Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-05 / 208. szám

Amikor tüsszent az eszkimó- Balgaság volna és teljességgel tudománytalan, ha bárki azt merészelné állítani, hogy nincs hatással hazánk időjárására az El Nino - mondja Né­meth Lajos, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. - Ennek el­lenére semmi konkrét, kézzelfogható bizonyítékunk nincs rá, elvégre ti­pikus egyenlítői jelenségről van szó, nem csekély távolságra tőlünk, ahol épp a mérsékelt égöv sajátossága a szélsőségesség.- Az persze tény, hogy az idei volt hazánkban az évszázad legszára­zabb tele - folytatja az ismert szakember - még akkor is, ha már többször is előfordult egy-egy hasonló, vagy tán még szárazabb hónap. Éppen ezért könnyű elbizonytalanodni, amikor az előrejelzések készülnek. így aztán nem is vesszük figyelembe rövid távú, egy hétre, tíz napra szóló prognózisaink készítése során.- Bár túlságosan is egyszerű volna bármit ráfognunk az El Nino-jelen­ségre, ha valami szokatlannal találkozunk, nem ezt tesszük - véli Né­meth Lajos. - Annak idején az egyetemen azt tanultuk, hogy egy mérsé­kelt égövi ciklon kialakulásához az is elegendő, ha egy lappföldi eszkimó eltüsszenti magát. Hazánk időjárását sokszor teljesen megfoghatatlan befolyásoló tényezők alakítják. (gy. z.) AKIRŐL, AMIRŐL BESZÉLNEK 1998. szeptember 6., vasárnap Villanófény Rossz kávétermésre számíthatunk, viszont sok volt a szúnyog eljátszotta kisded játékait Új nevet tanultunk meg az elmúlt esztendőben, El Ninóét, azaz a Kisdedét. Ám amilyen szelídnek gondolnánk első hallásra-olvasatra, olyan kellemetlen hatással volt Földünk időjárására. Az idei nyár kánikulai melege, a világ túlfelén pusztító özönvizek is a Kisded játékai közé tartoztak. El Nino: A perui halászok eredetileg a Csendes-óceán partjainál karácsony előtt tapasztalt szokatlanul meleg tengervízre - mint jelenségre - alkalmaz­ták az El Nino elnevezést, emlékeztetve a közel­gő ünnepekre, a Kisded születésére. Ez a név ter­jedt el most világszerte, azokra az időjárási ano­máliákra utalva, amelyek az elmúlt évben kez­dődtek, és napjainkban is megmutatkoznak. Túlzott szárazság és erdőtüzek, vagy éppenség­gel a kelleténél is több csapadék, hurrikánok, tornádók, áradások kísérik útján. Tél tábornok a csapatban A meteorológiai feljegyzésekből, valamint a tör­ténelemkönyvek tanulmányozásának eredmé­nyeiből kitűnik: a Kisded jól meghatározható időközönként vissza-visszatér, nem a mostani te­hát az első időjárási rendellenesség. Ki hinné, hogy Tél tábornok is El Nino csapatában harcolt, és verte meg Hitlert az orosz fronton? A kutatók egészen 1567-ig tudják visszavezet­ni a történetét, méghozzá rendkívül érdekes megfigyelés alapján. Peter Swart, a Miami Egye­tem geológusa a Dominikai Köztársaság, vala­mint Haiti partjainál korallképződményeket vizsgált, és arra a megállapításra jutott, hogy az átlagosan 7 és félévenként ismétlődő jelenségek már 4-5 ezer évvel ezelőtt is kihatottak bolygónk időjárására. A floridai tudós szerint a korallok évgyűrűi - akárcsak a fatörzsek - minden infor­mációt pontosan följegyeztek, csak épp tudni kell olvasni belőlük. Szélsőségek között A kétséget kizáró feljegyzések azonban csak eb­ből a századból maradtak ránk. Innen tudjuk, hogy az El Nino a megszokottnál melegebb esz­tendőt hozott 1902-ben, 1905-ben, 1911-ben, 1914-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1930-ban, 1932- ben, 1939-ben, 1941-ben, 1951-ben, 1953-ban, 1957-ben, 1965-ben, 1969-ben, 1972-ben, 1976­ban, 1982-ben, 1986-ban, 1991-ben, 1994-ben és 1997-ben. Az átlagosnál hidegebb évek pedig: 1904, 1908, 1910, 1916, 1924, 1928, 1938, 1950, 1955, 1964, 1970, 1973, 1975, 1988 és 1995. A modern meteorológia statisztikái azt mu­tatják, hogy az El Nino soha nem ismétli önma­gát: az Egyenlítőtől mért kiterjedése és időtar­tama mindig más és más. A Kisded valóban fu­ra dolgokat produkált. Miközben ugyanis Dél- kelet-Azsiában tragikus, minden eddiginél na­gyobb szárazságot idézett elő, addig Észak- és Dél-Amerikában a túlzott esőzések szedték ál­dozataikat. Míg Indonéziában, a Fülöp-szigete- ken például 150 milliméterrel maradt alatta a csapadékmennyiség a havi átlagnak, addig Dél- Amerika csendes-óceáni vidékén a szokottnál 75 milliméterrel több hullott. Peruban és Kali­forniában az idén minden idők legnedvesebb februárját jegyezték fel, Délkelet-Azsiában és Afrika déli részén viszont a legszárazabbat. Az északi féltekén a szárazföld feletti levegő téli átlaghőmérséklete ugyancsak rekordot döntött, mivel sokkal gyorsabban képes fölmelegedni - és gyorsabban lehűlni is -, mint a víz. Ebből következően a szárazföldi levegő nem válthat­ja ki a globális felmelegedést. Sok tudós a melegházhatást okolja a jelensé­gért, és úgy véli, hogy a Föld hőmérséklete - a globális felmelegedés következtében - már so­ha nem süllyed vissza a ’90-es évek előtti átlag­ra. Okául az emberiségnek a környezettel szemben tanúsított közönyét, ártó magatartá­sát róják fel: a kibocsátott káros anyagokat, amelyek például a Déli-sark fölött egyre tágít­ják az ózonlyukat. Szárazság és özönvíz így aztán tudományos síkon el-elmerenghe- tünk az El Nino-jelenséget kiváltó okokon és a következményeken, de mert az ember mégis­csak földhözragadt gondolkodású, sokan azt kérdezik: vajon a természeti katasztrófákon kí­vül még mivel kell (lehet) számolni? Nos, a Kisded természetesen kihatással van az idegenforgalomra is. A Hawaii-szigeteken például alig érződött meg, hogy néhány fokkal hűvösebb volt a tél, mint máskor, a Karib-ten- geren és a Bahamákon azonban a kelleténél több csapadék nem kedvezett a turizmusnak. A sci-fibe illő szörnyként jellemzett El Nino a fe­lelős az Egyesült Államokban pusztító, gyilkos viharokért, a kaliforniai Sierrában máskor meg­szokott hómennyiség elmaradásáért - így a csapnivalóan rossz síidényért -, a brazíliai eső­erdőkben végzetes kárt okozó tüzért. Miköz­ben pedig Európában, Japánban és Indiában alig-alig lehetett valamit észlelni, Indonéziá­ban, Malájziában, Szingapúrban és a Brunei szultánságban a szárazság, az erdőtüzek füstje és a szmog elviselhetetlenné tette a klímát. Itt a Kisleány S ez még mind semmi! Pápua Új-Guineában 20 százalékkal kisebb kávétermésre kell számítani. (A jóslatok szerint „csupán” 1,1 millió 60 kilo­grammos zsákra). A nagy szárazság miatt nem kezdődött el időben a virágzás, és a termés - amely a szokottnál kisebb babszemeket hoz - csak jó hathetes késéssel, júliusban érik be. Ha­sonlóak a kilátások Kenyában is. Ezzel szemben minden eddiginél bőségesebb szúnyogáldásnak örülhettünk. Időjárástudorok most mindenesetre azzal biztatnak - bár a véleményük nem mindenben egyezik -, hogy El Nino eljátszotta kisded játé­kait, végleg kifárad, és teljesen normális évsza­koknak nézünk elébe. Ám korai volna az öröm: máris megérkezett az újabb hullám, amely - természetesen - női nevet kapott. Ő La Nina, azaz a Kisleány. A Bonnié nevű hurrikán, meg a Kínában pusztító özönvíz már az ő műve volt. Gynlay Zoltán „Az emberiség közönnyel viseltetik a környezettel szemben... I ■ Világszerte arada I sokkal, tornádóval I jár a szélsőséges | időjárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom