Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-12 / 239. szám

2. oldal Világtükör 1998. október 12., hétfő Szentté avatás. II. János Pál pápa vasárnap délelőtt a Szent Péter téren ünnepélyesen a szentek sorába emelte az auschwitzi haláltáborban elpusztult, katolikus apácává megtért Edith Steint, aki az első zsidó az apostolok óta, akit szentté avattak. fotó: feb/reuters Mára várható a NATO döntése Az észak-atlanti szervezet a román légteret is használni kívánja Richard Holbrooke amerikai közvetítő vasárnap hajnalban Szlobodan Milosevics szerb elnökkel folytatott megbeszéléseit követően közölte: a tárgyalások egyelőre eredménytelenek, s erről tájékoztatta kormányát, valamint a NATO-t. Amerikai források szerint azonban Holbrooke hajlandó „mindaddig folytatni a megbe­széléseket, amíg hasznosak le­hetnek” a légicsapások engedé­lyezéséről döntő, hétfői NATO- tanácskozás előtt. Ezért a dip­lomata vasárnap ismét találko­zott Szlobodan Miloseviccsel, hogy békés megoldást találjon a koszovói válságra. A szerb elnök véleménye szerint egyébként gyakorlatilag teljesültek az ENSZ Biztonsági Tanácsának Belgráddal szem­ben támasztott követelései. Megfigyelők emlékeztetnek: Holbrooke néhány órával a Szlobodan Miloseviccsel való találkozó kezdete előtt, pristinai tárgyalásai után még azt hang­súlyozta, hogy a belgrádi kor­mány nem tartja tiszteletben a BT határozatát. William Cohen amerikai vé­delmi miniszter szombaton - még a Milosevics-Holbrooke találkozó befejezése előtt - el­rendelte, hogy hat B-52-es bombázó repüljön át brit tá­maszpontokra. A bombázókat az esetleges légicsapások során vetnék be. Egy felderítő gép és 13 üzemanyag-utántöltő gép is Louisiana államból Nagy-Bri- tanniába tart. A NATO még szombaton kérte Bulgáriától, hogy egy esetleges akció végrehajtásához nyissa meg légterét. Ehhez a szófiai kormány a beleegyezé­sét adta. A NATO vasárnap Romániához fordult hasonló kéréssel. Emil Constantinescu köztársasági elnök összehívta országa Legfelsőbb Védelmi Tanácsát, hogy döntsenek a vá­laszról. Románia szeretne csat­lakozni a NATO-hoz, jugoszláv részről viszont óva intették szomszédaikat, hogy belekeve­redjenek a koszovói válságba. Az orosz védelmi miniszté­rium egy illetékese közölte: ha a NATO az ENSZ felhatalma­zása nélkül, tiltakozásuk elle­nére indít akciót, akkor felül­vizsgálják a Belgrád elleni fegyverembargót. A kis nyelvek sorsa Miközben Európában történel­mében példátlan egységesítési folyamat játszódik le, hason­lóan példátlan az a tény is, hogy az úgynevezett kis nyelvek egyre nagyobb figyelmet kap­nak. A katalánt még mindig ötmillióan beszélik, a teljesen önálló, semmilyen nyelvcsa­ládba sem besorolható baszk nyelvet viszont - ugyancsak az Ibériai-félszigeten - már csak alig 75 ezren. Tovább tallózva az európai kis nyelvek között: az elzászi németet mintegy másfél mil­lióan használják a mindennapi érintkezés során, a Robert Merle történelmi regényfolya­mában gyakran emlegetett ok- citánt félmillióan ismerik, értik, használják. A legkisebbnek a német fríz számít: már csak húszezren beszélik. Az öregedő Japán Japán nehezen birkózik meg gazdasági problémáival. A Tá­vol-Kelet vezető gazdasági ha­talmának jövőképét azonban nem csak a mostani krízis ki­menetele árnyalja sötétre. A mai problémáknál is súlyosab­bakat sejtet lakosságának el­öregedése. Néhány éven belül ugyanis Japán népességének egynegyede már 65 éven felüli lesz, és ezzel létrejön az emberi történelem valaha volt legidő­sebb társadalma. „Bolond” Nobel-díjak Míg a Svéd Tudományos Aka­démia ezekben a napokban komoly kutatásokért ítéli oda elismerő kitüntetéseit, addig a Harvard Egyetem a maga dön­tésével — mondhatni: a „Bolon­dok Nobel-díjaival” - a lehető legértelmetlenebb, legelképesz- tőbb kutatásokat, fölfedezése­ket tünteti ki. Az idei jelöltek között szere­pel két norvég biológus „A sör, a fokhagyma és a tejszín hatása az orvosi piócák étvágyára” című tanulmányával. Egy hó­bortos fizikus „A tyúkok toll- fosztása, mint a tornádó szélse­bességének mérőeszköze” té­makörében jeleskedik. A sta­tisztikai díj várományosa a to­rontói Jerald Bain, akinek ne­vét „A testmagasság, a hímtag és a cipőméret közötti össze­függések” vizsgálata teszi örökbecsűvé. Jó eséllyel pályázik a díjra egy igencsak nehezen megvála­szolható matematikai kérdés: „Mekkora a valószínűsége an­nak, hogy Gorbacsov az Anti- krisztus?” Nos, a kérdésre rop­pant egyszerű a válasz: egy a nyolcmilliárd-hatszázmillió- kilencszázhetvenegyezer-hét- százötvenhez. A kormány előnyben kívánja részesíteni a határon túl élő magyarokat Az integráció esély, ne veszély legyen A magyar kormánynak az a törekvése, hogy a határon túli magyar közösségek szülőföldjükön erősödjenek - hangsú­lyozta vasárnap Kolozsvárott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. A politikus azon a tanácskozá­son vett részt, amelyet a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség nemzeti liberális platformja, a Reform Tömörü­lés rendezett a hatékonyabb erdélyi magyar reformpolitika kérdéseiről. A nemzetpolitika és az összmagyar integráció kérdé­seivel foglalkozó előadásában Németh Zsolt hangsúlyozta: ha spontán folyamatok irányít­ják a következő időszakot, az a vasfüggöny leereszkedését segíti. Ahhoz, hogy az integ­ráció elsősorban esély és ne veszély legyen, átgondolt és összehangolt állami, nemzeti, szomszédsági és integrációs politikára van szükség. Kiemelte annak az intéz­ményrendszernek a fontossá­gát, amely az integráció Ma­gyarországra ható előnyeit ké­pes szétterítem a térségben. A külügyi államtitkár szerint a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítése, tehát a ma­gyar-magyar csúcs egyben a szomszédsági kapcsolatokat is erősíti. Közölte: jogilag különbsé­get kell tenni a Magyaror­szágra látogató turista és a ha­táron túli magyarok között. Mint mondta: pozitív megkü­lönböztetés érvényesülhet az oktatásban, a kultúrában és a munkavállalásban. Hangsú­lyozta: a magyar kormánynak az a törekvése, hogy a határon túli közösségek szülőföldjü­kön erősödjenek. A tanácskozáson nem vett részt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, mert a püspökválasztással kapcsolatos teendői Szatmár­németibe szólították. Keményítés? Ariel Sharon izraeli külügyminiszter-jelölt kinevezése alighanem Izrael arabpolitikájának keményedésére utal. Sharon kijelentette, nem hajlandó találkozni Arafattal. A politikust feleségével vidéki birtokán kapták lencsevégre. fotó: feb/reuters Hírek röviden Martonyi János Kijevben Kétnapos munkalátogatásra vasárnap Ukrajna fővárosába, Kijevbe érkezett Martonyi János. A magyar külügyminiszter, akit ukrán kollégája, Borisz Taraszjuk hívott meg, találkozik Leo- nyid Kucsma elnökkel, a miniszterelnök helyet­tesével és a parlamenti elnök helyettesével. Balra nyit a CDU? A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) jövendő elnöke meg akarja nyitni pártját az egykori keletnémet állampárt, az NSZEP volt tagjai előtt. Wolfgang Schäuble, akit Helmut Kohl lemondása nyomán a novemberi CDU- kongresszus várhatóan a pártelnöki székbe emel, úgy fogalmazott, hogy mindenkinek joga van múltbeli viselkedése korrigálásához. Lengyel helyi választások Nyugalomban zajlottak le vasárnap a lengyel- országi helyhatósági választások. Nem hivata­los adatokat ma, végleges eredményeket várha­tóan pénteken tesz közzé az országos választási bizottság. A választások előtt készült felméré­sek a baloldal győzelmét veü'tették előre. A brit túszok kiszabadításáért A hét végén Moszkvába utazott a Granger brit távközlési társaság képviselője, hogy a cég cse- csenföldi partnerei révén próbálja meg elősegí­teni az egy hete Groznijban elrabolt mérnökök kiszabadítását. Felháborító ítélet Iránban A német kormány felháborodással fogadta azt a hírt, amely szerint egy iráni fellebbviteli bíró­ság megerősítette Helmut Hofer német állam­polgár halálos ítéletét. Az 57 éves férfit egy 26 éves iráni nőhöz fűződő szexuális kapcsolata miatt sújtotta a legkeményebb büntetéssel az el­sőfokú bíróság. Hofer évekkel korábban áttért az iszlám hitre, ráadásul egy orvosi vizsgálat szerint a nő még érintetlen. First Ladyk egymás közt. Szófiában rendezték meg az állam- és kormányfők feleségeinek 21. nemzetközi talál­kozóját. Hillary Clinton - aki épp vasárnap ünnepelhette házasságának 23. évfordulóját - Antonina Sztojanovával, a bolgár elnök feleségével vált szót. fotó: feb/reuters Mások éheznek, a bankárok kaviároznak A Valutaalap kulisszatitkai „A világ gazdasága válság­ban, a bankárok drága limu­zinokban” - ezzel a címmel jelent meg az IMF-tanácsko- zás néhány kulisszák mögötti jelenségéről beszámoló írás a The Washington Postban. A tudósítás így folytatódik: „Órákkal azután, hogy James Wolfensohn elnök felvillantotta a világ bankárai előtt a remény­telenség, a hanyatlás sötét ké­peit, a pénzemberek a Nemzeti Repülési és Űrmúzeum elegáns fogadásán finom kaviáros szendvicsekkel próbálták fe­ledni a rossz híreket.” Az utóbbi idők legsúlyosabb válságának újabb és újabb sötét részletei nyomasztották a Vi­lágbank-tanácskozás hangula­tát. Földünk 3 ezer legbefolyá­sosabb bankára összegezhette a baljós helyzetet: Délkelet­Azsia és Oroszország gazda­sága romokban, Latin-Amerika pénzpiacai az összeomlás hatá­rán - százmilliókra várhat két­ségbeesés és éhezés. A sok rossz hír ellenére a ta­nácskozás ténye mégis jó hírt hozott például a legnagyobb washingtoni luxusautó-köl­csönzőnek: a Preston Limou­sine 60 darabos luxusflottája mellé további 45-öt volt kény­telen kölcsönkérni. Az órán­kénti 45 dolláros, avagy a heti 4000 dolláros (magyar pénzben durván egymillió forintos) bér­leti díj, plusz a nagy forgalom igen kiváló üzleti lehetőséget nyújtott az egyébként ugyan­csak gazdasági gondokkal küszködő kölcsönzőcégnek. Örülhettek a legdrágább wa­shingtoni éttermek is: ezúttal szokatlanul jó forgalomról számolhattak be. FEB Kétkedő közvélemény Látványos vállalások, de milyen áron? Egy szigorúan az amerikai kormány számára készült, de kiszivárogtatott tanulmány szerint súlyos ára lesz annak, ha az Egyesült Államok telje­síteni kívánja az elmúlt évben magára vállalt környezet- védelmi kötelezettségeket. A lassan már a földi életet fe­nyegető globális felmelegedés­ről megtartott tavalyi kyotói ta­nácskozáson a fejlett országok magukra nézve szigorú kötele­zettségeket vállaltak. Az Egye­sült Államok például azt, hogy 2010-re 7 százalékkal kevesebb lesz a széndioxid-kibocsátása, mint amennyi 1990-ben volt. E nagyszabású terv azonban csak igen szigorú feltételek mellett teljesülhet - állapítja meg a The Washington Post ál­tal most kiszivárogtatott tanul­mány. A fő cél, hogy a ma még költséges, ám környezetkímélő energiahordozók kerüljenek előtérbe, miközben a jelenlegi­nél sokkal drágábbak lesznek az egyelőre olcsó, ám szeny- nyező energiaforrások, mint például a szén és társai. Az ország energiafogyasztá­sát mintegy 17 százalékkal csökkenteni kell. Ezért aztán nagymértékű áremelésekkel számolhatnak az amerikai fo­gyasztók: az elektromos áram 86 százalékkal, a benzin 53 százalékkal lesz drágább 2010- ben, mint ma. Ismerve az amerikaiaknak az energiával - és az autózással - kapcsolatos árérzékenységét, a tanulmány nagyjából megkér­dőjelezi, hogy e látványos fej­lődést ilyen áron támogatja-e majd az amerikai közvélemény. ♦ k » % t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom