Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-19 / 245. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. október 19., hétfő Baleset Egy kerékpározó kislányt löktek fel gépjárművel tegnap 16.20-kor Tolnán, a 6-os út bekötőútján, a Kommunális Kft. telephelyének közelében. A kislány könnyű sérüléssel megúszta a balesetet. Fantomtérkép Különös csalókat keres a rendőrség. Olvasóink közül talán többen is emlékeznek rá: tavaly felkereste őket néhány „üzletkötő” azzal a mesével, hogy a Térképészeti és Kereskedelmi Vállalat várostérképet készít Szekszárdról. A jászberényi illetve jászdózsai vállalkozás képviseletében tárgyalók hirdetéseket gyűjtöttek a beígért térképre. Többhelyütt szerződéseket is kötöttek, s hogy a megrendelésnek nyo- matékot adjanak, előleget is kértek. Emiatt keresi most őket a rendőrség. Merthogy a szervezőknek nyomuk veszett, nem tudni, melyik térképen kell keresni őket. Kérik, hogy akik hirdetési szerződést kötöttek a fantomtérkép ügynökeivel, jelentkezzenek a Szekszárdi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályán, vagy az 501-100/3663-as telefonon. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett férj és édesapa KUBRÁNSZKY JÁNOS életének 43. évében, hosz- szú szenvedés után 1998. október 17-én elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később intézkedünk. Felesége és gyermekei Fájdalommal tudatjuk, hogy BÁNYAIFERENCNÉ sz. Strényer Ilona életének 79. évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése 1998. október 21-én, 13 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. A gyászoló család (41015) Köszönetét mondunk mindazoknak, akik Özv. MÜLLER JÁNOSNÉ temetésén részt vettek, fájdalmunkban velünk éreztek. A gyászoló család (40890) Diákszemmel Portugáliáról „Sokat eszünk, iszunk és beszélünk” Akik figyelemmel kísérik a Népújságban megjelent cikkeket, emlékezhetnek arra a néhány irományra, amely a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium 11. a. osztályának leendő portugáliai utazásáról szólt. Most büszkén jelenthetjük, hog a tervből valóság lett, s az első portugáliai magyar diákexpedíció megvalósult. Szeptember 11-én hajnali 4 órakor izgatottan szálltunk fel autóbuszunkra, hogy három tanárunk, Szántóné Brettner Éva, Juhászné Lendvai Katalin és Szántó Zoltán vezetésével elinduljunk a hosszú úton, melynek végcélja a ’98-as lisszaboni EXPO, illetve a Portótól 10 km- re lévő Santi Tirso nevezetű kisváros volt. Az út Tamásitól Lisszabonig összesen öt napig tartott, mivel Párizsban két napot töltöttünk, hogy tanulmányozhassuk a kb. száz évvel ezelőtti világkiállítás helyszínét. A két nap alatt megnéztük a városközpont főbb nevezetességeit, ellátogattunk a Versailles-i kastélyhoz, sőt még Európa legnagyobb vidámparkjában, Disneyland-ban is megfordultunk. A borvidékekkel való ismerkedés jegyében útba ejtettük Bordeaux város környékét. Lisszaboni szállásunkra 15-én éjjel érkeztünk meg, a következő két napot pedig az EXPO bejárásával - illetve annak kísérletével - töltöttük, hiszen egy ilyen hatalmas létesítményt két nap alatt lehetetlen teljes egészében megismerni. A sok szabadprogramnak köszönhetően mindenki az érdeklődési körének megfelelő pavilonokat kereste fel. A kiállítás közvetlenül az Atlanti-óceán partján került megrendezésre, hiszen az idei EXPO mottója: „Óceánok, örökség a jövő számára”. Ennek demonstrálására minden ország pavilonjában volt valami vízzel kapcsolatos, így például a magyarok a hazánk területén lévő termálvizek bemutatására helyezték a hangsúlyt. A legnépszerűbb pavilon kétségkívül az Óceán pavilonja volt, mely a világ egyik legnagyobb akváriumának adott otthont, de természetesen milliónyi egyéb látványossággal találkozhatott a látogató. Portugáliai tartózkodásunk harmadik napján - egy rövid lisszaboni városnézést követően - elindultunk végső úticélunk felé, a Santo Tirso városkában található mezőgazdasági szak- középiskolához, melynek 17 diákjával már előzőleg felvettük a kapcsolatot. Itt a lányok és a fiúk egy része - köztük én is - helybeli családoknál laktunk, a többiek kollégiumban kaptak szállást. Nagyon örülök, hogy betekintést nyerhettem a portugál emberek életébe, akiket talán vendéglátó tanárnőnk főijének mondása jellemez legjobban, eszerint: „Mi sokat eszünk, sokat iszunk és sokat beszélünk” . .. Az ottani diákok igazán gazdag programmal kedveskedtek nekünk. Az itt töltött öt nap alatt megismerhettük Portó városának történelmi negyedeit, részt vettünk egy borkóstolóval egybekötött pincelátogatáson Portugália egyik leghíresebb pincészeténél, ellátogattunk egy halfeldolgozó üzembe és egy hajógyárba. Ezenkívül olyan történelmi helyekre, várakba, templomokba, borvidékekre is eljuthattunk, amelyek Európában egyedülállóak. Remélem, amikor 1999. tavaszában vendéglátóink viszonozzák a látogatást, mi legalább ilyen szép és részletese programmal fogadhatjuk őket, mely a hangsúlyt szintén nem feltétlenül a szórakozásra, hanem Magyarország bemutatására helyezi. Nem véletlenül írom ezt, hiszen látogatásunk fő célja az EXPO megtekintése, a portugál borvidékek és az EU-n belüliség és kívüliség témakörének tanulmányozása volt. A látogatások tehát egy projekt részei, melynek eredményét fogalmazások formájában fogjuk benyújtani az EU-nak. A visszaút három napig tartott, amibe belefért még egy rövid hajókázás Velencében, aztán szeptember 26-án éjjel megérkeztünk Tamásiba. Köszönettel tartozunk a siófoki Travel Team utazási irodának, aki az oda- és visszaúton gondoskodott a szálláshelyek lefoglalásáról, s egy részletes útitervet is rendelkezésünkre bocsátott. Magyari Ákos Nem nyelték le a (döglött) békát Döglött béka volt a befőttben! - telefonált egy szülő a szerkesztőségbe. Szerencsére nem adták a gyerekeknek, kaptak másik gyümölcsöt. Nagymányokon híre ment, hogy valami nem volt rendben az óvodások múlt pénteki ebédjénél. Az egyik szülő felhívta lapunkat: járjunk utána. Az oviban nem sikerült semmit megtudnunk, mikor megtudták, hogy miért telefonálunk, elnémult a készülék. Újbóli hívásaink is eredménytelenek voltak. A mányoki iskola konyhájáról kapják az ovisok is az ebédet. Stallenberger József, az iskola igazgatója készséggel válaszolt kérdéseinkre, bár - a dolog természetéből adódóan - nem örült, hogy ilyesmi történik az intézményében. A nem éppen „frissen elpusztult” állatot az óvoda melegítő konyhájában vették észre az ott dolgozók. Szerencsére még nem kezdték meg a desszertként kapott gyümölcs felszolgálását. így aztán úgy, ahogy volt, kidobták, s kértek új adagot. A gyümölcskoktél egyébként körtéből, barackból és szilvából készült. Előbbi kettővel nem volt - nem lehetett probléma mert a konzervesüvegből kiöntött gyümölcsöt darabokra szeletelték fel, tehát minden egyes szemet meg kellett fogniuk. A szintén konzerv szilvát azonban nem vágták szét. Az igazgató tervezi, hogy levelet ír a konzervgyárnak, bár ettől túl sokat nem remél. Az azóta felvett jegyzőkönyv nem marasztal el senkit az eset miatt, de felhívja a figyelmet, hogy legközelebb azt a gyümölcsöt is szemezzék át a konyhán darabonként, amelyet nem kell felaprítani. Örülnek, hogy ezt a békát senkinek nem kellett lenyelnie Nagymányokon. - háj A Tolnahús Rt. növelte a termelését Túlkínálat sertésből Értékesítési gondok miatt felfüggesztette működését Magyarország egyik legnagyobb vágóhídja, a nemrég felújított kiskunfélegyházi üzem. Hasonló problémákkal küzd a hazai húsipari cégek többsége, hatalmas készleteiket nem tudják értékesíteni. A piaci túlkínálat miatt a hús ára (és az élő állat ára is) folyamatosan csökken. Annak néztünk utána, hogy ez a folyamat hogyan érinti a megye legnagyobb húsüzemét a Tolnahús Rt-t. Varga Mária termelési igazgató kérdésünkre elmondta, hogy októberben folyamatosan növelni tudták az eddigi termelési szintet, így heti 5000 sertést vágnak. Ennek oka, hogy tavasszal nem halmoztak fel nagyobb készleteket és a megrendeléseiket szinkronba tudták hozni a vágásokkal. Kiépített piacuk van, üzletláncoknak is szállítanak. A konzervgyártás területén immár beindult a harmadik műszak is, így a kezdeti létszámot tovább tudták bővíteni. Sem a tőkehúsnál, sem a felvágottaknál nem kényszerültek árcsökkentésre, igaz az is, hogy bevezető áraik kedvezőek voltak mind a boltok, mind a vásárlók számára. A termelőktől átvett sertésekért minőség után fizetnek, így a kistermelők 190 forintos, míg a nagyüzemi minőségi sertésekért akár 280 forintos kilónkénti árat is fizetnek. Sertésből relatív túlkínálat van, hiszen a húsipari cégek több megyében is csökkentették a felvásárlásaikat, így a termelők más vidéken próbálják meg értékesíteni az állataikat. A kistermelők azonban így is panaszkodnak, hiszen sokszor még az önköltséget sem tudják „kihozni” az állataikból. A minőségi normáknak is nehéz megfelelni, különösen ott, ahol csak kiegészítő jövedelmet jelent a sertés hizlalása. Éppen emiatt egyre inkább terjed a falvakban, kisebb városokban, hogy egy- egy családnál lehet feliratkozni húsra, belsőségre, hurkára, kolbászra. A háznál megvásárolt húsárú olcsóbb mint a boltokban, ugyanakkor a termelő is jobb árat ér el így, mintha felvásárlón keresztül értékesítené a disznót. A gond csupán az, hogy ezt a fajta zugvágást büntethetik, ha az állategészségügyi hatóság tudomást szerez róla. Mauthner Bemutatkozott a SKODA Octavia Combi Minőség és komfort Nagy érdeklődés kísérte a Skoda márka legújabb tagjának bemutatóját. A Kaposvári székhelyű KARG AUTO Kft. - mely a Skoda autók hivatalos márkaképviselete - másfél évvel ezelőtt mutatta be az új Octaviát és most megjelent a kocsi kombi változata is. Az autó magas igényeket kielégítve törekszik majd a vásárlók tetszését elnyerni. Érdemes közelebbről is megismerkedni a gépkocsival. Formájában egyszerre kecses, és markáns, megjelenésében elegáns és sportos. A Skoda Octavia Combi a kényelem, a minőség mellett már alapfelszereltségben is sokat ad tulajdonosának. A Mladá Bolesláv- ban készülő kocsi tervezői biztonságos és nem utolsó sorban gazdaságos járművet alkottak. Ez utóbbi ékes bizonyítéka, hogy pl. az 1.9 TDI motoros Octavia Combi erőforrása akár négy liter gázolajjal is megelégszik 100 kilométerenként. Kaposváron hamarosan az ország legmodernebb és legszebb Skoda autószalonja, és szervize várja majd az ügyfeleket. Garay Ördöge van! Mármint Becze Gáspámé kétyi olvasónknak, aki a felvételen látható - orrot és szarvakat viselő - paradicsomot találta kertjében. fotó: ótós réka Húsz éves a kurdi Tini Klub A napokban ünnepli huszadik születésnapját a kurdi Tini Klub. Ebből az alkalomból beszélgettünk a diákközösség alapítójával és működtetőjével, Lencse Sándorral, aki jelenleg a helyi általános iskola igazgatóhelyetteseként dolgozik.- Tanár Úr! Miért hozta létre a Tini Klubot?- A Kurdra kerülésemet követő első évben merült fel annak a lehetősége, hogy az általános iskola végzős diákjai számára a pályaválasztás előtt jó volna egy olyan foglalkozássorozatot szervezni és tartani, ahol a gyerekekkel a tanóráknál kötetlenebb formában lehet együttműködni. A gondolatot tett követte és húsz évvel ezelőtt a tanévkezdést követően elindítottam a Tini Klubot a 8. osztályos tanulók részvételével.- Melyek voltak azok a témák, amelyek terítékre kerültek?- Nagyon széles választékot kínáltam a fiataloknak, amivel ők általában éltek is. Szó volt többek között a viselkedési formákról, a hivatásról, a pályaválasztásról, a hobbiról, a lakáskultúráról, a népi hagyományokról, az ajándékozás öröméről, a barátságról, a szerelemről, a házasságról és a családról is. Sok időt töltöttünk együtt. Kirándultunk gyalog és kerékpárral, önismereti tréningeket tartottunk, de játékos vetélkedőket és színházlátogatást is szervezetem a gyerekeknek. A foglalkozásokon arra törekedtem, hogy a „nagybetűs életre” készítsem fel a diákokat. Ezt különböző helyzetgyakorlatokkal és azok elemzésével igyekeztem elősegítem.- Hogyan fogadták a pedagógus kollégák és a tanulók szülei a nem mindennapi „vállalkozást”?- Az elmúlt két évtized során mindenki - akinek köze volt a Tini Klubhoz - partnernek bizonyult, a szülők és a tanárok is önzetlenül segítették munkámat és klubunk működését.- Tervez-e valamilyen ünnepi rendezvényt az egykori és a mai klubtagoknak?- A tanév végén, június első szombatján szeretném megrendezni a Tini Klub huszadik születésnapját, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a klub eddigi tagjai - több mint háromszázötvenen - találkozzanak egymással.-glaubt 4 » f
