Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-20 / 272. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. november 20., péntek — Konyhád Es Környéke Az űrkutatási központ is támogatja a programot Magyar pálinkafőzdék Kínában Kari Béla fotó: ótós Réka Az elmúlt hét végén Nagymá- nyokon tartották annak a kínai-magyar vegyesvállalatnak az alakuló ülését, amelynek létrehozásában nagy szerepe volt a nálunk sörfőzdéiről ismert Kari Bélának. A közös vállalkozás - amelynek részese a kínai űrkutatási központ is - gyümölcspálinka üzemeket szerel(t) fel a távolkeleti országban. Kínában kevés a gabona és sok a gyümölcs. Évente másfélmillió tonna(!) alma, körte, nasi (ezt talán almakörtének lehetne fordítani), narancs és sorolhatnánk még, mi minden marad felhasználatlanul. Az ottani kormány programjában szerepel, hogy a hulladék gyümölcscsel váltsanak ki minél nagyobb mennyiségű gabonát étkezési célra. Az országban élő mintegy 1,3 milliárd ember élelmezése óriási feladat. E program megvalósításában vesz részt az ottani Űrhajózási Minisztérium is. A meglepő párosításra - pálinka és űrhajó - egyszerű a magyarázat, amit mi dr. Varga Zsigmondiéi, a KI- MAKER Kft. ügyvezető igazgatójától ismertünk meg. Az ő cége az egyik alapítója a kínaimagyar vegyesvállalatnak. Nagyobb településen szinte elképzelhetetlen, egy faluban azonban természetes: valamennyi jelöltet - akik indultak az önkormányzati választásokon - meghívtak a nagy- mányoki képviselő-testület első ülésére. A tanácskozás nagyon hasznos volt. A vállalkozókat pedig azért hívták, hogy jobban lássák, mi történik a pénzükkel. A választások után nem sokkal kórházba került a falu régi-új polgármestere, Teleki István. Legerősebb ellenfelét, Kretz Istvánt mindössze hat szavazattal tudta megelőzni. — Az űrkutatási központ részt vesz a technológiai fejlesztésekben, foglalkozik például űmemesítéssel. Több programja is van, az egyik a már említett gyümölcshasznosítás, a másik a szőlő és borprogram, de a tervek között szerepel gyümölcsnemesítés és vízgazdálkodás is, amelyben szintén részt veszünk. Ezeknek köszönhetően rövidesen több területen is ott lehetünk a technológiánkkal Kínában. Kari Béla jelenleg a KIMA- KER Kft. műszaki igazgatója. A cég először a sörfőzdéi miatt kereste meg őt, aztán kiderült, hogy pálinkafőzőket is tud gyártani. Tavaly májusban járt először a kínai űrkutatási központban. Azóta az északi Chilin tartományban a vezetésével elkészült egy évi 3000 tonna gyümölcs feldolgozására alkalmas pálinkafőző. Idén februárban kezdődött a próbaüzem, rövidesen megtörténik a végleges üzembe helyezés. Ezzel párhuzamosan két másik gyár is épül a KIMAKER közreműködésével. Sandong tartományban Veihaiban egy 12 ezer tonna kapacitású, Peking mellett pedig egy 3000 tonnás pálinkafőzőt építenek. Egy másik céggel a magyarTeleki nem lehetett ott az első testületi ülésen, mert épp operálták. Az alakuló ülésen alpolgármesternek megválasztott Balogh András viszi azóta az ügyeket. Ottjártunkkor épp konzultált egymással a két vezető: Teleki Istvánt a kórház „feltételesen szabadlábra helyezte”, azaz kikijárhat már az intézményből, de az orvosok még rajta tartják a szemüket. — Honnan jött az ötlet, hogy valamennyi jelöltet meghívják? — Már korábban megbeszéltük Andrással, hogy ez hasznos lehet - mondja Teleki István. olasz SIEM Unge- ria-val közösen bort is palackoznak rövidesen Kínában. Nagy tételben szállítják ki a magyar bort és egy odatelepített üzemben palackozzák - tudtuk meg a SIEM Unge- ria hazai képviselőjétől, Kovács Józseftől. Rövidesen sor kerülhet a magyar szőlőkultúra népszerűsítésére is a távoli országban, hiszen első lépésként mintegy háromszáz hektár szőlőt telepítenek. Kínai részről az űrkutatási központ mellett a Lei Jei in- dustry and trade group vállalatcsoport is bekapcsolódott az együttműködésbe, amelynek képviseletében Li Huai Fu vezérigazgató is Nagymányokon járt, hogy ellássa kézjegyével a közös cég iratait. Lapunknak elmondta, hogy a 30 millió dollár alaptőkével rendelkező vállalat - egyebek mellett - építő- és faipari tevékenységgel, gépgyártással, ingatlanközvetítés— Nem akartuk, hogy sértődött emberek éljenek Nagymányokon - veszi át a szót az alpolgármester - , hiszen sok estben csak néhány szavazaton múlott, hogy ki lesz a képviselő. Ezért örültünk, hogy minden jelölt elfogadta a meghívásunkat, illetve aki nem tudott jönni, az kimentette magát. Fontosnak tartottuk, hogy a vállalkozókat is meghívjuk, hisz az, hogy milyen fejlesztés valósulhat meg, az tőlük is függ. — Milyen feladatok kerültek elő az új testület első ülésén ? — Szeretnénk, ha a kiemelt beruházásunk, a sportcsarnok jövő tavaszra használhatóvá válna és a kétezredik év első félévében teljesen elkészülne. A közvilágítás állapota nem tűr késlekedést: az összes lámpát lecseréljük jövőre - kezdi a feladatok sorolását Balogh András. — A megtakarításokból fedezzük majd a tízmilliót felemésztő lámpacsere költségeinek egy részét - veti közbe Teleki István. — Igen fontosnak tartjuk a szennyvízhálózat megépítését - mondja az alpolgármester. Ennek az előkészületei is megkezdődnek jövőre. A testületi ülésen felvetődött egy honismereti és faluszépítő egyesület létrehozásának ötlete. sei és ruhagyártással foglalkozik. Összesen kétezer-négyszáz embert foglalkoztatnak. Nagyon bizakodók a magyar-kínai kapcsolatot illetően. A magyar résztvevők pedig hangsúlyozzák: a hatalmas ország bizonyára ma még elképzelhetetlen lehetőségeket kínál a befektetőknek. Hangyái Csatlakozni szeretnének a megyei kábelrendszerre, jelenleg ugyanis a faluban két korszerűtlen hálózat működik. Szeretnének megoldást találni arra is, hogy az önkormányzat döntései írásos formában eljussanak az állampolgárokhoz. — Mindenütt komoly nehézségekbe ütközik az intézmények működtetése. — Erről is volt szó. Már az előző testület is kinyilvánította, hogy csökkenő gyereklétszám mellett elgondolkodtató a jelenlegi óvoda két helyen történő működtetése. Valószínű, elkerülhetetlen, hogy egy helyre vonjuk össze az intézményt - vélekedik Balogh András. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy csoportokat nem akarunk összevonni - jegyzi meg a polgármester. Ez azért fontos, mert nem jelent elbocsátást. A két vezető egyetért abban, hogy a falut még otthonosabbá kell tenni, tovább kell csinosítani. Rövidesen befejeződik a buszpályaudvar kiépítése. Folyamatos feladat a csapadékelvezetés megoldása... Búcsúzóul mindketten megismétlik: a vállalkozókra nagyon számítanak: az önkormányzati beruházásoknál előnyben részesítik a helyi jelentkezőket. - háj Vállalkozóbarát Még otthonosabbá szeretnék tenni a falut fotó: ótós Réka Ahol evekig fix a kamat Löbel Klaudia es Balazs Dóra, a Völgységi Takarék- szövetkezet munkatársa hat hetet töltött nemrégiben Németországban, a Volksbank ludvigsburgi vendégeként. Mit hoztak haza a táskájukban a világ egyik leggazdagabb országából, ahol évekre állandó a kamat? A takarékszövetkezet fiatal munkatársai a két pénzintézet partnerkapcsolatának keretében töltöttek másfél hónapot Németországban. Két hetet a Volksbank ludwigsburgi központjában, négyet pedig bie- tigheimi fiókokban. A két bonyhádi fiatal lány nagyon hasznosnak tartotta a Németországban szerzett tapasztalatokat. „Élesben” is kipróbálhatták magukat: könyvelhettek, átutalásokat intéztek. A szakmai gyakorlat során megismerkedtek a miénkénél sokkal szélesebb befektetési lehetőségekkel. Az ügyfelek például a tőzsdére is kijuthatnak a Volksbankon keresztül. Van olyan osztályuk, amelyik a tőkeerős ügyfelekkel foglalkozik: vagyon- és befektetési tanácsadással segítik a döntéseiket. Németországban is nagyon odafigyelnek arra, hogy a bank ügyfelei ne váljanak meg a pénzintézettől. Köszöntik őket például a születésnapjukon, befektetési ajánlatokat tesznek nekik, nehogy máshova vigyék a pénzüket. Odaszoktatják a fiatalokat. Már 12 éves kortól ügyfélnek tekintik őket, számlát nyithatnak nekik, amelyre a szülők a zsebpénzt utalhatják. Más szempontból is intenzívebben foglalkoznak az ügyfelekkel: naponta kétszer kinyomtatják a számlák egyenlegét, s ha valakinek mínuszba futott a számlája, levélben értesítik. A magyarok számára furcsa az ottani alacsony infláció, no és az, hogy a kölcsönkamatok évekig - nemegyszer tíz évig is - változatlanok. Van tehát mit követnünk, tanulnunk. Bár ők sem panaszkodhatnak: most épp a közös uniós pénz, az euro bevezetésén dolgoznak. Hangyái Löbel Klaudia és Balázs Dóra fotó: ótós Réka A könyvtár megköszöni A bonyhádi Városi Könyvtár 1998-ban a támogatói személyi jövedelemadójának 1%-ából 25.858 forintot kapott, amelyen dokumentumot vásárolt. Köszönjük a támogatást! (X) Vasárnap is házhoz megyünk Bonyhád, Nagymányok és Cikó után most már Majoson is elő lehet fizetni a Tolnai Népújság Vasárnap Reggelre. Ha a megrendeléssel kapcsolatban kérdésük van, kérjük hívják a 451- 454-es bonyhádi számot, ahol készséggel adnak felvilágosítást. Dáridó Bonyhádon, Lagzi Lajcsival Bonyhádra is ellátogat a Dáridó Lagzi Lajcsival című produkció. A városi sportcsarnokban november 28-án, jövő szombaton délután négykor kezdődő rendezvényen Lagzi Lajcsi vendégei lesznek (többek között. ..) Szandi és Zámbó Jimy (x> A tűznek nem szabad kialudnia (Folytatás az 1. oldalról) Az együttes első vezetője Erős Jánosné pedagógus volt, aki ekképp emlékszik vissza a megalakulásra: — Jakab Éva, aki nagyszerű énekhanggal rendelkezik, az iskolában tanított, a fiam pedig népzenét játszott. Felmerült az ötlet, hogy az izményiekhez, illetve a kakasdiakhoz hasonlóan alakítsunk mi is együttest. Tervünket megbeszéltük az Izményben élő László Lászlóval, s a népművészet mestere, a közismert hegedűs vállalta a zenei kíséretet a brácsán és hegedűn játszó fiammal. Bevontuk a hidasi Lipisz József bőgőst is. A trió zenélt, Éva énekelt, a kisebbik fiam és Katona Anti táncolt. A próbákat a lakásunkon tartottuk. Az első nyilvános fellépésünk karácsony második napjára esett, amikoris Beréti István fafaragó kiállításának megnyitóján adtunk műsort. Ezt követően sokan beálltak közénk. — Milyen forrásokból élesztették fel a hagyományokat? — Kezdetben az itteni idősebbek, a néhai László Antal- néval és Palkó Andrásnéval az élükön a fiatal korukban szüleiktől eltanult énekeket adták közre. Segítettek a már rutinnal rendelkező izményiek is. Az első Betlehemezésre ők tanítottak bennünket, de Csiszár Ambrusné vezetésével többször átlátogattak a községünkbe és tanácsokkal láttak el minket. 1990-ben súlyos gyász ért, így Jakab Éva vette át a helyemet. Éva szakértelmének köszönhetően ekkor kezdtük feleleveníteni a legidősebb generáció dalait. Sőt, ő már a Kodály Zoltán által gyűjtött archaikus népdalok elsajátíttatására törekedett. Az elején a fiúk a ruháikat a saját pénzükön varratták Kakas- don az azóta elhunyt Molnár Ágoston bácsinál. Éz is mutatja, hogy az alapítók és a gyerekek szülei komoly anyagi áldozatot is hoztak. A különböző előadásokra pedig a szövetkezet vállalta az utaztatást. Időközben Jakab Éva férjhez ment és távozása után 1993-tól Kasler Zsuzsa vette át a stafétabotot, s ő szintén az általános iskolában tanít. A jelenlegi vezető így kommentálta az eltelt éveket: — Az elején kissé féltem átvenni a három generációt felölelő együttest, de be kell vallanom, hogy nem bántam meg a döntésemet. Jómagam Ckategóriás alapfokú táncoktató tanfolyamot végeztem. Rengeteget köszönhetek a két művészeti vezetőnek, Falkainél Jakab Évának és Kelemen Tibornak, hiszen vidékről is eljönnek és rendszeresen részt vesznek a próbáinkon. Sőt, egy-egy jelentősebb produkciót megelőzően Szabadi Mihály bácsi is kilátogat Aparhantra és hasznos tanácsokkal látja el a társaságot. Az önkormányzat a legfőbb támogatónk és nagy szerepük van abban, hogy bővült a ruhatárunk. A zenekarokat: a Barti- nát, illetve a Violát is ők fizetik, ugyanakkor állják az utazási költségeket. Természetesen a szülőket is dicséret illeti, mivel a szereplésekről gyakran éjfél tájékán érkezünk haza. — Együttesük szép sikereket tudhat magáénak. — Valóban, bár akadtak műsorszámok, melyek gyengébbre sikeredtek, mint szerettük volna. 1990-ben ezüstminősítésben részesültünk a Lakodalmasért, 1994-ben aranyminősítést vehettünk át a Kalákatánc jelenetért. A csoport ’96- ban a Kukorica, lisztes máié című produkcióért kiváló minősítést kapott. Ez évben még Sebestyén Ádám-díjat kaptunk és pénzbeli támogatást a Székely Szövetségtől, amit külföldi útra kívánunk felhasználni. Tavaly Budapesten, a Néptáncantológián szerepeltünk a ’ 96-os teljesítményünk alápján, ebben az évben a Vass Lajos népzenei Versenyről aranyminősítéssel távozhattunk. Ezen Falkainé Jakab Éva fődíjat nyert. Legbüszkébbek 1993-ra vagyunk, ugyanis a Duna Menti Folklórfesztivál fesztiválegyüttese voltunk. Legutóbb, október 17-én a Leányvásáron, Pécsváradon szereplésünket különdíjjal honorálták. ’90 óta a „Cinege Madár” népdaléneklési verseny gálájának állandó fellépői vagyunk. — Ejtsünk szót a jövőről is... — Szeretnénk azokat az értékeket megőrizni, melyeket eddig is őriztek őseink és ezeket átplántálni a gyerekekbe. Végezetül Kodályt idézném: — „A tűznek nem szabad kialudni”. Persze nem alakulhatott volna meg és nem jubilálhatott volna a közösségünk, ha nincs az a rengeteg támogató, akik valamilyen módon patronálták az együttest megalakulásától fogva napjainkig! Hunyadi István
