Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-17 / 244. szám

Rejtett értékeink Arnold György zeneszerző „Nincs szebb és Kedvesebb Kötelesség, mint az érdemnek méltó tiszteletet adni, bár az a köz hangra nem szorul; de olly munkás Fiját Hazánknak, a ki elméje, ereje kitelhető tehetsé­gével munkálkodik nemzete ja­vára, lelke, szive ömlő elragad­tatásával, a művészi Jót és Szé­pet, mellyel bír, készen-adja annak díszére; egy illy hazafit nyilván kijelelni legédesebb s drágább kötelesség”. A fenti dicsérő szavakat 1826-ban mondották Maria- Theresiopolis, azaz mai nevén Szabadka „Muzsika Kar Direk­torának”, akiről néhány év múlva a Tudományos Gyűjte­ményben Mátray (Rothkrepf) Gábor a „compositorok” sorá­ban megjegyzi: „Egyházi com- positiójáért VII. Piustól kö­szönő levéllel, XII. Leo Pápától pedig, ennek koronázására kül­dött Offertoriumáért arany pénzzel s köszönet írással tisz- telteték meg. A Szabatkai Ma­gyar Theatrum muzsika igazga­tását felvállalván 1826-ban Kemény Simon drámához szép Ouverturát készített.” Mindezek után talán meg­lepő, hogy az utóbbi hajósi kán­torrá lett Arnold József és Böhm Katalin fia, aki 1781-ben született Pakson, nem végzett magasabb zenei iskolát. Atyja korai halála után még a pécsi felsőbb iskolát is kénytelen ott­hagyni, hogy anyai nagybátyjá­hoz, Böhm Pál kalocsai székes- egyházi karmesterhez szegőd­jék tanulás és pénzkereset cél­jából. Az ő közbenjárásával vá­lasztotta 18 éves korában Sza­badka „regens chori”-vá, kar­vezetővé s az is maradt csak­nem fél évszázadig, haláláig. Ezalatt a napi teendők mellett (tanítás, zeneszolgáltatás a mi­sékre és egyéb alkalmakra) kö­zel ötven kisebb-nagyobb mű­vel gazdagítja zeneirodalmun­kat. Ahogy eddigi adataink java, a következők is d’ Isoz Kálmán életrajzából kerülhetnek elénk. Nemzeti könyvtárunk áldozatos munkása maga mondja, hogy az általa „elért eredmény nem áll arányban a végzett munka nagyságával”, teljes képet sem adhat, de azóta is mindenki - s ez alól e cikk sem kivétel - csak ebből a képből faraghat magá­nak újat. Az 1908-ban megje­lent életrajz feltárt minden ak­kor fellelhető forrást, s el­mondja, hogy a Bajorországból Ausztriába s onnét megyénkbe származott Arnold-család sarja a német és magyar nyelvet jól, a latin és horvát nyelvet ke­vésbé jól beszélte. Ez utóbbi ál­lítását azonban kétségessé teszi, hogy Arnold György legterje­delmesebb, 1819-ben megje­lent műve éppen egy horvát énekeskönyv, amelyet „az Isten nagyobb dicsőségére és az illir nemzet lelki épülésére” szer­kesztett az 1813. évi canonica visitatio szerint jóerkölcsű, jó­zanéletű, becsületes és virtuóz férfiú. Harminchat egyházi mun­kája között az első keltezett 1809-ből az utolsó halála évé­ből való, s ma már talán meg­lepő, hogy nem egy offertoriu- mának zenei alapját bevallottan világi operából vette. Mise, ve­gyeskar, magyar nyelvű kö­nyörgés, tíznél több himnusz jelzi Amold ambícióját, de azok a különböző pápáknak ajánlott művek is, amelyek a legmagasabb elismerést kivív­ták számára. A szekszárdi templom képeit is festő Schmidt József 1816. évi ábrá­zolására ezért kellett utólag odapingálni azt az aranyérmet, amelyet tíz év múlva kapott ze­nészünk. Az egyházi zene sokszor ki­taposott útjai mellett újakat is keres - a világi téren. Ez a ma­gyar opera, helyesebben daljá­ték születésének ideje, s Amold a második ilyen művet szerzi Kemény Simonjával, de a kor­ban jelentős siker a vértanúsá­got szenvedett Szentjóbi Szabó László drámájára írott Mátyás király is. Kerényi Ferenc XX. . századi értékelése szerint té­máik a hajdani érzékeny- és vi­tézi játékok, mindig hazaiak, amelyekben „kísérletek történ­tek a verbunkos énekelhetővé formálására”, de igazi opera még nem jöhetett létre. Ennek ellenére A gotthardhegyi bo­szorkány évtizedekig kedvelt maradt, és a veszprémi dalgyűj­teményben kiadott lassú ma­gyar is. (Ez utóbbit és az elve­szettnek hitt Kemény Simon egy részletét is bemutatta 1998-ban a Bartók Rádió.) Aligha való­színű, hogy ne lehetne az egy­kori művekből - esetleg a tol­nai Fusz Jánoséival közösen - egy hangversenyre valót össze­állítani. Amold György Szabadkán 1848. október 25-én bekövet­kezett halálakor ilyesmire bi­zonnyal nem juthatott idő. Dr. Töttős Gábor Ősök üzenete a szekszárdi tanyában Borban van az igazság, nem az adókönyvben! literes pintesüveget rejt. A földszinti kis szoba bútorai va­lamikor a házigazda dédapjá­nak, Neller Henriknek a bony­hádi kocsmájába készültek. A ma is használható barna po­hárszékben korabeli vastagfalú borospoharak, gránittányérok, tálak, fából faragott fali gyufa­tartó. Az asztalon kézi szőttes, a sváb sarokpadnak sajnos csak az egyik fele maradt meg, de felette a kisszekrény még egy­ben van, ez volt a helye a pi­padohánynak és a pénznek. A bekeretezett Oetker plakát a nagyapa, Weisz Frigyes emlé­két őrzi, aki a gyár ügyvezető igazgatói tisztét töltötte be. ‘ A tanya emeletén van a „tisztaszoba”. A bevetett sváb­ágyakban eredeti ágyneműk, a díszlepedőn kézzel horgolt csipkébe a felirat: Elisa Merz 1895. A komódban a nagy­néni, Elizabeta Schmidt stafí- rungja, réklik, szoknyák, mel­lények, blúzok, horgolt, csip­kés fejfedők. Háziszőttes abro­szok, ágytakarók - némelyiket nem is használták, dísz-zseb­kendők különböző változatai. Lyoni selyemkendők, meleg berliner vállkendők. Köztük néhány igen egyedi, hófehér gyapjúból készített és szürke­FOTÓ: ÓTÓS RÉKA fekete színű meleg posztó kendő. A zöldre festett 1921-es ka­tonaládában a család régi ok­iratai immár rendszerezve. Van itt a gótbetűs keresztlevél­től Werner kockás számtan fü­zetéig sok minden. A nagynéni 1920-as elemi iskolai irkáját a felirat szerint a Hangya Szö­vetkezet árulta, a füzet hátol­dalán a szorzótábla, mellette a Horthy-korszak egyik kedvelt, irredenta propaganda szövege: Csonka Magyarország nem or­szág,/ Egész Magyarország Mennyország! Az asztal kihúzható kenye­res fiókjában fényképek, lako­dalmakról, esküvőkről, keresz­telőkről, szüretekről, búcsúk­ról. Ide kerültek az evangéli­kus imakönyvek is, a legré­gebbi 1844-ből. A hátsó kamrában egy nagy láda különböző, rendszere­zésre váró üvegeket rejt még. — Él Hőgyészen egy nagynéném, nála a padláson még sok minden van, ami ide való lenne. Már hívott, hogy nézem meg és válogassam ki, egyszer ha rá érek, megteszem -, mondja Vitéz Zsolt, aki sze­rencsére örökölte nagybátyja hagyományőrző gyűjtőszen­vedélyét. F. Kováts Éva Nem túl sok közember le­het Magyarországon, aki származását több ember öltőre vissza tudja ve­zetni. De még kevesebb olyan akad, aki minden­nek tárgyi emlékeit is őrzi. Ezen kevesek közé tartozott a murgai Johann Werner, aki nem csak a családfáját vezette vissza az 1700-as évek közepéig, amikor is Mária Terézia betelepítette őseit a né­metországi Storndorfból Magyarországra, hanem mindezt dokumentumok­kal is igazolni tudta. Ehhez persze szükség volt a „mindent megbecsülni, sem­mit ki nem dobni” szemléletre és arra, hogy a család egyik ága hosszú emberöltőkön ke­resztül egy helyen, a Szek- szárdtól alig félórányira lévő kis Tolna megyei faluban élte a svábságra oly annyira jel­lemző dolgos, középparaszti életét. A munkás hétköznapok­ról 1931-től vezetett - hol né­metül, hol magyarul írt - napló rögzítette a napi munkákat VI. 2.: ausbrachen, X.l-14.: szü­ret. Wemer János és felesége nemrégiben meghalt, nem lé­vén gyermekük házukat elad­ták. Gyűjteménye szerencsére nem szóródott szét, unokaöcs- cse Vitéz Zsolt, a szekszárdi Dienes Valéria Általános Is­kola és Grundschule igazga­tója örökölte a több száz da­rabból álló hagyatékot. Mivel a pedagógus unokaöccs panel­lakásában nem fért el az írásos Sváb tisztaszoba emlékeken kívül múlt századi és századeleji bútorokból, használati tárgyakból, ruhák­ból, szőttesekből álló örökség, ezért a szőlőhegyen lévő ta­nyába került a nagybácsi ha­gyatéka. A matematika-fizika szakos tanár nemrég végzett a murgai házból átköltöztetett hagyaték rendszerezésével, ennek apropóján látogattuk meg. A kívülről a többi présház­tól semmiben nem különböző, a hetvenes években épült eme­letes tanyába lépve a látogató egyszeriben visszacsöppen a század elejére. A feldolgozó­ban a 200 éves szőlőprésen ma is dolgoznak, most éppen a hétvégi szüret után préselik a mustot. A pince grádics előtti fali­tálas 1854-ben készült, rajta régi kerámiák. Az egyik csorba kan- csőn - ma is aktu­ális - felirat: Bor­ban van az igas- ság, nem az at- ókönyvben! A vászonból, bőrből készült válltarisznya há­rom darab, másfél csínodéi! akoj Szériafelszerelés: US dupla légzsák, két oldallégzsák, ABS, automatikus biztonsági övfeszítő, Family Box ütközésvédelmi rendszer és még sok más. Az új Mazda 323 már kapható. További információért forduljon a legközelebbi márkakereskedőhöz: Hilcz és Fia Kft. 7122 Kakasd, Kossuth L. u. 8/0 Telefon: 74-431 -908 Még szép, hogy Mazda MUNKALEHETŐSÉG! Faddra kézbesítő munkatársat keresünk ATOLNAI NÉPÚJSÁG KÉZBESÍTÉSÉRE. MIT VÁRUNK?- A Népújság kézbesítését reggel 7 óráig az előfizetők részére- Az előfizetési díjak havi beszedését- Az előfizetői kör bővítését, együttműködve a Kiadóval és ügynökséggel. MIT NYÚJTUNK?- Biztos, teljesítményarányos bérezést. JELENTKEZNI: 06-30/937-362. Munkaidőben: 74/415-468. Nyit Nyit Nyit a megye és Szekszárd város LEGNAGYOBB VASÁRUHÁZA. Helye: Szekszárd, Tartsay V. u. 4. (Gemenc Volán szomszédságában). Nyitás időpontja: 1998. október 19., hétfő Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30-16.30 óráig szombaton 7.30 -13 óráig. Üzemeltető: FERROPATENT Kft. Szekszárd Egy helyen minden vasáru, szolid árakon! Ide érdemes benézni. Jöjjön, nézzen körül. NYITÁS NAPJÁN, MEGLEPETÉS!!! (40902) Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. d 06-90-330 513 mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív inteijúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0)06-90-330 516 Címünk: Axel Sprmger-Bydapest Kiadni Kft Aüdiotex 1539 Bp. Pf, 591. Hívás dija: 98 Ft 4-Afa/perc * i ) t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom