Fresh fogkrém, Pond’s és Oil of Olaz krém). Gyakran felejtik el a minőségmegőrzés időtartamát. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a magyar nyelvű címke a termék elválaszthatatlan tartozéka. A tapasztalatok szerint mégis számos forgalmazó csak szórólapon csatolja a termékhez a tájékoztatót. Az országos vizsgálat során az ellenőrzött 232 kereskedelmi egység 83 százalékában tapasztaltak hiányosságokat a fogyasztóvédők. Hetvenöt esetben tiltották meg a kozmetikumok árusítását és 120 pénzbírságot szabtak ki. Cs. J. Kéziratok a könyvtárnak. A magyar kulturális örökség gazdagítása érdekében több mint 12 millió forint értékben 201 kéziratból álló gyűjteményt vásárolt a kultusztárca a Központi Antikváriumtól, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár igazgatója vett át Hámori József minisztertől. fotó: feb/kallus györgy
