Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

2. oldal Világtükör 1998. október 5., hétfő A katolikus egyházfő a spliti szentmisén FOTÓ: FEB/REUTERS A pápa a népek megbékéléséért Az olasz lapok bírálják a horvátországi látogatást Háromnapos horvátországi látogatásának utolsó nagy esemé­nyeként II. János Pál vasárnap katolikus hívők tízezrei előtt Splitben misét mondott. Az olasz sajtó több cikkben is kriti­kus hangot ütött meg a pápai utat illetően. Ellentmondást látnak az olasz újságok a szentatya több de­mokráciára buzdító felhívásai és a horvát elnöknek ezeket burkoltan elutasító állásfogla­lása között. „A pápa megérke­zése pillanatától az etnikumok közötti együttélésért és a na­gyobb demokráciáért emelt szót, elhatárolódva Franjo Tudjman üdvözlőbeszédétől” - emelték ki a római lapok. Az olasz újságok felfigyel­tek arra, hogy míg négy éve Zágrábban a pápa megbéké­lésre buzdító felhívását der­medt csend fogadta, most szombaton a Marija Bistrica-i kegyhelyen kétszázezer hívő hosszan tartó tapsára talált a kölcsönös megbocsátásra intő felszólítása. Az olasz sajtó szerint Tudj­man horvát elnök látványosan politikai célokra használta fel II. János Pál látogatását. „A diplomácia és az egyházi óvatosság eltanácsolt volna et­től a látogatástól, amely ki van téve annak, hogy a horvát kormány habozás nélkül fel­használja nacionalista céljaira, a szerbek pedig megneheztel­nek miatta. A pápa azonban bí­zik abban, hogy üzenete eljut céljához a politikai felhaszná­lás ellenére is” — írta a polgári konzervatív Corriere della Sera, amely általában rokon­szenvező hangot üt meg a Va­tikán irányában. A horvát bíboros boldoggá avatásával a lengyel pápa újabb számlát rendezett a kommunizmussal - állapította meg a La Repubblica, amely ugyanakkor szóvá tette: a pá­pai látogatás teljesen átsiklott a horvát egyháznak az usztasa hatalom idején elkövetett bű- n§i - a szerbek erőszakos átté- rítése, az ortodox papok üldö­zése, sőt legyilkolása - fölött. Medar és a párt A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) megerősí­tette posztján eddigi vezérét, Vladimir Meciart. A mozgalom országos veze­tőit két órán át megvárakoztató kormányfő állítólag le akart mondani. Hírek szerint fel is ajánlotta távozását, ám a szigo­rúan zárt ajtók mögött tanács­kozó testület ezt nem fogadta el. „Meciar nélkül a HZDS fennmaradásának alapjait ve­szítené el” - mondta televíziós nyilatkozatában Gostav Krajci belügyminiszter. Iván Gasparovic, a parla­ment elnöke bejelentette, mint­hogy a HZDS győzött a parla­menti választásokon, Meciar mozgalma kijelölte a kormány- alakításról tárgyalni hivatott képviselőket. A HZDS tárgyaló küldöttségét Ján Smerek, a Kassai Vasmű igazgatótaná­csának elnöke vezeti. Nem vált az RMDSZ Elhárult a politikai válság ve­szélye a román kormánykoalí­ció feje felől - így összegez­hető az RMDSZ marosvásárhe­lyi határozatának visszhangja. A kommentárok méltányolják mind a kormány, mind a romá­niai magyarok szövetségének döntését, miszerint az RMDSZ nem lép ki a bukaresti kor­mánykoalícióból . A nacionalista ellenzék saj­tója azonban mind hevesebben támadja a kabinetet és a szövet­séget. A képviselőház oktatási bizottságának elnöke nyílt le­vélben fordult Radu Vasile mi­niszterelnökhöz: „alkotmányel­lenességet” vet a kormány szemére a magyar-német ál­lami egyetem tervezett létreho­zása miatt. „Naprakész” műhold Dübörgő repülőgépek és mű­holdak helyett csendes „vitor­lázó” gépek végzik majd az amerikai űrkutatás fontos fel­adatait. A legújabb ilyen repü­lőgép a Centurion. Szárnyának fesztávolsága hetven méter, fe­délzetén nincs üzemanyag: kisméretű légcsavarjait nap­elemek hajtják. Az elemek feltöltődnek, amikor a gép Földünk Nap fe­lőli oldalán halad. Ez az energia pedig elegendő ahhoz, hogy folytathassa útját az éjszaká­ban, mielőtt ismét átkerül a na­pos oldalra. A „vitorlás” háromszor ak­kora magasságban mozog majd, mint az óriás utasszállí­tók. Súlya alig egy tonna, és annyi műszert lehet elhelyezni rajta, hogy idővel helyettesít­hesse a műholdakat. FEB Riadókészültségbe helyezték a jugoszláv légvédelmet Erőteljes figyelmeztetés Milosevicsnek A kilátásba helyezett NATO-légicsapások miatt a legmaga­sabb készültségi fokozatba helyezték a jugoszláv légvédel­met, ám az védtelen a cirkálórakétákkal szemben. Egyes jugoszláv légvédelmi egységeket olyan helyszínekre telepítettek, amelyeket a NATO vélhetően harci repü­lőkkel támad meg, ha bekö­vetkezne a légicsapás. A belg­rádi vezetés az összes kor­szerű harci gépet föld alatti hangárokban helyeztette el. A jugoszláv légvédelmet kis hatótávolságú mobil légvé­delmi rendszerrel is felszerel­ték, amely radarberendezé­sekkel is rendelkezik. Belgrádban arra számíta­nak, hogy egy esetleges légi­támadás esetén a NATO első­ként a légvédelem egyik pillé­rét jelentő radarrendszerekre mérne csapást, mert ezek kiik­tatása jelentősen megkönnyí­tené a későbbi támadásokat. Moszkvában megerősítet­ték, hogy Belgrádban tárgyal az orosz védelmi miniszter és a külügyminiszter. Hírügy­nökségi jelentések szerint Christopher Hill, a koszovói válságban közvetítő amerikai diplomata a jövő héten Belg- rádba érkezik, tarsolyában a válság rendezésére kidolgo­zott amerikai béketerv végle­gesített változatával. A tervet a hathatalmi nemzetközi ösz- szekötő csoport már jóvá­hagyta. Eszerint Koszovó szé­les körű autonómiát kapva megmaradna Jugoszlávia ke­belén belül. A szerb és a jugo­szláv vezetők állítólag készek elfogadni a tervezetet, s így elmaradnak a légicsapások. George Robertson brit vé­delmi miniszter figyelmeztette Slobodan Milosevics jugo­szláv elnököt, hogy fejezze be „macska-egér játékát” a nem­zetközi közvéleménnyel, és vessen véget az erőszak-cse­lekményeknek Koszovóban. A jelek szerint a jugoszláv elnök hajlik arra, hogy vissza­rendelje katonáit a lakta­nyákba, és párbeszéd útján rendezze a válságot. George Robertson azonban felhívta a figyelmet, hogy Slobodan Mi­losevics korábban is tett ha­sonló ígéreteket, ám azok nem bizonyultak tartósnak. Ezért van szükség arra, hogy a NATO fenntartsa a katonai csapással való fenyegetőzést. Folytatódik az áldozatok felkutatása FOTÓ: FEB/REUTERS Hírek röviden Ford védelmébe veszi Clintont Nincs szükség arra, hogy megindítsák a hiva­talból való elmozdítás lehetőségét is felvető fe­lelősségre vonási eljárást Bili Clinton ellen - je­lentette ki Gerald Ford. Az egykori amerikai elnök szerint elegendő lenne, ha a kongresszus nyilvánosan megdorgálná Clintont a Lewinsky- szexbotrány miatt. Britek elrablása Csecsenfoldön London kérte az orosz hatóságok közreműkö­dését a Csecsenfoldön elrabolt négy brit állam­polgár szabadon bocsátása érdekében. Az em­berrablást fegyveresek követték el vasárnapra virradóra Groznijban. Bin-Laden újjáépíti táborait Az iszlám fanatikus terroristavezér Afganisz­tánban újjáépíti kiképzőközpontjait, miután Washington augusztusban rakétacsapásokkal lerombolta Oszama bin-Laden két táborát. Kandaharban az egyik támaszpont már elké­szült, egy másik erőd befejezés előtt áll. Lettország: enyhébb törvény A lett parlamenti választásokat Andris Skele volt kormányfő Néppártja nyerte meg. A vá­lasztópolgárok az egyidejűleg tartott népszava­záson jóváhagyták az eddigi szigorú állampol­gársági törvény enyhítését, ami azt jelenti, hogy a lakosság egyharmadát kitevő, 650 ezer főnyi orosz anyanyelvű kisebbség könnyebben juthat lett állampolgársághoz. Spiegel-vádak Kohl ellen A leköszönő német kormány miniszterei szá­mos beosztottjukat előléptették, a kancellári hi­vatal pedig a számítógépes adatbázis megsem­misítését tervezte. A Spiegel hírmagazin szerint a kancellári hivatal vezetői azt tervezték: a Schröder-kormány hivatalba lépése előtt egy éjszaka kiürítik a hivatalban található összes számítógép memóriáját. Jóvátétel - egyénileg A Benes-dekrétumok érvénytelenek? Hatástalanok és jórészt ér­vénytelenek az egykori cseh­szlovák államfő, Eduard Be­nes sokat vitatott dekrétumai - írja a Lidové Noviny. A második világháború után a magyarok elűzése szülőföld­jükről törvénytelen és jogtalan volt - ismeri el nagy figyelmet keltett írásában a volt parla­menti képviselő, Viktor Dobál, aki ma tudományos kutató. A Lidové Noviny című lapban kö­zölt tanulmányában azt állítja, hogy a németek kitelepítésétől eltérően a magyarok kitelepíté­sét a nemzetközi közösség soha sem hagyta jóvá, és ezért a nemzetközi jog szempontjából igazolhatatlan. Benes elnök legvitatottabb rendeletéinek Dobál az 1945- ben kiadott 5-ös és 12-es számú dekrétumokat tartja, amelyek alapján a németeket és a ma­gyarokat megfosztották vagyo­nuktól. E rendeleteket azonban az 1948-as alkotmány, majd egy évvel később a 194. számú törvény érvénytelenítette. A második „érvénytelenítési hul­lám” 1989 után zajlott le. Dobál kifejti: véleménye szerint „eljött az ideje, hogy in­dulatoktól mentes és tárgyila­gos vita kezdődjön a kérdés­ről”. A kitelepítettek jogosan állítják, a kollektív bűnösség elvét alkalmazták ellenük, ami elfogadhatatlan. „Az igazság azonban csak konkrét lehet, s ezért hitelesebb lenne, ha mindenki egyéni úton követelne jóvátételt. A cseh ál­lamnak lehetővé kellene tennie minden olyan egyénnek, aki va­lóban komolyan veszi a hazá­hoz való jogot, hogy visszatér­hessen a szülőföldjére.” Számítógépes világháló a bűnözés szolgálatában Szabályokat az Internetre! Az Internet modern és hasz­nos eszköz, amelyet, sajnos, azok is igénybe vesznek, akik a hálózatot bűnös céljaik szolgálatába szeretnék állí­tani. Ebbe a helyzetbe nem lehet beletörődni! Egységes, nemzetközi normákat, hatha­tós törvényeket sürgetnek. Megjelentek a hálózatok háló­zatán Hitler unokái, a népirtást tagadók, az anarchiát igenlők, a fajgyűlölők, a gyilkosságra buzdítok. Az északír szélsősé­gesek szervezete, a Sinn Fein egyenesen erre szólít fel: „Öljé­tek meg az angol rendőröket!” Az Interneten sokan taná­csokat osztogatnak kézigránát-, cső- és levélbomba-készítők, pénzmosók, kábítószer-keres­kedők és gyermekpomóval üz­letelők számára. Voltaképpen bűnbandák szerveződnek az In­ternet segítségével. Egyes országokban megszü­lettek a jó ízlést védő, az egye­temes emberi normákat sértő internetes szolgáltatásokat tiltó törvények, de ezek gyakorlati­lag semmit sem érnek. A ható­sági tilalom eredményeképpen X ország szolgáltatóinak kom­putereiről kitörölt nemkívána­tos tartalom akár másodperce­ken belül újra megjelenhet Y országból. Ráadásul: ami az egyik országban tilos, az a má­sikban nem üldözendő. * t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom