Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-26 / 226. szám
1998. szeptember 26., szombat Beszállítói Konferencia 15. oldal Beszállítói konferencia Csütörtökön Szekszárdon - a VI. Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napok keretében - Regionális Beszállítói Konferenciát rendeztek. Az ott elhangzottakról ezen az oldalon adunk részletesebb információkat. Mint járműben a motor A kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenysége a magyar gazdaságban úgy kellene, hogy működjön, mint a járműben a motor. Ha tehát ezt a motort sikerülne megerősíteni, gyors járású „autónk” lenne. Ez a szisztéma szerte a világon működik. A beszállítói piramis csúcsán álló nagy összeszerelő cégek alapvetően a beszállítókból „táplálkoznak”. A beszállítás jelentőségét jelzi, hogy például a Honda járművek értékéhez az összeszerelő üzem kb. 23 %- ot ad, az érték fennmaradó majdnem 80 %-a a beszállítóktól származik. Magyarországon a kis- és középvállalkozások beszállítói kapacitása jelentősen megnőhet a jövőben. A felvevőpiac, a nagy cégek ugyanis itt vannak az országban. Tény, hogy a külföldi összeszerelő üzemek részben saját beszállítóikat is magukkal hozták. A munkahelyteremtés, az adóbevételek szempontjából ez sem rossz, de a honi gazdaság számára az „igazi” megoldás az, amikor a helyben levő felvevő piacot a magyar vállalkozások tudják kiszolgálni. A beszállítás nem jelent valamiféle alacsonyabb rendű tevékenységet. Az összeszerelő üzemek létrehozása rendkívül tőkeigényes, viszont az ott folyó munka nem feltétlenül igényel olyan kvalitást, mint egyes beszállítói tevékenységek. A korszerű járműveket vezérlő fedélzeti számítógépek előállítója például igen magas műszaki színvonalat képvisel, ennek ellenére ő is „csak” beszállító. A közlekedési viszonyok akadályozzák a fejlődést A konferencián több előadó is rámutatott arra, hogy a beszállítói tevékenység szempontjából (is) menynyire fontos a megfelelő színvonalú közlekedés lehetősége. Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy Tolna megyében tarthatatlan az úthálózat helyzete. Bach József, a megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke szerint a megye - a dél-dunántúli régióval együtt - speciális helyzetben van, tekintve, hogy a nagytőke, a multinacionális cégek eddig jórészt elkerülték a térséget. Véleménye szerint ebben a helyzetben az jelenthet megoldást, ha felfedeztetnek azok az itteni-vállalkozások, amelyek „ki tudják szolgálni” a multikat. Ugyanakkor rámutatott, hogy bár potenciálisan megvannak erre a lehetőségek, a Tolna megyei beszállítók eredményes munkáját két probléma akadályozza. Elsősorban a megye úthálózatának szerkezete és annak minősége, amely az óramű pontosságú szállításokat lehetetlenné teszi. Ezért is elengedhetetlenül fontos a fejlesztés (M6-os, M56-os út fejlesztési terv, a szekszárdi Duna-híd és az M9, S9 autópálya terve), amelyet a megyei és a régióbeli felelős vezetők erőteljesen szorgalmaznak. Az elnök szerint a másik jelentős probléma, hogy bár számos megyei cég létezik, amely megbízható minőséget tudna produkálni, ám nincs pénze az elengedhetetlenül fontos minőségbiztosítási rendszer kiépítésére. Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferenciára tartva is meggyőződött régiónkat a fővárossal összekötő 6-os út lesújtó közlekedési viszonyairól. Az elnök a térség infrastrukturális helyzetét, ezen belül a közlekedési lehetőségeket egyenesen katasztrofálisnak nevezte. Felhívta a figyelmet, hogy ha ezen a téren nem következik be javulás, a régió fejlesztése nem lesz könnyű. Hasonló álláspontot képviselt dr. Berta Kálmán, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki azt mondta, hogy a kamara új stratégiájának legfontosabb alapköve a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Beszállítói „tizenötparancsolat” Méhn Imre, a tolnai Fastron Hungária Kft. ügyvezetője 25 éves beszállítói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ez alapján lássuk, mit is mond a témakör „tizenötparancsolata”. 1.: Csak „nullhibás” árut szállíthatsz! Ha a sokmillió alkatrész közül akár egy is hibás, annak következményeit neked kell fizetned. 2. : A minőségbiztosítási rendszer elengedhetetlen. A dokumentum önmagában nem elég, a partner úgyis saját szemével fog meggyőződni a rendszer működéséről. 3. : Bármennyire bízol is munkád tökéletességében, köss tennék felelősség-biztosítást. 4. : Legyen rendezett céged tulajdoni háttere! 5. : Legyen stabil a céged vezetése! „Havonta" cserélődő menedzsmenttel nem lehet tartós üzleti kapcsolatot kialakítani. 6. : Gazdaságilag állj több lábon! Ne szolgáltasd ki magad egyetlen partnernek sem! 7. : Légy óvatos! Potenciális partneredet nem árt, ha leinformálod. 8. : Céged külső megjelenésére, tisztaságára is fordíts gondot! A külföldi partner gyakran a WC-k tisztaságából következtet a cégednél folyó munkára. 9. : Üzleti partnert a minőséggel, megbízhatósággal szerezz, ne elsősorban az árral. Az ártárgyalásoknál készülj fel az akár hetekig tartó alkura. 10. : Olyan termék gyártását válaszd, amelynek alacsony az anyaghányada, nagy az élőmunka tartalma és nem automatizálható. A kooperáció elsősorban a magyarországi alacsonyabb bérek révén jöhet létre. 11. : Működésedet nem árt, ha bérmunkával kezded. Kisebb a bukás veszélye, és jó „iskolát” jelent. Néhány év után azonban válts! 12. : A partner reklamációját, ha az megalapozott, fogadd el, ne tagadd le! 13. : A szállítás fölött céged rendelkezzen! A fuvarköltséget is előre kalkuláld! A rossz szállítás mindent elronthat. 14. : Gondoskodj a fizetési biztosítékokról! 15. : Az üzleti tárgyalásokra komolyan készülj fel! A tárgyalópartner is ezt teszi. 16. : Építs ki jó személyes kapcsolatot a külföldi partnerrel, de az ne legyen „bratyi- zás ”! A jó kontaktus révén esélyed van további üzleti partnereket is szerezni. 15.: Fogadd el, hogy a megrendelő, a vevő az úr! És ezt éreztesd is vele! A beszállítói program Világszínvonalú partnernek lenni — Ha sikerül megvalósítani egy megfelelő beszállítói célprogramot, a hazai kis- és középvállalkozások egyre nagyobb számban lesznek képesek a világszínvonalat képviselő multinacionális vállalatok partnerei, azok beszállítói lenni. Egyebek mellett erre mutatott rá dr. Fórián István, a Gazdasági Minisztérium Beszállítói Programirodájának vezetője a témáról szóló előadásában, amelyet alább foglalunk össze. tetben elavult, ugyanakkor a GDP-hez való hozzájárulásuk igen jelentős, tehát van létjogosultságuk. A vállalkozások egy része a világszínvonalat soha nem fogja elérni, vannak azonban olyanok, amelyek belátható időn belül ilyen szintre fejlődhetnek. Alapvetően e fejlődési trend meggyorsítását célozza az állam beszállítói célprogramja. A program három „lába” A célprogram három fő - hangsúlyozottan - szolgáltatást tart fontosnak a kis- és középvállalkozások „helyzetbe hozása” érdekében. A szakember szerint alapvetően nem a pénzhiány akadályozza a beszállítói kapcsolatok kialakítását, hanem elsősorban a megbízható, naprakész, frissíthető információk hiánya. A programnak tehát ilyen információkat mindenképpen biztosítania kell, mind a beszállítók, mind a megrendelők számára. Létre kell hozni egy „étlapot”, amelyen a hazai vállalkozásoknak - saját érdekükben - át kell világítaniuk magukat, hogy a beszállítókat kereső multinacionális cégek reális adatok alapján tudjanak A Magyarországra eddig - főként összeszerelő üzemek formájában - letelepedett működő tőke beszállítói igénye döntően a járműalkatrész- fémalkatrész, az elektronikaelektrotechnika és a műanyaggumi alkatrész területén fogalmazódott meg. A világ szinte minden részén, így hazánkban is ebben a három ágazatban vált szükségessé az állam részéről a központi támogatások biztosítása. A beszállítói célprogram - indulásakor - ezeket a területeket célozza meg. A programiroda vezetője lesújtó adatokkal bizonyította: a hazai kis- és középvállalkozások alultőkésítettek, műszaki színvonaluk több tekinválasztani közülük. Ezek az információk központi számítógépekre kerülnek, és valamennyi vállalkozó számára, regionálisan elérhetővé válnak majd. Ezt a Magyar Vállalkozásszervezési Alapítvány hálózata fogja biztosítani. A program második fontos része az oktatás, képzés, továbbképzés. Ennek folyamán olyan ismereteket kell átadniuk, amelyek elősegítik a multinacionális cégekkel történő kapcsolatteremtést. A szakember szerint a legfontosabb területek, amelyek alapján a multik kiválasztják beszállítóikat: az árképzés, a minőségbiztosítás, a szállítási készség és a menedzsment kvalitásai. Az oktatást, képzést tehát ezen kérdések köré kell csoportosítani. Dr. Fórián István a program harmadik „lábaként” említette a „pénzt”, azaz a vállalkozó- barát pénzügyi támogatási rendszerek működtetését, amelyek részben. már megkezdődtek. Elismerte, hogy a jelenlegi gazdaságfejlesztési pályázatok bürokratikusak, kevésbé emberközeliek. Ezen kell változtatni. A beszállítók számára megvalósítani tervezett pénzügyi szolgáltatások formái között említette a hitelek kamattámogatását, a kockázati tőke bevonását, a vállalkozásbarát termelőeszköz-lízing konstrukciót, a forgóeszköz hitel problémájára megoldást jelenthető hídfinanszírozást, a faktorálást. A program végrehajtója: az MVA A beszállítói célprogram végrehajtásával a kormány a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) és annak - megyei központokból és mintegy 150 irodából álló - hálózatát bízta meg. Székely Levente, az MVA beszállítói programigazgatója a feladatról tartott előadást. A programigazgató elmondta, hogy az MVA és hálózata már néhány éve foglalkozik a beszállítói program- lehetőségével. Törekvéseik találkoztak a gazdasági minisztériuméval, így idén áprilisban megkezdődött a program előkészítése. Székely Levente szerint az idei két fontos feladatuk a program megalapozása, illetve az ehhez járuló, valóban a vállalkozók kérdéseire választ adó képzési, tanácsadási és felkészítő programok működtetése lesz. Elsőként létre kívánnak hozni egy országos interaktív beszállítói adatbázist. Ehhez fel kell állítaniuk egy ügyfélszolgálati rendszert, amely napi kapcsolatot tud fenntartani a kis és közepes vállalkozásokkal. Azon vállalkozások számára, amelyek már most kis segítséggel képesek a piacszerzésre, a vevők és a beszállítók közötti kapcsolatok elősegítésében tudnak elsősorban segíteni. A hathatósabb segítséget igénylő vállalkozások esetében az oktatási, képzési programok, speciális tanácsadások kerülnek előtérbe. Tervezik egy beszállítói erőforrás térkép létrehozását, amely a beszállítói piramisok alá-fölé rendeltségi, verseny- viszonyait vizsgálja. Székely Levente elmondta, a program 700 millió forintból gazdálkodik az idén. Ennek 40 %-a az oktatási, képzési, fel- készítési programokra, egynegyede az adatbázisra és audit- rendszerre fordítódik. A beszállítói program fejlesztésére 8 %-ot, a menedzsment monitoring rendszerre 6, PR tevékenységre és működésre 10- 10 %-ot használnak fel. Egy eredményes beszállító: a tolnai Fastron Hungária Kft. A 95 %-ban nyugatra dolgozó cég 2 milliárdos árbevételének háromnegyed részét a klasszikus beszállítói tevékenység adja. Ezer szállal idekötni a nagytőkét A Fejér megyei, elsősorban a székesfehérvári ipar igen gyors fejlődéséről, annak sajátos problémáiról, valamint az ottani iparkamara törekvéseiről beszélt Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az előadó leszögezte: bár sokan vannak, akik maguknak szeretnék tudni a Fejér megyei térség igen jelentős fejlődésének érdemét, a gazdasági sikereket elsősorban a térség adottságai alapozták meg. Székesfehérvár jó közlekedési lehetőségekkel, jól képzett szakembergárdával, egy, a tőke számára „fogadó kész” politikai vezetéssel rendelkezett. Ezeket a komparatív előnyöket a nagytőke kihasználta, jelentős multinacionális cégek telepedtek le itt. A nagy cégek azonban hozták magukkal beszállítóikat. Az elnök szerint bár a magyar potenciális beszállítók szellemileg, technikailag alkalmasak lennének, ám a határidős szállítási lehetőségekkel, a minőségbiztosítási rendszerek kialakításával még gond van. Radetzky Jenő rámutatott, hogy az olcsóbb magyar munkaerő ellenére az itteni termék drágább, mint amit a beszállítói világhálózat előállít. Az elnök úgy vélte, hogy Székesfehérváron szakadék kezd kialakulni: a globális világgazdaság egyre magasabb szinten termel, a lehetséges magyar beszállítói kör viszont nem olyan ütemben bővül, mint kellene. A már itt levő tőkét viszont a lehető legtöbb szállal ide kell kötni, ellenkező esetben az tovább megy újabb, olcsóbb munkaerő irányába. A kamara álláspontja ezért az, hogy a meglévő erőforrásokat inkább a létező, „vergődő” kis- és középvállalkozásokra kellene fordítani, azaz a magyar potenciális beszállítói köröket olyan helyzetbe hozni, hogy méltó partnerei lehessenek a multiknak. A beszállítói célprogrammal kapcsolatos - szerinte kicsit elkésett - törekvéseket nagy jelentőségűnek nevezte, ám úgy vélte, hogy azokat nagyobb erőforrások bevonásával kellene folytatni.
