Tolnai Népújság, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

GYŐZELEMMEL AVATTÁK ÚJ KAPUIKAT A KÉTYIEK (9. oldal.) ff f __ MEGYEI NAPILAP 1 998. SZEPTEMBER 1. KEDD ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Telefonon is megrendelheti! 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL 74/416-408. Bogyiszlói témák Villamosítás Bóni-fokon Mintegy 150 millió forinttal csökken az idei bogyiszlói költségvetés az év elején ter­vezetthez képest. Erről és egyéb témákról is szó volt a helyi képviselőtestület leg­utóbbi ülésén. A képviselők elfogadták a fél­éves költségvetési beszámolót. A büdzsé bevételi és kiadási ol­dala az idénre tervezett mintegy 800 millió forint helyett 650 mil­lió forint körül alakul. A csök­kenés oka, hogy a jelenleg is fo­lyó szennyvízberuházásra a víz­ügyi alaptól még nem érkezett pénz, és a környezetvédelmi alap által már megítélt támoga­tás egy részét is csak jövőre utal­ják át az önkormányzat részére. A költségvetés ebből adódó „apadása” a község működését nem befolyásolja, a szennyvíz- beruházás ütemét viszont érte­lemszerűen lassítja. Döntöttek a Fauna Fabrika Kft-nek történő telekeladásról is. A mintegy 4000 m2-es, a bo­gyiszlói „elkerülő út” mentén fekvő területet - az erdő műve­lési ágból történő kivonás költ­ségével növelt - szokásos helyi telekáron értékesítik. A Duna-menti Bóni-fok vil­lamosításáról is szó esett az ülé­sen. Ez az egyetlen tanyacso­port, ahol még nem épült ki az elektromos hálózat. A közcélú beruházás költségeiből a mint­egy félmillió forintos tervezési költséget az önkormányzat vál­lalta (a tervek elkészültek), a ki­vitelezés költségének 30 %-át az állam adja, a fennmaradó 7,7 millió forintot az ottani tulajdo­nosok állják. (Tanyánként 69 ezer forintot kell befizetni.) A lakossági befizetések 80 %-a már megtörtént. Az önkormány­zat és a Dédász a napokban úja alá a szerződést, így a közeljö­vőben elkezdődhet az elektro­mos hálózat kiépítése. -es­Lesz híd, ha lesz pénz Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a régészeti fel­tárást követően a tervezett szekszárdi Duna-híd szaka­szán az esetleges lőszer- és robbanóanyag felkutatása, szükség esetén hatástalaní­tása lesz az újabb feladat. Az érintett terület átadásának előkészítése ügyében érkezett tegnap délután a megyeszék­helyre Horváth Ákos, aki az Útgazdálkodási és Koordiná­ciós Igazgatóság megbízásá­ból dolgozó Autópálya Kezelő Társaság fejlesztő mérnöke. Tőle kérdeztük, hogy áll most a szekszárdi Duna-híd ügye. Mint elmondta, a jövendő Duna- híd szempontjából a szekszárdi helyszín a legjobb, mert érvé­nyes építési engedély vonatko­zik rá. Ez az engedély az év vé­gén lejár, de nem valószínű, hogy meghosszabbítása aka­dályba ütközik. Mintegy 20 olyan magánkézben lévő telek van még a tervezett szakaszon, amit nem sikerült megszerezni a tulajdonosoktól megegyezés alapján, ha másképp nem megy, államigazgatási eljárás kereté­ben oldják majd meg. Ez a né­hány telek egyébként az egész terület 2-3 százaléka mindössze. Ha meghosszabbítják az építési engedélyt, elvileg már semmi nem áll a hídépítés útjába, mindössze egy „aprócska” té­nyező hiányzik: a pénz. Azt nem kell bizonygatni, hogy a régió híd-helyzete enyhén szólva kri­tikus, a problémát azonban regi­onális szinten nem lehet megol­dani. Kormányszintű döntés és tá­mogatás kellene - többek között - ahhoz is, hogy külföldi pályá­zati pénz kerüljön a beruházásra. Rontja az esélyeket, hogy ez a Duna-híd és a hozzá kapcsolódó útszakasz nem vezet legalább a határig - mondjuk Szegedet érintve. Minden esetre ha sikerül az építési engedélyt meghosz- szabbítani, a szakminisztérium feladata lesz, hogy minél több belső, illetve külső forrást igye­kezzen felkutatni, hiszen jelen pillanatban a szekszárdi Duna- híd megépítésére van az előké­szítettség szempontjából a leg­nagyobb esély. vem Az 1998/99-es tanév megnyitóját a megye legtöbb általános- és középiskolájában tegnap tartották. (Képünk a szekszárdi Ady középiskola évnyitóján készült). Az idei tanév több újdonságot is hoz, egyik, hogy az oktatás immár a NAT jegyében folyik, a középiskolákban pe­dig szeptember 1-től csak olyan pedagógusok taníthatnak, akik egyetemi végzettséggel ren­delkeznek, illetve folyamatban van egyetemi diplomájuk megszerzése. fotó: ótós réka Ha ez bűn volt, akkor vállalom - mondja Bach József Miért lenne szégyen a jutalom? Hazaérkezett Görögországból a megyei közgyűlés hivatalá­nak 42 dolgozója, akik közös jutalomutazáson vettek részt. Tegnap reggel személyesen is feltettük kérdéseinket Bach Jó­zsefnek, a közgyűlés elnökének. Az első kérdés az anyagi for­rásokra vonatkozott. — Igen, közpénzből fizet­tük az út költségeit - vála­szolta Bach József -, ezt nem is lehetne tagadni, mint ahogy azt sem, hogy minden önkor­mányzatnál és minden állami szervezetnél közpénzből fize­tik a béreket és a jutalmakat. Várom a számvevőszék vizs­gálatát, ha lesz ilyen, utána ismét beszélhetünk arról, hogy ebben mi volt a törvénytelen. Öncsalás lenne, ha azt monda­nám, hogy külön jutalmazási keretről van szó. A közgyű­lésnek egy költségvetése van, ezen belül dönti el minden képviselőtestület, vagy köz­gyűlés, hogy ebből mennyit költ jutalmazásra. A döntés szerint az utazásra fordítható összeg nem haladhatja meg az egy havi jutalom, illetve bér­keretet. — Ez mennyi? — Ötven és hatvanezer fo­rint között mozog, azért nem tudok még pontos összeget mondani, mert az autóbusz bérleti díját nem ismeijük, még nem történt meg a kilo­méter-elszámolás . — És aki nem utazott? — Az meg fogja kapni a hivatalos egy havi jutalmat, őszintén szólva nem értem, hogy zz az ügy utólag miért kavart ekkora hullámokat. A közgyűlés két hónappal ez­előtt nyilvános ülésen döntött, akkor senki sem kifogásolta. Az nem kavar hullámokat, ha egyes hivatalokban, zárt ajtók mögött negyedévente, fél­évente vesznek fel plusz havi jutalmakat, mert arról nem tud a közvélemény. Nem értem miért hiba, baj, vagy szégyen, ha egy munkáltató úgymond természetben jutalmazza meg dolgozóit. Mitől lett volna az tisztességesebb, ha számfejt­jük a pénzt, s aztán mindenki elment volna az utazási irodá­hoz befizetni az utat? Természetesen ez minden­kinek a szabadsága terhére ment, s mindössze öt munka­napot vett igénybe. Köztudott, hogy nálunk nincsen közvet­len ügyfélforgalom, illetve, ahol van, mint például az ille­tékhivatalnál, álltunk az ügy­felek rendelkezésére. A me­gyei közgyűlés hivatalában is működött ügyeleti rendszer, őszintén szólva azt is öncsa­lásnak tartom, hogy úgy te­szünk, mintha a nyári idő­szakban a közhivatalokban nem lenne szabadságolás. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Halálos baleset. Mágocs irá­nyába tartva kerékpárosokat előzött egy személygépkocsi tegnap délután. Minden való­színűség szerint későn észlelte a szembe jövő kamiont, a két jármű majdnem frontálisan üt­között. A személygépkocsi ve­zetője a helyszínen életét vesz­tette, utasát súlyos-életveszé­lyes sérülésekkel szállították kórházba. Mncsfán kora délelőtt egy melléképület tetőszerkezete és födémé fogott tüzet. A lángokat a szekszárdi hivatásos és a mucsfai önkéntes tűzoltók fé­kezték meg. A tűz keletkezésé­nek okát vizsgálják. A szekszárdi Szít és Élet Klub első őszi rendezvényét szeptember 2-án, szerdán, 17 órai kezdettel tartja a Balassa János szakiskolában, ahol dr. Zsigmond Árpád „Az angina, avagy a mellkasi fájdalom” címmel tart előadást az infark­tus előjeleiről. A rendezvény nyilvános. Dr. Braun Márton ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart őcsényben szeptember 1- én, azaz ma délután fél 5-től. Holnap, vagyis szeptember 2- án, szerdán 16 órai kezdettel Decsen fogadja a polgárokat dr. Braun Márton. A szedres! költségvetés hely­zete - ahogy az előre látható volt - rosszabb a tavalyinál, ám hitelfelvételre továbbra sincs szükség. A község költségve­tése eddig időarányosan telje­sült. Mindezt akkor állapította meg a helyi képviselőtestület, amikor legutóbbi ülésén átte­kintette Szedres féléves pénz­ügyi helyzetét. Hangtechnika a ZIJG-ba. Magyar Bálint még művelődési miniszterként utalt át az ifjú­sági rendezvényeket szervező szekszárdi ZUG számára 800 ezer forintot. Az közelmúltban beérkezett összegből a ZUG olyan hangfalakat, keverőt, végfok-szabályozót és mikro­fonokat vásárolt, melyek a ze­nés programok minőségi meg­szólaltatásához szükségesek. Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 513 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0)06-90-330516 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadíi Kft Audiotex 15398p. Pl. 891. Hitás dfo: 88 Ff 4 Wpetc Testületi ülés Dombóváron Beszámoló a mentőszolgálatról Tegnap délután tartotta ülését a dombóvári önkormányzati képviselő-testület. A városatyák a rövid nyári szünet után ösz- szesen tizenöt napirendi pont megtárgyalásának kezdtek neki, amelyek közül az első érdemi téma a dombóvári mentőszolgá­lat működéséről szóló beszámoló megvitatása és elfogadása volt. Dr. Szerémy György, a megyei mentőszolgálat vezető főorvosa szóbeli kiegészítést tett az írá­sos előterjesztéshez. Ebben el­mondta, hogy a megyei mentő- szolgálat működési rendje öt­ven évvel ezelőtt alakult ki, s hogy a jelenleg 33 fő dolgozót foglalkoztató dombóvári men­tőállomás átalakítása, korszerű­sítése nem sokkal kerülne többe, mint egy új mentőállo­más kialakítása. Az írásos előterjesztést, s a mentőszolgálat működését is­merve dr. Tóth Mária képviselő azt hangoztatta, hogy a mentő- szolgálat munkatársai minden elismerést megérdemelnek azért, ahogy munkájukat vég­zik. A beszámolóból egyébként kiderült, hogy az elmúlt évben közel tizenötezer feladatot haj­tottak végre a dombóvári men­tőszolgálat munkatársai, s ezek közül közel háromezer azonnali feladatot jelentett. A mentő­tiszti kivonulások száma tavaly 353 volt. A végül vita nélkül, néhány felszólalással és egy kérdés megválaszolása után elfogadott előterjesztés szerint a dombó­vári mentőállomás gépkocsi- parkja jó, hiszen a régi gépko­csikat már sikerült lecserélni. Jelenleg öt Toyota típusú men­tőgépkocsi, egy Mercedes eset­kocsi és egy Mitsubishi terep­járó gépkocsi áll a dombóvári mentősök szolgálatában. A megyei mentő főorvos egyébként arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy több támo­gatónak köszönhetően éppen ma új fűtött garázst adhatnak át a dombóvári mentőállomáson, s a jövőben is igyekeznek a lehe­tőségek szerinti legmagasabb színvonalon ellátni a körzetet.- nagy ­A volt bátaszéki gimnazista az osztrákokhoz utazik Nagy Zoltán neve jól ismert Bátaszéken, hiszen a pécsi tudományegyetem néprajz tanszékének vezetőhelyet­tese gyermek- és ifjúkorá­ban ebben a városban - ak­kor még nagyközségben - lakott, illetve járt gimnázi­umba. Már akkor köztudott volt róla, hogy kiváltképp érdeklődik az Ob közelében élő nyelvro­konaink iránt. Egyetemi évei­nek legnagyobb eseménye­ként el is juthatott az osztyjá- kok földjére, ahol komoly néprajzi kutatásokat végzett. Most - immár mint a Janus Pannonius Tudományegye­tem fiatal munkatársa, tan­székvezető-helyettese - ismét egy hosszabb útra készül. Több országos pályázatot el­nyerve késő ősszel Oroszor­szágba, a Vaszjugan folyó mentén élő osztyjákokhoz in­dul. Velük együtt élve, min­dennapi tevékenységükből . részt vállalva folytatja tudo­mányos kutatói munkásságát, a nagy elődök - így Reguly Antal, Pápay József - nyo­mába lépve. Nagy Zoltán mindeközben nem feledkezett meg egykori pátriájáról, Tolna megyéről sem, mert mint mondta, szándéka sze­rint lapunk olvasóit is sze­retné megismertetni nyelvro­konaink körében szerzett él­ményeivel. -szá­<* 4 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom