Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-28 / 279. szám
1998. november 29. Riport 'T' J7011 Is Ott£> ti J L~ f Tizenkettedik oldal A mi „kis” ügyeink: 1992-98 64 milliárd nyomja a lelkűket Magánbűnök Immár egy éve tart a Tocsik-per, aminek ügyésze még csak a héten mondhatta el vádbeszédét. Magyarországon szinte bocsánatos bűn a közpénzekkel, mások vagyonával könnyedén bánni. Egy-egy nagyvállalkozó, bankember, ha végül megbukik, jó eséllyel reménykedhet abban, hogy drága pénzen vett ügyvédei három-négy évi pereskedés után elérik a felmentést. Ha a bíróság mégis bűnösnek ítéli egy-egy több százmilliós sikkasztás, hűtlen kezelés vádlottját, az néhány évi börtönnel megússza az ügyet. Ezt jó magaviselet esetén harmadolják, vagyis milliárdokkal a háta mögött is, viszonylag rövid idő után szabadulhat az elítélt. Hozzá kell tennünk, hogy az elmúlt hetek-hónapok azt mutatják, némiképp megfordult a helyzet. Összeállításunkból az is kiderül, hogy az első-, illetve másodfokú bíróságok sokszor merőben ellentétesen ítélik meg az egyes eseteket, így az állampolgár csak lemondóan legyint a „nagyok játszmáit" látva. Egy biztos: nagyon is vékony az átjáró a csillogó gazdasági sikertörténet és a sivár börtönfalak között. Csalással vádolt kampányfőnök Különösen nagy kárt okozó csalással vádolják a Fővárosi Bíróság előtt Andráskó Józsefet és nyolc társát. Az ügy politikai pikantériája, hogy Andráskó az 1994-es országgyűlési választásokon a később nemzetbiztonsági miniszterré kinevezett Nikolits István kampányfőnöke volt. A vádirat szerint a vádlott, aki ezt megelőzően négy évig maga is az APEH Pest Megyei Igazgatóságának munkatársa volt, ügyvédként korábbi kapcsolatait igénybe véve 465 millió forint jogosulatlan exporttámogatást szerzett ügyfeleinek. A cégek egy része valójában nem végzett exporttevékenységet, alapításuk során lopott útlevelet és hamis személyi igazolványt is felhasználtak. Az APEH szintén perbe fogott osztályvezetője, Mészárosné Horváth Zsuzsanna e kérelmeket soron kívül intéztette el beosztottaival, majd aláírta a kiutalásokat. így összesen 714 millió forint jogosulatlan támogatás visszaigénylését tette lehetővé. Börtönből lépett meg O. Nagy Imre, akit a bíróság négy évi börtönre ítélt amiatt, hogy hűtlenül kezelte az Ybl Bankban elhelyezett pénzt, tavaly tavasszal, miután büntetése jelentős részét már leülte, rossz egészségi állapota miatt betegszabadságot kapott a börtönből. Ám amikor az idén vissza kellett volna mennie, eltűnt. 0. Nagy 1992-től olyan, sokszor hozzá közelálló, vagy éppen saját tulajdonában lévő vállalkozásoknak nyújtott nagy összegű hiteleket, amelyek nem rendelkeztek a visszafizetéshez megfelelő fedezettel. A banknak és ügyfeleinek - köztük Lupis József szintén megbukott brókernek - összesen 3,12 milliárd forintja úszott el, amikor az adósok nem tudták visszafizetni tartozásaikat és a pénzintézet összeomlott. Sikkasztott a sztárbróker Hatéves ítéletének letöltésére októberben vonult börtönbe a végsőkig megtört lelki és egészségi állapotba került Lupis József, a talán legismertebb magyar bróker. Kezdetben úgy látszott, megússza kétévi felfüggesztett szabadságvesztéssel és negyedmillió forintos vagyonelkobzással, de idén tavasszal hatévi börtönt, teljes vagyonelkobzást és az 1,2 millió forintos perköltséget sóztak a nyakába. Lupis 1992-ben néhány ügyfelének pénzét a később összeomló Ybl Bankba és a Gyomaendrődi Takarékszövetkezetbe helyezte el. A félmilliárdos veszteség - amit amúgy úriember módjára magára vállalt ügyfelei helyett - megroggyantotta cégét. Ennek ellensúlyozására ingatlanspekulációkba kezdett, amikhez több állami szervezet, köztük a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a társadalombiztosítás nála elhelyezett államkötvényeit használta fedezetül. A bíróság 422 millió forint elsikkasztásával vádolta, AM megvette az Utolsó vacsorát Az akasztói Stadler Józsefet adócsalásért, jogosulatlan áfavisszaigénylésért és más bűncselekményekért idén április 21-én kilenc év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Stadler, aki az elmúlt hetekben nemcsak szabadságát, de élettársát is elveszítette, 1992 és ’95 közötti üzleti tevékenysége nyomán összesen 2 251 000 forintnyi - az államot illető - pénz hollétéről nem tudott számot adni. A juhászból lett üzletember sírt a börtönben töltött első hete után, s váltig hangoztatta, nem művészeti szakértő. Stadler egy orosz művészeti galéria garanciájával 22 festményt vásárolt, köztük az egyik a lista szerint Leonardo híres műve, az Utolsó Vacsora volt. (Az már senkimiközben a 3,15 milliárd forintos csődbűntett alól felmentették. A brókernél az állami pénzeket nagy haszon reményében kockáztató minisztériumi tisztviselőket nem állították bíróság elé. Még egy bankár rács mögött Hosszas huzavona után sakk-készletével és angol- nyelv-könyvével a hóna alatt október végén vonult be a baracskai börtönbe Kunos Péter, az Agrobank egykori vezérigazgatója. Kegyelmi kérvényét a köz- társasági elnök méltányolta, ám Dávid Ibolya igazságügy-miniszter megtagadta a kérvény ellenjegyzését, így Kunos egyelőre rács mögött marad. A kétgyermekes Kunos a magyar börtönök zsúfoltsága ellenére „kétágyas” cellához jutott. Az ő története is 1991-’92-ben, az úgynevezett E-hitelezéssel kezdődött. Bankja kedvező kamatozású hitelt adott olyan vállalkozóknak, akik ebből új beruházást indítottak, vagy állami vállalatokat vásároltak meg. 1994-ig összesen tízmilli- árd forint hitelt ítéltek oda. Kunos, illetve a bank akkori elnöke, Kovács Mihály a hitelnyújtás feltételeként szabta, hogy a hitelkérő jelképes áron adja át a pénzből megvásárolt cégek részvényeinek egynegyedét a két bankember közerkölcsök érdekkörébe tartozó kft.- knek. Kunost április végén a Legfelső Bíróság 11 rendbeli bűnszövetségben elkövetett gazdasági vesztegetés miatt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, jóllehet a Fővárosi Bíróság első fokon tavaly télen még felmentette őt is, Kovácsot is. 1,6 millió forint pénzbírságot is köteles kipengetni, miközben a kétmillió forintos bírsággal sújtott Kovácsot másfél évi felfüggesztett börtönre ítélték. A dolog további érdekessége, hogy éppen az állítólagos károsultak kérték a bankár felmentését. Fellebbezett, pórul járt Súlyosnak találta az őt két évre a rács mögé küldő bírósági ítéletet Nagy Miklós, a Gávavencsellői Takarék- szövetkezet egykori elnöke is, aki egyébként két évtizedes bankári múltja alatt a helyi közösség köztiszteletben álló tagja volt. A pénzintézetnek 315 millió forint kárt okozó bankember ezért fellebbezett. Idén tavasszal viszont már három és fél évi börtönt varrtak a nyakába. Nagyot 1992 májusában tartóztatták le, miután bankja megbukott. A bankár gyakran nyújtott hiteleket ismerősei tulajdonában lévő vállalkozásoknak, amelyek később csődbe mentek. Maga is tulajdont vásárolt azokban a cégekben, amelyek hitelt kértek a banktól, sőt, nagy összegű osztalékot is felvett. Az egyik, hitelt kérő ügyfelétől pedig térítésmentes használatra kapott egy Mercedes gépkocsit. A behajthatatlan hitelek összege, valamint az ebből eredő kamatveszteség összesen félmilliárd forint volt. Párterkölcsös székbázprivatizáció Talán a parlamenti pártok és a belőlük alakuló kormányok szigorúbban lépnének fel az erkölcs és az etika (valamint a büntető törvények) betartása érdekében, ha nem lenne szeplő a múltjukon. A volt kormánypárt, az MSZP a pártállamtól örökölt több százmillió forintos vagyonát élte fel, mások, például a Fidesz-MPP és az MDF vitatható körülmények között adták el több százmillió forintos nyereséget kaszálva, az államtól ingyenes juttatásként kapott székházukat. A bevétel után sem nyereségadót, sem áfát nem fizettek. Jóllehet, ha ugyanezt az állampolgárok teszik, a hatóság gyorsan elővenné őket. Egy biztos: nagyon is vékony, csaknem láthatatlan az átjáró a csillogó gazdasági sikertörténet és a sivár börtönfalák között. Tocsik meg a Vektor Bt. Az elhúzódó Tocsik-perben még csak most, a hét közepén hangzott el az ügyész vádbeszéde. A bíróságnak a jövő februárra ígért ítélet- hirdetésig még át kell néznie több tízezer oldalnyi periratot, szakértői véleményeket és elemzéseket. Eközben Tocsik Mártáról, akit 804 milliós csalással gyanúsítanak, a köznyelv új kifejezést is alkotott. „Tocsikolni” annyit tesz, mint különféle sanda és ravasz húzásokkal gyorsan, munka nélkül pénzt keresni. 1993-ban perek tömege indult amiatt, hogy az önkormányzatok és az állami vagyont akkor kezelő ÁVÜ máshogy számította a településeket a vállalati vagyonból illető részt. 1994-ben a hatalomra kerülő MSZP-SZDSZ kormány ígérte, rendezi az ügyet, a települések megkapják járandóságukat. Csakhogy az időközben ÁPV Rt.-vé alakult ÁVÜ és az önkormányzatok nyilvántartása nem egyezett, a vita folytatódott. Tocsik arra vállalkozott, hogy közvetít az ÁPV Rt. és a települések között, s megpróbálja elérni, hogy az önkormányzatok a nekik járó pénz (tőke és kamatai) egy részéről mondjanak le. Az államnak megspórolt pénzből 804 millió forint illette a jogásznőt sikerdíjként. Tocsik Mártát ügyvédje kísérte a meghallgatásokra Hogy ki és milyen körülmények között ajánlotta be az ÁPV Rt. vezetőihez e jól fizető munkára Tocsikot, ma még nem tudni, az érintettek ugyanis tanúvallomásuk szerint nem emlékeznek az eset körülményeire. Valószínű, hogy a per végén sem derül majd ki egyértelműen, Tocsik azért jutott-e ehhez a jól fizető munkához, mert az MSZP-hez, illetve az SZDSZ-hez közelálló politikusok, üzletemberek „beajánlották”. S az sem, hogy az általuk irányított vállalkozások azért kaptak-e alvállalkozói díjat Tocsiktól, mert sokat és jól dolgoztak neki, vagy azért, mert azt mondták, a jogásznő akkor juthat az állami megrendeléshez, ha „tejel”. Az, hogy az így megszerzett pénzből az érintettek csak saját zsebüket akarták-e hizlalni, vagy jutott volna belőle a két párt kasszájába is, vélhetően örökre titok marad a nyilvánosság előtt. Az ismertté vált gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke 1991-1997 Év Gazdasági bűncs. elkövetési száma Érték (Ft) 1991 8 347 1498 049 600 1992 8 913 3 825 536 700 1993 6146 4 553 933 500 1994 4 085 5 061990 800 1995 5 064 11718 634 900 1996 5 409 23 802 718 300 1997 6 543 13 244 082 000 Forrás: Belügyminisztérium - Országos Rendőr-főkapitányság nek nem tűnt fel, hogy az eredeti mű nem kép, hanem freskó.) A festményeket költségként elszámolta, majd eladta, és az árkülönbözet áfáját zsebre vágta. A megbukottak nehezen hiszik el, hogy a törvényes és törvénytelen közti keskeny mezsgyén ők ezúttal tényleg a rossz oldalra tévedtek. Magukat áldozatnak tekintik, akiket igaztalanul büntettek meg. Épp ezért mindent elkövetnek - sokszor sikerrel -, hogy minél később kelben megkezdeniük a rájuk kirótt büntetés letöltését. Néhányan máj? bent ülnek, néhányan még szabadok. A vétkesek százmilliókat, olykor milliárdokat vettek ki az állam, ezáltal mindannyiunk zsebéből. S akkor a Postabank több mint 150 milliárdos hiányáról, meg néhány tisztázatlan ügyről, eltűnt és fantomcégekről még nem is szóltunk.
