Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

6. oldal Hazai Tükör 1998. október 8., csütörtök Finisben a kampány Alig több mint egy hét van már csak hátra az önkor­mányzati választásokig. Ezút­tal a kormánypártok (és a MIÉP) háza tájáról készítet­tünk összefoglalót. A korábbi három helyett várha­tóan öt településen nem lesz polgármester-választás október 18-án - közölte szerdán Farkas Pétemé, az Országos Választási Iroda munkatársa. A legfris­sebb összesítések szerint Nagybajcs, Liszó és Udvar mellé felsorakozott Felsőcsatár és Viszák is. E két utóbbi he­lyen a jelöltek visszaléptek. A Vállalkozók Pártja erősí­teni kívánja a jobbközép pol­gári erők összefogását, s első­sorban nem az úgynevezett nagypolitikában, hanem a he­lyi, a térségi feladatok megol­dásában akar részt vállalni ­mondta tegnap Vincze Gábor, az országos elnökség tagja. Csurka István, a MIEP el­nöke szerdán Budapesten jelen­tette ki, hogy pártja 85 helyen állított polgármesteijelöltet ön­állóan vagy más szervezetekkel közösen. A listákon 1500 egyéni jelöltet indítanak. Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter a miskolci városházán ren­dezett vidékfejlesztési fórumon vett részt. A jövőben - mon­dotta - a költségvetési tételeken belül nagyobb lesz a mozgástér, ugyanis jó néhány, eddig külön kezelt pénzalapot össze lehet kapcsolni. A hátrányos térségek na­gyobb ütemű felzárkóztatását csupán az említett összegek komplex hasznosításával lehet elérni. Elsőként tíz körzet kapna különleges támogatást. Az alvókasszákat bezárják Több önkéntes nyugdíjpénz­tár tevékenységi engedélyé­nek visszavonására készül az Állami Pénztárfelügyelet. A lépésre azért van szükség, Étert a szóban forgó - tagjaik elvesztése nyomán kiürült kasszájú - pénztárak soroza­tosan nem tettek eleget be­számolási és felügyeletidíj-fi- zetési kötelezettségüknek. Dr. Radnai György, az ÁPf el­nöke lapunknak elmondta: a bezárásra kerülő tizenkét nyug­díjpénztár mindegyikére jel­lemző, hogy tevékenysége megkezdésekor csekély számú tagot toborzott, és csupán né­hány millió forintos betétet gyűjtött össze. A többnyire munkatársi kez­deményezéssel alakult pénztá­rak vezetői nem rendelkeztek elegendő ismerettel az efféle alapok kezelését illetően, s az első nehézségeket látva, a tagok kivették a pénzüket. A pénztá­rak kezelői azonban a kasszák kiürülése után sem kezdték meg a felszámolási eljárást, szintén elsősorban a szakérte­lem hiánya miatt. Ezért döntött úgy az ÁPF, hogy törvényes jogával élve kezdeményezi az „alvópénztárak” engedélyeinek visszavonását, Radnai György szerint mi­előtt belépnénk egy önkéntes nyugdíjpénztárba, tegyük fel az alábbi kérdéseket: hány taggal, mióta működik, mekkora va­gyont kezel a pénztár? Van-e szerződése országosan ismert munkáltatókkal? Fontos az is, hogy a kassza tisztségviselői közismert emberek, tekintélyes szakértők legyenek. B. Z. Jogtiszta nagyvállalatok Több hazai nagyvállalatnál elkészült a szoftvergazdál­kodási és -nyilvántartási rendszer, amely az egyik leg­fontosabb feltétele a számító- gépes programok jogtiszta használatának - jelentették be tegnap a Business Soft­ware Alliance (BSA) vezetői. A BSA egy évvel ezelőtt indí­tott kampányt a magyar cégek lbgális szoftverhasználatának ösztönzése érdekében. A prog­ramban több nagy magyar vál­lalkozás, köztük a Kereske­delmi és Hitelbank, a Matáv, a Siemens, a Mól és a TVK is részt vett. A nagyvállalatok informati­kai vezetői szerdán már ered­ményekről is beszámolhattak. Elmondták: a program nyomán vállalkozásaiknál áttekinthe­tőbb lett a szoftverek alkalma­zásának módja, szabályozták azt is, hogy ki szerezhet be a cég számára számítógépes programokat. A határozott fel­lépés eredményeként megtisztí­tották a számítógépeket a feles­leges szoftverektől. Ezzel pár­huzamosan szorosabbra zárták a vállalatok információs rend­szerét, s megfelelő szűrőket építettek fel a számítógépes ví­rusok beszivárgása és az üzleti, gyártási titkok elszivárgása eilen. A BSA illetékesei bejelentet­ték: a programnak is köszönhe­tően az elmúlt években jelentő­sen javult Magyarországon a legális szoftverek aránya. A praxisok csak egyben adhatók el A privatizációtól a háziorvosok nagyobb biztonsága, ettől pedig a betegek színvonalasabb ellátása várható - nyilat­kozta Füredi Gyula, az Egészségügyi Minisztérium taná­csosa a kormányzat magánosítási elképzeléséről szólva. Füredi Gyula emlékeztetett arra, hogy a háziorvosi praxi­sok magánosítása már 1993- ban, a működtetés privatizáci­ójával megindult. A vállal­kozó orvosok közvetlenül kötnek finanszírozási szerző­dést a megyei egészségbiztosí­tási pénztárral, míg működé­sük feltételeiről - rendelőről, a hozzá tartozó infrastruktúráról - a helyi egészségügyi alapel­látásért felelős önkormányzat gondoskodik. Egy tavaszi felmérés szerint a települések 15 százalékában már nem a helyi önkormányzat a házior­vosi rendelő tulajdonosa. A tanácsos úgy gondolja, hogy a háziorvosi praxisok tel­jes privatizálásához nincs szükség az önkormányzati törvény módosítására. Az ön- kormányzatok ellátási kötele­zettsége garancia is lehet arra, hogy olyan orvossal kötnek szerződést, aki szakmai és minden más szempontból is tisztességgel látja el feladatát. Füredi Gyula megoldható­nak tartja azokat a helyzeteket is, amikor a praxistulajdonos háziorvos elmegy a település­ről, nyugdíjba vonul, netán megrokkan vagy elhalálozik. A rendelőből, annak felszere­léséből, esetleg orvoslakásból, betegkörből álló praxisoknak - mint minden más vállalko­zásnak - vagyoni értékként kell megjelenniük a piacon. A praxis csak egészben adható, vehető és örökölhető, hason­lóan a privatizált gyógyszertá­rakhoz, amelyek akkor is csak patikaként működtethetők, ha onnan a gyógyszerész kihal. A tanácsos véleménye sze­rint számos egyeztetés szük­séges még ahhoz, hogy az ön- kormányzatok és a rendelők működtetését átvevő orvosok érdekei egyaránt biztonsággal érvényesüljenek. Mihamarabb ki kell dolgozni az elfogad­ható pénzintézeti kölcsön­konstrukciókat, valamint a minden szempontot számba vevő szerződési formákat. Akkreditáló testület a legjobb szakemberekből Államilag elismert nyelvtudás Elküldte levelét az oktatási miniszter az ország kilenc elis­mert idegennyelv-oktatási szakemberének, megpecsételve ezzel a megállapodást, megerősítve az előzetes felkérést: ve­gyenek részt az állami nyelvvizsgarendszer megújításában. A miniszteri levél várhatóan lendületet ad annak a többéves folyamatnak, amely az Ide­gennyelvi Továbbképző Köz­pont, a „Rigó utca” vizsgázta­tási monopóliumának a meg­szüntetését célozza. Mint Fazekas Márta, a tárca szakértője elmondta: az alap- követelményeket megjelölő, a feladatokat kijelölő kormány- rendelet májusban hatályba lépett. A most felálló kilenc­tagú, Nyelvvizsgát Akkredi­táló Testületnek a működési feltételek megteremtésén kí­vül az lesz a feladata, hogy meghatározza az alap-, a kö­zép- és a felsőfokú vizsga mindenütt egységesen alkal­mazandó követelményeit. Első tennivalóik egyikeként ki kell dolgozniuk a leendő vizsgaközpontokkal szemben támasztandó követelménye­ket. Azok az iskolák pályáz­hatnak majd az oktatás, a vizsgáztatás, és az állami vizsgabizonyítvány kiállításá­nak jogára, amelyek megfelel­nek a bizottság által támasztott igényeknek. Az előzetes ér­deklődés alapján erre mintegy tucatnyi jelölt esélyes.- A Rigó utcai intézmény­nek is meg kell majd méretnie magát T- tette hozzá Fazekas Márta. Várhatóan a pályázók között lesznek a nagy, integ­rált egyetemi központok is, bár a tanárokat kibocsátó fel­sőoktatási intézmények nyelv­tanári oklevelei egyenrangúak maradnak az államilag elis­mert nyelvvizsgával. Tavaszra várható az új nyelvvizsgaközpontok meg­alakulása, jövő ilyenkorra már túl lesznek a megmérettetésen az első vizsgázók is. Annyi biztosra vehető: az új közpon­tokban sem kapnak majd könnyebben nyelvvizsga-bi­zonyítványt a jelentkezők, mint korában a Rigó utcában. (deregán) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: novemberben dönteni kell Akár húszszázalékos különbséggel Pontosan 6,8 százalékban határozta meg a pénzügyminiszter a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jövő évi díjemelésé­nek a mértékét. A biztosítótársaságok ettől plusz-mínusz 10 százalékkal térhetnek el jövőre a díjmeghatározásnál. Egy 1997-es kormányrendelet teszi lehetővé, hogy a biztosí­tótársaságok eltérjenek a pénzügyminiszteri alapdíj­emeléstől saját biztosítási dí­juk meghatározásánál. Az idei díjakban plusz-mínusz 5 szá­zalékos eltérést engedélyezett ez a rendelet, jövőre azonban már 10, 2000-ben pedig 15 százalék lehet az eltérés. Ez­után várható a teljesen szabad, liberalizált díjak bevezetése. A biztosítók napokban ké­szülő kalkulációikat október 15-ig kötelesek az Állami Biz­tosításfelügyelethez (ÁBif) el­juttatni — tudtuk meg Bálint Györgyitől, a jogi főosztály il­letékesétől. A díjakat az ABif október 30-ig felülvizsgálja, és az engedélyezett tarifákat e napon a Magyar Közlönyben, és két országos napilapban nyilvánosságra hozza. A pos­tákon és az önkormányzatok­nál is kifüggesztik a díjlistát, s az újságosstandokon viszony­lag olcsón kapható lesz az er­ről szóló tájékoztatófüzet. A tavalyi tapasztalatok sze­rint a biztosítók maximálisan kihasználják az eltérés meg­engedett mértékét: volt mí­nusz és plusz 5 százalékos kü­lönbség is a tarifák között. Ami általában jellemző volt: Budapesten magasabb díjakat érvényesítettek, mint vidéken. A gépjármű-tulajdonosok harmada, mintegy 1 millióan váltottak társaságot. Az idén várhatóan jóval nagyobb lesz a vándorlás, hiszen akár 20 százalékos különbség is lehet az egyes biztosítótársaságok tarifái között. Az ügyfeleknek november 30-ig kell eldönte­niük, maradnak vagy odébb- állnak egy biztosítóval, (cser) Miniszteri beszédhiba. Kommunikációs hiba történt, mivel nem tudtam megfelelően elmondani a sajtónak, mi és hogyan történt - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a sze­mélyét a közelmúltban ért vá­dakkal kapcsolatban a Nap­kelte tegnapi műsorában. Pintér cáfolta azt a minapi hírt, hogy Bécsben találkozott volna Princz Gáborral, a Postabank volt elnök-vezérigazgatójával. Készül a lakásprogram. A következő napokban a kormány szeretné meghirdetni a nemzeti lakásalap programját, amely a jövő évi költségvetésben való­színűleg még nem, de a 2000-re szóló új szerkezetű költségve­tésben már szerepelni fog - je­lentette be Balsai István, a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai államtitkára egy lakásépítési fórumon. Két test, két lélek. Melindát és Izabellát, a három hete Sze­geden sikeresen szétválasztott sziámiiker-párt szerdán délben édesanyjuk és nagymamájuk vitte haza a romániai, Arad me­gyei Kisperegre. A babák egészségesek, jól vannak. Öreg katonai autók. A Ma­gyar Honvédség 15 ezresnél is nagyobb járműparkjának több mint 80 százaléka tízévesnél idősebb, ezért cseréjüket már nem lehet tovább halasztani - mondta Sajner Gyula ezredes, a Magyar Honvédség szóvivője. Az adta, ez elvette? A Nyug­díjasok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége az Alkotmánybíró­sághoz fordul, hogy az idősek megkapják a törvényben előírt, 20 százalékos nyugdíjemelést. Sándor László, az MSZOSZ el­nöke bejelentette: csatlakozva a nyugdíjasszervezetek követelé­séhez, országos aláírásgyűjtést kezdeményeznek. Drága és rossz a DEJÁK. Az OEP több százmillió forintos költséggel kifejlesztett járulék­nyilvántartó rendszerének mű­ködésképtelensége miatt tény­feltáró albizottság felállításáról döntött szerdai ülésén az Or­szággyűlés illetékes bizottsága. A személyi felelősséget is vizs­gálják a használhatatlannak minősült DEJÁK-projekttel kapcsolatban. A tárca hallgat. A kulturális kormányzat álláspontja to­vábbra is az, hogy a Nemzeti Színház kultúránk szimbóluma, felépítése az egész országnak fontos - közölte Várhegyi At­tila, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma politikai ál­lamtitkára. A tárca a választá­sok lezárultáig tartózkodni kí­ván mindenféle nyilatkozattól, hogy az ügy „ne válhasson poli­tikai játszmák eszközévé.” A tervek már régen készen állnak, már csak a pénz hiányzik A Duna-hidakról, amelyek összeköthetnének Magyarországon mintegy tízezer híd van. Ez a szám magába foglalja a folyón átívelő építményeket, valamint az autópályák alul- és felüljáróit is. A Dunán, a budapesti nyolcat nem szá­molva, csupán három híd áll az átkelők rendelkezésére. A komáromi, a dunaföldvári és a bajai híd meglehetősen kevés a viszonylag nagy gépjármű- forgalom lebonyolításához, ezért új Duna-hidak építését és a meglévők felújítását tervezik a szakemberek. Egyelőre még kérdéses, hogy a több milliárd forintot felemésztő beruházást miből finanszírozzák. Hidászok, hídmémökök vé­leménye szerint éves szinten öt­hat milliárd forintra - az útalap 10 százalékára - volna szükség a meglévő hidak rekonstrukció­jához, illetve a tervben szereplő új hidak előkészületi munkála­taihoz. Az idén 2,5 milliárdot már el is költöttek: ebből fedez­ték a szolnoki Tisza-híd kon­zolcseréjét és a dunaföldvári híd pályalemezének felújítását. Az évtizedek óta meglévő tervekben szerepel az Eszter­gomban lerombolt Mária-Valé­ria híd felújítása is, csakhogy a munkálatok elkezdéséhez hi­ányzik a szlovák fél beleegye­zése. A 2,8 milliárd forintos munka előreláthatólag 2000 jú­liusára befejeződhetne. Korszerűsítenék a bajai hidat is, ahol a vasúttal közös pályát szeretnék szétválasztani. Ennek becsült költsége 3,5 milliárd fo­rint, s a jövő év végén nyithat­nák meg a felújított hidat a for­galom előtt. Új hidakat építenének Szek- • szárdon, Budapesten (az MO-ás körgyűrű északi szakaszán), Dunaújvárosnál, Vácott, Ko­máromban és Mohácson is. Leghamarabb a szekszárdi híd építését kezdenék el, a 20 milli­árd forintos beruházásra már koncessziós befektetőket is ta­láltak, de sajnos nem tudták előteremteni a teljes összeget, így egyelőre elmarad az építke­zés. Ä legújabb fejlemények szerint szó van arról, hogy a munkálatokat esetleg a költ­ségvetésből fedeznék, de erről az országgyűlésnek kellene ha­tároznia. Azonban a szaktárca vezetője, Katona Kálmán és az MDF elnöke, Lezsák Sándor is elfogadhatatlannak nevezte a koncessziós hídépítést. A felmérések szerint a leg­sürgősebb a bajai Duna-híd fel­újítása lenne, majd azt követné a szekszárdi, az esztergomi, a dunaföldvári, az észak-buda­pesti, a dunaújvárosi, a váci, a komáromi és a mohácsi híd megépítése, illetve helyreállí­tása. A tervek tehát készen állnak, s felmérték azt is, melyik híd mennyibe kerül. Ám sem a fel­újítások, sem az építkezések nem kezdődhetnek meg addig, míg a politikusok el nem dön­tik: melyik hídra jut, s melyikre nem a közpénzekből. H. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom