Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

Mennyit ér egy szavazat Kölesden? Avagy egy lemondás háttere A kölesdi roma kisebb­ségi önkormányzat lét­száma megalakulása után egy nappal ötről négy főre olvadt. A mandátumáról lemon­dott képviselő összees­küvést gyanít a mögött, hogy nem ő lett a testü­let elnöke, hanem egy másik képviselő, aki egyébként a rokona. Kölesden öt jelölt indult az őszi kisebbségi választáso­kon. A kölesdi Szép József, a Kölesdhez tartozó Borjádról pedig négyen: Hevesi György, Kalányos György, Kalányos János és Körösi János. A jelöl­tek elegendő szavazatot gyűj­töttek a kisebbségi önkor­mányzat megalakulásához. Ám igaz, ami igaz: Szép Jó­zsef egymaga több voksot szerzett, mint a borjádi né­gyek együttvéve. Ettől függetlenül a testület nem szánt vezető szerepet neki: az alakuló ülésén elnök­ké Hevesi Györgyöt, helyette­sévé Kalányos Györgyöt vá­lasztották. Szép József pedig másnap lemondott. A lemondásról jegyző­könyv készült, amelyből ki­derül: Szép, úr szerint rokona, Hevesi György kihasználta, hogy Szép József kölesdi, a helyi választók ismerik és bi­zalommal vannak iránta. A lemondott képviselő szerint a kölesdiek által nem ismert borjádi jelöltek is neki kö­szönhetik a rájuk leadott vok- sokat. Szép úr úgy véli, a lakos­ság döntő része abban a re­ményben szavazott neki bi­zalmat, hogy vezető pozíció­ba kerülve majd ő képvisel­hesse a cigány kisebbséget. Ezt akadályozta meg a másik négy, á szavazók által csekély mértékben támogatott képvi­selő kvázi „összeesküvése”. Szép József úgy gondolja, hogy lemondásával a négy fő­re olvadt testület nem mű­ködhet tovább. Úgy véli, az lenne az igazságos, ha időkö­zi választásokat írnának ki. Ebben az esetben - okulva a történteken - új, helybéli je­lölteket gyűjtene maga köré, így sikerülhetne egy szerinte megfelelő vezetésű roma tes­tületet létrehozni. Mint el­mondta, e cél érdekében még aláírásgyűjtés is indult a falu­ban. Hogy mi lenne az igazsá­gos, azt nem tisztünk eldön­teni. Az azonban biztos, hogy Szép Józsefnek jogi értelem­ben nincs igaza. A törvények szerint ugyanis az 5-ről 4 főre csökkenő létszámú kisebbsé­gi testület még működőké­pes. Ha pedig a képviselők száma 3 alá csökken, a ki­sebbségi önkormányzat „csak” megszűnik, de időközi választásokat ezt követően sem lehet kiírni. Erre csak ab­ban az esetben lenne lehető­ség, ha az adott településen a „rendes” önkormányzati vá­lasztások révén nem sikerült volna megalakítani a kisebb­ségi önkormányzatot. Hevesi György, a kölesdi roma önkormányzat elnöke szerint a Szép Józsefre le­adott szavazatok nélkül is ele­gendő voksot gyűjtött össze a többi négy képviselő az ön- kormányzat megalakításá­hoz. Azt is elmondta, hogy annak jdején a borjádi képvi­selők kezdeményezték a kölesdi kisebbségi önkor­mányzat megalakítását, és ők kérték fel Szép Józsefet jelölt­nek. — Ha mi tesszük a tojá­sokat a kotlós alá, miért másé legyen a kiscsibe? — teszi fel a kérdést. Mindezek után nemigen érti, hogy Szép József - aki az ő meglátása szerint ráadásul a vonatkozó jogszabályokat sem ismeri - miért szeretett volna vezető pozíciót betölte­ni a testületben?-st­1998. december 13. Harmadik oldal Palkó Gabriella, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság törzsőr­mestere vagy vonzza a bűnöző­ket, vagy mindig a megfelelő he­lyen áll ahhoz, hogy „közel kerül­jenek” hozzá a balhézok. Társai val legutóbb Kakasánál vetette magát a pécsi ékszerrabló nyo­mába, majd rá. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Pedig Gabriellának nem az a dolga, hogy a tolvajokat kergesse. Traffipaxos. Már gye­rekkorában is vonzot­ta az egyenruha: vé­dőnő, Stewardess vagy rendőr szeretett volna lenni. Az egészségügyi szakkö­zépiskolában érettsé­gizett, pályáját szü­lésznőként kezdte. 1992-ben váltott, ak­kor került a rendőr­ségre, mint ügyviteli alkalmazott, majd tit­kárnő lett a főkapi­tányság közlekedési osztályán. Kezdettől hivatásos szeretett volna lenni. Nehéz volt bekerülni, de másodszorra sikerült. Munkájában az egyenruha mellett azt szereti a legjobban, hogy nem kell bent ülni egy irodában és hogy sok emberrel ta­lálkozhat. Akcióikról elmesé­li, hogy részt vett gépjárműtolvajok el­fogásában. Később a többiekkel együtt egy tanyafeltörőt üldö­zött, akit végül nem sikerült elfogni. —A nagyobb ese­ményeknél, hála Is­ten ott voltam. Leg­utóbb egy kollé­gámmal mentünk az ékszerrabló után. Belekapasz­kodtam, de kisza­badult a kezeim közül s a vizes­árokba akart beug­rani. A kollégám kapta el, aztán mindketten rávetet­tük magunkat, míg sikerült megbilincsel­ni. Ilyen helyzetek­ben nem nagyon lehet gondolkodni, s előre eldönteni, hogy ki mit fog csi­nálni. Az ember ösztönösen cselek­szik. Nem volt ben­nem egy csepp féle­lemérzet sem, pedig azt mondták, hogy fegyver van az ék­szerrablónál. Biztos voltam már életveszélyben, de az mindig csak utólag derül ki. Egyszer a hatoson a kollégám bemért egy külföldit, aki 160-nal kö­zeledett. Én igyekeztem megállí­tani, de nem enge- del­mes- kedett. Ha akkor nem ugróm fél­re, akkor annyi. Szól­tunk a bonyhádiak­nak, akik megállítot­ták. Az ittas vezető külföldi arra hivatko­zott, hogy azért nem állt meg, mert azt hit­te, stoppolni akar­tam. A gyorshajtó férfi­ak inkább elismerik, ha hibáztak. Nagyrit­kán némi udvarlással akarják lejjebb alkud­ni a kilométereket és a büntetést. A törzs- őrmester úrhölgy in­kább a nőűkkel szigo­rú, mert ők hajlamo­sabbak az okoskodás­ra. Főleg a fiatalab­bak és a tanárnők. További tervei kö­zé tartozik a tiszti is­kola, mert negyven éves korában már nem akar az utcán állni. A közlekedés- biztonsági szakra ne­héz bejutni, hiszen tízszeres a túljelent­kezés, de nem adja fel. Ihárosi Ibolya Npgy sikerrel mutatta be a szekszárdi Bartina Nép­tánc Egyesület hagyományos évzáró műsorát. Szom­baton két előadásra is megtelt a Babits Mihály ^jávelodési Ház színházterme az érdeklődőkkel, bará' tokkal, az egyesület támogatóival. Felvételünk a dé­lutáni előadáson készült, az együttes Lévai Péter: Tánc üveggel meg bottal című darabját adta~eio. Patika-bizonytalanság Iregszemcsén Egyelőre nem tudni, mi­kor lesz ismét teljes ny­itvatartásii patika Iregszemcsén. A község gyógyszerésze egy hete fiatalon elhunyt. Mint ki­derült, korántsem egy­szerű munkáját pótolni. Tolna megyében először fordul elő a patikaprivatizá­ció óta, hogy haláleset miatt kénytelen bezárni gyógy­szertár. A magánosítás előtt a Tolna Megyei Gyógyszer­tári Központ könnyen meg­oldhatta a helyettesítést, ma viszont csak személyi jog­gal rendelkező gyógysze­rész működtethet gyógy­szertárat, ilyen pedig Iregszemcsén jelenleg nin­csen. A patika zárva tart, három falu - Iregszemcse mellett Újireg, Nagyszokoly - betegei kénytelenek Ta­másiban beszerezni a gyógyszereket. Glósz Józsefné, megyei tiszti-főgyógyszerész el­mondta: az ÁNTSZ igyek­szik alkalmas patikust talál­ni a községbe, aki a helyet­tesítést megoldaná, konkrét időpontot azonban felelőt­lenség lenne állítani. A fel­adata nem könnyű: a gyógy­szerészet kezd a hiányszak­mákhoz tartozni, miután sok fiatal szakember inkább az ügynöki munkát választ­ja. Az önkormányzat a prob­léma megoldásáig a falu- gondnoki szolgálattal pró­bál segíteni a patikaszerek kiváltásában. (tf) * ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom