Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-02 / 205. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1998. szeptember 2., szerda Ausztria kevesebb menekültet fogadna Az osztrák belügyminisztérium a menekültek befogadására vo­natkozó genfi egyezmények megváltoztatását javasolja az Európai Uniónak. Bécs arra akarja rávenni a közösséget, hogy tagállamai ne tartsák ma­gukat a genfi konvencióhoz, amely kötelezővé teszi az üldö­zött emberek befogadását. Ausztria egyúttal azt is köve­teli, hogy a társult országok is igazítsák hozzá határellenőrzé­süket a schengeni megállapo­dáshoz tartozó országok szi­gorú rendszeréhez. * Kampányt indít a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) burgenlandi szervezete szeptember közepén az Európai Unió bővítése ellen - jelentette be keddi kismartoni tájékozta­tóján Wolfgang Rauter, az el­lenzéki párt tartományi elnöke. Radikális törvényszigorító ja­vaslatcsomagról tárgyal mától az északír terrorhullám megfé­kezésére a brit és az ír parla­ment. A tervezet elfogadása esetén egyebek mellett ottho­nuk, kocsijuk, pénzük elkobzá­sára számíthatnak az illegális szervezetek tagjai. Keményebb geriüaháborút helyezett kilátásba a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. A szervezet az utóbbi időben kénytelen volt taktikát változ­tatni, de az újból alkalmazandó harcmodor sokkal súlyosabb következményekkel jár majd, mint a frontháború - jelezte kedden Adem Demaci, az UCK politikai képviselője. Hadgyakorlatot kezdtek iráni alakulatok az afgán határ köze­lében. A mindeddig példátlan méretűnek minősített demonst­ráció csak olaj a tűzre, hiszen a feszültség egyre növekszik Te­herán és az Afganisztánt kor­mányzó tálibok között. Intézkedéseket jelentett be Észak-Korea ellen a japán kormány a hétfői rakétakísérle­tek miatt: befagyasztották a két ország viszonyának rendezésé­ről folyó tárgyalásokat, vala­mint leállították az élelmiszer­segélyek küldését. Magyar tizenévessel fajta- lankodott egy holland pár, aki­ket a kelet-hollandiai Gelder­land tartomány rendőrsége a hét végén tartóztatott le. A 37 éves férfi és 31 éves barátnője mauriki otthonában rendszere­sen nyaraltak külföldi gyerme­kek, akiket szexuálisan zaklat­tak. A férfi összesen tíz esetben ismerte be pedofil cselekede­teit, amelyekről a barátnője is tudott. Szó szerint vett fájdalomdíj Nagy-Britanniában megnyerte perét az az asszony, aki az or­vosok hibájából kénytelen volt ébren végigszenvedni saját operációját. June Blacker kissé elkábult ugyan az altatás során, de hiába várta, hogy álomba zuhanjon, amikor kétségbeesve érezte, hogy a szikével már fel is vágták a hasát. Szerencsétlenségére az altató annyira azonban hatott, hogy nem volt képes figyelmeztetni az orvosokat, de a fájdalmat erősen érezte. A háromgyere­kes aberdare-i családanya kár­térítést követelve beperelte a kórházat. A bíróság meg is ítélte számára a szó szoros ér­telmében vett fájdalomdíjat, mivel állítását bizonyította a tény, hogy a műtét alatt szívro­hamon esett át. FEB Oszama, az első számú terrorista Az Egyesült Államok titkos ügynökei lázasan keresik a szaúdi származású, Afganisztánban élő milliárdost, aki a nairobi és Dar es Salaam-i gyilkos merényletek hátterében áll. Eközben Oszama bin Laden titkos búvóhelyéről nyugodtan nyilatkozgat. Elmondta, maga sem remélte, hogy a kenyai és tanzániai amerikai nagykövet­ségek elleni robbantások ilyen erős „egyesítő” folyamatot in­dítanak el az iszlám világban. A moszlimok három vallási irányzata - a síita, a szunnita és a tálib - először eltérően ítélte meg a terroristaakciókat, ám amikor Washington meg­torlásként Szudánt és Afga­nisztánt bombázta, Mohamed követői egyöntetűen szembe­fordultak az Egyesült Álla­mokkal - mondotta bin Laden. Most került nyilvánosságra az az interjú is, amelyet a France Soir még három éve készített az iszlám fundamen­talizmus első számú vezetőjé­vel Karúimban, egy ott rende­zett konferencia alkalmával. A beszélgetőpartner akkor visz- szavonta nyilatkozatát, ám az újság most teljes terjedelem­ben lehozta a cikket. A francia lapból megtudni: Oszama bin Laden karrierje 1980-ban kezdődött, amikor az amerikaiak támogatták az af­gánokat a szovjet invázióval szemben. Pakisztánhoz hason­lóan Szaúd-Arábia is inkább vallásháborúként értelmezte a konfliktust: Moszkvában az ateizmus terjesztőjét, míg Wa­shingtonban az „igaz ügy” fel- karolóját látta. A rijádi király- lyal szoros kapcsolatot ápoló Laden család Oszamát bízta meg, hogy képviselje hazája érdekeit. A fiú a pakisztáni-afgán ha­tárnál ütötte föl tanyáját, és szervezte a Szaúd-Árábiából és más arab országokból ér­kező önkéntesek kiképzését pakisztáni és amerikai katona­tisztek közreműködésével. A fiatalember és elvbarátai „isz­lám forradalommá” akarták ki­szélesíteni a függetlenségi há­borút, ám rendkívül hamar ki­derült: ehhez az Egyesült Ál­lamok nem partner. Oszama bin Laden szembe­került a szaúdi kormányzattal, amely katonai-logisztikai esz-: közökkel is támogatta Wa­shington aktivitását a térség­ben. Ez különösen az 1991. évi Öböl-háború idején mutatko­zott meg egyértelműen. Felis­merve Ámerika és Szaúd-Ará­bia közös céljait, és látva „az iszlám népek szorongatottsá- gát az egész világon”, Osza- mában megérlelődött az elha­tározás: „Nemcsak Afganisz­tánban kell harcolnom, hanem minden fronton a kommunista és a nyugati elnyomás ellen.” Ez a felfogás azonban éles ellentétben állt a szaúdi kor­mányzat politikájával, ami a milliárdos fiút emigrációba kényszerítette. Maga Fahd ki­rály próbálta győzködni tele­fonon, s fivéreit is utána küld­te szudáni rejtekhelyére. A France Soir újságírójának arra a kérdésére: miként képzeli el a jövőt, Oszama azt válaszolta: „Nyílt háború következik, amelyet a végsőkig, a győze­lemig kell folytatni.” Toronyi Attila Hazánkra és Lengyelországra a világhoz hasonlóan hat az orosz válság Kapcsolataink új alapokon Hivatalos munkalátogatást kezdett kedden a lengyel főváros­ban Martonyi János külügyminiszter, aki hétfő este érkezett Varsóba Bronislaw Geremek meghívására. A magyar diplomácia vezetője részt vett a Kossuth Lajos ne­vét viselő magyar tagozatos varsói középiskola tanévnyitó ünnepségén. Köszöntőjében Martonyi János felidézte a kö­zös történelmi emlékeken és sorsközösségen alapuló, ha­gyományosan jó magyar-len­gyel kapcsolatokat, majd hangsúlyozta, hogy a két or­szág jövője is hasonlónak ígérkezik: együtt lesznek egy remélhetően boldog közösség, az Európai Unió tagjai. A hivatalos program kereté­ben a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, a régióbeli hely­zetről és nemzetközi kérdések­ről tárgyalt a két külügymi­niszter. A Bronislaw Gere- mekkel folytatott tárgyalásai után a magyar politikus hang­súlyozta, hogy partnerével rendkívül szoros együttműkö­désről és a találkozók új for­máinak bevezetéséről állapod­tak meg. Ezek között szerepel a magyar-lengyel kapcsola­tokban is meghonosítandó úgynevezett „kettő plusz kettes formula”, ami a külügyi és vé­delmi miniszterek rendszeres tapasztalatcseréjét jelenti. A két miniszter megvitatta az oroszországi helyzetet is. Martonyi János hangsúlyozta: „Szeretnénk, ha az egész világ tudomásul venné, hogy Ma­gyarország és Lengyelország nyugati ország, gazdaságuk a nyugati gazdasági rendszerhez kötődik és attól elválaszthatat­lan, az Oroszországgal folyta­tott kereskedelmük aránya pe­dig nem haladja meg lényege­sen a nyugat-európai átlagot.” „A gazdasági ésszerűséget követve az orosz válságnak nem lehet lényeges hatása ránk nézve. Következményei nem érintik erősebben országainkat, mint az egész nemzetközi kö­zösséget” - hangsúlyozta Ge­remek. Magyar középiskola nyílt meg Varsóban fotó: feb/reuters A magyar-lengyel gazda­sági kapcsolatokban az utób­bi hónapokban feszültséget okozó gabonavitáról a két kül­ügyminiszter elismerte, hogy a megállapodás szándéka a leg­fontosabb, valamint az, hogy kereskedelmi viták soha ne okozzanak politikai feszültsé­get a két ország kapcsolatában. B ili Clinton kedden közép­európai idő szerint a kora reggeli órákban megér­kezett Moszkvába, az újabb orosz-amerikai csúcstalál­kozó színhelyére. Az ameri­kai elnököt és feleségét, Hil- laryt a vnukovói kormány­repülőtéren Viktor Cserno- mirgyin kijelölt orosz mi­niszterelnök fogadta. Borisz Jelcin orosz államfő a délelőtt folyamán háromórás munkamegbeszélést folytatott vendégével, Bili Clintonnal. Jelcin kedd reggel — amikor a csúcs előtt a tanévnyitó alkal­mából felkeresett egy moszk­vai iskolát - rendkívül kedve­zően ítélte meg az orosz-ame­rikai kapcsolatokat és fejlesz­tésük lehetőségeit. „Nagyon jól ismerjük egymást Clinton­nal, barátok vagyunk” - jelen­tette ki az orosz államfő. Szergej Jasztrzsembszkij el­nöki szóvivő szerint az első munkatalálkozón elsősorban az oroszországi gazdasági helyzetet vitatták meg, mivel az amerikai elnököt nagyon érdekli, hogyan értékeli az orosz államfő a kialakult A két szuperhatalom a világ dolgairól Az Állami Duma hétfőn várhatóan ismét elutasítja Csernomirgyin jelölését pénzügyi válságot, s milyen megoldásokat lát a gazdasági és pénzügyi gondok leküzdé­sére. A további megbeszélések napirendjén szerepelnek nem­zetközi kérdések is, mindenek­előtt a koszovói válság és a nemzetközi terrorizmus prob­lémája, továbbá az iráni és az iraki helyzet, a biológiai fegy­verek betiltása és a szétszerelt atomfegyverekből kikerülő plutónium polgári célokra való hasznosítása is. Moszkva szor­galmazza, hogy az amerikaiak nagyobb befektetésekkel segít­sék az orosz gazdaságot. Az amerikai elnök a nap fo­lyamán koszorút helyezett el a Sándor-kertben, az Ismeretlen Katona sírjánál. Délután egy moszkvai iskolában köszön­tötte a tanévkezdés alkalmából az orosz diákokat, és beszédet mondott a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén. Meglátogatta a moszkvai világháborús em­Barátok, ha találkoznak FOTÓ: FEB/REUTERS lékműnél most épült új zsina­gógát, a vészkorszak emlék­templomát is. Este az orosz el­nök díszvacsorát adott a tiszte­letére. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter már hétfőn az orosz fővárosba érkezett, s még aznap megkezdte konzul­tációit Jevgenyij Primakov ügyvezető külügyminiszterrel. * Az orosz alsóház szeptember 7-én, hétfőn szavaz ismét Vik­tor Csernomirgyin miniszter- elnöki jelöléséről - jelentette be kedden Moszkvában Gen- nagyij Szeleznyov, az Állami Duma elnöke. Ezt később egyes frakcióvezetők úgy pon­tosították, hogy csak csütörtö­kön születik végleges döntés a szavazás időpontjáról. Csernomirgyin ügyvezető kormányfő tervei szerint a kulcsminisztériumok, tehát a fegyveres testületeket fel­ügyelő tárcák és a külügymi­nisztérium élén nem várható változás a Kirijenko-kormány összetételéhez képest. Szeleznyov a duma elnök­ségének üléséről beszámolva közölte: elvetették a kommu­nistáknak azt a kezdeményezé­sét, hogy mindaddig ne tűzze­nek ki újabb szavazást, amíg az alkotmánybíróság nem fog­lal állást arról, joga van-e Jel­cin elnöknek ugyanazt a kor­mányfőjelöltet többször is a duma elé terjesztenie. A kom­munista frakció három hónap­pal ezelőtt kérte az alkotmány- bíróság állásfoglalását e kér­désben, azt követően, hogy a törvényhozók háromszor is Fogytán az elnökök hatalma szavaztak Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelöléséről. A duma elnöke úgy véleke­dett, hogy a második szavazá­son is elbukik Csernomirgyin, aki hétfőn mindössze 94 támo­gató voksot kapott, lényegesen kevesebbet, mint tavasszal Ki­rijenko. Szeleznyov ezért újabb egyeztetéseket sürgetett Jelcin elnökkel annak tisztázá­sára, mit is akar elérni az ál­lamfő, „a régi politika folytatá­sát, vagy pedig a gazdaságpoli­tika gyökeres átformálását”. A duma elnöke úgy véleke­dett, hogy a képviselők joggal nyugtalankodnak az államfő makacskodása miatt, hiszen egyértelmű, hogy többes jelö­lésre van szükség a miniszter- elnöki poszt betöltésénél. Em­lékeztetett arra, hogy Csemo- mirgyint is több jelölt közül választotta ki az orosz tör­vényhozás, amikor 1992 de­cemberében megszavazta mi­niszterelnöki kinevezését.- Az orosz kommunisták változatlanul elvetik Viktor Csernomirgyin jelölését, s a diktatúra veszélyére figyel­meztetnek - jelentette ki Gen- nagyij Zjuganov, a baloldali többségű Állami Duma kom­munista frakciójának vezetője. Szerinte „latin-amerikai forga­tókönyvet” akarnak megvaló­sítani Csernomirgyin minisz­terelnöki kinevezésével, akire csak azért van szükség, hogy rajta keresztül számolják fel a törvényhozó hatalmat, majd lemondassák Jelcin elnököt. A tehetetlen Csernomirgyint ek­kor már egy tábornok-kor­mányzó váltaná fel a hatalom­ban - utalt Alekszandr Lebegy krasznojarszki kormányzóra a kommunisták vezére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom