Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-22 / 248. szám
r r l Jj J jT Oil J J 1998. október 22. csütörtök ___________________________________________ A múlt még a jövő ködébe vész Megtorlás — egy egész ország ellen Dr. Kutrucz Katalin, a Történeti Hivatal elnökhelyettese hatalmas aktatömeg felett ül. A jelenleg még a Belügyminisztérium pincéjébe zárt dokumentumhegyek részben arra várnak, hogy a hivatal végleges helyére, az Eötvös utcába szállítsák őket, de még inkább arra, hogy hozzáértő kezek végre kinyissák, osztályozzák, hozzáférhetővé tegyék őket, s adataik az egész ország közkincsévé váljanak.-Mint a rendszerváltás egyik szereplője, az 1989. évi, a koncepciós pereket felülvizsgáló bizottság tagja, ön már korábban is ismeretséget kötött jó néhány titkos aktával.- Jogászként is, politikusként is, s mostani szerepkörömben, állami hivatalnokként is csak azt mondhatom: rendkívül óvatosan szabad csak kezelni és értékelni a különböző dossziékban található adatokat, finnek több oka is van. Az első ojc az, hogy rendkívül teijedel- fnes, szövevényes, s ugyanakkor meglehetősen hiányos iratanyag fölött rendelkezünk. Bár a dossziék keletkezésének idején is érvényben voltak bizonyos iratkészítési és archiválási szabályok, ezeknek a nyilvánossága erősen korlátozott volt, s a különböző időszakokban és a különböző szolgálatoknál nem egyformán tartották meg őket. A fenntartások emellett azért is szükségesek, mert mint említettem, az iratanyag meglehetősen hiányos, s a kutatók- nák, a történészeknek a meglévő dokumentumok alapján kell kikövetkeztetniük azt is, hogy mi lehet a már megsemmisült, megsemmisített, vagy éppen még lappangó iratokban. Az óvatosság legfőbb indoka mégis az, hogy a dossziék s egyéb titkos iratok, amellett, hogy a kor által diktált szellemben íródtak, s tartalmukkal is, puszta létükkel is a diktatúra létjogosultságát kellett igazolniuk, a történészek által felhasználható információkon kívül rengeteg dezinformációt, téves adatot, s szándékos ferdítést tartalmaznak. Hogy ne mondjam: hazugságot.- Tehát a Történeti Hivatal „alatt” fekvő iratanyag olyan, mint a bomba? Akár fel is robbanhat? I - Inkább úgy mondanám, hogy érzékeny anyag, amelyet elővigyázatosan kell kezelni. A Történeti Hivatalt életre hívó törvény azonban leírja azt is, mit és hogyan kell gyűjtenünk, osztályoznunk, kutatnunk, s kutatásra, publikálásra biztosítanunk. Nekünk, a hivatal vezetőinek és munkatársainak ennek a törvénynek a szövegéhez kell igazodnunk: meg kell tartanunk és meg kell tartatnunk azt.-A részletek mintha nagyon lassan kerülnének a felszínre, a nyilvánosság elé. Még mindig tart a titkolózás?- A törvények bizonyos mértékig korlátozó rendelkezései mellett az anyag egészének nyilvánosságra hozatalát a már egyébként részben említett okok is hátráltatják. A hivatal még alig egy éve dolgozik, egy nagy költözködés előtt állunk, a létszámunkat még mindig nem sikerült teljesen feltöltenünk, rengeteg és kevéssé rendszerezett, ám ugyanakkor hiányos is a rendelkezésünkre álló anyag. Erőnkhöz képest igyekszünk folyamatosan számítógépre vinni az adatokat, s ez a munka belátható időn belül annyira előrehalad, hogy jelentős mértékben megkönnyítse a hozzánk forduló kutatók és magán- személyek igényeinek kielégítését. Tehát a létező fékező hatások ellenére úgy gondolom, hogy egyre több és egyre érdekesebb anyag kerül felszínre, folyamatosan segítve az ország és a térség múltjának jobb megismerését. Azt gondóíÓ’m, a jelenleg még feltáratlan dokumentumokból megszerezhető tudás előbb-utóbb a helyére, a történelemkönyvekbe kerül majd.- A negyven-egynéhány éven keresztül meghatározó diktatúrának voltak keményebb és „puhább ” szakaszai. Hogyan helyezné el ön, a kutató, az iratok kiváló ismerője az 1956 utáni megtorlás éveit ezen a szigorúsági skálán?- A korszakot nem csak jogászként, kutatóként és a Történeti Hivatal elnökhelyetteseként ismerem. Magánemberként is megtapasztaltam, mint az ország lakói közül oly sokan. Édesapám egy Sopron környéki, határmenti kis falu Nemzeti Bizottságának elnöke volt 1956-ban. Akkoriban az egész falu egyet akart, egy véleményen volt - egyetlen ember, a párttitkár kivételével. A forradalom utáni véres megtorlás - valami megmagyarázhatatlan véletlen folytán - a mi családunkat elkerülte. Arra már csak az iratok kutatása közben találtam bizonyítékot, hogy mennyire orwelli világban éltük le ezeket az évtizedeket. Nemcsak a szigorúan vett megtorlás éveit, amelyeket az 1963. évi, úgynevezett „nagy” amnesztiával sokan lezártnak tekintettek, hanem mind a negyvenöt évet, amely a háborútól a békés rendszerváltásig telt el. A dossziékban ugyanis nemcsak konkrét személyekről, „gyanús”, rendszeresen megfigyelt emberekről találtunk anyagot, hanem minden határmenti faluról, minden nagy- és számos kisebb üzemről, lakókerületekről, munkahelyekről, esetenként egész városokról is. Hatalmas mennyiségű és sokszor egészen semmitmondó anyagot. Az iratok ismeretében szinte azt mondhatnám: nemcsak az ügynökök figyeltek minket, de egy egész kis önkéntes hadsereg, amelynek „katonái” sokszor névtelenül, ám mégis tevőlegesen járultak hozzá az elnyomó rendszer fenntartásához, zökkenőmentes működéséhez. Ami pedig az 1963. évi am- nesztiarendeletet illeti, arról is megvan a saját véleményem: szerintem ez a világtörténelem egyik legaljasabb amnesztiája volt, mert nemcsak a szerencsétlen áldozatok egy részét mentesítette a további jogkövetkezmények alól, hanem ugyanakkor felmentette azokat a valódi bűnösöket is, akik a diktatúra védelmében követték el tetteiket, közöttük gyilkosságokat is. Ezeket az embereket sem addig, sem azóta soha senki sem vonta felelősségre.-A forradalom utáni megtorlás rengeteg névtelen kisembert is sújtott.- A rendszer egyik legnagyobb hazugsága az volt, hogy a munkás- és parasztrétegek képviselőjének vallotta magát. Éppen az 1956-os forradalom, s annak résztvevői bizonyították be a legélesebben, hogy ez egyáltalán nem igaz. De a munkások és a parasztok megfigyelése, internálása, bebörtönzése, kisemmizése, emberi jogaik lábbal tiprása már jóval hamarabb elkezdődött. Ez ma már Kutrucz Katalin, a Történelmi Hivatal elnökhelyettese széles körben ismert, s ezt támasztják alá az általunk őrzött dokumentumokból kiolvasható tények is.- Az áldozatok számosán voltak, sokuknak a nevét is ismerjük, másokról pontosan tudjuk, hogy mely társadalmi csoportok tagjai, s hogy hogyan büntették meg őket. De kik voltak a valódi bűnösök, s vajon megis- merhetjük-e valaha a bűneiket? Azt már nem is kérdezem, hogy nekik miért nem kell bűnhődniük.- Az egyszerűség kedvéért azt mondanám, hogy mi itt a hivatalban a politikai-rendőrségi anyagokat őrizzük. Ezeket azok a politikai rendőrök, köznyelven szólva ávósok készítették, akik a megtorló gépezet kulcsfigurái voltak, de többnyire csak végrehajtók. A fő bűnösök nyilvánvalóan a politikusok, a hierarchia magasabb posztjain állók voltak. A közéleti szereplők nevét ismerjük, korabeli tetteik is egyre világosabban állnak előttünk. Az alacsonyabb beosztású végrehajtók - a vonatkozó törvény értelmében - többnyire meg tudták őrizni névtelenségüket, akárcsak az alighanem százezres nagyság- rendű besúgóhad „közkatonái”. Ami pedig a büntetőjogi felelősséget illeti: az egyetlen, ma is felelősségre vonható rétegbe azok tartoznak, akikre rábizonyosodik, hogy emberiség elleni bűntettet követtek el. Ma is folynak ezzel kapcsolatos perek, például az úgynevezett sortűz-perek. A többi néma csend. Tardos János 1956 évfordulóján Koszorúzások, ünnepségek Szekszárdim az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójára szervezett városi ünnepség október 23-án, pénteken, 13 órakor kezdődik a városháza konferenciatermében, ahol az ’56-os forradalom és szabadságharc veteránjai részvételével szerveztek találkozót. A polgármesteri hivatal bejáratánál lévő emléktáblánál 13 óra 30 perckor helyez el koszorút a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Tolna Megyei Szervezete és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata. A belvárosi római katolikus templomban 14 órakor kezdődik ökumenikus isten- tisztelet, közreműködik a Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes. A megemlékezők és a cserkészek 14 óra 40 perckor gyertyát gyújtanak az ’56-os emlékműnél, majd a Magyar Honvédség katonái vonulnak fel a történelmi zászlókkal és a díszőrség elfoglalja a helyét. Az ünnepi megemlékezés 15 órakor kezdődj k, beszédet mond Dávid Ibolya a Magyar Köztársaság igazságügyminisztere. A koszorúzási ünnepség gyertyagyújtással és harangszóval zárul. Konyhádon október 23-án reggel 9 órakor a katolikus templomban ünnepi szentmisével kezdődik a rendezvénysorozat. Tíz órakor felvonják az országzászlót a Vörösmarty téren. Itt Oroszki István polgármester mond beszédet. Történelem 1956 - ezzel a címmel délután négykor tartanak megemlékezést a művelődési központban. Az rendezvény szónoka Potápi Árpád országgyűlési képviselő. A műsorban közreműködik Mátrai Enikő és B. Horváth István. Az ünnepség után fáklyás felvonulás indul a művelődési központtól. A menet résztvevői megkoszorúzzák az ’56- os emléktáblát a régi városháza falánál, majd gyertyát gyújtanak a a hősök sírjánál a katolikus temetőben. Dombóvár polgári pártjai csendes megemlékezésre és koszorúzásra várják a Nemzeti Ünnep alkalmából ma este fél hatkor a város lakóit az Arany János téri forradalmi emlékműhöz. Pakson az ünnepi megemlékezések sorát már hagyományosan az atomerőmű Cégy- gyűrű kitüntetéseinek átadása nyitja, ma este 18 órakor a Városi Művelődési Központban. A műsorban fellép a 100 tagú cigányzenekar. A városi programok ugyanitt kezdődnek az ünnep délelőttjén 10 órakor a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díjkiosztójával. Délután 15 órakor a Fehérvári úti temetőben, Czuczor Antal sírjánál Tóth Ferenc országgyűlési képviselő, a Virág utcai temetőben a kopjafáknál Kő- váry László református lelkész mond beszédet. A Városi Múzeum udvarán álló emlékműnél 16 órakor kezdődik a koszorúzás, majd Bor Imre polgármester szpl. az, ünnep:-/ ről. este hatkor ünnepi szentmisét tartanak a katolikus Jézus szíve templomban. Tolnán a Hősök terén, az I. és a II. világháborús emlékmű kertjében rendezik inegaz.oü tóber 23-i megemlékezést, 15 órától. Pirgi József, a Sztárai gimnázium igazgatója mond ünnepi beszédet, majd a gimnazisták műsora következik. Az ünnepségen a helyi zeneiskola fúvósai működnek közre. Tekintettel arra, hogy a városban nincs ’ 56-os emlékmű, vagy emléktábla, koszorúzás nem lesz. Iregszemcsén ma 14 órától emlékeznek az 1956-os forradalomra. A község polgár- mestere, képviselői koszorút helyeznek el a az iregszem- csei temetőben nyugvó, a harcokban elesett katona sírjánál, s egyúttal megkoszorúzzák a község hősi emlékműveit és a Daránypuszta határában álló katonasírokat is. A Közösségi Művelődésért. Rangos kitüntetéseket adott át tegnap Szekszárdon, az Alisca Hotel nagytermében Urbán György, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületének elnöke. A Közösségi Művelődésért emlékplakettet a kiemelkedően eredményes munkát végző népművelők, könyvtári vezetők vehették át. Ez alkalommal három személy kapta meg az elismerést: Kaposvári Dénesné, a Fővárosi Művelődési Ház főmunkatársa, Soós Mihály, a csepeli művelődési ház nyugalmazott igazgatója és Pacsai László (felvételünkön), a Szakszervezetek Tolna Megyei Könyvtárának igazgatója. fotó: gottvald Szűrővizsgálat cukorbetegeknek A Tolna Megyei Felnőtt Diabetes Egyesület, az ÁNTSZ Tolna Megyei és Városi Intézete, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete együttműködésével szűrő- vizsgálatot szerveztek a cukorbetegek számára. A diabeteszes emberek egészségvédelme igen fontos feladat, számukra az egyik leginkább veszélyeztetett testrész a láb. Mint azt Lajferthon Mariann, az ÁNTSZ egészségvédelmi osztályának munkatársa, a felnőtt diabétesz egyesület titkára elmondta, a céljuk az úgynevezett „diabeteszes láb” tünetegyüttes kiküszöbölése. Ezt szolgálja az a szervezett szűrő- vizsgálat, amiben diabetológus, bőrgyógyász és ortopéd szakorvos vesz részt. A cukorbetegek lába három ok miatt veszélyeztetett: ideg- bántalom esetén csökken a fájdalom-, nyomás- és hőmérséklet észlelése, romolhat a vérellátás és magas vércukorértéknél rosz- szabb a sebgyógyulás, gyakoribb a gombás fertőzés. É kedvezőtlen feltételek következtében nagyobb az esély a szövetelhalásra, fekélyesedésre, esetleg az üszkösödésre. Mindez megelőzhető bizonyos szabályok betartásával, szakszerű lábápolással. A komplex szűrési program keretében a diabeteszes pácienseket szervezett szűrővizsgálatra hívják be, amit november elején kezdenek és egészen májusig tart. Itt szakorvosok vizsgálják meg a pácienseket, szükség esetén további vizsgálatokat és gyógykezelést írnak elő. A szamitogepes talpvizsgálatot követően gyógyci- pők, az úgynevezett megelőző cipő, vagy kezelő cipő szükségességéről is tájékoztatást kap az érintett. A komplex vizsgálattal sok időt takaríthatnak meg a páciensek. A vizsgálatok ortopédiai részét dr. Bálint Gábor adjunktus és dr. Kordás Géza szakorvos, a bőrgyógyászati részét dr. Ligeti Judit főorvos, a diabetológiai részét pedig dr. Muth Lajos főorvos és dr. Sudár Zsolt szakorvos végzi. A gyógy- cipők készítését Antal Boldi- zsámé koordinálja. A szűrővizsgálatot követően Lafferthon Mariann irányításával oktatásban vehetnek részt az érintettek, amely a lábhigiénéről, a lábápolásról és tornáról szól, majd megfelelő írásos anyagot is kapnak minderről. venter > A Á i e
