Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

1998. október 8., csütörtök Sport 9. oldal Beszélgetés a maratoni kajak-kenu világbajnokságon aranyérmes tolnai Szakály Viktor-Jámbor Attila kettőssel A törött hajó szelleme Dél-Afrikában is kísértett Közel két hete, a Fokváros melletti Muizenburgban rendezett hosszú távú kajak-kenu világbajnokságon a magyar verseny­zők meglepően jól szerepeltek. Az összetett pontversenyben és az éremtáblázaton is második helyen végzett válogatottunk. A dél-afrikai viadal számunkra egy hatalmas, ám annál kelleme­sebb meglepetést is hozott. A kajak-kettesek negyvenkét kilo­méteres versenyében a Tolnatext KKSC kettőse, Szakály Vik­tor és Jámbor Attila szerezte meg a világbajnoki címet - nem kis elismerést szerezve ezzel önmaguknak, tolnai egyesületük­nek, megyénknek és a magyar kajak-kenu sportnak. Újdonsült világbajnok páro­sunkat és sikeredzőjüket - ha­zaérkezésük után nem sokkal - a tolnai vízitelepen faggattuk. Jámbor Attila: — Sajnos megint nem úgy indult a ver­seny, ahogy terveztük. A szo­kásos pechsorozatunk ezúttal sem akart megszakadni. Szakály Viktor: — Amikor meghallottuk, hogy a repülőn két hajó is összetört, mindjárt a legrosszabbra gondoltunk. Mi­ért is ne a miénk lenne az egyik? Amikor a csomagoláson keresztül megtapogattuk, még nem éreztünk semmit. J. A.: — Másnap, a kicso­magoláskor láttuk, hogy - nem viccelek - nyolc helyen van el­repedve, eltörve. Sz. V.: — Nagyon elkenőd- tünk, egyikünk sem hitte el, hogy ilyen balszerencse üldöz minket. Miért pont velünk tör­tént ez meg? - kérdezgettük. — Végül mivel indultatok? J. A.: — A saját hajónkkal. A versenyig Józsi (Barina Jó­zsef, a kettős edzője-A szerző.) minden napja rohanással telt, de szerencsére még sikerült összefoltozni. Sz. V.: — Épp hogy elké­szült a rajtig. Két és fél kg-mal nehezebb lett a hajó, ez hátrál­tatott minket, de legalább kel­lően meg lett erősítve. — Pszichikailag sokat jelent egy jó rajt, nektek hogyan sike­rült? Sz. V.: — Nagyon gyengén rajtoltunk, nem kaptuk el a fo­nalat. Nem tudom hányadiknak hagyhattuk el a starthelyet, de nem voltunk az első tízben, annyi bizonyos. J. A.: — Úgy a huszadik hely környékén jöhettünk el, tehát nagyon rosszul sikerült. — Milyen volt a mezőny? J. A.: — Harminchét páros vágott neki a versenynek, a vá­rakozások szerint jövőre a győri világbajnokságon közel ötven duó rajtol majd. Min­denki itt volt, aki számított a dánoktól kezdve, az angolokon, svédeken keresztül... — Hogyan zajlott a ver­seny? SZ. V.: — Sajnos, a rossz rajt éreztette hatását, csak a má­sodik kilométer körül értük utói a közvetlen élmezőnyt. Közel •öt km-nél azonban sikerült egy hatos bolyhoz csatlakoznunk, és lassan megléptünk a többiek­től. Először a nyolcadik km után értek utói minket újra. J. A.: — Szerencsére a futás mindig is az erősségünk volt, most is jól ment. — Milyen hosszú volt a futó­szakasz? SZ. V.: — Közel 150 méter lehetett, összesen négy futást iktattak be. J. A.: — Miért is ne? Itt is meglepetés ért minket, mivel nem a szokványos módon kel­lett futni. Furcsa volt, hogy jobbról szálltunk ki a hajóból, s csak balról lehetett visszatérni a vízre. Ez sokaknak bonyodal­mat okozott, szerencsére, mi mindig elsőként ültünk vissza. — Az időeredmények azt mutatják, végig nagyon szoro­san alakult a verseny. J. A.: — Belülről mi nem így éreztük. A második futás után már közel 100 méter volt az előnyünk, a többiek sorra le­szakadtak. Nekünk nagyon kedvezett a víz, senki sem szá­mított ilyen körülményekre, ám mi mindig ilyen vagy hasonló vizen edzettünk. SZ. V.: — Később kissé le­Az eredményhirdetés pillanata: a dobogó legfelső fokán Szakály Viktor és Jámbor Attilas engedtünk, három páros felzár­kózott mellénk. Sokáig négyen eveztünk az élen, ám a dél-afri­kai páros kihagyott egy bolyát és' a versenybíróság visszaren­delte őket. Nagy csata volt a végén is, de láttuk, hogy már nem kaphatunk ki. — Mit éreztetek világbaj­nokként partra szállva? J. A.: — Végtelenül boldog voltam, hisz mindig is ezért dolgoztunk. Nagyon örültem, hogy ekkora elismerést szerez­tünk tolnai klubunknak, edzőnknek és a magyar kajak­kenu sportnak is. SZ. V.: — Én is nagyon boldog és fáradt voltam. Más­nap visszagondolva azt mond­tam magamnak, ezt bármikor képesek vagyunk megismé­telni, akár már holnap is! — Bár holnap még nem rendeznek újabb világbajnok­ságot, jövőre Győrben lehető­ségetek adódik az ismétlésre. Ezentúl már szinte kötelező nyernetek, mindig elvárás lesz veletek szemben a jó eredmény. J. A.: — Igen, ez a siker ve­lejárója, kicsit hirtelen jött az egész, hiszen mi úgy terveztük, hogy idén a harmadik hely kör­nyékén végezhetünk, és majd jövőre érkezünk a csúcsra. Per­sze nem bánkódunk, hogy ha­marabb sikerült. SZ. V.: — Hazai pályán, hazai közönség előtt nagy kihí­vás lesz versenyezni. kívülálló” Barina József vezető edző. Egy tréner sorsa már csak ilyen: kénytelen-kelletlen a partról iz­gulta, szenvedte végig a ver­senyt. — Nehézségeink ellenére az odaérkezésünk után kellemes meglepetésben volt részem — mondja az edző. *— Az előze­tes - viharról, szélről szóló - rémhírekkel ellentétben saját szánk íze szerinti természeti vi­szonyok fogadtak minket. Szinte hihetetlen, de a tó köze­pén csupán egy méter volt a vízszint, s nyoma sem volt a jó­solt viharoknak. Bár a szombati nap folyamán még esett az eső, vasárnap tökéletes idő várta a versenyzőket. — Minden adva volt a jó eredményhez?! — Sajnos, a csónakunk is­mételten kifogott rajtunk. Sze­rencsére egy magyar edző, Al- mási Nándor segítéségének kö­szönhetően sikerült összepo­foznunk a hajót egy közeli mű­helyben. — Amíg nem volt hajó, mi­vel edzettek a fiúk? — Az angoloktól kértünk egyet kölcsön, és a magyar lá­nyokét is használhattuk. Ter­mészetesen ezek különböztek a miénktől. Nagyon bíztunk a ha­jóban, egyáltalán nem kedve­zett, hogy a verseny előtti fel­készülés során más hajóval kel­lett gyakorolnunk. — Végül is a sors igazságot szolgáltatott. — Azt hiszem, ennek így kellett történnie, bár a legmeré­szebb álmaimban sem jutott eszembe a győzelem. Kívülről rendkívül nehéznek tűnt, de lát­tam, hogy nagyon jók lesznek a fiúk, és a futásoknál éreztem, nem lehet baj, senki sem előz­heti meg őket... Rónai Gábor * A Eurosport csütörtök délután, 17.30 órától összefoglalót ad a versenyről. Utánpótlás bajnokságok KÉZILABDA Női ifjúsági NB I: Ferropa- tent-Szekszárd SE-Miskolci Honvéd 29-13 (11-5). V: Nagy, Tóth. Szekszárd: Szabó- Bordán, Müller 1, Horváth 8, Taksonyi 4, Tamás 4, Savanyu 5. Csere: Újvári (kapus), Mizsák 4, Szuprics 1, Samu 1, Kőfalvi 1. Edző: Tak­sonyi István, Schell Ferencné. Jók: Szabó, Horváth, Savanyu. Ferropatent-Szekszárd SE-Békéscsaba 32-27 (17-11). V: Kovács, Lesták. Szekszárd: Szabó 1- Bordán, Müller 3, Horváth 2, Taksonyi 5, Tamás 10. Savanyu 11. Csere: Újvári (kapus), Mizsák, Szuprics, Lamm, Kőfalvi. Edző: Taksonyi István, Schell Ferencné. Jók: Müller, Takso­nyi, Tamás, Savanyu. KOSÁRLABDA Ifjúsági NB I, nők: KSC Dalmand Rt.-Top Center Szekszárd-Kecskemét 80-47 (32-17). KSC: Császár (30), Hambrik (8/3), Orbán (10), Bánkuti (3), Sibalin (25/6). Csere: Kniesz (2), Galabach (-), Komlósi (2), Magyar (-), Rúzsa (-). Edző: Adankó Fe­renc, Badics Natália. Kitűnt: Császár, Sibalin, Hambrik. Férfiak: Atomerőmű SE- Albacomp-SZÜV 71-58 (41-26). ASE: Lukács (34/9), Rutkai (10/3), Somodi (6), Nemes (15), Lőrincz (-). Csere: C. Szabó I. (2), Velen­cei (4), Kecskeméti (-), Bor­sos (-), C. Szabó P. (-). Edző: Halmai Tibor. Kitűnt: Lukács, Rutkai, Nemes. Ifjúsági NB I/B, férfiak: Dombóvári VMSE-Baja 86-95 (36-46). DVMSE: Szőke Sz. (24/15), Vati B. (10), Krasznai T. (23/6), Bál- ind (6), Szilágyi (2). Csere: Madarász (8), Veréb (2), Kun (-), Miklós (9), Kurucz (2). Edző: Bálind József. Nagykörös-Dombóvári VMSE 87-75 (43-41). Dom­bóvár: Szőke Sz. (4), Vati B. (35/12), Krasznai T. (15/3), Bálind (5), Szilágyi (-). Csere: Madarász (5), Úlrich (3/3), Veréb (2), Miklós (6), Kun (-). Edző: Bálind József. LABDARÚGÁS U-14: Jerking-Szekszárd UFC-Kaposvár 0-0. Szek­szárd: Szalai- Takács, Péter, Tóth, Pulcz- Kiss, Bíró, He­gedűs, Táczi- Domokos (Zsók), Vörös. Edző: Galam­bos János. Dunaferr-Atomerőmű SE 13-0 (7-0). ASE: Kiss (Csok- nyai)- Brill, Benke, Boris (Hesz), Bárányos- Szakács (Rompos R.), Házer (Makk), Rompos J., Benics- Klement T. (Farkas), Magyar. Edző: Orosz József. Jók: Benke, Bá­rányos. Beremend-Jerking-Szek- szárd UFC 1-9 (0-2). Szek­szárd: Klézli (Görföl)- Bíró A., Pulcz, Péter, Tóth- Kiss (Fülöp), Hegedűs, Takács (Wiedemann), Zsók- Domo­kos (Táczi), Vörös. Edző: Ga­lambos János. G: Pulcz 3, Zsók 2, Vörös, Bíró A., Tóth, Hegedűs. Jók: Pulcz, Hege­dűs, Zsók. U-15: Jerking-Szekszárd UFC-Kaposvár ú-0 (6-0). Szekszárd: Nyirati- Bárdos, Bíró S., Rátkai, Palaczki (Sza- uer)- Rohr (Póta), Füri, Csende, Weitner- Susák, Mi- laskics (Sandi). Edző: Blazsó Gábor. G: Weitner 2, Csende, Rátkai, Susák, Milaskics ill­ésből). Jók: Bíró S., Füri, Csende, Weitner. Dunaferr-Atomerőmű SE 3-0 (1-0). ASE: Vesza (Rei­chert)- Bodahelyi, Széli, Hor­tobágyi, Bodonyi- Mihályi, Herger, Nagy, Szili (Sza­kács)- Taba (Besenczi), Lu­kács (Szendi). Edző: Homyák László. Jók: Bodahelyi, Her­ger. Beremend-Jerking-Szek- szárd UFC 1-0 (1-0). Szek­szárd: Nyirati- Bárdos, Bíró S. (Rátkai), Palaczki, Szauer- Rohr, Füri, Csende, Weitner- Susák (Milaskics), Micskó. Edző: Blazsó Gábor. Jók: Csende, Weitner, Rátkai. U-16: Jerking-Szekszárd UFC-Kiskőrös 16-0 (8-0). Szekszárd: Gyimesi- Kiss (Sólyomvári), Kugler, Lete- nyei (Erdei)- Szegleti, Hege­dűs L., Vizdár, Papp, Kniesz- Deli, Kispál. Edző: Horváth Péter. G: Vizdár 5, Kispál, Kugler, Papp, Deli 2-2, Szeg­leti, Erdei, Kniesz. Jók: Viz­dár, Hegedűs L., Papp, Kispál. Atomerőmű SE-PVSK 0-0. ASE: Hamza- Nagy, Araczki, Csorba, Mayer- Tóth, Farkasdi (Házer), Fritz, Vábró- Hortobágyi (Rá- bóczki), Búzás. Edző: Lakatos János. Jók: Hamza, Nagy, Fritz. U-18: Beremend-Atom­erőmű SE 1-2 (141). ASE: Hamza- Lakatos, Törjék, Ja­kab- Kenessey, Róth, Tamai, Pokorni- Varnyú, Fritz, As­chermann. Edző: Kohl József. G: Jakab, Tamai. Jók: Törjék, Kenessey, Lakatos. Atomerőmű SE-PVSK 0-2 (0-1). ASE: Katona- As- chermann, Törjék, Majsai B. (Faller), Kenessey- Pokomi, Tamai, Lakatos, Jakab- Sza­badi, Tamási (Pesti). Edző: Kohl József. Jók: Lakatos, Tárnái. Női kézilabda NB I Gyenge szekszárdi ellenállás Dunaferr-Ferropatent- Szekszárd SE 35-17 (20-8) A Ferropatent-Szekszárd SE utazásait biztosítja Dunaújváros, 600 néző. V: Horváth J., Sápi. Dunaferr: Farkas A.- BALOGH 6, RA- DULOVICS 10 (4), SITI 2, Kocsis 3, Mátéfi 5 (2), Sávolt 4. Csere: Kerner (kapus), Ferling, Simics 2 (1), Oblisz, Kévés, Nagy I. 2, Gáspár 1 (1). Edző: Zsiga Gyula. Szek­szárd: Petrovics- Virág 3, Popov, Csáki 1, Oravecz 2 (1), KOBLI 5, Károlyi 4. Csere: Mátyás, Schell (kapusok), Czirok 1, Müller, Pádár 1, Geiger, Tamás. Edző: Katona Sándor. Hétméteresek: 11/8, ill. 1/1. Kiállítások: 2, illetve 4 perc. Az eredmény alakulása: 8. perc: 6-3, 15. p.: 9-6, 23. p.: 15-8, 38. p.: 21-11, 45. p.: 26-13,54. p.: 30-17. A két gárda pillanatnyi baj­noki helyezése, illetve pont­száma alapján előzetesen akár rangadónak is minősíthettük volna a szerdai összecsapást. Az erőviszonyokat azonban mi sem jelzi jobban, mint hogy Tabajdi Ferenc, a vendégek másodedzője örömmel kiegye­zett volna a tavalyi különbség­gel, akkor 30-19-re nyert a baj­nok. A hazaiak komplett kez­dőhetesükkel léptek pályára, ám kiegészítő játékosaik közül Zsiga edző Takácsot, Csendest és Brigováczot is pihentette. A szekszárdi fal hézagait ki­használva három góllal gyorsan ellépett a Dunaferr, a szekszár­diak első találatát Károlyi je­gyezte a 3. perc végén. A véde­kezésre eleinte mindkét oldalon kevés gondot fordítottak a csa­patok, így a Ferro tartotta a lé­pést az újvárosiakkal. A vendé­gegyüttesből különösen Köbli volt elemében, átlövésekből az első negyedórában négyszer is bevette Farkas kapuját. A két csapat közötti különbség a 20. percben nőtt először hatgólosra, Katona Sándor edző azonnal időt is kért. A Dunaferr lendü­lete azonban töretlen maradt, a szekszárdiak pedig megzava­rodtak. A Ferropatent tizenkét percen keresztül nem dobott gólt, míg ezalatt a hazaiak tíz­szer voltak eredményesek. Fordulás után Károlyi két ta­lálatával faragott valamelyest hátrányából a Szekszárd, ám emberelőnyből képtelen volt betalálni. Bátortalanul, tűz nél­kül játszottak a vendégek, egyedül Köbli jelentett gólve­szélyt a Dunaferr kapujára. A 45. percben az indiszponált Po- povot a hosszú sérüléséből fel­épült Pádár Margó váltotta, az átlövő góllal tért vissza. Az utolsó negyedórában a hazaiak mestere már merészebben cse­rélt, csapata így is megerőltetés nélkül őrizte tetemes előnyét. A vendégcsapat csak húsz percen át tudott méltó ellenfele lenni a bajnok Dunafermek. Zsiga Gyula: — Az elmúlt hétvégi kupameccsen gyengéb­ben ment a védekezés, s a gyors indítás, ezúttal ezekre igyekez­tünk koncentrálni. Ilyen arányú sikerünkhöz hozzájárult a ven­dégek szerb átlövőjének gyenge produkciója. Katona Sándor: — Na­gyon sok gyenge egyéni telje­sítmény volt a csapatunkban, így a Dunaferr az első félidő utolsó tíz percében állva ha­gyott bennünket. Fekete László A Ferropatent-Szekszárd SE hivatalos üdítőital szállítója Megyei bajnokságok Tolna megye, férfi felnőtt: Dombóvári KSK-Dunaföld- vári VKSE 22-33 (9-16). Vé­gig vezetve, biztosan nyert a vendégcsapat. Ld: Reith, Kasza 5-5, Pajcsics, Drüszler 4-4, il­letve Vajai 11, Czobor 7, Dukai 6. Hőgyész GJU KC-Gyönk 34- 26 (21-7). Két ellentétes félidő után hazai győzelem. Ld: Csupor, Bősz 7-7, Kuti, Gábor 5-5, illetve Heidt 11, Takács 8. Duna föld vári VKSE-Fadd 35- 15 (14-8). A csere nélkül játszó vendégek erejéből eny- nyire tellett. Ld: Vajai 10, Czo­bor 8, Mezei 7, Dukai 5, illetve Mácsik, Klein, Haglimajer 4-4. Hőgyész GJU KC-Dombó- vári KSK 20-19 (10-7). Az újonc Dombóvár együttese meglepően jól tartotta magát. Ld: Czukor 7, Győri 6, illetve Bíró 5, Kozma 4. Somogy megye, női felnőtt: Kutas-Kocsola 18-10 (8-8). Ld: Tamás 5. Öreglak-Kocsola 10-39 (4-20). Ld: Vaszari 8, Schmidt 8, Berényi 6, Sponga 6, Boda- kosné 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom