Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

1998. december 2., szerda Magazin 7. oldal Chagall-képek rejtélye Marc Chagall zsidó származású festőt, akit a szovjet érában csak becsméreltek, ma már nagyra becsülik szülőhazájában Fehér­oroszországban és szülővárosá­ban, Vityebszkben. Ebben a fes­tői kelet-belorussziai városban, ahol 1887-ben látta meg a napvi­lágot, a neki szentelt múzeum nem tud elszámolni 15 művének hollétével. „Nagyon meglepett bennün­ket az eltűnésükről szóló hír. Egy svájci kurátor tájékoztatott erről bennünket, de Belorusszi­ában senki nem látta ezeket a műveket. A múzeumban soha nem voltak, és annak sincs nyoma, hogy eladták vagy el­ajándékozták volna őket”, idézte a Reuters a fehérorosz kulturális miniszter-helyettest. A hiányzó műveket azonban - feltételezések szerint - mégis­csak kiállították a múzeumban a többi 20 műalkotással együtt, amelyeket az 1985-ben elhunyt festő unokája, Meret Meyer Gräber ajándékozott nagyapja szülővárosának. Marc Chagall Párizsban ta­nult az első világháború előtt, és az 1917-es bolsevik forrada­lomnak kezdetben örült, de 1922-ben elhagyta a Szovjet­uniót. Először az Egyesült Ál­lamokba ment, majd végül Dél- Franciaországban telepedett le. A szovjet vezetők szisztemati­kusan becsmérelték a zsidó té­mákat megelevenítő emigráns művészt, nem akarták, hogy al­kotásai az érdeklődés közép­pontjába kerüljenek. A belorusz múzeumokban hosszú évekig egyetlen festményét sem állítot­ták ki, és a szovjet kézikönyvek­ben francia művészként említet­ték. Nem válhatott valóra álma, hogy a szovjet vízum megszer­zésével járó megaláztatástól mentesülve térhessen vissza szü­lőhazájába. 1985-ben halt meg, abban az évben, amikor Mihail Gorbacsov hatalomra került. Mihail Gorbacsov peresztroj­kájával, majd a szovjet hatalom összeomlásával a világhírű festő fokozatos elismerésre talált szü­lőhazájában is. Vityebszkben múzeumot szenteltek alkotásai­nak, és két évvel ezelőtt megnyi­tották a nagyközönség előtt azt a házat, ahol kora ifjúságának legnagyobb részét töltötte. Magyar Bécs Könyv a magyarokról Bécsben A tőzsgyökeres bécsiek számára is meglepő adatokkal szolgál új könyvében Johann Szegő - az 1956 óta Ausztriában élő, és Bécsben intézménnyé vált idegenvezető Szegő János. A Magyar Bécs című, hétfő este a bécsi magyar nagykö­vetségen nagy sikerrel bemu­tatott könyv - mint az alcíme is mutatja - piros-fehér-zöld nyomok után kutat az osztrák fővárosban. A németnyelvű kötet elsősorban a bécsi olva­sóknak szerezhet meglepetést, hiszen a magyarok között közkeletű gondolat, hogy ma­gyarok mindenhol voltak és vannak, s sokan közülük igen sokat tettek a befogadó orszá­gukért. Minden magyar kisgyerek is ismeri például Kölcsey Fe­renc híres sorát, miszerint „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”. Az már kevésbé ismert, hogy a bécsi polgárok 1483-ban héthetes fegyverszünetben állapodtak meg Mátyás királlyal, hogy nyugodtan leszüretelhessék a szőlőt, mielőtt a magyar fekete sereg bevonult Bécsbe. Az együttélés sem lehetett valami szörnyű, hiszen Heltai Gáspár (igaz, hogy 90 évvel később) azt írta: Mátyás rengeteg élelmiszert hozatott Bécsbe, s meghagyta a bécsi polgárok privilégiumait. Az is közismert - legalábbis Magyarországon milyen nagy szerepet játszottak a csá­szárság, de Magyarország éle­tében is Mária Terézia magyar testőrei. A szerző szerint Má­ria Terézia odafigyelt a ma­gyarok érzületeire is, hiszen 1764-ben bevezette második legmagasabb kitüntetésként a Szent-István Rendet, valamint 1771 -ben Raguzából (ma Dubrovnik) elhozatta a Szent Jobbot (Szent István király jobb kezét) Bécsbe, majd pe­dig az ereklyét Budára vitette. A szerző megemlékezik Széchenyi István Herren- gasse-ban található szülőházá­ról, valamint döblingi házáról, amelyben meghalt 1860-ban. Szegő nem tagadja, hogy az 1848-49-es forradalom után üldözték a magyarokat, de azt is megemlíti, hogy 1855-ben Magyar Sajtó címmel magyar nyelvű lap jelent meg a város­ban élő közel 40 ezer magyar számára. A könyvből nem hi­ányoznak a kuriózumok sem. Példul megemlíti, hogy 1924 novemberében a magyar kommunisták Bécsben tartot­ták a kongresszusukat, ame­lyen részt vett Kun Béla, va­lamint Rákosi Mátyás is. A történelem további sötét feje­zetéről egy bekezdés a könyv­ből: 1944-ben sok magyar jött ismét Bécsoe. Sajnos nem ön­ként, hanem rabokként, elhur- coltként. Útban Mauthausen felé. Talán már csak kevesen em­lékeznek arra, hogy Papp Laci a bécsiek kedvence volt, s 1958 és 1964 között 13 alka­lommal bokszolt Bécsben. Természetesen nagy teret szentel Szegő az 1956-os eseményeknek. A mai idők leghíresebb ausztriaivá vált magyarjai kö­zül többek között Tábori György drámaírót, Lendvai Pál publicistát, televíziós sze­mélyiséget, Nyilasi Tibor fo­cistát említi. Azt sem hallgatja el, hogy Bécs talán leghíresebb jelké­pét, az óriáskereket is egy ma­gyarnak köszönheti: Steiner Gábor tervei alapján készült. Callas 75 éves lenne A „primadonna assoluta” A zenetörténet legjelentősebb énekeseinek egyike volt, egye­dülállóan egyéni hanggal. Évti­zedeken át ragyogott csillaga az operaszínpadok fölött. Ha élne, december 2-án, szerdán lenne 75 éves Maria Callas - eredeti ne­vén Maria Anna Cecília Kaloge- ropulosz -, aki 1923-ban szüle­tett New Yorkban és 1977. szep­tember 16-án hunyt el párizsi otthonában. Apja, akinek gyógyszertára volt Manhattan görög negyedé­ben, a könnyebb érthetőség ked­véért vette fel a Callas nevet. Amikor a Görögországból ki­vándorolt család 1923. augusz­tus 2-án megérkezett az Egye­sült Államokba, Maria édes­anyja már szíve alatt hordta vi­lághírűvé lett lányát. A kikötő­ben, ahová a hajó befutott, félár­bocon lengtek a zászlók - aznap halt meg Harding elnök. A szülők házasságának meg­romlása után Evangelia asszony két lányával - Cynthiával és Mariával - együtt 1937-ben visszatért Görögországba, ahol Maria folytatta az énektanulást és 1941. július 4-én az athéni operaházban - bravúros beug­rással - nagy sikert aratott Puc­cini Tosca című operájának címszerepében. Ezzel elindult útjára egy énekesi karrier, amelyhez hasonló nem akadt az opera XX. századi történetében. Maria Callas rövidesen visz- szatért apjához New Yorkba, s amikor a milánói La Scala 1951- es téli szezonjának megnyitó előadása, Verdi Szicíliai vecser- nyéjének végén legördült a füg­göny, a közönség tomboló lelke­sedése hallatán nem lehetett többé kétséges, hogy új világsz­tár született. Milánó előtt Callas a veronai operában aratott nagy sikert, s ott ismerkedett meg két idős úr­ral is, akik életében főszerepet kaptak. Az egyik az énekesnőnél harminc évvel idősebb Giovanni Meneghini téglagyáros volt, akihez Maria 1949-ben féijhez ment, s aki azután impresszári­ója lett. A másik pedig a híres karnagy, Tullio Serafin volt, aki az énekesnő zenei fejlődését irá­nyította. Az operaénekesek nemzetközi élvonalába üstökös­ként berobbant Maria Callas sorra meghódította Milánó, Pá­rizs, London, Chicago, Dallas, New York, Buenos Aires, Los Angeles és más nagyvárosok rangos operaházainak lelkes kö­zönségét. 529 előadáson 36 sze­repet alakított. A leggyakrabban mint Norma (89), Violetta (60), Lucia (46), Tosca (34) és Aida (33) lépett színre. Goethe és a zöld mártás Akinek arra a kérdésre, hogy melyek voltak Goethe ked­venc ételei, először is a frank­furti zöld mártás jut eszébe, azt alaposan „kijózanítja” a Vendégségben Goethénél (Zu Gast bei Goethe) című, na­pokban megjelent könyv, amely még csak nem is említi a tojás sárgájából, olajból és zöldségfélékből készített már­tást. Joachim Nagel sokszínű képet fest könyvében a költő­fejedelem étkezési szokásai­ról szülővárosától, Frankfurt­tól kezdve Lipcsén át egészen Weimarig, ahol a halál érte. Részletesen beszámol arról, hogy milyen étkezési szoká­sokkal ismerkedett meg Go­ethe itáliai és svájci utazásai során. Kimutatja, hogy nem egy költői idézet gyökerezik étke­zési szokásokban és a költőt többször is a hasa vezérelte a szerelemben. Goethe - olvashatjuk - maga tervezte kertjét, amely­ből ösztönzést nyert a lírai- ságra éppen úgy, mint a nö­vények metamorfózisának tu­dományos vizsgálatára. A legkülönfélébb kulináris ajándékokat küldte szét a vi­lágba, kiváló borospincéje volt, amelyben akadt 1811 -es évjáratú (a Halley üstökös éve!) híres pezsgő is. A könyvben ismertetett negyven recept részben a Go­ethe család szakácskönyvei­ből vagy a híres nevezetes weimari főszakácstól szárma­zik. Az idős anyakirálynő - mint minden évben - most is megjelent a londoni mezőgaz­dasági kiállításon, ő adta át egy díjnyertes marha gazdájának a kitüntetést, fotó: feb-reuters MEQRENDELÖLEVÉL T!e*^4r\l4 Tisztelt Olvasó! SS« JJ j . 7 K • ”,Ä 1 1' ||sibI cime T' 1—' - jj| fß^gkszütm^^^^^^L Az általam kiválasztott ajándék­A regényben négy becsvágyó ember jut Kérjük a megrendelőlevelet he- váloszúthoz. Mindannyian kijárták borítókba és küldje be a már az élet kemény iskoláját és Kiadó címere. 7100 Szekszárd, megtanulták, hogyan kell elfojtani, LlSZt F. tér 3., vagy hívjon ben- eltitkolni érzelmeiket. bünket a 74/415-468-as telefonon. Rajongói szemében Roxanne a jó ízlés koronázatlan királynője, bírálói szerint viszont utolsó dög. Roxanne élete egyik legnagyobb vállalkozására készül... Az ausztriai Schlandmingban az a szokás, hogy még Mikulás napja előtt parádét rendeznek, különféle elrettentő krampuszok felvonulásával. fotó: feb-reuters LegujaDD | munkatársunk Posta >esítés garantált Részletek a postákon Mikulás díszdoboz Mikulás Postafutár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom