Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-05 / 208. szám
Amikor tüsszent az eszkimó- Balgaság volna és teljességgel tudománytalan, ha bárki azt merészelné állítani, hogy nincs hatással hazánk időjárására az El Nino - mondja Németh Lajos, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. - Ennek ellenére semmi konkrét, kézzelfogható bizonyítékunk nincs rá, elvégre tipikus egyenlítői jelenségről van szó, nem csekély távolságra tőlünk, ahol épp a mérsékelt égöv sajátossága a szélsőségesség.- Az persze tény, hogy az idei volt hazánkban az évszázad legszárazabb tele - folytatja az ismert szakember - még akkor is, ha már többször is előfordult egy-egy hasonló, vagy tán még szárazabb hónap. Éppen ezért könnyű elbizonytalanodni, amikor az előrejelzések készülnek. így aztán nem is vesszük figyelembe rövid távú, egy hétre, tíz napra szóló prognózisaink készítése során.- Bár túlságosan is egyszerű volna bármit ráfognunk az El Nino-jelenségre, ha valami szokatlannal találkozunk, nem ezt tesszük - véli Németh Lajos. - Annak idején az egyetemen azt tanultuk, hogy egy mérsékelt égövi ciklon kialakulásához az is elegendő, ha egy lappföldi eszkimó eltüsszenti magát. Hazánk időjárását sokszor teljesen megfoghatatlan befolyásoló tényezők alakítják. (gy. z.) AKIRŐL, AMIRŐL BESZÉLNEK 1998. szeptember 6., vasárnap Villanófény Rossz kávétermésre számíthatunk, viszont sok volt a szúnyog eljátszotta kisded játékait Új nevet tanultunk meg az elmúlt esztendőben, El Ninóét, azaz a Kisdedét. Ám amilyen szelídnek gondolnánk első hallásra-olvasatra, olyan kellemetlen hatással volt Földünk időjárására. Az idei nyár kánikulai melege, a világ túlfelén pusztító özönvizek is a Kisded játékai közé tartoztak. El Nino: A perui halászok eredetileg a Csendes-óceán partjainál karácsony előtt tapasztalt szokatlanul meleg tengervízre - mint jelenségre - alkalmazták az El Nino elnevezést, emlékeztetve a közelgő ünnepekre, a Kisded születésére. Ez a név terjedt el most világszerte, azokra az időjárási anomáliákra utalva, amelyek az elmúlt évben kezdődtek, és napjainkban is megmutatkoznak. Túlzott szárazság és erdőtüzek, vagy éppenséggel a kelleténél is több csapadék, hurrikánok, tornádók, áradások kísérik útján. Tél tábornok a csapatban A meteorológiai feljegyzésekből, valamint a történelemkönyvek tanulmányozásának eredményeiből kitűnik: a Kisded jól meghatározható időközönként vissza-visszatér, nem a mostani tehát az első időjárási rendellenesség. Ki hinné, hogy Tél tábornok is El Nino csapatában harcolt, és verte meg Hitlert az orosz fronton? A kutatók egészen 1567-ig tudják visszavezetni a történetét, méghozzá rendkívül érdekes megfigyelés alapján. Peter Swart, a Miami Egyetem geológusa a Dominikai Köztársaság, valamint Haiti partjainál korallképződményeket vizsgált, és arra a megállapításra jutott, hogy az átlagosan 7 és félévenként ismétlődő jelenségek már 4-5 ezer évvel ezelőtt is kihatottak bolygónk időjárására. A floridai tudós szerint a korallok évgyűrűi - akárcsak a fatörzsek - minden információt pontosan följegyeztek, csak épp tudni kell olvasni belőlük. Szélsőségek között A kétséget kizáró feljegyzések azonban csak ebből a századból maradtak ránk. Innen tudjuk, hogy az El Nino a megszokottnál melegebb esztendőt hozott 1902-ben, 1905-ben, 1911-ben, 1914-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1930-ban, 1932- ben, 1939-ben, 1941-ben, 1951-ben, 1953-ban, 1957-ben, 1965-ben, 1969-ben, 1972-ben, 1976ban, 1982-ben, 1986-ban, 1991-ben, 1994-ben és 1997-ben. Az átlagosnál hidegebb évek pedig: 1904, 1908, 1910, 1916, 1924, 1928, 1938, 1950, 1955, 1964, 1970, 1973, 1975, 1988 és 1995. A modern meteorológia statisztikái azt mutatják, hogy az El Nino soha nem ismétli önmagát: az Egyenlítőtől mért kiterjedése és időtartama mindig más és más. A Kisded valóban fura dolgokat produkált. Miközben ugyanis Dél- kelet-Azsiában tragikus, minden eddiginél nagyobb szárazságot idézett elő, addig Észak- és Dél-Amerikában a túlzott esőzések szedték áldozataikat. Míg Indonéziában, a Fülöp-szigete- ken például 150 milliméterrel maradt alatta a csapadékmennyiség a havi átlagnak, addig Dél- Amerika csendes-óceáni vidékén a szokottnál 75 milliméterrel több hullott. Peruban és Kaliforniában az idén minden idők legnedvesebb februárját jegyezték fel, Délkelet-Azsiában és Afrika déli részén viszont a legszárazabbat. Az északi féltekén a szárazföld feletti levegő téli átlaghőmérséklete ugyancsak rekordot döntött, mivel sokkal gyorsabban képes fölmelegedni - és gyorsabban lehűlni is -, mint a víz. Ebből következően a szárazföldi levegő nem válthatja ki a globális felmelegedést. Sok tudós a melegházhatást okolja a jelenségért, és úgy véli, hogy a Föld hőmérséklete - a globális felmelegedés következtében - már soha nem süllyed vissza a ’90-es évek előtti átlagra. Okául az emberiségnek a környezettel szemben tanúsított közönyét, ártó magatartását róják fel: a kibocsátott káros anyagokat, amelyek például a Déli-sark fölött egyre tágítják az ózonlyukat. Szárazság és özönvíz így aztán tudományos síkon el-elmerenghe- tünk az El Nino-jelenséget kiváltó okokon és a következményeken, de mert az ember mégiscsak földhözragadt gondolkodású, sokan azt kérdezik: vajon a természeti katasztrófákon kívül még mivel kell (lehet) számolni? Nos, a Kisded természetesen kihatással van az idegenforgalomra is. A Hawaii-szigeteken például alig érződött meg, hogy néhány fokkal hűvösebb volt a tél, mint máskor, a Karib-ten- geren és a Bahamákon azonban a kelleténél több csapadék nem kedvezett a turizmusnak. A sci-fibe illő szörnyként jellemzett El Nino a felelős az Egyesült Államokban pusztító, gyilkos viharokért, a kaliforniai Sierrában máskor megszokott hómennyiség elmaradásáért - így a csapnivalóan rossz síidényért -, a brazíliai esőerdőkben végzetes kárt okozó tüzért. Miközben pedig Európában, Japánban és Indiában alig-alig lehetett valamit észlelni, Indonéziában, Malájziában, Szingapúrban és a Brunei szultánságban a szárazság, az erdőtüzek füstje és a szmog elviselhetetlenné tette a klímát. Itt a Kisleány S ez még mind semmi! Pápua Új-Guineában 20 százalékkal kisebb kávétermésre kell számítani. (A jóslatok szerint „csupán” 1,1 millió 60 kilogrammos zsákra). A nagy szárazság miatt nem kezdődött el időben a virágzás, és a termés - amely a szokottnál kisebb babszemeket hoz - csak jó hathetes késéssel, júliusban érik be. Hasonlóak a kilátások Kenyában is. Ezzel szemben minden eddiginél bőségesebb szúnyogáldásnak örülhettünk. Időjárástudorok most mindenesetre azzal biztatnak - bár a véleményük nem mindenben egyezik -, hogy El Nino eljátszotta kisded játékait, végleg kifárad, és teljesen normális évszakoknak nézünk elébe. Ám korai volna az öröm: máris megérkezett az újabb hullám, amely - természetesen - női nevet kapott. Ő La Nina, azaz a Kisleány. A Bonnié nevű hurrikán, meg a Kínában pusztító özönvíz már az ő műve volt. Gynlay Zoltán „Az emberiség közönnyel viseltetik a környezettel szemben... I ■ Világszerte arada I sokkal, tornádóval I jár a szélsőséges | időjárás
