Tolnai Népújság, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-11 / 264. szám
2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1998. november 12., csütörtök Előkészületben a találkozók Remélhetőleg két héten belül sor kerülhet a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozóra, a pontos helyszín és időpont egyeztetése még folyamatban van - közölte a külügyi szóvivő. Horváth Gábor hangsúlyozta: mindkét fél részéről megvan a készség arra, hogy a találkozó mielőbb létrejöjjön. A konzultációkon a magyar küldöttséget Bagi Gábor helyettes államtitkár, a szlovákot Anton Pintér politikai főigazgató vezeti. Folyamatban van a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó előkészítése is. * Az Európai Unió bővítésének a lehető legnyitottabban és leg- áttekinthetőbben kell megtörténnie - állapították meg Vil- nában szerdán befejeződött találkozójukon az Európai Parlament és a társult országok parlamentjeinek elnökei. Ott volt Áder János, a magyar Országgyűlés elnöke is. Lejárató hadjárat van a szlovákiai kormány magyar tagjai és államtitkárai ellen készülőben - így értesült Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (KP) elnöke, az új pozsonyi törvényhozás alelnöke. A NATO aggódik a koszovói fejlemények miatt. Szerb források szerdai közlése szerint három szerb rendőr megsebesült, amikor a szakadár albán fegyveresek kedd este újabb támadást intéztek a Pristinától 30 kilométerre nyugatra fekvő Glo- govac szerb rendőrőrse ellen. Nemzetközi megfigyelők a szerb biztonsági erőket és az albán fegyvereseket egyaránt figyelmeztették, hogy a tűzszünet ismétlődő megsértése veszélyeztetheti a béketárgyalásokat. Távoznak az Egyesült Államok kuvaitvárosi nagykövetségének nem nélkülözhetetlen beosztottjai és hozzátartozóik. Hazatérhetnek az izraeli diplomaták is. Ez újabb jele annak, hogy katonai csapások vannak készülőben Irak ellen. Karbantartás miatt december 1-jén leállítják a csernobili atomerőmű egyetlen működő, 3. számú reaktorát. Megérkezett Londonba a spanyol hatóságok hivatalos kérelme a népirtással, terrorizmussal és kínzásokkal vádolt Augusto Pinochet volt chilei diktátor kiadatásáról. Jack Straw brit belügyminiszternek két hét áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja és döntsön arról, felhatalmazást ad-e a kiadatási eljárás megindítására. A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalnak ✓ Göncz Árpád Tunéziába utazott Elnökünk Varsóban az ország függetlenségének évfordulóján vett részt, fotó: feb/reuters Tegnap a késő délutáni órákban Zine el-Abidine Ben Ali köz- társasági elnök meghívására elutazott Tunéziába Göncz Árpád köztársasági elnök. Útjára felesége is elkísérte. Az államfő most először látogat az afrikai kontinensre, így a Maghreb-országok közül elsőként az Európai Unióhoz társulási szerződéssel kapcsolódó Tunéziába. Hogy miért, arról Göncz Árpád többek között így nyilatkozott a tuniszi Le Reno- uveau című lapnak: „Magyarország számára a mediterrán térség országai rendkívül fontosak. Hazánk megbízható partnere Tunéziának, és ugyanez igaz fordítva is. Tunéziát hármas - mediterrán, Maghreb- és arab - kötődése folytán, belső stabilitása, reformjai és kiszámítható külpolitikája miatt nagyra becsüljük.” A négynapos látogatás a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését célozza. Ennek keretében az államfőt népes kormánydelegáció kísérte el Tunéziába: tagjai Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter, valamint a külügyi, a gazdasági, a belügyi, az oktatási és a közlekedési, hírközlési, vízügyi tárca államtitkárai. Minthogy a kapcsolatbővítés és kereskedelemfejlesztés fő eszközének a vállalatközi kapcsolatokat, a személyes tárgyalásokat tekinti Göncz Árpád, útjára ezért mintegy harminc üzletember is elkísérte. Köztük a Mól Rt. vezérigazgató-helyettese, dr. Dankné Szentgyörgyi Veronika. A Mól Rt. ugyanis az egyik legnagyobb beruházó Tunéziában: 1991-től a Szahara szélén található Kebili térségében 4144 négyzetkilométeren folytatnak olajkutatásokat. Néhány napja egy 88 négyzetkilométeres bányatelken végre megkezdték az olaj kitermelését is. Az államfő kíséretében Tunéziában tartózkodó üzletemberek elsősorban a mező- gazdaság, a közlekedés, a vízügy, az oktatási berendezések és a kisüzemek telepítése terén látnak lehetőséget a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Kamarás Katalin Magyarország a NATO kapujában Alig néhány hónap múlva Magyarország az észak-atlanti védelmi szervezet teljes jogú tagja lesz, s addigra ki kell építeni hazánk teljes NATO-képviseletét is Brüsszelben. Bár jól haladnák az előkészületek, a NATO-csatlakozás időpontjáig, 1999 áprilisáig még sok a teendő. Tervek szerint a képviselet összlétszáma hatvan-hetven főt tesz majd ki, jelenleg tizenöten dolgoznak a belga fővárosban, ami megfelel a hazánkkal nagyjából azonos méretű NATO-tagállamok misszióinak. Ám nem csupán a brüsszeli nemzeti képviseleten tevékenykednek magyar NATO- diplomaták, hanem a stratégiai főparancsnokságokon és az alárendelt parancsnokságokon is. Az átmeneti helyzetre jellemző, hogy most dolgozzák ki, hány tisztet és tiszthelyettest várnak a három új tagországból, illetve a NATO katonai rendszeréhez most csatlakozó Spanyolországból. Ki- szivárgott hírek szerint Magyarországnak csupán az európai főparancsnoksághoz (Mons) mintegy hetven főt kellene delegálnia, a déli főparancsnoksághoz, Nápolyba viszont negyven magyar tisztet és tiszthelyettest várnak. Katonai szempontból a legfontosabb a magyar légvédelem beolvasztása a NATO légvédelmi rendszerébe, ami lényegében azt jelenti, hogy a magyar légtér védelmét békeidőben a szövetség vállalja. Saját lokátorrendszer híján pedig a NATO lát el bennünket légtérfigyelési adatokkal. Tekintve, hogy az észak-atlanti védelmi szervezet fő erejét az USA fegyveres ereje adja, meghatározóak az amerikai eljárások, szabványok. Ezért is van nagy szerepe a nyelvtudásnak. A magyaroknak azonban e téren sem kell szégyenkezniük. Nagy ütemben folyik a fölzárkózás, miközben több más ország katonái sokévi tagság után sem beszélnek jól angolul. T. A. Rólunk <is> írják Kölcsönös érdek a bővítés „A közös európai fizetőeszköz, az euró bevezetéséért vívott harc megtanította a Nyugatot arra, hogy a politika harcmezejét nem tanácsos átengedni a kétkedőknek, az ellendrukkereknek. Később csak bajosan lehet a mulasztást pótolni, nehéz az információs hátrányt ledolgozni” — írja szerdai vezércikkében a Die Welt. A tekintélyes napilap arra figyelmeztet, hogy most, amikor Brüsszelben a szakértői tárgyalások az Európai Unió bővítéséről döntő szakaszukhoz érkeztek, a politikusok nem húzódhatnak a háttérbe. A földrész nyugati felében nagyon tartanak a „szegény keleti rokonoktól" és a csatlakozással járó költségektől. Pedig egyértelműen ki kell mondani: az integrációs szervezetbe történő felvétellel nemcsak az egyik oldal nyer, belátható időn belül a Nyugatnak is „üzlet” lesz, hangsúlyozza a német újság. Másrészt csak akkor ér véget Kelet- és Közép-Európa számára a hosszú menetelés a darabjaira hullott szovjet övezetből a fejlett piacgazdasággal, demokratikus viszonyokkal rendelkező másik világba, ha intézményesen is része lehet e másik térfélnek. A Die Welt szerint a Nyugatnak elemi politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy „végérvényesen gyökeret verjenek” Keleten a hagyományos demokratikus értékek, aminek eredményeképpen a volt szocialista országok állampolgárai nemcsak tehetősebbek, hanem érettebbek is lesznek majd. Németországnak máris haszna van a változásokból - mutat rá a cikkíró. Gazdaságilag lépéselőnybe került Amerikával szemben azáltal, hogy Kelet-Európával nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolít le. „ Önmagában már ez is komoly érv a bővítés mellett. ” Bulgária felzárkózik Javulnak gazdasági kapcsolataink A mostani magyar kormány hivatalba lépésekor sok mindent átvett Bulgária jelenlegi, polgári vezetésétől. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta szerdán Budapesten, az Iván Kosztov bolgár kormányfővel folytatott megbeszéléseit követően. A kormányfő kiemelte: nincs kétsége afelől, hogy szakmai, kormányzati szempontból a mostani bolgár kormány érte el a legnagyobb előrehaladást az elmúlt másfél év alatt az egykori szovjet érdekszférához tartozó térségben. Iván Kosztov bejelentette: megkérte a magyar miniszter- elnököt, hogy megfigyelőként vegyen részt a térség országaiban működő centrista pártok december 4—5-ei, Bulgáriában megrendezendő tanácskozásán. Orbán Viktor a meghívást elfogadta. Iván Kosztov azt is közölte: Bulgária 2001-re megfelel majd a koppenhágai követelményeknek, tehát készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval. Hozzátette, hogy addigra Bulgária igazodni szeretne a maastrichti követelményekhez. A bolgár kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar fejlődés példaértékű Bulgária számára. Reményét fejezte ki, hogy a magyar és a bolgár miniszter- elnök között intenzív kapcsolat lesz a jövőben. A látogatás során Pintér Sándor magyar és Bogomil Bo- nev bolgár belügyminiszter aláírta a toloncegyezményt és a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködési megállapodást. A bolgár vendég ellátogatott a Bolgár Kulturális Intézetbe és a Bolgár Közösségi Házba is. Orbán Viktor bolgár vendégével fotó: feb/reuters Hadastyánok. Miközben II. Erzsébet brit uralkodó Chirac francia elnök vendégeként Párizsban emlékezett az első világháború befejezésének 80. évfordulójára, angol veteránok egy csoportja a Chelsea Királyi Kórházban köszöntötte az ünnepet. fotó: feb/reuters Első számú közellenségek: terroristák, repülőgép-eltérítők, drogkereskedők Hosszú az amerikai fejpénzlista A „terror sejkje”, Oszama bin Laden fejére minden idők legnagyobb - egymilliárd-százharminchétmillió forintnak megfelelő - összegű vérdíját tűzött ki az amerikai rendőrség. Tizenhét súlyos terrortámadás írható a 40 éves férfi számlájára. A többi között ő a kenyai és a tanzániai amerikai nagy- követségek ellen augusztusban elkövetett merényletek szervezője. Biztosra vehető, hogy tavaly az egyiptomi Luxorban ártatlan turisták életét követelő merényletért is ő a felelős. Bin Ladent a legelkeseredet- tebb keresés ellenére sem sikerült eddig megtalálni. Washington most mesés jutalmat kínál a nyomravezetőnek. De nem az Afganisztánban bujkáló szaúdi milliomos az egyetlen, akinek elfogásáért az amerikaiak minden pénzt megadnának. Még 1984-ben fogalmazta meg a washingtoni külügyi tárca a „terrorizmusellenes jutalomprogramot”, amelyben meghatározták a legsúlyosabb bűnözők fejére kitűzött vérdíjakat. Mindeddig a skóciai Locker- bie térségében pokolgépes merénylet miatt elpusztult utas- szállító repülőgép merénylőiért fizették volna a legtöbbet, átszámítva 904 millió forintot. Lumen Khalifa Fhimah egyike volt a PanÁm légitársaság óriásgépe elleni bombatámadást a háttérből irányítóknak: 270-en haltak meg a merényletben. Az amerikai titkos- szolgálat szerint a férfi Kadhafi ezredes Líbiájában bujkál. Aki a hatóságok kezére juttatja a 26 éves Haroun Fazilt, az 452 millió forinttal lesz gazdagabb. A veszedelmes Szomáliái férfi is részt vett az amerikai követségek elleni pokolgépes merényletekben. Jó 450 milliót kapna, aki föladná Abdul Rahman Yasint: a 38 éves férfi a New York-i kereskedelmi világközpont (WTC) elleni 1993 februári bombamerénylet egyik értelmi szerzője és kivitelezője. Az irodaházban hatan meghaltak, ezernél többen megsebesültek, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem omlott össze a felhőkarcoló. (kulcsár) » á » i 4