Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-07 / 261. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. november 7., szombat Harmonikus családban élni A szülői minta többet ér, mint a szavak Interjú dr. Pusztai Erzsébettel Lehet-e harmonikus az a család, amelyben apu és anyu (már) nem szeretik egymást? Erről is kikértük dr. Pusztai Erzsébet­nek, az egészségügyi minisztérium államtitkárának véleményét, aki a tolnai Egész-ség Hónap nyitó előadását tartotta „A preven­ció szerepe a harmonikus család kialakulásában” címmel. — Államtitkár asszony, a „harmonikus család” fogalmat meg lehet-e tudományosan ha­tározni, vagy mindenki maga dönse el, mit ért ez alatt? — Egészen pontosan körül­írni nehéz lenne. A dolog lé­nyege, hogy harmonikus csa­ládnak az tekinthető, amely be­tölti a funkcióját. Tehát támo­gatást ad a családtagoknak, akik segítik egymás boldogulá­sát. A családban született gye­reket - ezen együttműködés ál­tal - egészséges, kiegyensúlyo­zott felnőtté képes nevelni. Ez egyfajta, nem tudományos igé­nyű definíció. — Mi történik, amikor egy harmonikus családhoz minden feltétel adott, csak éppen anyu és apu (már) nem szeretik egy­mást? — Biztos, hogy az ember fejlődésében sokkal többet je­lent a minta, amit a szüleitől lát, mint a szavak. A gyerek szá­mára ugyanakkor pozitív minta lehet, ha a szülők egymás kö­zötti konfliktusaikat kulturált módon, egymás között, a gye­reket ebből kihagyva rendezik. — Válni, vagy együtt ma­radni a „gyerek érdekében”? — A gyereknek nem az az érdeke, hogy hazudjanak neki. Hanem az, hogy lássa: még ak­kor is meg lehet találni a nor­mális emberi együttműködés lehetőségét, ha konfliktusok vannak a szülők között. — Egy kis kitérő. Egy eset­leges szigorúbb abortusztör­vény mennyire befolyásolná a harmonikus családok kialaku­lását, működését? — Ez nem kicsi, hanem na­gyon nagy kitérő. A terhesség­megszakítás következmény, és nem ok. A terhességmegszakí­tás mellett akkor dönt(enek) va­lakik), ha nem védekeztek, amikor kellett volna. Az abor­tusz nem születésszabályozási eszköz, hanem a fogamzásgát­lás helyett alkalmazott nagyon- nagyon rossz módszer. — Ugyanakkor gyakran elő­fordul: családok úgy „keletkez­nek”, hogy megszületik egy nem tervezett gyerek. — Én úgy gondolom, hogy ezek azok az esetek, amikor két ember között már megvan a tar­tós emberi kapcsolat alapja, és esetleg nem épp akkor szerették volna a gyereket, de ha már eb­ben az időpontban jött, boldo­gan vállalják. És ez megint nem függ össze a terhességmegsza­kítással. . — Melyek azok a tényezők, amelyek ma Magyarországon elsősorban veszélyeztetik a jól működő családok kialakulását? — Sok mindenről lehetne beszélni, de a legalapvetőbb té­nyező a szülőkben van. Abban, hogy a szülők milyen értékren­det tanultak, milyen együttmű­ködési formákat hoztak ma­gukkal, mennyire ismerik a le­hetséges felmerülő problémá­kat és azok kezelését. Ha ezek a dolgok jól működnek, az ilyen családokban a legnagyobb ne­hézségeket, a szociális feszült­ségeket is könnyebben tudják uralni, mint ott, ahol ezek a té­nyezők nincsenek meg. Ha ugyanis az anyagi viszonyok je­lentenék a harmonikus csalá­dot, akkor igencsak rácsodál­kozhatnánk sok, igen jó anyagi körülmények között levő család teljes mértékű széthullására. Az persze természetes, hogy például a lakásviszonyok na­gyon fontosak a tekintetben, hogy a család hogyan tudja be­tölteni a szerepét. Hiszen ami­kor nagyon szűkös körülmé­nyek között, rosszul megépített, kis lakásokban kénytelenek összeszorulni a családok, ott mindig sokkal több a konflik­tuslehetőség, és sokkal nehe­zebb uralni ezeket, még akkor is, ha erre minden tudás és szándék megvan. — Amit az előbb mondott a harmonikus családról, azt úgy is össze lehet foglalni, hogy a legfontosabb a szeretet. Nyil­ván még egy családcentrikus kormányzat sem tud szeretet adni. De mit tud, — és mit fog - adni? — Olyan körülményeket tud fokozatosan kiépíteni, ame­lyekben segítik az ilyen csalá­dok kialakulását. Ehhez intéz­ményrendszereket, segítő háló­zatokat igyekszik teremteni- támogatni. Émellett támogatja a civil társadalom minden olyan kezdeményezését, amelyik az emberi kisközösségek létrejöt­tét elősegíti, hiszen a legna­gyobb segítséget gyakran az ilyen közösségek tudják adni a családoknak. -s­Cousteau fia és a bálnavadászat A neves természetvédő, Jean-Michel Cousteau meg­próbálja lebeszélni a makah indiánokat bálnavadász tervükről. A vadászat igen­csak megzavarná az óriás tengeri emlősök csaknem tízezer kilométeres útját az észak-amerikai partok men­tén - érvelt Jacques Cous­teau kapitány, a világhírű tengerkutató legidősebb fia az indiánok képviselőinek. A vonuló bálnák számára amúgyis épp elég keserves az út. Cousteau veszélyként a vízszennyeződést, a hajó­kat, a halászhálókat és az embereket nevezte meg, azokat akik „halva szeretik a bálnákat”. Igaz ugyan, hogy a makah indiánoknak vitathatatlan joga a bálna­vadászat és nem szabad csorbítani az indián kultúrát- ismerte el sajtóértekezle­tén Coustaeu. Előnyben kel­lene azonban részesíteni az olyan vadászatot, amelynek során nem ejtenek el állato­kat. Környezetvédők hajói már egy hónapja ott horgo­nyoznak az USA nyugati ré­szében lévő rezervátumok partvidékén, tiltakozásul az indiánók ama terve ellen, hogy több évtizedes szünet után ismét bálnavadászatra indulnak. A Nemzetközi Bálnabizottság ugyanis megengedte az indiánok­nak, hogy 2002-ig összesen húsz szürke bálnát ejtsenek el. A makah indiánok a hú­szas években beszüntették a vadászatot, miután kis híján kipusztultak a szürke bálnák- emlékeztetett az AP. Utolsóként hagyta el az írószövetséget Kopré József arról, hogy miért írta alá a tiltakozást 1967-ben Kopré József azzal a sétapál­cával érkezett, melyet még Mó­ricz Zsigmond- tól örökölt. A nagydorogi szü­letésű, de már hat évtizede Budapesten élő, 79 éves író Szekszárdon, a Gyermek- könyvtárban legifjabb olva­sóival találko­zott. Kopré Jó­zsef gazdag életpályára te­kinthet vissza: az elmúlt hat évtizedben nem akadt olyan pályatársa, akit ne ismert volna, beleértve Babits Mihályt vagy a már említett Móricz Zsigmondot. — '56-ban utolsóként hagy­tuk el az írószövetséget Veres Péterrel - válaszolt Kopré Jó­zsef a forradalom alatti tevé­kenységére vonatkozó kérdé­sünkre. — Ezt megelőzően Tamási Áron vett maga mellé, azzal, hogy az íróknak érkező segélyt - ruházatot és élelmet - osszam szét. Az utcába érkező kocsikból a hátamon hordtam be a fél zsák krumplit, almát, zöldséget és húsokat. — Érte-e önt ezért késeibb valamilyen retorzió? — Mint annyi más írót, en­gem is elvittek a nyomozók a Gyűjtőbe, két alkalommal is, keresve azo­kat az íveket, melyekre a segélyt igénybe vevő írók névsorát vezettem fel. De nem talál­tak semmit, az íveket pedig máig meg­őriztem a le­véltár, a jövő számára. — Mire hivatkozva vették önt őri­zetbe? — Külö­nösebb hivat­kozás nem volt. Főleg arról faggattak, hogy mit tudok az írószövetségben zajló „ellen- forradalmi” tevékenységről, Tamási Áron, Veres Péter és mások politikai nézeteiről. — A sors iróniája, hogy nemsokára Tamási Áron és Ve­res Péter is aláírta a magyar írók azon nyilatkozatát, mely tiltakozott '56 ügyének ENSZ- napirendre vétele ellen. Sőt, a tiltakozás alatt az ön neve is szerepel. Az aláírás politikai nyomás következménye? — Nem. Egyszerűen elfá­radtunk, s már nem tudtuk, hogy mi lesz. Inkább aláírtuk az ENSZ-tervezet elleni tiltako­zást, csak legyen. Hiszen Bu­dapest majdhogynem romok­ban hevert, mi pedig krumplin éltünk. -szá­Kopré József fotó: ótós Réka SZEKSZÁRD LEGÚJABB BANKJA 1998. november 9-én új CIB-fíók kezdi meg működését. 7100 Szekszárd, Garay tér 1. TEL.: (74) 529-340 Fax: (74) 529-349 Új fiókunk teljes körű szolgáltatásaival készséggel áll lakossági és vállalati ügyfeleink rendelkezésére. & C1B BANK A BANCA COMMERCIALE ITALIAN A—CSOPORT TAGJA Pénztári órák: hétfő-kedd: 8.30- szerda: 8.30- csütörtök: 8.30- péntek: 8.30­12.30 és 13.00-15.00, 12.30 és 13.00-17.00, 12.30 és 13.00-15.00, 13.30. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom