Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-02 / 282. szám
1998. december 2., szerda Hazai Tűkor 5. oldal Csaták a politikai szorítóban A kormány és az ellenzék vezető pártjai, a Fidesz és az MSZP közötti politikai nézetkülönbség egyre élesebb szócsatákat szül a parlamentben. Mindkét fél igyekszik a másikat etikátlannak, Hazugnak, sáros kezűnek, törvénysértőnek feltüntetni. Az MSZP és az SZDSZ este tiltakozásul kivonult az ülésteremből, mert a kormánypárti többség leszavazta az ellenzék által kezdeményezett két vizsgálóbizottság személyi összetételére tett javaslatot, meghiúsítva ezzel e vizsgálatokat. Délelőtt a szocialista képviselők vastapsától kísérve Kovács László frakcióvezető azt állapította meg, hogy a kormány öt hónapja fortélyosan megtéveszt, fenyegetve félelmet kelt, hibái elismerése helyett azonnal ellentámadásba megy, ellehetetlenít és büntet mindent és mindenkit, aki nem tetszik neki.- Láthatjuk, a nyúl viszi a puskát - válaszolta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, hiszen a megtévesztést és a megfélemlítést éppen a szocialisták gyakorolták évtizedeken keresztül finom praktikákkal, időnként puskatussal. Most, ellenzékben, állandó forradalomban élnek, folytatta a miniszter asszony, és szívük vágya, hogy az utcára vigyék az embereket, de amíg ehhez nem elég erősek, addig a fortély, a megtévesztés és a félelem hívószavaival operálnak. A vastaps most még erősebb és hosszabb volt. A politikai töltetű adok-ka- pok délután is folytatódott az azonnali kérdések órájában. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a kormány állami vállalatok túlfizetett hirdetéseivel, illetve hirdetéseinek elvonásával próbálja befolyásolni a sajtó struktúráját. Bogár László államtitkár ezt előítéletnek tartotta, és hozzátette, hogy a sajtópiacnak az 1994-es politikai ciklusváltás utáni átrendeződése a mostaninál sokkal jelentékenyebb volt. Horváth László (Fidesz) az után nyomozott, hogy miért vette bérbe a Postabank az adófizető polgárok pénzén az MSZP székházának 511 négyzetméteres területét négyzetméterenként havi 36 ezer forintért. Bogár László válaszából kiderült: az MSZP azért kapott ily módon 218 millió forintot a Postabanktól, hogy vissza tudja fizetni a pénzintézettől felvett 300 milliós hitelt. A kivonulás előtt még ötpárti megegyezéssel - a MlEP kivételével - jóváhagyta a parlament a NATO-csatlakozáshoz szükséges dokumentumot a magyar katonák határátlépésének szabályairól, amely megalapozhatja a tagság indokolta alkotmánymódosítást. A Házszabály nem korlátozza a parlament üléseinek hosszát, ezért tarthatott egyfolytában hétfő reggeltől a következő munkanap kezdetéig a költségvetési vita. A rendszerváltás utáni évek költségvetési végszavazásai olykor napokig is a székükhöz ragasztják a honatyákat. Gabányi András, a T. Ház sajtóirodájának vezetője a maratoni viták érdekesebb pillanatai között tartja számon Lezsák Sándor (MDF) egyik éjjel egykor kezdett másfél órás beszédét, illetve Hegyi Gyula (MSZP) - majdnem üres ház előtti - felszólalását. Mint megtudtuk, a szabályos munkamenethez elégséges négy személy - az elnök, két jegyző és az épp felszólaló képviselő - jelenléte, de a törvényjavaslatok tárgyalásakor a kormány megbízottjának is az ülésteremben kell tartózkodnia. A honatyák válthatják egymást, így az éberen ücsörgőktől elvárható, hogy étlen-szom- jan kibírják a rájuk eső időt. Kávét sem szabad bevinni, nehogy a szavazóberendezésre loccsanjon. (takács) Türelmi^zóna lesz - nyilvánosház nem? Össztűz az alvilágra A kormány a közelmúltban elfogadta a Belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni törvénytervezetét, amely ezekben a napokban van a Parlament előtt. A részletekről dr. Felkai Lászlót, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárát kérdeztük.-Ha a törvényjavaslat megengedi a prostitúciót, miért türelmi zónákba szorítja vissza, miért nem lehet ugyanott nyilvánosházakat is létesíteni?-Aláírtunk egy nemzetközi egyezményt, amely szerint a prostituált saját testével szabadon rendelkezik, de ha mások próbálnak ebből élni, az tilos, illetve üldözendő. A nyilvános ház és alkalmazottjai pedig a prostituált jövedelmét „nyúlják le”. Az EU-hoz való csatlakozásunk előtt nem vetne jó fényt ránk, ha felmondanánk a nemzetközi egyezményt. — A bűnmegelőzési ellenőrzés nem ellenkezik az emberi jogokkal?- A kétévi szabadságvesztés után szabaduló, vagy visszaeső bűnös esetén, ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy a bűnöző életmódját valószínűleg folytatja, akkor bűnmegelőzési ellenőrzést rendelhet el. Ilyenkor bírói engedélyhez nem kötött, titkos ellenőrzéseket lehet alkalmazni. A rendőrség ilyen megfigyelést rendes körülmények között akkor alkalmaz, ha bűn- cselekménynek alapos gyanúja áll fenn. A nagyobb büntetés után szabadulok vagy visszaesők ilyen formában - bírósági engedéllyel - való ellenőrzése az európai országokban is gyakorlat.-A jogtalanul hazánkba érkezőket szállító légitársaságokkal szemben is növekszik majd a szigor, ők mit szólnak ehhez?- Arról van szó, hogy eddig azokat a külföldieket, akik nem rendelkeztek megfelelő útiokmányokkal, vagy egyáltalán nem voltak papírjaik, az őket hozó légitársaságnak vissza kellett szállítania. Ám sokszor a repülőgép egy-két nap múlva indult csak vissza, s addig mi láttuk el a szabálytalanul érkezőket szállással, élelemmel. Ezután ezeket a költségeket is az érintett légitársaságoknak kell fizetniük, sőt még külön bírsággal is sújtjuk őket. A Schengeni Egyezmény ezt lehetővé teszi, tehát a légitársaságok nem tiltakozhatnak.- Az új törvénytervezet a vendéglátó üzletek bezárásáról is rendelkezik.- Előfordult, különösen külföldi vendégekkel, hogy irreálisan magas árat követeltek tőlük, sőt tettlegességre is ragadtatták magukat a tulajdonosok vagy alkalmazottjaik. Nem ritka, hogy drogfogyasztás és -kereskedelem színtere a vendéglátó üzem, sőt embercsempész bandák is ott szervezik üzleteiket. Ha megindult a büntetőeljárás, annak végéig, de legfeljebb 1 évig a jegyző bezárhatja az üzletet. Áz eljárás végén be lehet akár végleg zárni az üzletet, ez kötelezővé csak akkor válik, ha másodszor is hasonló ügyben indul eljárás. A különféle szabálytalan cselekmények megtorlására pénzbírság is kiszabható, a felső határ 1 millió forint. A bírságok összege nem a rendőrség számláját gyarapítja, hanem olyan közérdekű célra fordítják, amit a kormány megjelöl. (koós) Megnyílt az Európai Tájékoztató Központ. Michael Lake, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője avatta fel tegnap Budapesten az Európai Tájékoztatási Központot, a térség első ilyen intézményét. A legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt iroda az európai integráció iránt érdeklődők rendelkezésére áll. fotó: feb/diósi imre A nemzeti érdek mindenekelőtt Magyarország 2002-2003-ra készen áll arra, hogy belépjen az Európai Unióba. A kormány azt várja a tagállamoktól, hogy konkrét időpontot szabjanak meg a belépés határidejére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a tekintélyes brit Economist hetilap budapesti konferenciáján. Orbán Viktor szerint a csatlakozás kapcsán több olyan fontos témakör létezik, amiről az unió még nem közölte álláspontját. A kormányzat attól tart, nem akatják megadni azt a lehetőséget, hogy a magyar munkavállalók közvetlenül a csatlakozás után munkát vállalhassanak a tagországokban. Bizonytalan terület a mező- gazdaság is, amiről sokszor még az uniós államok között sincs egyetértés. Néhány ország határozott véleménye szerint ugyanis az integráción belül különbséget kell tenni a belépők és a már bent lévő államok között. így az unióba menetelő országok gazdálkodóinak nyújtandó támogatás és a már bent lévő országok gazdáinak adott pénzek között tennének különbséget. Ez azt jelentené, hogy nem ugyanazzal a mércével mérnék hazánkat, amikor a támogatási rendszert kialakítanák. A miniszterelnök beszédében felhívta a már meglévő és a leendő befektetők figyelmét arra, hogy a kormány programjának alapja továbbra is a Magyarországra irányuló működőtöké nagyságának fenntartása, ugyanakkor hozzátette: „nem vagyunk lekötelezve az üzleti világnak”, a nemzeti érdekeket tartjuk szem előtt. A kétnapos előadás-sorozaton Martonyi János külügyminiszter, Járni Zsigmond pénzügyminiszter, Chikán Attila gazdasági miniszter, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is tart előadást a magyar gazdaság aktuális folyamatairól. (sts) Perel az APEH-elnök. Simicska Lajos APEH elnök a maga és az adóhatóság nevében nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés és rágalmazás címén feljelentette Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt. A képviselő az Ország- gyűlés november 24-ei ülésnapján kérdést intézett a miniszter- elnökhöz, „amelyben súlyosan rágalmazó és becsületsértő kijelentéseket” tett az ő személyére és az APEH működésére. Tiltakozik a közszféra. A közigazgatási dolgozók nevében nyílt levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz a jövő évi költségvetési tervezet megváltoztatása érdekében a szféra érdekképviseletei. A szervezetek tegnapi tanácskozásukon döntöttek így, mert elfogadhatatlannak tartják béremelésük befagyasztását, a területet érintő 3 százalékos létszámleépítést. Nem fizetett a Globex. A soproni önkormányzat bankszámlájára nem érkezett meg az a 3,5 milliárd forint, amelynek visszafizetésére a Globex Rt. vasárnap éjfélig kapott haladékot - jelentette be tegnap Gi- mesi Szabolcs polgármester. A további lépéseket illetően elmondta, az ügy folytatásáról csütörtöki közgyűlésükön döntenek. Zsidó kárpótlás. A német kormánnyal megállapodást kötött Jewish Claims Conference elnevezésű szervezet budapesti irodája eddig közel ötszáz magyarországi holocaust-túlélő okmányait továbbította Frankfurtba, akik jogosultak a kárpótlásra. Az egyezmény értelmében a német kormány négy éven keresztül évente 50 millió márka összegű kártérítést fizet a kelet-közép-európai túlélőknek Hüvi rendszerességgel. Erőszak a híradókban. A közszolgálati televíziók híradóiban idén mintegy 10 százalékra emelkedett az erőszakos események bemutatásának gyakorisága, míg a kereskedelmi televíziók esetében ez az arány 16-17 százalék - állapította meg az Országos Rádió és Televízió Testület. Az elemzés megállapítja: a tv2 és az RTL Klub hírműsora „átlagon felül ragaszkodik az erőszakot tartalmazó tudósítások prezentálásához”. Egy évtízed. A rendszerváltásról, az azt követő konszolidációról, valamint a jellemző gazdasági átalakulásokról ad átfogó politikai elemzést a most megjelent Magyarország évtizedkönyve című kiadvány. A háromezer példányban napvilágot látó kötetet Sándor Péter, Kurtán Sándor és Vass László szerkesztette. Kutatják a paraszolvencia, azaz a hálapénz „természetrajzát” Diszkrét boríték a zsebbe A hálapénz rendszere a hazai egészségügy legirritálóbb jelenségeinek egyike, amelynek jogi, közgazdasági, etikai és szociológiai hátterét tudományos munkacsoport fogja vizsgálni Gógl Árpád szakminiszter megbízásából. A munkacsoport szervezője dr. Balázs Péter, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének docense, aki az egészség- ügyi rendszerek nemzetközi összehasonlításával és a hálapénz „természetrajzával” foglalkozik egy évtizede.- A pályám első huszonhárom évét sebészként a paraszolvencia - magyarán a hálapénz - világában töltöttem el magam is. Elfogadtam, amit a betegek adtak, sőt adóztam is a „borítékok” után - mondja dr. Balázs Péter. Szerinte az orvosi hálapénz több mint négy évtizede terjed a magyar egészségügyben. Túlélte a szocializmust és a szociális piacgazdaság kezdetét. A hatalom mindig kifogásolta, de az ideológiai támadásokat egyre inkább gazdasági érvelés váltotta fel. Azért nem halogatható tovább a probléma megoldása, mert évente immár több tíz- milliárd forintos, makrogazdasági tényezővé vált a zsebből zsebbe vándorló jövedelem. Jogi értelemben csak a gyógyító, megelőző munka fejében szabad elfogadni azt a pénzt, amit a betegek önként és hálából adnak. Esetenként az 1000 forint alatti összeget „borravaló” gyanánt az egészségügyi személyzet kapja. (Ahol kapja.) A tényleges orvosi „hálapénz” ma már jóval több ennél, egy- egy beavatkozás után akár több tízezer forintot is elérhet. A legtöbb „hálát” a műtétes szakmák képviselői iránt juttatják kifejezésre a betegek, de gyakran fizetnek különleges technikai felszereltséget igénylő eljárásokért is. Balázs doktor szerint a fejlett országokban ismeretlen jelenség a „bontékdugdosás”. Megszüntetéséhez nálunk is rendezett, szabályozott gazdasági viszonyok kellenének. Németh Zsuzsa Pierre Székely Péter itthon. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte tegnap a Magyar Nemzeti Galériában a Franciaországban élő Pierre Székely Péter szobrászművészt abból az alkalomból, hogy megjelent a munkásságát ismertető könyv, és levetítették az életútját bemutató portréfilmet. fotó: feb/kallus györoy