Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-01 / 230. szám

8. oldal Hazai Tükör 1998. október 1., csütörtök Kevesebben járnak gimnáziumba, az oktatáskutatók elszámolták magukat Érettségi: vita a szintekről Megkérdőjelezték az előző kultuszkormányzat által szor­galmazott kétszintű érettségi szükségességét egy, a napokban rendezett pedagógiai tanácskozás résztvevői. Az oktatási tárca is vizsgálja: indokolt-e a bevezetése. A kérdés a Korona Kiadó szakmai fórumán vetődött fel az Akadémián, ugyanis a tan- könyvkiadás számára sem mellékes, hogy marad-e a mai gyakorlat, az egységes köve­telményszint minden matu- randus számára, vagy sem. Maga Környei László, az Oktatási Minisztérium közok­tatásért felelős helyettes ál­lamtitkára is elismerte, hogy a kétszintű érettséginek, azaz a tanulók esélyegyenlőtlenségét intézményesítő vizsgarendszer ellenzőinek kezdettől nagy tá­bora volt, s ez az utóbbi idő­ben tovább növekedett. Nem is ok nélkül. » Napjainkra bebizonyosodni látszik ugyanis, hogy tévedtek azok az oktatáskutatók, akik néhány éve a középiskolai, és azon belül is a gimnáziumi ok­tatás robbanásszerű elterjedé­sét vetítették előre az ezred­fordulóra. Előrejelzéseikben úgy vélték, hogy a 18 éves ko­rúak 70-75 százaléka fog majd érettségizni 2000 táján. Mivel csak kisebb hányaduk egye­temi továbbtanulását valószí­nűsítették, indokoltnak lát­szott az érettségi követel­ményszint differenciálása. A statisztikai adatok a középis­kolások számának növekedé­séről, ám e növekedés lassúbb üteméről tanúskodnak. Jellemző például, hogy míg az évtized elején a megfelelő korú népességnek megközelí­tően 37 százaléka szerzett érettségi bizonyítványt, 1996- ban csak alig több mint 48 százaléka, és lényeges növe­kedés az utóbbi két évben nem volt. Az illetékes azt mégsem mondta ki, hogy a mostani kultuszkormányzat „vissza­csinálja” a kétszintű érettségit, mert a közoktatási törvényt és a NAT-ot módosító javaslatot csak a pedagógusok vélemé­nyének ismeretében terjeszte­nek elő. (der) Lengett a csillár, zörgött az ablak Éjfél után földrengés „rázta föl” az országot Nem túl erős, inkább csak gyenge közepes volt a szerda hajnal­ban az ország déli részén és a fővárosban észlelt földrengés. A jelenség az elkövetkezendő néhány hónapban kisebb utórezgé­sek formájában akár több százszor is újra érezhető lesz - fej­tette ki lapunknak Zsíros Tibor, az MTA Földrengésjelző Ob­szervatóriumának tudományos munkatársa. A földrengés epi­centruma Belgrádiéi mintegy száz kilométerre délre volt, ott a rengés erőssége elérte a Richter-skála szerinti 5,2-es értéket. Szegeden 5-ös, Budapesten 4- es fokozatú rengést regisztrál­tak a tizenkettes maximumú Mercalli-skála szerint. Ilyen erősség esetén kilenghetnek a csillárok, megzörrenhet az ab­laküveg, elmozdulhatnak ki­sebb tárgyak. Hazánkban a földrengés csak vakolatomlást okozott és egy amúgy is rossz állapotban lévő házat döntött romba. Zsíros Tibor elmondta: a tu­domány mai állása szerint nem állapítható meg előre sem a fő-, sem az utórengések pontos idő­pontja, érdemi prognózist a leg­jobb esetben is csupán egy-két órával a fizikailag is észlelhető rengések előtt tudnak adni. Annyi azonban bizonyos, hogy az utórezgések erőssége soha nem haladja meg a „főrezgés” erejét. Nem ritka nálunk a hasonló erejű földmozgás, évente négy-nyolc esetben mozdul meg érezhetően lábunk alatt a talaj. A legutóbbi, jelentősebb károkat is okozó földrengést Magyarországon 1985-ben re­gisztrálták, amelynek epicent­ruma a Balaton északi részén lévő Berhidán volt. Ezt a fél or­szágban érezni lehetett. Századunk hazai két legna­gyobb, mindkét esetben Rich­ter-skála szerinti 5,6-os erős­ségű földrengését 1911 -ben Kecskeméten, valamint 1956- ban Dunaharaszti körzetében mérték. A hazai történelem leg­erősebb, feljegyzett földrengé­sét 1763-ban, Komáromban észlelték: a korabeli krónikák szerint „megnyílt a föld és ezen nyílásból kékes láng lövellt ki, 279 nagyobbszerű polgári ház ledűlt, s 785 erős omlást szen­vedett”. Bereczki Zoltán Hamburgi vendég. Friede Springer, a hamburgi Axel Springer Kiadó többségi tulajdonosa, a konszern megalapí­tójának özvegye Budapesten meglátogatta a Springer-Ház magyar kiadóvállalatait. A vendéget dr. Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója tájékoztatta a magyarországi kiadók munkájáról, országos és megyei lap­jaik fejlődéséről. fotó: feb/körmendi imre Több közösségi szállás kell Ha nem csökken a Magyaror­szágra illegálisan érkező kül­földiek száma, akkor a Ha­tárőrségnek bővítenie kell a közösségi szállásokat, ahol a tegnapi adatok szerint össze­sen 1098 külföldi lelt ideigle­nes otthonra - közölte szer­dán Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője. Szeptemberben már mintegy 40 százalékkal, 1250-re emelték a nyolc közösségi szállás befo­gadóképességét. Ha a migráció hasonló ütemben növekszik, akkor az év végéig akár 2000 szálláshely is kevés lesz - mondta a szóvivő. A nyolc központ közül a leg­zsúfoltabb a győri és a nyírbá­tori, itt többen vannak, mint amennyi a szálláshely, de a nagy zsúfoltságot átcsoportosí­tásokkal csökkentették. A menedéket kérők között a legtöbben albán nemzetiségű jugoszláv állampolgárok, szám szerint 854-en. A szállásokon rajtuk kívül 79 afgán, 17 ro­mán, illetve 13 kínai állampol­gár is lakik. A szóvivő beszámolt arról is, hogy augusztus 31-éig összesen 11 272 személlyel szemben in­tézkedtek tiltott határátlépés bűncselekménye miatt. Befelé 1162-en, kifelé pedig 4991-en próbálkoztak. A szomszéd or­szágok határőrizeti szervei 3637 személyt adtak vissza a magyar határőröknek. Június 30-áig a Határőrség­nél 1006 személy folyamodott menekültstátusért, de közülük időközben 189-en meggondol­ták magukat, többen pedig el­tűntek, így a menekültügyi hi­vatalhoz már csak 598 állam­polgárt irányított a Határőrség. Mit? Hol? Mennyiért? Vásárlói szokások 1998-ban A hazai lakosság kétharmada napi fogyasztási cikkeit a 80 négyzetméternél kisebb bol­tokban vásárolja - ismertette Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója egy vizsgálat adatait tegnap. A GfK a vásárlási szokásokról készített felmérése során két­ezer fogyasztót, négyszáz kis­kereskedőt és ötven szakértőt kérdezett meg. A ruházati termékeket a megkérdezettek 45 százaléka piacon, illetve utcai árusoktól szerzi be. A háztartási felszere­léseket leginkább áruházakban, szaküzletekben vásárolják meg. A megkérdezett fogyasztók öt év múlva sem szándékoznak változtatni bevásárlási szoká­saikon, ám a kiskereskedők arra számítanak, hogy a vevők disz­kontokban és hipermarketek­ben fogják beszerezni a napi fogyasztási cikkeket. Á vásárlók négyötöde saját lakóhelyén költi el a pénzét és csak a válaszadók fele jelezte, hogy 20 kilométernél nagyobb távolságot szokott megtenni bevásárlás ürügyén. A megkér­dezettek napi fogyasztási cikkre legutóbbi vásárlásuk so­rán 5800 forintot, háztartási gé­pekre, szórakoztató elektroni­kára 31 ezer forintot, ruházatra 7800 forintot, lakásfelszere­lésre 8 ezer forintot költöttek. A kormány a családokat támogatja Parlamenti politikai vitanap a nyugdíjemelésről Hárommillió-száznyolcvanhatezer nyugdíjas sorsa (és min­den bizonnyal október 18-ai szavazata is) volt a tét a tegnapi parlamenti vitanapon, amelyet korábban az MSZP és a Fi­desz egymással versengve kezdeményezett. Az előző parlament MSZP ve­zette parlamenti többsége ta­valy olyan nyugdíjtörvényt hozott, amely szerint 1999- ben az 1998-ra várható nettó keresetnövekedés arányában, az adatok szerint mintegy 20 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat. Ezzel szemben a kormányfő már többször is úgy nyilatkozott, hogy az eme­lés mértéke 14 százalékos lesz. Erről folyt tehát a vita. Előnyt a nyugdíjasoknak Az MSZP és az SZDSZ kép­viselői kitartottak amellett, hogy jövőre is alkalmazni kell az aktív keresők és a nyugdí­jasok jövedelme közötti szo­ros kapcsolatot, ami a korábbi, hátrányos évek után 1998-tól, majd ezt követően 1999-ben is előnyös lenne a nyugdíjasok­nak. Azt elismerték, hogy a nyugdíjreform bevezetése át­menetileg hiányt okoz a nyug­díjpénztárban, de ezt nem le­het a nyugdíjasokkal megfizet­tetni. Szerintük etikátlan az is, hogy az Orbán-kormány a nyugdíjasoktól veszi el azt, amit másoknak felelőtlenül odaígért. A kormánykoalíció oldalá­ról felszólalók tagadták, hogy az Orbán-kormány bármit is elvenne a nyugdíjasoktól. El­lenkezőleg - érveltek -, in­kább adnak. A múltról szólva kifejtették: 1994 és 1998 kö­zött 13,2 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, most azonban a kormány szerint várható 11 százalékos infláció mellett 14 százalékos emelést terveznek. Hiányzik a pénz A kormánypártiak szerint az ennél nagyobb mértékű eme­lésnek azért nincs meg a fede­zete, mert az évtizedeken át befizetett járulékokat a szocia­lizmus évei alatt elköltötték, és így üres kasszával érkezett a rendszerváltozáshoz a társa­dalombiztosítás. A gondokat csak súlyosbí­totta a nyugdíjreform követ­kezményeként fellépő 80 mil­liárdos hiány és az előző kor­mány legalább 250 milliárdos „hagyatéka”. Jól jár a mintacsalád Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: programjuk kö­zéppontjában a család áll, ami a szülőket, a nagyszülőket és a gyermekeket együtt jelenti. A család minden tagjának igye­keznek javítani a helyzetén. A két átlagkeresetű szülőből, egy nyugdíjas nagyszülőből és két eltartott gyerekből álló család például jövőre 348 ezer forint­tal többhöz jut, mint az idén. Orbán szerint ez 140 ezer fo­rinttal több, mintha a jelenlegi ellenzék kormányozna. A nyugdíjemelés a tervek szerint differenciált lesz jö­vőre: a legalacsonyabb nyug­díjakat 25 százalékkal, a leg­magasabbakat a pénzromlás­sal azonos, 11 százalékos mér­tékben szándékoznak emelni. A kormány sajnos nem annyit ad, amennyit akar, hanem amennyit lehet - közölte a kormányfő. S. Á. Szerencseposta Az elmúlt héten egyik lottó­játékon sem volt telitalálatos szelvény, így a nyeremények tovább halmozódtak. Nyereménykínálat A hatos lottón ezen a héten szerencsés esetben már 82 millió forintot lehet nyerni. Az ötös lottó fődíja nettó 53 mil­liót ígér. A jokeren elnyerhető összeg most 20 millió forint. Az ötös és hatos lottón mel­létalálatot elértek közül egy ózdi és egy szanyi játékos ve­télkedését láthattuk vasárnap a „Peches ember szerencséje” című televíziós műsorban. A Szanyról érkezett Szakács Gyuláné az első két forduló­ban ugyan vesztésre állt, a harmadik fordulóban azonban elrabolta játékostársa addig elért eredményének egyhar- madát, így összesen 175 ezer forintot nyert. Vasas Róbert „megkurtított” nyereménye 152 ezer forint volt. Kenós szerencse Ha valaki azonnal próbára akarja tenni a szerencséjét, s annak eredményére nem akar napokat várni, az kenózik. A kenón még mindig minden ti­zedik játékos nyer. Hogy mennyit az attól függ, hányas játéktípusban játszik, hogy a kisorsolt számokból hányat ta­lál el, de legfőképpen a meg­tett tétek nagyságától. Jól példázza ezt ismét a múlt heti játékos esete, aki te­litalálatot ért el a nyolcas já­téktípusban és nyolcvan fo­rintja ellenében 1 millió 600 ezer forintot nyert. Ami nyereménynek nem rossz, de ha ötszörös tét­tel játszott volna, akkor kere­ken 8 millió forintot tehetett volna zsebre. Gazdára lelt a jackpot Hegedűs Ottó számára bizo­nyára emlékezetes marad a Telemázli, hiszen megnyerte a hetek óta halmozódó jackpo- tot. A Telemázli show keddi televíziós adása izgalmas lég­körben zajlott, hiszen a játéko­sok tudták, hogy a jackpot ott rejtőzik valamelyik fiókban. Hogy melyikben, arra Hege­dűs Ottó (Örkény) „érzett rá”, s szerencse a szerencsében: a Lökdösődő sem döntötte fel bábuját. így övé lett a több mint 31 milliót érő jackpot. De azért Török Zoltán (Miskolci) nyugdíjas játékosnak sem volt oka panaszra, ügyessége 230 ezer forintot kamatozott. Szénái József pomázi játékos­nak viszont kimondottan pe­ches napja volt, hiszen mind­össze 15 ezer forintra futotta a szerencséjéből. Tippmix és totó A totó 13+1 találatos szelvé­nye ezen a héten 13 millió fo­rintot fizet, a góltotó főnyere­ménye pedig 220 ezret ér. Igen változatos most a tippmix tétlapja. A választék­ból a népszerű európai kupa- találkozókat érdemes ki­emelni. Az UEFA-kupában és a KEK-ben az 1. forduló visz- szavágóit játsszák, amelyek közül tizenegy került a tét­lapra. A meccseken lehetséges a hosszabbítás, a tippmixen azonban ezúttal is csak a ren­des játékidő eredményeire kell tippelni. (x) Bezárták a Kurírt. A Posta­bank tegnap felfüggesztette a Kurír kiadását, és megvonta támogatását a Magyar Narancs című hetilaptól is. A Kurírnál tegnap délután már nem vették fel a telefont. Felajánlott pártüdülő. A családorvoslás teljes magánosí­tása mellett foglalt állást Orbán Viktor kormányfő tegnap egy szakmai fórumon. Bejelentette azt is: az egykori balatonaligai pártüdülőt a magyar egészség­ügynek adja át a kormány. Meghallgatások. Az Ország- gyűlés Nemzetbiztonsági Bi­zottsága azzal a céllal hívta meg tegnap zárt ülésére Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tisztázza a „Boros-kazet­tával” kapcsolatban a sajtóban megjelent híreket. Ezt Keleti György, a bizottság szocialista elnöke közölte az ülés előtt. MTV: Feledy alelnök. A Ma­gyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke október 1-jével Feledy Pétert bízta meg az Aktuális műsorok alelnöki teendőinek ellátásával. Az új tisztviselő már személycserékről tárgyal Horváth Lóránt elnökkel. Marad a föld. A kormányzat nem készít olyan előterjesztést, amely lehetővé tenné a külföl­diek földtulajdonszerzését Ma­gyarország európai uniós csat­lakozása előtt - jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter az országgyűlés integrá­ciós bizottsága előtt. Búza Oroszországba. Orosz­országba szállít 600 ezer tonna búzát, illetve 50 ezer tonna lisz­tet a Fantázia Kft., amely egy szlovák céggel állapodott meg az üzletről. SZD§Z-állásfoglalás. A Sza­bad Demokraták Szövetsége elutasít bármilyen nyílt vagy hallgatólagos együttműködést a szélsőségekkel: nem támogat sem MIEP-es, sem munkáspárti jelölteket az önkormányzati vá­lasztásokon, és nincs olyan szabaddemokrata jelölt sem, aki elfogadja, illetve nem uta­sítja vissza az említett pártok támogatását. Ezt rögzíti az SZDSZ Ügyvivői Testületének tegnapi állásfoglalása. Malév-bajok. A magyar légi- társaság az elhúzódó szerelési munkák miatt átmenetileg szü­netelteti New York-i járatát. Az utasokat más légitársaságok gépeivel utaztatják. Ugyanak­kor tegnap délután - meghibá­sodás miatt - nem tudott időben felszállni a Hamburgból Buda­pestre tartó gép sem, amely az utasok mellett egy másik gép­hez szükséges alkatrészeket is hozott volna Ferihegyre. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom