Tolnai Népújság, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

2. oldal Világtükör 1998. december 2., szerda Német-francia csúcs. Az euró értékállóságát szavatoló egyezményt Bonn és Párizs fog­lalkoztatási egyezménnyel kívánja kiegészíteni, hogy ezáltal is az európai politika középpont­jába állítsa a munkanélküliség eŰeni harcot - szögezi le Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök potsdami találkozójának zárónyilatkozata. A két ország jó példá­val kíván szolgálni, hogy létrejöhessen az „európai szociális modell”. fotó: feb/reuters Mindig jó katonák voltunk A holland parlament felsőháza jóváhagyta a NATO-bóvítést Tegnap az észak-atlanti védelmi szervezet tagállamai közül utolsóként Hollandia is jóváhagyta Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozását a NATO-hoz. A teljes jogú tagságig teljesí­tendő feladatok már csak admi­nisztratív jellegűek - mondta Joachim Spie ring, a NATO Közép-európai Szövetséges Erők parancsnoka Budapesten. A tábornok, aki Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Hon­védség parancsnoka meghívá­sára érkezett hazánkba, a csat­lakozás utáni feladatokról el­mondta: a honvédségnek meg kell oldania a haderő átszerve­zését, ami a tisztek számának csökkentésével, illetve a tiszt- helyettesek esetében annak nö­velésével jár együtt. Hozzá­tette: a csatlakozási tárgyalások során felajánlotta, hogy a kö­zép-európai főparancsnokságon két magyar tiszt és egy tiszthe­lyettes, a közép-európai légipa­rancsnokságon pedig egy tiszt teljesíthet majd szolgálatot. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével történő együtt­működés legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az alacso­nyabb beosztású tisztek és tiszthelyettesek ellátogathassa­nak és gyakorlati tapasztalato­kat szerezhessenek a főpa­rancsnoksághoz tartozó csapa­toknál. A csatlakozás után a déli parancsnokságon összesen 73 magyar tiszt, illetve tiszthe­lyettes fog dolgozni. A Magyar Honvédség állományában je­lenleg több mint nyolcezer tiszt szolgál, a középtávú tervek sze­rint számukat 2003-ra mintegy hétezerre csökkentik. Joachim Spiering lapunknak elmondta: tisztában van azzal, hogy a magyar haderő számára jelenleg az egyik legfőbb gon­dot a repülőgépekhez szüksé­ges alkatrészek beszerzése, il­letve a megfelelő repülési óra­szám biztosítása okozza, ami nyilvánvalóan pénzügyi kérdé­sekre vezethető vissza. Végül a tábornok hozzátette: „a magyar honvédség mindig kiváló fegyveres erőnek bizo­nyult, s nem Magyarország hi­bája, hogy a vasfüggönynek erre az oldalára került”. (sts) Magyarellenes ünnep Romániában Magyarellenes kijelentések is elhangzottak a bukaresti parla­ment ünnepi ülésén, amelyen még a sztrájkoló ellenzék is részt vett. Románia nemzeti ünnepén az ország és Erdély egyesülését kimondó gyulafe­hérvári nagygyűlésről emlékez­tek meg. A szónokok többnyire az egyesítés történelmi jelentő­ségét húzták alá. A Román Nemzeti Egységpárt képvise­lője szerint a nagyhatalmak Trianonban csak elismerték azt, amit a román nép vívott ki ma­gának, a többi között - úgy­mond - „a magyarok által el­követett gyilkosságok elle­nére”. Szerinte országát most a külső és belső magyar revizio- nizmus veszélye fenyegeti. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke - utalva az autonómiatörekvésekre -, arra figyelmeztetett: ha most nem is lehet nagyobb az ország, legalább ne legyen kisebb. A világítótorony-őr visszapillant Nyugdíjba ment az utolsó to­ronyőr, mármint világítóto­rony-őr. Az 54 éves Dermot Cronin egy nagy hagyományú szakma utolsó képviselője volt, hiszen már 1609-ben (ma úgy mondanánk:) közalkalmazottá váltak a tornyok őrei. De még a a XX. század fordulóján is több mint háromszáz embert foglal­koztattak a zegzugos angol par­tok mentén, a berendezéseket aztán idővel automatizálták, így lett Cronin a maga szakmá­jában az utolsó mohikán: a ha­jósok eleven iránytűje és segí­tője, aki saját bevallása szerint még csak úszni sem tanult meg. Forgatási dugó Az Arnold Schwarzeneggerrel most készülő akciófilm nem a legjobb reklámot kapta: a né­hány órás forgatás miatt ugyanis megbénult szinte egész Los Angeles. Kaotikus jelene­tek zajlottak le az autóutakon, a belvárosi forgatás miatt „össze­torlódott” az egész város. Az emberek nem annyira a film­sztárra, mint inkább a hatósá­gokra voltak dühösek: hogyan adhattak engedélyt a forgatásra - csúcsforgalomban? A válasz lakonikus volt: jelentős össze­get keresett a város a százmillió dolláros költséggel készülő filmből, nem szólva a forgatás nyújtotta munkalehetőségekről, a hatalmas statisztériáról. Kérdés, hogy ez mennyiben nyugtatta meg azok kedélyét, akik a dugó miatt órákat késtek a munkahelyükről. FEB Adóellenőrzés a nagyvilágban A nemzetközi pénzügyi világban nemcsak az adózási morál különböző, hanem a törvények ellenőrzése, adott esetben az adóbűncselekmények földerítése és szankcionálása is. Nagy-Britanniában nincs adó- rendőrség. A jövedelemadót, a vállalkozói adókat, a vámot, a fogyasztási adókat Őfelsége Belföldi Bevételeinek hiva­tala, vagyis az adóhivatal, il­letve a vám- és pénzügyőrség szedi be és ellenőrzi. Ukrajnában az adórendőr­ségnek feltétlenül fegyveres alakulatnak kell lennie, mert az ellenállást tanúsító, fel­fegyverzett bűnözőkkel szem­ben csak így lehet fellépni. Oroszországban öt évvel ezelőtt állt fel az adórendőr­ség: a volt KGB-sekből, kato­nákból és rendőrökből verbu­válódott csapat eleinte ötezer főt számlált, jelenleg 20 ezer­nél is többen vannak, kiegé­szítve az adóellenőrök csak­nem 200 ezres táborát. Az adófizetési fegyelem Oroszor­szágban ennek ellenére nem javult: az adócsalás akár nem­zeti sportnak is tekinthető. Olaszországban nincs külön adórendőrség. Az adóhivatal különleges jogkörökkel felru­házott felügyelői, nyomozói szállhatnak ki ellenőrzésekre, házkutatásokra, iratok lefogla­lására. Belgiumban az adócsendőr­ség létezése sem segít azon, hogy az ország lakói tömege­sen követnek el szabálytalan­ságokat, és rendre kibújnak az adózás egy része alól. Ausztriában az összesen 60 adónyomozó csak akkor kezdi el a munkát, ha feljelentés vagy a bevallás alapján valaki gyanússá válik. Csehországban jelenleg nincs adórendőrség, és a jelek szerint belátható időn belül nem is lesz. Spanyolországban az adóel­lenőrzés az önkéntesség elvén alapul, bár nem tévesztik szem elől a nem szolidáris magatar­tás javítására irányuló intéz­kedéseket sem. „A remény évszakai”. Ezzel az elnevezéssel alapított díjat az amerikai AIDS-kutatási alapítvány. Az átadási ceremónián - amelynek bevételét jótékonysági célokra fordították - részt vett Tom Hanks és felesége, Rita, valamint Sharon Stone is. fotó: feb/reuters Hírek röviden Millenniumi expót rendeznek Stumpf István miniszter, a Miniszterelnöki Hi­vatal vezetője Washingtonban aláírta a szán­déknyilatkozatot a jövő év végére tervezett flo­ridai ezredfordulós kiállításon való magyar részvételről. Az 1999. október 1-jétől 2000. ja­nuár 1-jéig tartandó „millenniumi expóra” tér­ségünkből egyedül hazánk kapott meghívást. Befejeződött a NATO-ratifikáció A holland parlament felsőháza kedden szavazás nélkül elfogadta Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozási jegyző­könyvét, és ezzel a tagországokban gyakorlati­lag befejeződött a ratifikáció. Szükség van még a három tagjelölt állam hivatalos jóváhagyá­sára. Javaslat holocaust-emléknapra Nagy-Britannia azt tervezi, hogy emléknapot szenteljenek a vészkorszak áldozatai emléké­nek ébren tartására. A nácizmus áldozatai em­léknapjára vonatkozó javaslatot, amelyet Svéd­országgal, Németországgal, az Egyesült Álla­mokkal és Izraellel közösen dolgoztak ki, vár­hatóan szerdán terjesztik elő a vészkorszakban eltűnt vagyonok sorsáról Washingtonban folyó nemzetközi konferencia résztvevői elé. Svájc, az unió és a kamionok A Svájcon áthaladó külföldi nehéz-teherautók 2005-től 200 ECU-s (240 dolláros) illetéket fi­zetnek. Az unió és Svájc közlekedési miniszte­reinek tárgyalásán elhangzott: az alpesi ország­ban 2004 után tilos lesz éjszaka kamionozni. Québec elszakadna Kanadától Québecben, Kanada túlnyomórészt francia ajkú szövetségi tartományában ismét a terület füg­getlenségét szorgalmazó Québeci Párt nyerte meg hétfőn a helyi választásokat, de nem szer­zett abszolút többséget. A párt programjában első helyen áll a szuverenitás követelése. Milliárdok a palesztinoknak A világ pénzzel segíti a megbékélést Az amerikai fővárosban meg­tartott nemzetközi értekezlet résztvevői összesen 3 milliárd dollár értékű újabb támoga­tást helyeztek kilátásba a pa­lesztinok gazdasági, infra­strukturális és szociális vi­szonyainak javítására. Az Egyesült Államok azért hívta össze 45 ország és 5 nem­zetközi szervezet képviselőit, hogy a palesztinoknak nyúj­tandó segéllyel ösztönözzék az izraeli-palesztin megbékélési folyamatot. Clinton elnök - mint a tanácskozáson bejelen­tette - az eddigi amerikai tá­mogatáson felül 400 millió dol­láros csomagot szándékozik el­fogadtatni a kongresszussal. Az Európai Unió 480 millió, Japán 200 millió, Norvégia 170 millió, Szaúd-Arábia 100 mil­lió, Kuvait 80 millió, Kanada pedig 30 millió dolláros fel­ajánlást tett. Ezek voltak a leg­nagyobb felajánlások, amelyek végösszege 3 milliárd dollárt ért el. Az elmúlt öt évben fo­lyósított 2 milliárd dollár nem volt képes megállítani a palesz­tin gazdaság hanyatlását. Miközben ezek a támogatási ígéretek elhangzottak, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság el­nöke újból megerősítette: jövő májusban szándékában áll kiki­áltani az önálló palesztin álla­mot. A palesztin néppel való szolidaritás napja alkalmából (amiről az ENSZ-ben emlékez­tek meg a nap folyamán) Arafat kifejezte reményét, hogy a vi­lág közvéleménye támogatni fogja ezt a lépést. Izrael élesen ellenzi a döntést. Egyelőre nem látszanak a „végleges státus” megegyezéses kialakításának körvonalai. Szahalin: kaviár van, kenyér nincs / Állandósult Beszüntette tevékenységét Szahalin szigetén a helyi ke­nyérgyár. Az indok prózai: nincs liszt a sütéshez. Az orosz Távol-Kelethez tar­tozó sziget nagyszámú határőr­ségét egyik csapás éri a másik után. Három hónapja nem ér­keznek meg az ígért burgonya­szállítmányok, s most már osz­tozniuk kell a főként halászattal foglalkozó lakosok sorsában: kaviárt esznek - kenyér nélkül. Oroszország nehéz időket él, ami az élelmiszer-ellátást illeti. Moszkvában vagy Szentpéter- várott nem annyira kitapintha- tóak a hiányok, az üzletek tele vannak, csak az emberek több­sége nem tudja megvásárolni az a liszthiány árukat. „Távol Moszkvától” már tarkább a kép. Az Orosz Föderáció 89 régiójából tizen­négyben katasztrofálisan rossz volt a termés. Ráadásul ami ke­vés megtermett, azt is nehéz volt megmenteni, mert az üzemanyaghiány következté­ben leállt a szállítás. Számíthatnak viszont az oro­szok az Európai Unió segítsé­gére. Brüsszel jelentős támoga­tásokkal járul hozzá a hús­hegyek exportjához. Ami azon­ban javít a helyzeten, az a „borscs-kertek” tömege: Oroszország mezőgazdaságilag művelt területének öt százaléka háztáji, s innen takarítják be a családok a hagyma-, répa-, ká­posztaszükségletének a felét. Túlóradíj a rendőröknek Fizessenek a gyártók és a forgalmazók New Orleans polgármestere beperelte a fegyveripart, és nagy összegű kártérítést igé­nyel a lőfegyverek áldozatai­nak kórházi ápolásáért, a rendőri túlórákért. A lépést legalább hatvan to­vább amerikai nagyváros ter­vezi, köztük olyan metropoli­sok, mint Chicago, Los Ange­les vagy Miami. Vezetőik úgy látják: a fegyverüzlet, a revol­verek, puskák, géppisztolyok könnyű hozzáférhetősége, a fegyverreklám is felelős azért, hogy polgáraik életét naponta fenyegeti veszély az utcákon, s a városokra óriási anyagi terhe­ket ró a fegyveres bűnözés. A fegyveriparnak meg kell téríte­nie a károkat, és gondoskodnia kell arról, hogy gyártmányaik csak avatott kezekbe juthassa­nak, mutat rá a bírósági kereset. Az ipar nyugodtan fogadta a perek tervét. Érvelésük szerint az amerikaiak nagy többsége továbbra is igényli, hogy a vé­delmet és sportot szolgáló fegyverek könnyen hozzáférhe­tőek legyenek, így ezt állam- polgári jognak tekintik. E tábor érvelése szerint nem a fegyve­rekkel, hanem inkább az embe­rekkel van a baj, és a korlátozá­sok után sem csökkennének a gyilkosságok. FEB l » 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom