Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-10 / 212. szám

2. oldal VlLAGTUKÖR 1998. szeptember 10., csütörtök Katasztrófák Olaszországban Halálos áldozatot is követelt a Mercalli-skála szerint 7-es erősségű földrengés, amely szerda délután rázta meg Olaszország déli tartományait. A legerősebb rengést délután fél 2-kor érezték Campania, Ca­labria, Basilicata és Puglia tar­tományokban. Epicentruma Po- tenza közelében volt, de reng­tek a falak Nápolyban is. Ki­sebb kitöréssel ejtett pánikba számos turistát az olaszországi Stromboli tűzhányó. A rendőr­ség szerdai közlése szerint senki sem sérült meg, amikor a vulkán kedd este izzó kődara­bokat lövellt ki magából. A je­lentések szerint idejében biz­tonságba tudták helyezni azo­kat a turistacsoportokat, ame­lyek éppen a tűzhányó lejtőin tartózkodtak. * A privatizáció ellen tüntettek több mint ezren Varsóban, a törvényhozás épülete előtt. A tiltakozók szerint a magánosí­tásnak egyetlen igazságos for­mája van, mégpedig az, amikor azok kapják meg a vagyont, akik azt létrehozták. Bizonytalanság uralkodik to­vábbra is Belgrádban az esetle­ges koszovói parlamenti válasz­tásokkal kapcsolatos szerb szándékokat illetően. Az egyik napilap szerdán cáfolta, hogy Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök a voksolásra vonat­kozó tervek kidolgozására uta­sította volna a szerb kormányt. A NATO elkészült a koszovói katonai tervekkel, a szövetség állandó nagyköveteiből álló, döntéshozó tanács szerdán be­fejezettnek nyilvánította a ta­vasz vége óta készülő terveket. Őrizetbe vett az ukrán rendőr­ség Odesszában 109 olyan személyt, akik a vádak szerint tagjai voltak egy nemzetközi maffiaszervezetnek. Az átfogó akció során jelentős mennyi­ségű fegyvert is lefoglaltak, ám az elfogottakat kettő kivételé­vel utóbb szabadon engedték. Felmelegedés nyomai látha­tók a műit héten lezuhant svájci gép roncsain. Nyilvánosságra hozták a gép pilótája, valamint a monctoni (New-Brunswick) és a halifaxi (Új-Skócia) repü­lésirányítók közötti utolsó üze­netváltás teljes szövegét. Esze­rint a pilóta budapesti idő sze­rint hajnali 3 óra 14 perckor kö­zölte a monctoni toronnyal, hogy füst van a vezetőfülkében és Bostonban kíván leszállni. Pokolgép robbant egy magas rangú rendőr gépkocsijában szerdára virradó éjjel Pozsony­ban. Személyi sérülés szeren­csére nem történt. FOTÓ: FEB/SIPA fi Göncz Árpád az Expo ’98-on A köztársasági elnök portugál kollégája, Jorge Sampaio meghívására kedden Lissza­bonba érkezett, ahol tegnap megtekintette az Expo ’98 szakmai világkiállítást, és lá­togatást tett a magyar nemzeti pavilonban. Göncz Árpád meglátogatta a világkiállítás legkiemelkedőbb látványos­ságait: a portugál nemzeti pa­vilont, a jövő épületét, a ten­geri ismeretek házát és az óce­áni akváriumot. A köztársa­sági elnök tiszteletére este díszvacsorát adott Jorge Sam­paio portugál köztársasági el­nök. A díszvacsorát megelő­zően a két államfő négyszem­közti megbeszélést tartott. lisszaboni világkiállítás főtere Átmeneti intézkedéseket kérünk a földtulajdon kérdésében Érdemi tárgyalások Brüsszelben Átadták az Európai Unió Bizottságának a kormány által jó­váhagyott magyar tárgyalási álláspontokat. Martonyi János külügyminiszter értékelte az egyeztetések eddigi menetét, és tájékoztatást adott a várható fontosabb fejleményekről. Két hónap múlva, november 10-én kezdődnek meg az ér­demi tárgyalások Magyaror­szág belépéséről földrészünk integrációs szervezetébe. Ezt megelőzően tekinti át az unió vezető testületé a tagjelöltek felkészültségét. Martonyi János újságírók előtt kedvezőnek nevezte, hogy a francia álláspont válto­zott. Párizs most már - az Eu­rópai Unió többi államához hasonlóan - nem ellenzi, hogy megkezdjék a novemberi tár­gyalásokat, még akkor sem, ha addigra nem zárul le az átvilá­gítási folyamat. A tagjelölt or­szágoknak ennek keretében kell számot adniuk gazdasági, jogi, politikai felzárkózásuk­ról. Ebből még hátravan a fel­tételezhetően kemény érdek- ellentéteket felszínre hozó mezőgazdasági kérdéskör is. A külügyminiszter közölte: a kormány a jövő héten dönt Magyarország 2001. decem­ber 31-ig szóló jogharmonizá­ciós programjának véglegesí­téséről, s felülvizsgálja a ma­gyar nemzeti programot is. Hazánk csak a gazdaság érde­keinek megfelelő mértékben kér átmeneti szabályozást, ha­lasztást az Európai Uniótól - mutatott rá a külügyminiszter. Eddig a gyógyszeripar, a tele­kommunikáció, valamint a termékfelelősség kérdésében igényeltünk ilyen átmeneti kedvezményeket. Munkatársunk kérdésére válaszolva Martonyi el­mondta: várhatóan a külföl­diek földtulajdonlásával kap­csolatos témakörben is átme­neti intézkedéseket kérünk. A külügyminiszter túlzottnak tartotta azokat az elképzelése­ket, amelyek szerint a csatla­kozó országok állampolgárai esetében az uniónak 2015-ig korlátoznia kellene a munka­erő szabad áramlását a tag­államok területén. (t. a.) Felvásárlás kezdődött Oroszországban. Ismét megtanultak sorba állni az em­berek: amit csak lehet kapni, mindent megvásárolnak. Főként az élelmiszert veszik, mert tel­jesen összeomlott a bankrendszer, és elértéktelenedett a rubel. fotó: feb/reuters A román vád: zsarolás Körvonalazódik a koalíciós kompromisszum Mértékadó román lapok többsége szerdai kommentár­jában úgy véli, hogy meg­oldási lehetőség körvonalazó­dik a felsőfokú anyanyelvi ok­tatás kérdése miatt kirobbant koalíciós vitában. Értesülések szerint ugyanis fe­lülvizsgálják a képviselőház oktatási bizottságában elfoga­dott - a nemzetiségek anya­nyelvén működő egyetemek le­hetőségét kizáró - javaslatot, míg a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) kompromisszumként megelég­szik a magyar vezetéssel mű­ködő magyar-német egyetem alapításával. Radu Vasile kor­mányfő kedd este ennek a re­ményének adott hangot. Az Adevarul címoldalán „Markó Béla első győzelméről” ír. A lap megállapította, hogy a keddi találkozó sem hozott ugyan semmi újat, de az RMDSZ már sikert ért el azzal, hogy a partnerek egyetértettek az oktatási bizottságban szüle­tett döntés felülvizsgálatával. Az ellenzéki pártok a koalíciós vitát egységesen azzal intézték el, hogy az RMDSZ a „politikai zsarolás eszközével él”. A Ro­mán Nemzeti Egységpárt egyik képviselője úgy fogalmazott: „Az RMDSZ Magyarországtól azt a feladatot kapta, hogy ma­radjon a kormányban, és ezzel tartsa tovább ellenőrzése alatt a román államot.”- Budapest szerint kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy részt vesz-e a bukaresti koalíciós kormány munkájában - jelen­tette ki Horváth Gábor, a Kül­ügyminisztérium szóvivője. Előzetes vizsgálat Clinton bukszájában A pénznek „szaga” van? Janet Reno amerikai igaz­ságügy-miniszter kedden be­jelentette, hogy előzetes vizs­gálatot kezdeményezett Bili Clinton elnök 1996. évi vá­lasztási kampányának finan­szírozása ügyében. A miniszter asszony döntését egy hónapos irattanulmányozás előzte meg, ami még nem mi­nősült hivatalos vizsgálatnak. Ha a most indított előzetes vizsgálat a jogsértés alapos gyanúját feltételezi, akkor Ja­net Reno független ügyész ki­nevezését kezdeményezheti. Ez a független ügyész folytathatja le az érdemi vizsgálatot. Gyakorlatilag azt kutatják, hogy Bili Clinton tett-e kísérle­tet azon jogszabály megkerülé­sére, amely élesen elválasztja egymástól a pártcélokra szánt, illetve a közvetlenül az elnök- választási kampány költségeire fordított források kezelési mód­ját. Mintegy 40 millió dollárnyi politikai hirdetési kiadás erede­tét kell tisztázni, mert a gyanú szerint ez az összeg demokrata pártcélokra szánt adományként kezdte, majd az újraválasztási kampány forrásaként bukkant fel a főkönyvekben. Janet Reno az amerikai elnök elkötelezett híve, ugyanakkor hivatalánál fogva részletesen leírt kötelezettségeket hordozó közszereplő is. A republikánus törvényhozók hónapok óta szo­rongatják, a demokrata párti kormányzat ügyeinek takarga- tásával vádolják. Dánia az új célpont Jól keresnek az embercsempészek Hagyományosan sok illegális bevándorló célpontja Német­ország, ám a romló feltételek miatt az áradat csökken. A németek immár nem nyújtják a korábbi nagyvonalú szociális segélyeket a menekülteknek, munkakeresőknek, és egyre gyakrabban ki is toloncolják őket. így tavaly óta mind töb­ben próbálnak továbbjutni északra, a szomszédos Dániá­ba, ahol jobbak a munka- és a szociális lehetőségek. Jól szervezett iraki és török embercsempészbandák vállal­koznak arra, hogy - fejenként kétezer márka ellenében - átjut­tatják az illegálisokat. A kül­földieket rejtő kocsik vezetőjé­nek általában németeket bérel­nek föl. A dán hatóságok újabban ar­ról panaszkodnak, hogy a be­áramló külföldiek rontják a közbiztonságot, apasztják a kasszákat, és a börtönök tele vannak azokkal a személyek­kel, akiket sikerült elfogni. A felderítésben a legkorsze­rűbb technikát, a határon elhe­lyezett hőérzékelő, sötétben látó kamerákat is alkalmazzák. Nem haszontalan az sem, hogy sok dán polgár a határövezet­ben önkéntesen őrködik, s fi­gyel a gyanús mozgásokra. Nemere István: Szomszédom a halál (21.) Középkorú, kopaszodó fickó vezette. Első látásra elég biza­lomgerjesztőnek tűnt.- Salut - ültem be melléje. Mosolygott, és várta a címet. De én nem siettem. Lassan gu­rultunk az utcán, már alig járt ott valaki. Ekkor értettem meg, közel a hajnal. Fél kettő lehe­tett. - Mi a neve?- Littun, Monsieur.- Akar nagy pénzt keresni, Littun?- Nagyon - felelte őszintén, és megélénkült. Néztem az ar­cát, aztán mondtam az utca ne­vét. Hamarosan ott voltunk. Amikor megálltunk a ház előtt, szóltam, tolasson be farral a ház mellé. A környék csöndje szinte szétfolyt, amikor lekap­csolta a motort.- Tízezer frank - mondtam. Littun döbbenten nézett rám. Tízezer...? Ez itt hatalmas ösz- szeg, egy évig is elélhet belőle egy kisebb család.- Semmi kérdés. Segíteni kell, és utána hallgatni, míg csak él. A saját érdekében is, oké?- Oké - lehelte, még mindig az összeg hatása alatt állva. Felemeltük a csomagtartó fe­delét. Szerencsére elég nagy kocsi volt. Littun megmarkolta a zsákok egyik végét, én a má­sikat. Az arcát láttam a gyér holdfényben - biztosan tudta, mi van a zsákokban. Összeszo­rította a fogát. Vér nem csor­dult, a zsákok erős anyagból készültek. Betettem a bőröndöt is. Jobb, ha a sofőr nem látja Lirrát. A sötétben talán a házat sem eléggé, így nappal nem azonosíthatja. Beszóltam Lir- rának.- Mosd fel a szobát, tüntess el minden nyomot. Hamarosan visszajövök. A néptelen városon át halad­tunk a folyó felé. Lementünk egészen Mzinga déli végébe. Egy földúton hajtottunk ki a partra. Littun fejében aligha­nem megfordult, hogy most az­tán vele is végzek. De becsüle­tesen segített, ahogyan vállalta. A három zsákot a folyóba dob­tuk - a sodrás elkapta őket. Ta­lán egy-két napig nem is ke­rülnek elő, vagy már a szom­széd ország területén. Minden­esetre egyelőre letettük Múlani hadnagy és társai gondját. Be­dobtam a bőröndöt is, ez persze azonnal elmerült. Szót­lanul indultunk vissza a vá­rosba. A központhoz köze­ledve elővettem tíz darab ez­rest, Littun kezében nyomtam. Egy kevéssé megvilágított ponton szóltam, álljon meg, és kezet nyújtottam a sofőrnek.- Ennyi volt, Littun. Hall­gasson, és nem lesz semmi baj. Gyalogosan eltűntem egy mellékutcán, aztán kimentem egy másikra, és hamarosan is­mét Lirra házához értem. Az ajtó már zárva volt. Pisztollyal a kézben nyomtam le a kilin­cset. Ha ismét van itt ellen­ség...- Semmi baj - mondta Lirra a sötétben. Ott várt az ajtó mö­gött. Kiringa másnap este telefonált.- Monsieur Skagen, rendben van minden! Fellélegeztem.- Csakugyan?- Jelentkeztek jobbnál jobb lányok. Megcsináltam a prog­ramot. Körbetelefonáltam a diplomatákat, üzletembereket, mindenkit, aki csak törzsven­dég szokott lenni nálunk. Kép­zelje, az apám révén még Mbuni elnök úrnak is sikerült szólnom!- Ön zseniális, Monsieur Ki­ringa - álmélkodtam a célnak megfelelő intenzitással. - És netán az elnök úr is eljön? Ennek nem örültem volna. Alaposan keresztülhúzná a számításainkat.- Az még nem biztos. Talán más programja akad. Egy pillanatig haboztam. Hogyan kérdezzem meg...?- És más magas állású sze­mély a környezetéből? Tudja, az sokat jelentene...- A három európai vendége már visszajelzett, hogy nagyon szívesen eljönnek. Örülnek, hogy egy jókorát mulathatnak!- Biztosan jó mulatság lesz - mosolyogtam. Még jó, hogy Kiringa ekkor nem látta az ar­comat. Városkörnyéki kirándulásnak álcáztuk a dolgot. Két kocsival mentünk, és amikor megáll­tunk a meglehetősen kopár hegytetőn, odalent láttuk Mzingát, a valamikori Port Lorrét. A jellegzetes „tüskés” tornyok uralták a látványt, hosszan elnyúló árnyékukkal. Kora reggel volt még, ilyenkor érdemes a szabad levegőn tar­tózkodni. Még hűvös van, vi­szonylag. Később a hőség ki- bírhatatlanná válik. „Fotószafáriról” volt szó. Torben már akkor csattogtatta film nélküli készülékét, amikor a város szélső utcáin halad­tunk. Aztán ahogy felkanya­rodtunk a hegyoldalra, már csak akkor vettük elő a gépe­ket, ha helybeliek jöttek szembe. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom