Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

1998. október 27., kedd Kertbarátoknak 7. oldal Jó tanácsok a zöld vonalon Már lassacskán véget érnek a kerti munkák, nem sok tennivaló akad kinn a szabad ég alatt. A múlt hét végén, mikor ismét vártuk Kedves Olvasóink hívásait a zöld vonal mellett, ezt ér­zékelni lehetett. Elfogytak a kérdések a nö­vényvédelemmel kapcsolatban, most inkább arra voltak sokan kíváncsiak, hogy mi az oka annak, hogy elég hamar megromlanak, ro­hadnak a zöldségek, gyümölcsök, hogyan te­gyék el télire az almát, a sárgarépát. Szakái László nyugdíjas agrármérnök most is kész­séggel állt olvasóink rendelkezésére. A jövő' hónap végén Kelemen Lajos kertészmérnököt, az apárhanti téesz főkertészét várjuk szerkesz­tőségünkbe, aki pusztán szívességből, honorá­rium nélkül vállalta, hogy válaszol a Tolnai Népújság olvasóinak kérdéseire. Úgy tervez­zük, hogy a borkészítéssel foglalkozunk no­vemberben, hisz ne feledjék: minden faluban rendeznek a télen borversenyt! Vegye elő a szódás szifont, ha zsizsikes a bab! Még a madarak is undorodnak a krumplibogártól Kompót, sütemény és rétes készül a rebarbarából Poór Károly Paksról telefo- zöldséget, amely meleg, így féle. Őcsényből Máté Péter nált, s azt vette észre, hogy mind a lapos, mind pedig a gömbölyű fejű édeskáposzta igen laza levelű, nem igen le­het reszelni. Ez mindenütt így van az egész országban és az az oka, hogy az eső „meghajtotta” a leveleket, ezért igen levegősen borulnak egymásra. Ha min­den évben a borsó után veti a káposztát ezt továbbra is te­heti, hisz a borsó gyűjti a ta­lajban a nitrogént. Ezért a borsó gyökerét nyugodtan benne lehet hagyni a talajban. A kertnek arra a részére, amely árnyékos, érdemes bab­féleséget vetni, hisz korábban köztes növényként a kukori­cában is vetettek babot. Ár­nyékba semmiképpen ne ke­rüljön paprika és paradicsom. Metz Istvánná kerítésén megtelepedett a zöld moha. Mészhidráttal kellene meg­szórni, hisz ez elvonja a vizet a növénytől és elszárad. Ter­mészetesen a mészhidrát csak akkor ajánlott, ha nem árt a kerítés anyagának. Eléggé babrás munka, de ha nincs más megoldás, állandóan le kell szedegetni a mohát a kerí­tésről. Nemrég ásta ki a sárgarépát egyik olvasónk, illetve ásta volna, mert alig talált gyöke­reket. Drótféreg, mocskospa­jor, lótetű lakmározott a sárga­répában. Tavasszal, vetéskor kell ellen védekezni: a sor­közben 10 centiméter mély árkot húzunk, s ebbe szórjuk bele a Basudint. Locsoljuk meg, mert ekkor gázosodik és csak így hatásos. A Basudin csírázásgátló anyagot tartal­maz, ezért még véletlenül se kerüljön a zöldségmagra! Ilyenkor ősszel már nem ér­demes kiszórni a talajfertőtle­nítő szert, mert a férgek lehú­zódnak mélyen a talajba. Magyar Jánosné Kurdon olyan pincében tárolta eddig a hát sokat ki kellett dobni. Most azt a tanácsot kapta, hogy ne a pincében, hanem a kamrában tegye el a gyökeret. Régi ládát, szennyestartót bé­leljen ki vastagon hullámpa­pírral, esetleg ha van, hunga­rocellel, majd rétegezze a zöldséget - úgy, hogy ne érje­nek egymáshoz - újságpapír­ral. A láda tetejét is vastagon borítsa be papírral. Nagy hi­degben is biztonságosan el le­het tartani ezzel a módszerrel a leveszöldséget. Összegabalyodva. Ez a sárga- és fehérrépa Szekszárdon, a Palánki hegyen Várhelyi László kiskertjében termett. fotö: ötös Réka Csáki Imre palánki kertjé­ben szinte minden évben megbámul a gyökérzöldség. Minden tavasszal fertőtlení­teni kell a talajt, s ügyeim arra is, hogy lehetőleg ne kerüljön ugyanarra a helyre a zöldség­azt kérdezte, hogy ha elültet­tük a dughagymát, meg kell-e szómi valamivel. Most nem, de ha tavasszal rajzik a hagymalégy, Bi-58-al kezelje a vörös- és a fok­hagymát is. Mielőtt eldugjuk a hagymát, érdemes 1 százalé­kos Chinoin fundasol oldatot készíteni egy vödörben, egy percig benne hagyni, majd ki­teríteni és megszárítani. Gyomirtószert nem nagyon érdemes a hagymában ki­szórni. Bencze Sándor szekszárdi olvasónk úgy látszik a biológiai növényvédelem híve. Melyik madár pusz­títja a burgonyaboga­rat? - kérdezte. A fá­cán és a fogoly, de egyik madár sem megy be a konyhaker­tekbe. Ilyen a mi szeren­csénk, az undorító krumplibogár még a madárnak sem kell. Takács Ildikó a kü­lönleges zöldségeket is szereti, a rebarbará­ból kompótot, süte­ményt, rétest szoktak készíteni. A növény szárát meddig lehet szedni? Egészen addig, amíg egészen sötétbordó nem lesz. Poór Károly Paks­ról telefonált, hogy igen bosszús, mert zsi­zsikes a bab. Eredeti módszert javasolt a találékony­ságáról híres Szakái László: üres szódás- szifonba nyomjon bele két patront. A babot tegye egy nej­lonzacskóba, ebbe eressze bele a gázt, a zacskó száját jó erősen kötözze össze. Garantáltan megfullad a zsizsik! Kekitsd be a fát, ha jön a vértetű! Lapos ládában, szellős helyen tartsuk az almát Gál Lajos Tolnáról keresett meg bennünket, és azt kérdezte, hogyan tegye el a kivit, hogy minél tovább élvezhető legyen a gyümölcse. Nem valószínű, hogy hóna­pokig megmarad a kamrában a kivi, de alapszabály: lapos lá­dában, szellős helyen kell tar­tani úgy, hogy a láda tetejét zsákvászonnal, vagy más, ritka szövésű anyaggal letakarjuk. Szekszárdon, a Palánki he­gyen diófát ültetett a part­oldalba egyik olvasónk. A fák száradnak, pusztulnak. Mint kiderült, a fölöttük lévő terüle­tekről mossa le az erős vegy­szert az eső, a szőlőszomszédok a kelleténél többször és maga­sabb dózisban permeteznek. Ilyen helyre nem érdemes gyümölcsfát telepíteni, annál is inkább, mert drága az oltvány, s megspórolhatjuk a veszekedést, a bosszúságot. Szedresben Reinics Béla körtefáin megtelepedett a ko­rompenész. Most gombaölő szerrel kell alaposan megper­metezni, de előtte drótkefével jól megdörzsölni a fák kérgét. Őry János Zombán kertész­kedik, s azt szeretné tudni, hogy megmetszheti-e a 18 éves cseresznyefát károsodás nélkül. Igen, lombhullás után nyugod­tan leveheti az alsó ágakat, de a sebre kenjen víztaszító balzsa­mot. Őryék almalevet is tartósíta­nak otthon, ami úgy marad szép tiszta és jóízű, ha fejtés után nátriumbenzoátot adnak hozzá. Kovács Sándor Decsről ke­resett meg bennünket, s mint sokan mások, azt vette észre, hogy már most nagyon romlik a télire eltett alma. Ennek az oka is az időjárás­ban keresendő, sokáig volt me­leg, aztán amikor esett az eső, nagyon megszívta magát az alma. Szellős legyen a kamra, ahol tartják, és ne legyen egy mély ládába ömlesztve a gyü­mölcs. Sajnos, idén nem nagyon le­het az almát megmentem. Elismerő szavakat kaptunk györei olvasónktól, a Tolnai Népújság sok jó tanácsát meg­fogadta, alkalmazta. A kertben járva az almafán apró fehér fol­tokat vett észre. A vértetű mutat ilyen kárté­telt, erős rovarirtó szerrel kell a fákat lepermetezni a vegetációs időben. Tavasszal készítsen há­rom százalékos bordói levet és rügyfakadás előtt jó alaposan, bő íével permetezze meg a fáit, ahogy mondani szokás: kékítse be a fákat. Terebélyes lett a diófa Patai József udvarán, kérdezi a le­lógó ágakat levághatja-e? Igen, lombhullás után, de a sebet kenje be feltétlenül. Ä gnomónia ellen rézgáliccal kell lepermetezni a diófákat. Az öreg szőlő bírja a gyomirtószert Azokban a kertekben, amelyekben nemigen kapáltak a nyá­ron, most bizony igen sok a gaz, a gyom. Sokan gondolják úgy, hogy ha most kiszórják a gyomirtószert, jövőre nem kell a ka­pát a kezükbe venni. Nos, Szakái László nem taná­csolja, hogy most szórjanak ki gyomirtószert, inkább ki kell húzgálni az embermagasságú gyomokat és elégetni. Fiatal szőlőben különösen veszélyes a gyomirtás, csak négy évesnél idősebb ültetvényeken javasol­ják. Bianca szőlőt ültetett egy szedresi kertbarát, s most arra kíváncsi, hogy lehet-e belőle jó bort készíteni. Nem - hangzott a válasz -, inkább más szőlővel házasítsák. Ha szeretik, Bian- cából és egyéb gyenge minő­ségű szőlőből jó fixli bor ké­szíthető. Horváth István 600 öl sző­lőt gondoz Uzdon. Mivel trá­gyázzon? - szólt a kérdése. A tőke mellé 20-25 centimé­ter mély lyukat kell ásni, ebbe kell beletenni egy szeneslapát kofunát, a szuperfoszfátot és a kálisót. Majd a lyukakat be kell taposni. Ez a módszer igen gazdaságos és a téli csapadék a gyökerekhez mossa a tápanya­got. Juhász Károly Paksról ér­deklődött: mi a műtrágya he­lyes keverési aránya? Negyven százalék Kálium, 40 százalék Foszfor és 20 szá­zalék Nitrogén. Négyzetméte­renként 10 dekagrammot kell a talajba bedolgozni. Varga István azt szeretné tudni, hogy a szulákot mivel le­het kipusztítani. Tavasszal, amikor virágozni kezd, Glial- kával kell megszórni a területet. Ugyanez a helyzet a tarack ese­tében is, s a kezelést a nyár fo­lyamán, mikor ismét kikelt a növény meg kell ismételni. Házikerti praktikák Mire figyeljünk faültetéskor? Sok bosszúságot és kárt okoz a facsemetét ültetőknek néhány olyan apró figyelmetlenség, amit egy kis gondossággal elkerül­hetünk. Először is, ha a csemetét távo­labbi faiskolából vásároljuk, ne szállítsuk csomagolatlanul az autónk tetején, mert a gyökér­zet kiszárad és visszafordítha­tatlan károsodást szenved. Még a korona rovására is inkább a dús gyökérzetű csemetét vá­lasszuk, de ha a gyökér kérge ráncos, dörzsölésre könnyen leválik, azt ne vegyük meg, mert nagy a veszélye annak, hogy nem ered meg. A cseme­tét állítsuk vízbe és minél előbb ültessük el. A gyökérzetet fagy semmiképpen ne élje. Az ültetés semmiképpen ne történjen gyökérbetegség (pél­dául golyva) miatt kiásott gyü­mölcsfa helyére. Ültetéskor az oltási hely ülepedés után is a ta­lajfelszín szintjén maradjon. A csemetékről a legtöbbször vé­kony dróttal felerősített jelző- cimkét feltétlenül vegyük le, mert a talajfelszínre csúszva láthatatlanná válhat és meg­fojtja a nemes oltványt. A beön- tözés őszi ültetéskor is célszerű a talaj és gyökérzet jobb érint­kezése érdekében. Ajánlatos az oltási hely felkupacolása, vé­dése a kemény téli fagyok el­len, majd a kupacot tavasszal óvatosan bontsuk le. Tányéroz­zunk, öntözzünk, majd a tányé­rokat húzzuk be. A támasztóka­rót már ültetéskor helyezzük a csemete mellé és úgynevezett nyolcas kötéssel több helyen rögzítsük a törzset. A nyúlrágás elleni védőhálót vagy papírbo­rítást így természetesen a karót is belefoglalva helyezzük el. A fehér papírborítás dupla célt szolgál. Visszaveri a verőfé­nyes, de kemény fagyos időben a napfény csak egyik oldalon melegítő hatását, így megaka­dályozza a hőmérsékletkülönb­ség okozta repedést, szövetká­rosodást. Szakái László Szárad a tuja, bámul a fenyő Több olvasónk is kérdezte, hogy mi lehet az oka annak, hogy kiszáradnak az örökzöl­dek. Az örökzöldek sekélyen gyökereznek és nagyon meg­érezték, hogy sok volt idén nyá­ron az úgynevezett hőségnap. Deák Béláné szép kertet gondoz, benne pázsit is talál­ható. Azonban elterjedt a fűben a bordó színű lóhere. Nem sok mindent lehet ellene tenni, hisz ha gyomirtószert szórnak el, az kiviszi a gyepet is. Sajnos nincs olyan szelektív szer, ami kife­jezetten a lóhere ellen lenne ha­tásos. Próbálják alacsonyabbra állítani a fűnyíró vágófelületét, s ha a virágokat „lekapja” a gép, nem hoz magot, s vala­micskét kevesebb lesz ez az egyébként szép és kedves kis növény. Kiskerti tennivalók, még az első hó előtt Amíg lehet, igyekezzünk az őszi talajmunkákkal. A küszöbön álló télen, télvégen különösen lehet számítani - a talaj telített­sége miatt -, a csapadékvíz, a hóolvadék megfolyására. Vidékünkön, a túlnyomóan lej­tős kertekben a művelést feltét­lenül a lejtővel keresztben vé­gezzük, a szőlősorokban pedig hasznos, ha csapadékfelfogó és elnyelő gödröcskéket ásunk. A fóliasátrak alatt a fertőtle­nítést, a talajművelést, a talaj­erő-utánpótlást, ha kell, a talaj­felújítást hajtsuk végre és a ta­lajélet fenntartása érdekében a folyamatos, permetezésszerű beöntözést végezzük el. Egy négyzetméter egy centiméter beázásához két liter, egyenle­tesen kijuttatott víz szükséges, ha biztosítjuk az elfolyásmen- tességet. Ne feledjük, hogy a fólia a téli hidegben rideggé válik, ezért minden kis sérülést javítsunk meg a szél romboló hatása ellen. Sajnos, a július-augusztusi hosszantartó hőség és száraz­ság sok kárt tett a gyümölcs­fákban. Célszerű, ha a száraz, hasadt ágakat már most eltávo­lítjuk. Ha otthagyjuk, a kárte­vők búvóhelyéül szolgálnak. A vágási felületeket gondosan kezeljük le, lehetőleg vízta­szító kenőccsel (Fabalzsam, fadoktor), pasztával (Fagél), aeroszollal (Faplaszt), őe jó a Faseblezáró- és Oltóviasz is. A nagytömegű lombot, ha egész­séges, ássuk le, vagy komposz­táljuk. Ha az idén annyira jel­lemző moníliás vagy tafrinás betegség kapta el a fák lomb­ját, a gyümölcsöt, gyűjtsük össze és égessük el. Ne mu­lasszuk el a fagyok előtti rezes permetezést se. Készítsük elő az érzékeny rózsatövek, rózsafácskák taka­róanyagát, a száraz, egészsé­ges lombot, a szálas szalmát, aa leveles kukoricaszárat, a papírzsákot. A síkfóliával vagy műanyagzsákkal való burkolás igen veszélyes, mert alatta a növény megfulladhat. Régi, de bevált módszer, ha az idősebb gyümölcsfák tör­zsét bemeszeljük a kemény hi­degben is melegítő napsugár ellen. A keletkezett déli-északi Egy cserép muskátli hőmérsékletkülönbség a törzs repedését okozhatja. A házkörüli gyepek utolsó kaszálékát húzzuk le, ha dús volt, mert alatta a hó nyomá­sára bepállhat a növényállo­mány. Ha kevés volt a kaszá­lók, hagyjuk rajta, mert a talaj­szerkezet javítását szolgálja. A tavaly és tavasszal kiülte­tett fenyők és tuják a nyári hő­séget igen megsínylették. Cél­szerű, ha hosszú lécekkel, vagy faágakkal sátrat készí­tünk föléjük és főként a déli oldalon árnyékoljuk, nehogy a téli napsütés, majd az azt kö­vető kemény éjszakai fagy ki­fagyásukat okozza. Ä muskátlik kiemelésének és pincében, sötét helyen táro­lásának is elérkezett az ideje. Kár lenne, ha egy korai októ­bervégi fagy tönkretenné azo­kat. Szakái László

Next

/
Oldalképek
Tartalom