Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

1998. október 27., kedd Hazai tükör 5. oldal Katonaságért pluszpont Magyarország komoly, elis­merésre méltó munkát fejtett ki annak érdekében, hogy a honvédség megfeleljen a NATO követelményeinek - hangsúlyozta Gustav Hägg- lund tábornok, finn vezérkari főnök egyhetes budapesti lá­togatásának első napja után. Gustav Hägglund udvariassági látogatást tett Szabó János honvédelmi miniszternél, majd találkozott Ve'gh Ferenc vezér- ezredessel, a Magyar Honvéd­ség parancsnokával, aki el­mondta: elsősorban a repülő­gép-beszerzés, a sorkötelesek motiválása, illetve a vezérkar és a minisztérium közötti együtt­működés terén szerezhet ha­zánk tapasztalatokat a finn had­seregtől. Finnországban a sorkötele­sek csupán 8 százaléka alkal­matlan a katonai szolgálatra, míg nálunk a honvédjelöltek 40 százaléka talál valamilyen ki­búvót. Igaz, a skandináv or­szágban plusz pont jár az egye­temi felvételin azoknak, akik letöltötték már katonaidejüket, és a kiszolgált katonákat fog­lalkoztató munkáltatók is jelen­tős adókedvezményben része­sülnek. A finn vezérkari főnök emlí­tést tett a repülőgép-beszerzés­ről, amelynek során barter üzlet keretében cserélték le a MiG-21-eseket F-18-as va­dászgépekre. A Honvédelmi Minisztérium lehetségesnek, előnyösnek tartana egy hasonló megoldást Magyarországon is - közölte Szabó János. (sts) 17 tonnányi ruhaneműt kapnak a menekültek Mire költenek a megyék? A személyi jövedelemadó egy százalékából a legtöbb támo­gatást az idén a Magyar Vö­röskereszt kapta. A 20,7 mil­lió forintból a lakosság ará­nyának megfelelően részese­dett a tizenkilenc megyei és a fővárosi szervezet -jelentette be dr. Morzsányi Éva orszá­gos megbízott főtitkár. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sop- ron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Pest megyében a támogatások nagy részét a hátrányos helyzetűek, a hajlék­talanok megsegítésére fordít­ják. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében a teljes összegből a szociális intézmények működ­tetését segítik. Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy és Vas megyében, va­lamint Budapesten a gyerme­kek és idősek üdültetésére köl­tik. Ebben a körben kiemelten kezelik a fogyatékos fiatalok táboroztatását, akik a vöröske­reszt segítsége nélkül nem tud­nának közösségben úgy nya­ralni, hogy közben egészség- ügyi ellátásuk is megoldott le­gyen. A Tolna és a Zala megyei szervezet az egészségnevelésre fordította a támogatásokat. Dr. Morzsányi Éva beszá­molt arról is, hogy megérkezett Svédországból az a 17 tonná­nyi, jó minőségű ruhanemű, amit a menekültszállók lakói között osztanak szét még a tél beállta előtt. N. Zs. Jókai még mindig a legnépszerűbb Vezet a kalandregény A felnőtt lakosságnak csupán egyharmada olvas rendszere­sen könyvet - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet most befejezett reprezentatív felméréséből, amelyben több mint 8000 személyt kérdezett meg olvasási szokásairól. A felmérés legbiztatóbb adata, hogy a megkérdezettek közül minden huszonötödik 100-nál több könyvet vásárolt az eltelt egy évben. Ám arra is fény de­rült, hogy a válaszadóknak csaknem a fele (45 százalék) egyetlen egy könyvre sem volt hajlandó költeni. A rendszeres könyvolvasók - amelynek táborát a felnőtt la­kosság egyharmada jelenti - havonta egy, de legtöbbjük több könyvet is olvas. 100 vá­laszadó közül 28 viszont szinte soha nem vesz a kezébe köny­vet. A legkedveltebb műfajok között a kaland-, a történelmi, a szerelmes regények és a krimik jönnek számításba. Az ilyen jel­legű műveket a megkérdezettek egyharmada forgatja szívesen. Ugyanakkor a ponyvaregény és a szépirodalom hívei egyenlő arányban képviselik magukat, mutatja a felmérés, ugyanis mindkét műfajt egyharmad- egyharmad preferálja. A rendszeresen olvasóknak a fele szinte válogatás nélkül falja a könyveket, ugyanis nincs kedvenc szerzője. Aid vi­szont tudatosan figyel a könyv­választásra, azok között a leg­népszerűbb szerzők sorrendben a következők: Jókai Mór, Mik­száth Kálmán, Leslie L. Law­rence, Móricz Zsigmond és Ber­kest András. Cs. J. Heves szócsata napirend előtt A levezető elnök nem kritizálható A szakmai munkát illetően csendes nap volt tegnap a parla­mentben. Azoknak az adótörvényeknek a részletes vitáját folytatták, amelyek tárgyalását a múlt héten kezdte meg az Országgyűlés. Az szja, a helyi adó és a gépjárműadó terve­zett módosításait ma terjeszti elő a pénzügyminiszter. A napirend előtti felszólalások sorát Csapody Miklós (MDF) nyitotta meg. Sajnálkozva látta, hogy 1956 kapcsán „folytatódott kibutulásunk a saját történelmünkből”. Csurka István (MIÉP) arról beszélt, hogy az Európai Unió bővítése a jelenlegi világgaz­dasági helyzetben megoldha­tatlan feladat, az EU mégis az­zal hiteget bennünket, hogy 4-8 éven belül tagok lehetünk. Pető' Iván (SZDSZ) Lezsák Sándor október 23-ai beszédé­ből kifogásolt egy részt, amelyben az MDF elnöke a 42 évvel ezelőtti szovjet tankokat a multinacionális cégek bevá­sárlóközpontjaihoz hasonlí­totta. Nagy Sándor (MSZP) sze­mére hányta a kormánypár­toknak, hogy nem tartják be a politikai hatalomgyakorlás mindenki által elfogadott já­tékszabályait. Például sza­bályellenesen osztották el a parlamenti bizottsági helye­ket, államosították a társada­lombiztosítási önkormányza­tokat, Orbán Viktor miniszter- elnök nem fogadta el a nem­zetbiztonsági bizottság meg­hívását, hogy meghallgassák őt a „megfigyelési blöff’ bi­zonyítékairól. Egy másik par­lamenti bizottság úgy foglalt állást, hogy a Magyar Demok­rata Néppárt ellenzéki párt, holott elnöke, Pusztai Erzsé­bet politikai államtitkár az Or- bán-kabinetben, a múlt keddi ülésnapon pedig Ader János házelnök sorozatos ülésveze­tési hibákat követett el. A kormány nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter leszögezte: a házszabály sze­rint az ülésvezetéssel kapcso­latos problémák megbeszélé­sének helye az ügyrendi bi­zottság, nem pedig a plenáris ülés. Úgy vélte, a képviselő felszólalásának egyetlen célja az volt, hogy a televízió nyil­vánossága révén közhírré te­gye a sérelmét, hogy egy hete az elnök megvonta tőle a szót. Ezt követően a képviselők megszavazták, hogy az e heti napirend egészüljön ki Pokol Béla (FKGP) javaslatának a megtárgyalásával, amely a sajtó-helyreigazításokról szól. Amikor Torgyán József mi­niszter felháborodott azon, hogy a szocialisták egyik percben a politikai szabályok betartásáról szónokolnak, a másik percben pedig kollekti­ven nem nyomnak szavazó­gombot, az elnök tőle is meg­vonta a szót, mondván: ez nem ügyrendi kérdés. S. Á. A nyugdíjasok a szerzett jogot emlegetik, a kormány a költségvetési korlátot Vita az alkotmányosság körül Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjas szervezetek, mert jogsértőnek tartják a kormány által tervezett nyugdíj- emelés mértékét és a beígért differenciálást. Kormányzati körökben a társadalmi igazságosságra és gazdasági okokra hivatkozva ragaszkodnak a törvényben rögzített 20 százalé­kos emeléstől való eltéréshez, míg a jogászok azt mondják: a bonyolult ügy nehéz döntés elé állíthatja a taláros testületet. Tiltakozó nagygyűlésükkel egy időben aláírásgyűjtésbe kezdtek, sőt „keményebb” fel­lépést is kilátásba helyeztek a nyugdíjasokat tömörítő szer­vezetek annak érdekében, hogy ne változzon a jövőre esedékes nyugdíjemelés tör­vény szerinti mértéke. Sípos József, a 70 ezer tagot tömö­rítő Nyugdíjasklubok Orszá­gos Szövetségének alelnöke szerint az Orbán-kormány 13-14 százalékos emelést és a járandóság ezen belüli diffe­renciálását tartalmazó terve­zete fejenként és havonta a vártnál 3000-3500 forinttal juttatna kevesebbet az öregek pénztárcájába. Mivel alapvető alkotmányos jog a törvényileg garantált járandósághoz való hozzájutás, a differenciálás pedig diszkriminatív volna, a Nyugdíjasok Országos Képvi­selete hamarosan a legfőbb bí­rói testülethez fordul. Sípos hozzátette: az idősek képvise­lői hiába kértek még májusban találkát Orbán Viktortól, a mi­niszterelnök válaszra sem mél­tatta a levelet. Csaba Iván gazdaságszocio­lógus elmondta: törvénymó­dosítás nélkül nagy valószínű­séggel alkotmányellenes, jog­szabály-módosítással pedig aggályos megváltoztatni a nyugdíjfizetések korábbi rendszerét. Az aggály okát Csaba az AB egyik - a Bok­ros-csomaggal kapcsolatos - 1995. évi határozatában látja, amely a családi pótlékkal kap­csolatban kimondta: a szerzett jogok alkotmányos védelmet élveznek. Mészáros József, az Orszá­gos Nyugdíj-biztosítási Fő- igazgatóság általános főigaz­gató-helyettese szerint az 1999-re javasolt 11 százalé­kos, de legalább 3500 forintos (a differenciálás miatt legfel­jebb 25,5 százalékos) nyugdíj- emelés nem minősíthető al­kotmányellenesnek. Érvként a nyugellátás emelése tárgyában korábban hozott alkotmány- bírósági (AB) határozatokból idézett. A testület jogértelme­zése egyebek mellett olyan ki­tételt tartalmaz, miszerint az Alkotmány 70/E. paragrafu­sából nem következik, hogy az állampolgároknak alkotmá­nyos joga volna az életszínvo­nal megőrzésére, illetve a nyugdíjak közötti arány fenn­tartására. A juttatások emelé­sének mértéke alapvetően a nemzetgazdaság teherbíró ké­pességének, a társadalombiz­tosítás állapotának, az érdek­érvényesítést szolgáló intéz­ményeknek és számos más té­nyezőnek a függvénye. Ugyanakkor, mivel alkot­mányossági cél a megélhetés­hez szükséges ellátás biztosí­tása, indokolt a kisnyugdíja­sok előnyösebb helyzetbe ho­zása. Mészáros aláhúzta: az 1997-ben alkotott törvény esetleges módosítása jogszerű volna, hiszen a nyugdíjemelés mértékének és módjának meghatározásához a hatályos alkotmány nem támaszt köve­telményeket. A jövő évre ter­vezett legkevesebb 11 száza­lékos, de a kisnyugdíjasok kö­rében jelentősebb mértékű emelés egyébként az érintettek 78 százalékánál az inflációnál nagyobb mérvű, 22 százaléká­nál azonos nagyságrendű gya­rapodást jelentene. Közgazdász körökben ko­rábban is voltak, akik nem ér­tettek egyet a kormány 20 szá­zalékos nyugdíjemelési tervé­vel, mondván, ez a lépés olyan mértékben növelné az inflá­ciót, ami gyorsan fölemész­tené a mostani növekményt. Takács Mariann Egy jó törvény. Nem alkot­mányellenesek a közoktatási törvény azon rendelkezései, amelyek az alapítványi és ma­gánoktatási intézmények támo­gatását, finanszírozását az ál­lami és egyházi iskolákétól el­térően szabályozzák - állapí­totta meg hétfői határozatában az Alkotmánybíróság. Médiapolitikai vita. Az MSZP szerint a kormánykoalí­ció törvénymegkerülő mód­szerrel próbál számára kedvező megoldásokat találni a média- politikát illetően. Erről Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes és Vastagh Pál képviselő be­szélt újságírók előtt. Vastagh példaként említette az alkot­mányügyi bizottság múlt heti döntését, miszerint a parlamenti frakcióval nem rendelkező pár­tok által delegált médiakuráto­rok ellenzékinek tekintendők. Szövetség családon belül. Az FKGP hétfői frakcióülésén részt »vettek a megyei elnökök is, akik tájékoztatták a testületet a megyei közgyűlések megala­kításával kapcsolatos pártközi tárgyalásokról - közölte Bánk Attila frakcióvezető, aki leszö­gezte: az FKGP nem köt szö­vetséget a szocialistákkal és a szabaddemokratákkal semmi­lyen szinten. Óvás Szegeden. Óvást nyúj­tott be a szegedi választási bi­zottsághoz két helyi önkor­mányzati képviselőjelölt, az MSZP által indított Kónya Gá­bor és az SZDSZ színeiben in­dult Paskuj Mátyás. Ha a terü­leti választási bizottság nem ír ki új választást, panaszukkal bí­rósághoz fordulnak. Orbán Viktor Debrecenben. Tegnap a miniszterelnök jelen­létében tette le esküjét Kosa La­jos, Debrecen új, fideszes pol­gármestere. Mint Kosa kifej­tette: a város egyházi központ és iskolaváros, s fontos, hogy úgy tekintsenek rá a jövőben is, mint a magyar tudás egyik leg­jelentősebb fellegvárára. Vatikáni torzítás. Az ORTT panaszbizottsága állampolgári bejelentésre megvizsgálta a Magyar Rádió Rt. szeptember 18-ai Déli Krónika című műso­rának tudósítását a kormányfő vatikáni látogatásáról és megál­lapította, hogy sérült a tájékoz­tatás elvárható tárgyilagossága, mert a tudósító nem szólt a pá­pai kihallgatáson elhangzottak­ról, de hangsúlyozta a delegá­ció egyes tagjainak mély vallá­sosságát. Rács mögött. A magyar, a dél-afrikai hatóságok és az In­terpol együttműködésével el­fogták Kalmár Tamás Gábort, a Lánchíd 2000 néven elhíresült egri befektetési csalás ez idáig még bujkáló gyanúsítottját is. A multifokális lencsék megkönnyítik a rosszul látók életét Veszélyes szemüvegek a piacon Az előregyártott, dioptriás szemüvegek használata hosszabb távon súlyos szövődményeket okozhat. Az utcákon tömegcik­ként forgalmazott sötét üveges napszemüvegek pedig ugyan­csak károsíthatják a szemet - tájékoztatta lapunkat Novák La­jos optometrista, látszerész Aranykoszorús mester. Magyarországon évről évre emelkedik a szemüveget vise­lők aránya. Novák Lajos szerint ebben a technikai fejlődés mel­lett közrejátszik az, hogy ma­napság a legkisebb falvak lakói is többet olvasnak, mint régen.- Helyettesítheti-e a szemor­vost az optikai üzletekben hir­detett komputeres vizsgálat?- Nem. Ha csak szemüvegre van szüksége valakinek, akkor az olyan üzletben, ahol felső­fokú végzettségű optometrista dolgozik, a komputeres vizsgá­lat kiegészítő jellegű lehet. Ti­zennégy éves korig kizárólag szemorvos jogosult bármilyen szemvizsgálat elvégzésére.-Milyen bajt okozhat egy rossz szemüveg?- A rossz szemüveg viselése következtében a szemlencsét mozgató izmok elfáradnak, görcsölnek. Fejfájás, fáradtság léphet fel. Ez főként az előre­gyártott szemüvegeknél fordul elő. A sötét üveges, olcsó nap­szemüvegek esetében általában hiányzik az UV-sugárzás szűrő. Mivel a fény hatására a lencse mögött a pupilla kitágul, az ideghártyát sokkal több káros sugárzás érheti, mintha szem­üveget nem is viselne.- Milyen újdonságok könnyí­tik meg a szemüvegesek életét?- A kontaktlencsék piacán egyre jobb típusok jelentek meg. A szemüvegeknél már a huszonegyedik századot vetíti előre az úgynevezett multifoká­lis lencse, amelynek viselője közeire és távolra egyaránt jól lát vele.-Mibe kerül ma Magyaror­szágon egy szemüveg?-A tb-támogatott keret fel- használásával ezer forintból ki­kerekedik egy szemüveg. A legdrágább - törhetetlen, hajlé­kony keretes - szemüvegek ára pedig akár 125 ezer forint is lehet. Németh Zsuzsa Képek halottak napjára. Ravatalképek a címe annak a kiállításnak, amelyet a Kis- celli Múzeumban láthatnak az érdeklődők. A sok kultúrtörténeti érdekességgel fűszerezett tárlat rendező elve az, hogy az alkotások valamiképpen kötődnek az elmúláshoz. fotó: feb t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom