Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1998. szeptember 30., szerda Martonyi János az ENSZ-ben A magyar külpolitika alapvető törekvéseinek folyamatosságát hangoztatta Martonyi János magyar külügyminiszter ked­den New Yorkban, az ENSZ- Közgyűlés 53. ülésszakának ál­talános vitájában elhangzott be­szédében.- Külpolitikánkat - mondta - a nemzeti érdekek, valamint az Atlanti-óceán két partján élő partnerekkel közösen vallott ér­tékek vezérlik. Magyarország továbbra is a közép-európai tér­ség stabilitásán és biztonságán kíván munkálkodni. Jövőbeli NATO-szövetségeseivel és eu­rópai uniós partnereivel együtt hozzá kíván járulni a nemzetek közösségének azon erőfeszíté­seihez, amelyek a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tar­tásának biztosítását célozzák. Támogatjuk a nemzetközi kö­zösség azon lépéseit, amelyek a törvényes akaratával szembe­szegülő cselekmények felszá­molására irányulnak. Francia nyelven elhangzott beszédében Martonyi János ki­emelte, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a szomszédaival való regionális és szubregionális együttműkö­désnek, létfontosságúnak te­kinti, hogy környezetében sta­bilitás uralkodjék, és kiteljesed­jék a demokrácia. Meggyőző­dését hangoztatta, hogy a térség országainak a gazdasági-politi­kai haladásért tett erőfeszítéseit az euro-atlanti struktúrákhoz való csatlakozás vágya hajtja. Mint a miniszter kifejtette, a jogállamiságot, az emberi jo­gok intézményes biztosítékait - beleértve a nemzeti kisebbsé­gek jogait - Magyarország nem csupán integrációs alapfeltétel­nek, hanem a társadalmi béke elengedhetetlen elemének is te­kinti. Ezt a térséget, ahol kü­lönböző etnikai közösségek év­századok óta élnek együtt, nem lehet felvirágoztatni és az ag­resszív nacionalizmus ütötte sebeket nem lehet begyógyítani anélkül, hogy ne vennék figye­lembe a nemzeti kisebbségek jogos törekvéseit. Ezek a szán­dékok nem ellentétesek a mér­tékadó nemzetközi szervezetek normáival, a demokratikus ál­lamok gyakorlatának is megfe­lelnek. Egyetlen céljuk: önma­guk közösségként való megőr­zése. „Másfelől - folytatta Marto­nyi, utalva a koszovói válságra — Magyarország határozottan ellenzi az etnikai tisztogatást, az erőszakos szétválasztást, új évszázad hajnalán új etnikai vagy vallási választóvonalak kialakítását Európában.” A külügyminiszter javasolta, hogy a Biztonsági Tanács ál­landó tagjainak körét bővítsék ki - a többi között - Németor­szággal és Japánnal. Harminc napon belül várható a kormányváltás Szlovákiában Bajok vannak Meciar gerincével A pénteki és szombati választásokon elszenvedett kudarca után Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kedden újra felbukkant: ő elnökölt a szokásos kormányülésen. Vladimír Meciar a hét vége óta Közép-Szlovákiában egy kormányvillában tartózkodott, és egyáltalán nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Szóvi­vője ezt azzal magyarázta, hogy az „egészségével vannak gondjai”. Marián Kardos kormányszóvivő úgy tudja, hogy Vladimír Meciar tartós gerincproblémája miatt szorul kezelésre. A szlovák kormány keddi ülésén „a gyorsított hatalom- átadás lehetőségeiről folytatott konzultációkat” - közölte a kormányszóvivő, aki a kor­mányváltás várható időpontjá­ról egyelőre nem tudott ponto­sabbat mondani. Marián Kardos hozzátette, hogy a hivatalos hatalomát­adás várhatóan az elkövetkező 30 nap alatt megtörténik. A szlovák hírügynökség jelen­tése szerint nincs alapja a saj­tóban és az ellenzéki pártok­ban felmerült aggodalmaknak, hogy a távozni készülő kor­mány gyors privatizációs dön­téseket készül foganatosítani. Vagyis nem ismétlődik meg az, ami 1994-ben történt: ak­kor valóban születtek - úgy­mond - „forró tűvel varrott” privatizációs üzletek. A szóvivő, a jegybank el­nöke, Vladimír Masár és a pénzügyminiszter, Miroslav Maxon tájékoztatására hivat­kozva a szlovák korona vár­ható leértékelésével kapcsola­tos híreszteléseket is cáfolta. Hírháttér Megkezdődött a vita a vizsgálóbizottságok felállításáról Az MSZP dönthet az ügyészségről A kormány jelenleg nem rendelkezik eszközökkel a büntető­politika befolyásolására - jelentette ki Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter a parlamentben, amikor előterjesztette az ügyészségről szóló törvénycsomagot. A legfőbb ügyész jelenlegi fe­lettese egyébként az Ország- gyűlés, a törvény elfogadása esetén ezt a szerepet tőle a kormány venné át.-Ha egyszer a bűnözéssel szembeni hatékony állami fel­lépés a mindenkori kormány felelőssége, akkor vissza kell térni az ügyészségnek a vég­rehajtó hatalomhoz kötődő státusához - mondta a minisz­ter asszony. - Ez a rendszer 1871 és 1949 között jól bevált, és csak a szovjet alkotmány szolgai másolása miatt változ­tattak rajta. A politikai jellegű befolyásolás ellen szigorú ga­ranciák védenének, például a kormány sem vádemelésre, sem vád elejtésére nem utasít­hatná a legfőbb ügyészt. A koalíciót alkotó pártokon kívül kisebb módosításokkal támogatta a javaslatot az SZDSZ és a MIEP is. Gál Zol­tán, az MSZP vezérszónoka azonban frakciója nevében ka­tegorikusan ellenezte a terve­zetet. Úgy vélte: a garanciák sokasága sem tud változtatni azon az alapkérdésen, hogy az igazságügy-miniszter az ügyészség főnökévé válna, és ezzel széles körű, esetleg poli­tikai jellegű befolyásolási le­hetőséghez jutna. Mivel az ügyészségnek az alkotmányban rögzített jogál­lását csak a képviselők két­harmadának szavazatával le­het megváltoztatni, az pedig a szocialista szavazatok nélkül nem lehetséges. Az előterjesz­tés sorsa jelenleg erősen két­séges. Közben megkezdődött a vita a parlamenti vizsgálóbi­zottságok felállításáról. Ezek között van az az eseti bizott­ság, amelyek feladata lenne, hogy megállapítsa: ki adott megbízást az előző parlamenti ciklusban titkos adatgyűjtésre egyes politikusokról és család­tagjaikról? S. Á. Hírek röviden Az RMDSZ a kiválás előtt Nem sikerült a román képviselőház oktatási bi­zottságának keddi ülésén napirendre tűzni a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató állami egyetemek kérdését, így várható, hogy az RMDSZ kilép a kormányból. Váltás a magyar SFOR-nál Ünnepi állománygyűlésen búcsúztatták kedden a horvátországi Okucaniban kiépített SFOR-tá- borban a Magyar Műszaki Kontingens (MMK) 169 katonáját, akik szerdán fél-, illetve egyéves szolgálatteljesítés után hazatérnek. Torgyán József zsarolt? A tiszadobi polgárokhoz írt levelének vissza­vonására szólította fel Torgyán Józsefet a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgár- mestere. A miniszter levelében úgy szólította fel a tiszadobiakat az FKGP polgármesterjelölt­jének a támogatására, hogy közben figyelmez­tette őket: azok a települések ne számítsanak központi támogatásra, amelyek nem a kor­mánypártok jelöltjeit választják meg. Pénzen megváltható szolgálat Egyelőre még csak ötlet szintjén fogalmazódott meg a honvédség szakértőinek körében, hogy a hadkötelezettség pénzzel megváltható legyen - nyilatkozta Sajner Gyula ezredes. A javaslatról a vezérkari vezetői tanácsnak kell döntenie. Már csak három hiányzó van A Belügyminisztérium tegnap délelőtti adatai szerint már csak három településen nincs pol­gármesterjelölt, és 11 helyen nincs kislista az október 18-ai választásokra. Már biztos: jön a matrica Döntöttek az autópályák továbbépítéséről és a matricás fizetési rendszer bevezetéséről - jelen­tette ki Chikán Attila gazdasági miniszter a Gazdasági Kabinet tegnapi ülése után. Jelentkezett a nagymama A nagymamája jelentkezett tegnap azért a más­fél éves kislányért, akit vasárnap este találtak a budapesti III. kerületben. Új bonni divatszínek Mára már tizedszázalékra tudható, mi történt a hét végi németor­szági választásokon. A szakértők analizálták az eredményeket, több tartományban és pártban beindultak a bonni hatalmi helycserével elkerülhetetlenné váló lemondások és leváltások. Méltóságteljesen távozott maga Helmut Kohl kancellár, akit a kontinens integrációs folyamatának előmozdításában játszott szerepe miatt a sajtó sok­szor „Mr. Európának” nevezett, elismerve államférfiúi érdemeit. Nagyjából az is tudható, miért történt, ami történt. A másfél évti­zedes CDU/CSU többség beverklizettsége, esetenkénti kifáradt­sága, a munkanélküliség nyomasztó gondja, az országegyesítés jogi lezárulta ellenére a mindennapokban még megmaradt ossi-wessi dilemmák bizonyára mind hozzájárultak ehhez. A néme­tek jó része úgy érzi: az évezredfordulóhoz közeledve új kezdetre, komolyabb változásokra van szükség. Márpedig az SPD épp ezt ígérte: változásokat - de a folyamatosság fenntartásával. Az viszont ma még kérdéses, hogyan akarja a friss koalíció vég­rehajtani sokrétű kampány ígéreteit. Az erőviszonyok mindenesetre kedvezőek. Körvonalazódik a leendő „vörös-zöld” koalíció, amelyben a 16 évnyi ellenzékiség után Gerhard Schröder vezetésé­vel sikert aratott szociáldemokraták a környezetvédőkkel alakíta­nának kormányszövetséget, s - elvileg - számíthatnak a keletnémet reformkommunisták, Gregor Gysyék PDS-ének külső támogatá­sára is. Schröderre nagy kihívások várnak, ha elődje, Kohl kancel­lár nyomdokaiba akar lépni. Szondy Gábor Az első magyar női pilóta. A Malév 547-es Köln-Budapest járatával tegnap leszállt Ferihegyen a Ma­lév első női pilótája, akit érkezésekor ünnepségen köszön­töttek. Czigány Ildikó másodpilóta már hét és fél éve dolgo­zik a magyar légitársaságnál. fotó: feb/diósi imre Keletinek igaza van, mégsem ér vele semmit Orbán alkotmányt sért? Alkotmányt sért a kor­mányfő, ha a meghívás elle­nére sem tájékoztatja szemé­lyesen a parlament nemzet- biztonsági bizottságát az úgynevezett megfigyelési ügy részleteiről - vélekedik Ta­kács Albert, az Államigazga­tási Főiskola tanára. Az alkotmányjogász érdeklő­désünkre az alaptörvény 21. szakaszának 3. bekezdését idézte, mely szerint minden ál­lampolgárnak kötelessége az országgyűlési bizottságok által kért adatokat megadni, illetve e bizottságok előtt vallomást tenni. Elvileg ez alól a kötele­zettség alól a miniszterelnök sem bújhat ki. (Mint ismeretes: Orbán Viktor csak a később megalakuló vizsgálóbizottság­nak óhajtja átadni a birtokában lévő dokumentumokat.) Az alkotmánybíró hozzá­tette: törvényes szankciók híján a Keleti György által vezetett nemzetbiztonsági bizottság semmire sem kényszerítheti a miniszterelnököt. Dávid Ibolya jelenlegi igaz­ságügy-miniszter még MDF-es képviselőként úgy vélekedett: „Több nyugati országban pénz- büntetéssel vagy elővezetéssel kényszerítik a bizottságok előtti megjelenésre a polgárokat, az információk elhallgatásáért pe­dig a hamis tanúzásnak megfe­lelő büntetés jár. Néhány hónap alatt a mi parlamentünk is meg­alkothatná az idevonatkozó pa­ragrafusokat...” Ilyen törvény most nem szerepel a miniszter asszony tervei közt. T. M. A párizsi autószalon sztárja. Pontosabban egyik sztárja: a Citroen Lumiere, ame­lyet kívül-belül alaposan szemügyre vehetnek a látogatók. Az idén 100 esztendős kiállítás október 1-jén, csütörtökön nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. fotó: feb/reuters Mikrofonbizottságot a közszolgálati rádióba és televízióba Indítvány az anyanyelv védelméért Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága ma tárgyalja Dr. Várhelyi András (FKGP) országgyűlési képviselőnek az anyanyelv védelme érdekében beterjesztett indítványát. A frakcióvezető-helyettes azt várja a testülettől, hogy állásfog­lalásban hívja fel a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ve­zetőit a „mikrofonbizottságok” visszaállítására. A kisgazda honatya indítvá­nyát ma annak ellenére tár­gyalja a kulturális és sajtó- bizottság, hogy azt Sasvári Szilárd, a bizottság elnöke ko­rábban hatáskör hiányára hi­vatkozva elutasította. Várhelyi András országgyű­lési képviselő véleménye sze­rint a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban nem en­gedhető meg beszédhibás ri­porterek és bemondók szerep­lése. „A közpénzen folyó nyelvrombolást a kulturális és sajtóbizottságnak tisztéből fa­kadó kötelessége megfékezni, illetve megakadályozni” - írja képviselőtársaihoz intézett in­dítványában a kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese, aki egyúttal tagja a sajtóbizott­ságnak is. A képviselő véleménye sze­rint a mikrofonbizottságok felélesztése - amelyek nálunk a Németh-kormány idején szűntek meg, de működnek például a CBS-nél, és a CNN- nél is - nem ellentétes a rádió­zásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény előírásai­val, sőt annak érvényre jutta­tását a kifogástalan magyar beszédet megkövetelő és el­lenőrző bizottságok éppen, hogy segítenék. Hiszen, mint azt a bizottság ülésére készült előterjesztésében Várhelyi ki­fejti: mind a Magyar Rádió, mind pedig a Magyar Televí­zió közszolgálati műsorszol­gáltatási szabályzata ki­mondja, hogy az említett mé­diákban megszólaló műsorké­szítőknek, illetve képernyőn szereplő munkatársaknak fo­lyamatos nyelvi képzésen kell részt venniük, és mikrofon-, il­letve képemyőengedélyt kell szerezniük. (horváth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom